OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. április 8.
» Hozzászólások (1)

Miért nem értjük egymást?

Kutatás a szülők és pedagógusok közötti kommunikációról

3.rész

Iskolai problémák

A kérdőívben hét, megtörtént eseten alapuló problémahelyzetet vázoltunk fel, és a válaszadóknak az ezekhez fűzött megoldási változatok közül kellett választaniuk. Lehetőség volt több lehetőség megjelölésére.

Problémahelyzetek

1. A kisfiam szeptemberben kezdte az első osztályt. Naponta megkérdezem tőle: „Hogy érzed magad, mi történt ma?” Egy ideig tetszettek a válaszai: „Nagyon jó! És képzeld, mami…” és mesélt, mesélt mindenféléről. Egy ideje már nem szereti, ha az iskoláról kérdezem. Válaszainak tartalma is beszűkült: „Ennyi pirosom van, de kaptam feketét is…” vagy: „Sajnos a magatartásom csak változó lett.” Úgy látom, egyre kevésbé szereti az iskolát, pedig még alig három hónap telt el. Mit tehetek, hogy ne veszítse el teljesen a kedvét?

2. Rettentően idegesítenek azok a túlbuzgó anyukák, akik egész nap bent sündörögnek az iskolában, keresik a tanító néni kegyeit. Nyilván eltartja őket a férjük, nem kell dolgozniuk. Nem véletlen, hogy az ő gyerekeik lesznek a kis kedvencek, ők nyerik meg a szavaló- meg a jelmezversenyt, kapják az ajándékkönyvet, meg a csupa ötös bizonyítványt. A szülői értekezletek is a legrosszabb időpontban vannak, a férjem késő estig dolgozik, nekem a két kisebbért kell mennem az óvodába. Múltkor bementem a fogadóórára, a tanító néni, aki már a harmadik éve tanítja a kislányomat, azt sem tudta, hogy ki vagyok. A gyerekem nagyon szorgalmas, nincs vele probléma, de az iskolában észre sem veszik, hogy ott van.

3. Bence most 10 éves, ötödik osztályba jár. Egy hónapja behívtak az iskolába azzal a problémával, hogy az én gyerekem miatt nem lehet tanítani, mert még el sem hangzik teljesen a kérdés, ő már vágja rá a választ, a többiek még le sem írták a matekpéldát, ő már hangosan bemondja az eredményt, mindenről van önálló véleménye, amit sohasem rejt véka alá. Szóljak már neki, hogy engedje a többieket is érvényesülni. Beszéltem Bence fejével, úgy látszott, megértette. A legközelebb szülői értekezleten ezekkel a szavakkal fordult hozzám az osztályfőnök: Bence látványosan unja az órákat, ásítozik, kibámul az ablakon, egyáltalán nem figyel. Most én ezzel mit kezdhetek?

4.„Nagyon nyomaszt, hogy a nyolcadik osztályba járó fiam magyartanára ötletszerűen tanít, nem a tankönyv szerint halad, sok mindent kihagy, s olyan dolgokkal is foglalkozik, amelyek nincsenek benne a tananyagban. Félek, hogy gond lesz a középiskolai felvételin. A tanár szerint, az ő joga és felelőssége eldönteni, mit és hogyan tanít. A szülőnek ebbe nincs beleszólása. Mit lehet ilyenkor tenni egy aggódó szülőnek?”

5. A fiam most kezdte a középiskolát. Csendes, udvarias, érzékeny gyerek. Van egy osztálytársa, aki rendszeresen zavarja az órát, majd szünetben rámutat valamelyik társára, akit aztán az egyik társa meggyomroz, arcul üt, leköp. Tegnap az én fiam volt soron. Állítólag az iskolában semmit sem tudnak tenni.

6. 17 éves lányom elküldött e-mailben egy házi feladatot a tanárnak, de nem vettük észre, hogy nem ment át. Szólt a lányom, le is fényképezte az oldalt, hogy kétszer is elküldte. Ezt a tanárnő nem fogadta el, és az egész osztály előtt hazugnak, becstelennek nevezte, olyan rendkívüli módon megalázta,hogy orvoshoz kellett vinnem.

7. A 15 éves lányomnak hetek óta nem lehet a szavát venni. Sápadt, nem eszik, nem alszik, időnként sírógörcsöt kap. Nagy nehezen tudtam csak kiszedni belőle, hogy néhány fiú osztálytársa gúnyolja, hájpacninak nevezi, mindenért beleköt. Az utóbbi időben az interneten is folyamatosan zaklatják. A gyerek egyáltalán nem kövér, de kamaszodik, nőiesedik, alakul. A helyzet egyre keményebb, újabban egyáltalán nem akar bemenni az iskolába. Mit lehet csinálni ilyenkor?

A szülők és pedagógusok is az iskolán belül keresik a megoldást, de az érintett pedagóguson és gyereken túl a pedagógus inkább fordul a szakmabelihez, a szülők pedig a többi szülőhöz

A kutatás adatai szerint mind a pedagógusok, mind a szülők is többnyire az iskolán belül keresnék a válaszokat a problémára: legtöbben az érintett pedagógussal és/vagy a gyerekkel beszélnének. A pedagógusok a szülőknél inkább hajlanak arra, hogy a szakmával egyeztessenek, kollégát vagy más szakembert hívjanak segítségül. A szülők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy a többi szülőhöz forduljanak segítségért. A pedagógus szülői szerepben is inkább pedagógusként viselkedik, és nagyobb valószínűséggel fordulna a kollégájához, mint a laikus szülőtárshoz.

Nagyon kevesen maradnak passzívak, ha a történet központjában egy gyermek áll, a többség ilyenkor mindenképpen tenni kíván valamit. Ha azonban a pedagógus viselkedésével van gond, a szülők sokkal inkább defenzívek, ezekben az esetekben mintha kevés esélyt látnának a megoldásra. A nem pedagógus szülők ilyenkor gyakran készek az igazgatóhoz fordulni, ez a pedagógusokra kevésbé jellemző. A nem pedagógus szülők ugyanakkor a pedagógusoknál jobban ösztönöznék gyereküket arra, hogy igyekezzen maga megoldást találni a problémára.

A középfokú iskolában tanuló diákokat érintő súlyos esetekben mind a szülők, mind a pedagógusok nagyobb arányban fordulnának az igazgatóhoz, bár itt is kisebb erre a pedagógusok hajlandósága mint a nem pedagógus szülőké. A pedagógusok leginkább akkor vinnék el a gyereket az iskolából, ha látványosan unatkozik, a szülők viszont akkor, ha társai zaklatják.

Megdöbbentően magas a motivációs problémák előfordulása már az iskolakezdés idején is

A válaszadók személyes életükben a leggyakrabban a motivációs problémákkal találkoztak: 98 százalékuknak van saját élménye arról, hogy alsós gyerek nem szereti az iskolát. 49, illetve 43 százalék találkozott már unatkozó, illetve észrevétlenül maradó gyerekkel, és a megkérdezetteknek több mint egyharmada tapasztalt személyesen iskolai erőszakot. A megkérdezettek egyharmada találkozott ötletszerűen tanító tanárral, illetve iskolai zaklatással. Legkisebb arányban a tanulót meghazudtoló tanárral kapcsolatban merültek fel személyes tapasztalatok.

Viszonylag nagy arányban jelezték, hogy a saját gyereküknél fordult elő hasonló probléma, leginkább a motivációs gondok kerültek említésre. Ugyanakkor a motivációs problémáknál sikerült a leginkább megnyugtató megoldást találni (a válaszadóknak több, mint fele jelezte ezt.) A többi esetnél viszont jóval 50 százalék alatt maradat a megnyugtató megoldásra jutók aránya.

A zaklatások esetében viszonylag magas (42-45%) volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik nem tudták az adott problémát megnyugtatóan rendezni. A pedagógussal kapcsolatos gondoknál egynegyed-egyharmad arányban jelezték a megoldatlanságot.


A tipikus iskolai problémák előfordulása és megoldási arányuk

Feltételezhető tehát, hogy a fiatalabb gyerekek motivációs problémáit szülők és pedagógusok jó eséllyel képesek egymás felé kommunikálni és esetenként megoldani. A pedagógus viselkedését érintő problémák azonban gyakran a kommunikációig sem jutnak el, s így ritkán nyílik esély a feldolgozásra, a megoldásra. Előfordul ugyan, hogy valamiképpen lezárul az ügy, de a jelzések szerint ezek a kimenetek az esetek többségében nem megnyugtatóak. A tanulók közötti agresszió iskoláinkban aktuális, erősödő, gyakran megoldhatatlannak tűnő probléma. A felnőttek ezzel kapcsolatos tehetetlenségét és eszköztelenségét ennek a vizsgálatnak az adatai is sejtetik.

Demotivált szülő, pedagógus és gyerek?

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció a középfokra elszemélytelenedik és elsorvad, ezzel együtt pedig a kapcsolat megítélése is rosszabb lesz. A hagyományos formák (szülői, fogadóóra, ellenőrző) a leggyakrabb érintkezési formák, ezek megítélése egyben a legpozitívabb. Ugyanakkor a szülők 40%-a a szülői értekezleten kívül nem kommunikál a pedagógussal. A leghatékonyabb formának mind a pedagógusok, mind pedig a szülők a személyes kommunikációt tartják. Ezzel magyarázható, hogy a kapcsolattartás módjai közül a fogadóóra és a szülőkkel és gyermekekkel szervezett közös programok a legelfogadottabbak. A szülők inkább pártolják a modernebb kommunikációs formákat (internetes levelezőlista, email), mint a pedagógusok, de ennek legfőbb motívuma többnyire az időmegtakarítás. Ugyanakkor nem látják ezen eszközök tanulásban és tanításban történő hasznosításának lehetőségét, e téren konzervatívabb nézeteket vallanak, mint a pedagógusok.

Meglepő módon a pedagógusok a szülőknél jobban igényelnék a több kommunikációt. A vizsgálatból viszont az derül ki, hogy a szülők többségének ehhez se kedve, se ideje nincs. A pedagógusok alacsony önbizalmára, esetenkénti kiégettségére lehet következtetni abból, hogy épp ők azok, akik az iskola gyerekek értékvilágára gyakorolt hatását alacsonyra értékelik. Gyengébbnek ítélik nem csupán a család, hanem a kortársak, az internet, sőt a televízió befolyásánál is. Az együttlét kreatív, innovatív módjai szinte teljesen hiányoznak a repertoárból. Hazánkban – legalábbis közvetlenül az iskolához kapcsolódóan – nem terjedtek el olyan, Európa más országaiban eredményesen működő formák, mint például a szülőtréning vagy a szülőklub.

Szinte mindenki találkozott azzal a problémával, hogy a gyerek valamiért nem szeret iskolába járni. A motivációs problémák több, mint a fele azonban előbb-utóbb megnyugtatóan rendeződik. Ez az a téma, amiről szülők és pedagógusok készek és képesek kommunikálni egymással. Tehetetlennek érzik magukat viszont a szülők olyankor, amikor a pedagógus viselkedésével adódik probléma, és mindkét fél tehetetlennek mutatkozik a gyerekek közötti agresszió esetén.

Lannert Judit – Szekszárdi Júlia

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

tigris | 2014. április 16.
Kínai diák válasza az unalmas órára: előveszi az egyetemi tankönyvét, ugyanabból a tantárgyból.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdet...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett...
(Forrás: infostart)
--
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott...
(Forrás: index)
--
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt...
(Forrás: index)
--
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizotts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás terü...
(Forrás: KLubrádió)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek