OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. március 18.
» Hozzászólások (0)

Közmunkásokat tanítok

(Naplórészletek)

5. rész

2014. február 26.

Ma az ajándékozás öröméről, az önzetlenül adni tudás fontosságáról volt szó. Az apropót a múlt heti akció adta. Ahogy sutyorogva, titokban készültek a köszöntésemre.(Még mindig meg vagyok hatva, pedig ez rám kevéssé jellemző.) Jó volt hallani, hogy ez nekik is örömet szerzett, és már azon törik a fejüket, hogy milyen legyen a búcsú. Melyik kollégám minek örülne, kit, mivel lepjenek meg az utolsó napon. Azt hiszem, elfogadtak, befogadtak, mert velem megosztják titkos tervüket, tanácsot kérnek. Olyan izgatottak már most, mint a kicsinyek karácsony este. Megállapodtunk abban, hogy a gesztus a fontos, tehát nem kell és nem is szabad nagyobb összegben gondolkodniuk. Már az is megvan, mi lesz a meglepetés. Persze nem árulom el, mert megígértem nekik, a számon lakat van. Amiről nem is álmodnak: óriási meglepetéssel készülünk mi is. Hatan vagyunk, de csak ketten készítjük elő a dolgot, mert ezt még a kollégák sem tudják, számukra is ott és akkor fog kiderülni a turpisság.

A második blokkban egy kevésbé kedves dologban próbáltunk elmélyedni, a számok világában. A szorzótábla már megy, a legtöbben a figyelmetlenségi hibahatáron belül oldják meg, hárman vannak, akiknek viszont „lövése” sincs. Kettőjüket nem is érdekli, a harmadiknak feladatul adtam, tanulja meg. Elmagyaráztam a logikáját, mire érdemes figyelni, milyen összefüggések mentén gyakoroljon. Láttam a szemében a csillogást, megértette! Feltételezem, jövő héten már neki se lesz ez megoldhatatlan probléma.

Az írásbeli összeadás, kivonás már nehezebb dió. Ha nem írnak helyiértékesen, akkor tuti a rossz eredmény. Gyakoroljuk, még van időnk! Az írásbeli szorzás és osztás a kedvenc mumusuk. De a gyakorlás itt is csodákat tesz!

A legnagyobb bánatom, hogy két huszonéves leányka közül az egyik semmilyen együttműködésre nem hajlandó. Ő, aki semmit sem tud: olvasás, írás, számolás számára elérhetetlen távolságban lévő tudomány. Személyes sértésnek veszi, megalázónak tartja, hogy iskolába kell járni. A másik nagy nehézségek árán rábírható a közös munkára, de ő sem érti, miért kell valamilyen (bármilyen) használható tudásra szert tennie. Azt hiszem, ők lesznek a „veszteség lista” tagjai. A 23 fős csoport tekintetében ez igen jó arány, engem mégis elszomorít.

2014. mácius 5.

Kifelé megyünk a képzésből. Még három és fél hét – és vége. Egyfelől nagyon örülök, mert iszonyúan elfáradtam. Másfelől viszont be kell vallani: hiányozni fognak.

Ma megint téma volt a kollégáknak szánt meglepetés. Kértem, hogy ezen a napon ne szabadidőruhában érkezzenek, mert úgy illenék, hogy ne csak a szívüket öltöztessék ünneplőbe.

Fogalmuk sincs arról, hogy mi vár rájuk 31-én! Ennek a számukra szervezett meglepetésnek része lesz valami, amihez szükségünk van a fényképükre. Telefonnal készültek a képek, nem profik, de a célnak megfelelnek. Annyira élvezték a dolgot, hogy még ahhoz is hozzájárultak, „rabosítsuk” őket. Ez egy volt rendőr megfogalmazása, de telilalálat! Mindenki a kezében tart egy „táblát”, melynek felirata: 2013/14. Ott, helyben készült, abban a pillanatban, amikor kitalálták, így nem túl szép, de erre volt lehetőség.

Ha már fotózás, akkor csoportkép is készült. Természetesen a „táblával”. Újabb névnapos akcióra készülnek. Egy ifjú kollégámat akarják köszönteni. G. kárpátaljai magyar, ezt a hallgatók is tudják, ezért cirill betűvel írják fel a nevüket a pénteki dolgozatra. Képesek voltak gyakorolni, csak azért, hogy örömet szerezzenek G-nek. Hihetetlenül nagy arcok! Vagy két órát gyakoroltuk a cirill betűs írást, olvasást. Élvezték nagyon. Azt játszottuk, hogy különböző magyar mondatokat írtam fel nekik cirill betűkkel. Ők meg kibetűzgették. A végére már egész jól ment! Ilyeneket írtam: Orosz tanfolyam indul március 7-én, pénteken. Vezeti: G. Pénteken tanulási technikából dolgozat lesz. Amit viszont nem tudnak (ma estig én sem tudtam): G. nem tud se oroszul, se ukránul, mert a beregszászi körzetben lakók nem beszélik a nyelvet. Magyar iskolába járt, még egyetemre is. Olvasni tud, de nagyjából ennyi. Vicces lesz!

Miután kiviccelődtük magunkat, nekifutottunk a százalékszámításnak. Nem a kedvencük, de csinálta a többség, becsülettel. Látszik, hogy küzdenek vele, meg akarják érteni, meg akarják tanulni. De az is látszik: egyre jobban fáradnak. Az írásbeli műveletek nagyon döcögősen mennek. Elszoktak a számolástól, mindenkinek van telefonja, amiben számológép funkció is működik. Amikor lankadnak, meglebegtetem, hogy már alig néhány alkalom van hátra, együtt majd csak kibírjuk.

2014. március 13.

A héten megint dupláztam. Hétfőn helyettesítenem kellett, volt időnk gyakorolni az írásbeli műveleteket. Sokat és jól dolgoztak, de már a végkimerülés határán vannak. Írják a különböző záró teszteket. Lazításként tovább pontosítottuk a kollégáimnak szánt „meglepetés buli” részleteit. Körvonalazódik a végleges forgatókönyv. Nagyon izgatottak. Ha rajtuk múlna, semmi mással nem foglalkoznának, csak ezzel. Közben értesültünk arról, hogy az egyik hallgatónk súlyos betegsége kiújult, kórházba kell mennie. A kilátások nem túl biztatók. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha a hiányzásai elérik a kritikus szintet, még a tanfolyam árát is visszakövetelhetik tőle. Igaz, az a hír járja, hogy igazolt mulasztás esetén ettől méltányosságból(!!) eltekinthetnek. Szép! Ennek kapcsán beszélnünk kellett arról, hogy miért is lenne érdemes az orvosi utasításokat betartani. Gyógyszert kiváltani, bevenni, kontroll vizsgálatokon megjelenni. Az is igaz azonban, hogy ezt könnyű mondani! Havi - jó esetben, mert közmunkája van, - 50 000,- Ft-ból még ilyen költségeket is kibírni... Ha betegállományba kényszerül, akkor pedig pont olyan kilátástalan lesz a helyzete, mint amikor a 22.800,- Ft-os ellátásból kell megoldani az életet. Mit lehet ilyenkor őszintén, meggyőződésből mondani? Mert azt, hogy tartsa be az orvos utasításait, hogy váltsa ki és vegye be a gyógyszert, hogy menjen kontroll vizsgálatra, azt gondolom, hogy nem. De akkor mit? Már csak abban reménykedhetünk, hogy valami csoda csak történik és jobbra fordulnak a dolgok.

Szerdára úgy készültem, hogy megírjuk a záró teszteket és a fennmaradó időben tovább gyakoroljuk a még mindig némi nehézséget okozó feladatokat: szorzás, osztás többjegyű számokkal, százalékszámítás, mértékegységek átváltása. Azzal fogadtak, hogy a beteg társuk helyzete megoldódni látszik. Sikerült munkahelyet találnia, oda be is jelentik, tehát akár betegállományba is tud menni. Velem is beszélt a fiatalember, engem is így tájékoztatott. Ez azért megnyugtató. Majd meglátjuk.

Elmondták azt is, hogy felköszöntötték a kollégámat a névnapján. Jól sikerült az akció – bár mint már jeleztem, sem oroszul, sem ukránul nem beszél, – azért el tudta olvasni a cirill betűvel írott magyar nyelvű köszöntő sorokat. Nagyon meghatódott, ő sem számított semmi ilyesmire.

Az élménybeszámolók közben érkezett egy hallgató, iszonyú állapotban. Az arca csupa seb, az egyik szeme lila, feldagadva annyira, hogy kinyitni sem tudta. Nehezen mozgott, láttuk, hogy fájdalmai vannak. Kérdeztem, mi történt? Annyit volt hajlandó mondani, hogy a fizetésnapi öröm túl jól sikerült, majd kiment. Szünetben próbáltam faggatni. Nagy nehezen elmondta, hogy csúnyán berúgott, de a sérüléseihez némi külső segítségre is szükség volt: valaki lelökte a lépcsőn. Négy órát feküdt a földön, akkor hívtak hozzá mentőt. A mentősök a detoxba akarták szállítani, ezt ő semmiképp sem akarta. Nagy nehezen elérték, hogy a mentő hazavigye. Szünet után mondtam neki, hogy orvoshoz kell mennie. Annyit felajánlottam, eldöntheti: egyedül megy, vagy kíséri valaki. Nem nagyon akaródzott neki a dolog, de határozottam kijelentettem, hogy erről nem szavazunk. Orvosnak kell látnia! Egy társa felajánlotta, hogy elkíséri. Megegyeztünk, hogy este hívom, beszámol M. állapotáról. (A szemét ellátták, agyrázkódást diagnosztizáltak, szigorú pihenést, illetve a szemének jegelését írta elő az orvos. Szerencséje volt, viszonylag „olcsón” megúszta.)

Ezt követően megírták a matematika tesztet. Ki is javítottam ott helyben. Nagyon elégedett vagyok, egy 74%-os, egy 84%-os van, a többi mind 85% fölötti, ami kiváló minősítést jelent. Amíg a teszt javítására várakoztak, egy újabb rossz hír érkezett: az egyik kollégájuk, aki nem a képzésen ült, hanem a képzés helyszínének közelében takarított, munka közben hirtelen rosszul lett és meghalt. Volt nagy izgalom, telefonálgatás, de semmi konkrétumot nem tudtak meg.

Sajnos nekem mennem kellett, mert a kezdődött a „műszakom„, csak abban reménykedem, hogy azért nem omlanak össze. Szerették ezt a kollégájukat, így még nehezebb feldolgozni a történteket.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymó...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja,...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen...
(Forrás: Infostart)
--
2019.06.23.
Egy pomázi iskolában kipróbálták azt, ami egyszerre jó a szülőknek, tanároknak és a háziorvosoknak is, és fényesen bevált
Van már pár iskola, ahol kipróbálták, hogy bizalmat szavaznak a szülőknek, és háromról 15-re emelték a szülők által igazolható napok számát. Ezt ugyanis saját körben eldönthetik. Ilyen...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.06.23.
A Kárpát-medencei oktatási együttműködést erősíti egy uniós projekt
A Kárpát-medencei oktatási együttműködés erősítése a célja az Oktatási Hivatal (OH) valamint a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem közös uniós projektjének – közölte Gloviczki...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.23.
A Budapest School a „mit” helyett a „hogyan”-ra adja meg a választ a tanulóknak
A Budapest School működési elve az, hogy a diákok – akik magántanulók – ugyanúgy kapnak bizonyítványt, csak az ehhez szükséges tudást más metódus szerint sajátítják el, ami egyben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.23.
Pölöskeiné: Nem lényeg a tankötelezettség
Pölöskeiné szerint jó döntés volt, hogy a szakképzést a gazdasághoz kapcsolták, bár szerinte jobb volt, amikor még a Nemzetgazdasági Minisztérium felelt a területért, igaz, most az Innov...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.23.
Messze még a Diákváros: csak az egyetemisták felének jut kollégium
Tény: kollégiumi férőhelyből továbbra sincs elég, országosan mintegy 54 ezer férőhely érhető el (ebbe beletartoznak az egyházi és magánkollégiumok is), miközben a nappali tagozaton tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.23.
Rugalmas iskolakezdés? A kormány ezt is eltörölné
A tervezet módosító csomag szerint, ha egy gyerek betöltötte a 6. életévet, kötelező elmennie iskolába. Akkor is, ha ő egy nappal a megadott határidő előtt, mondjuk augusztus 30-dikán sz...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek