OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. április 24.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

Egy magyar kisgyerek brüsszeli iskolajárása

1. rész

Főhősünk, nevezzük Daninak, negyedik osztályos egy brüsszeli iskolában. Szülei külszolgálata nyomán került oda, az általános iskola első osztályát Strasbourgban végezte. A bizonyítványról készült hiteles fordítás, illetve annak elfogadása után a kisfiú itthon folytatta a második osztályt. (Megjegyzendő: a tanuló októberi születésű, a francia beiskoláztatás a születési év szerint történik.)1 A pedagógus nagyapa, a frankofón iskolarendszer ismerője ezúttal a brüsszeli kisiskolás kalandjait követi részben a helyszínen, részben levelezés nyomán, és készít jegyzeteket Tanári noteszében. Ebből adunk közre néhány epizódot, ami érdekes és tanulságos lehet a magyar olvasónak. Az anyag egyedi, és egyre csak bővül.

Még itthon. Csönge varázsa. Az áprilisi versmondás vidám hangulata sugallta: Csöngére vissza kell térni. Kapóra jött: júliusban úgyis Bükfürdőn vagyunk, jó kirándulásnak nézünk elébe.

Daninak még otthon beharangoztuk a tervet, tudott néhány Weöres-verset, még második, harmadik osztályban tanult meg tanórán, párat édesanyja mondogatott neki Luxemburgban. Tájékozódtunk az internetes térképen, még két szabadon választott verssel is „kellett” rákészülnie az eseményre. A fiú teljesítette, amit vállalt: Birkaiskola, Csipp, csepp… Készülve a kirándulásra, összefutottunk az Apartman Hotel előtt egy ismerős házaspárral, újságoltuk tervünket, s jött az ötlet: mondjon verset Dani. Persze a Birkaiskolát választotta. Tamás, 56-os Nyugat-Németországba távozó mérnökember, lényegi fordítást végzett, felesége, Helga jókat kacagott. A versmondásért járó dicséret növelte a fiú önbizalmát, a vers, és a hevenyészett kísérő ismertetés kiváltotta a hölgy elismerését. Rácsodálkozott, s mint egykori könyvkiadós szerkesztő, irodalombarát értékelte a hallottakat. Majd megkeresi a német fordításokat.

Délután érkeztünk a Weöres Sándor-Károlyi Amy-emlékház elé. Nyitva is volt, látogatók is voltak odabenn. Minden várakozásunkat felülmúlta Dani találkozása a költői hellyel. Fényképeztette magát a szobákban, kint a szobor mellett, böngészte a kiállított tárgyakat, néhány szöveget elolvasott, leginkább a hangos költészet kötötte le. Fülhallgatóval a fején követte a megzenésített verseket, ritmusra mozgott, olykor hangosan együtt mondta a szöveget. Mosolyogva, lelkesen lépett a következő hangdobozhoz, a művészeten kívül csak a technika érdekelte jobban: gombok nyomkodása, magnón keresés előre-hátra. Szóval, fel volt dobódva. A visszaúton folyvást fújta: Csipp, csepp, egy csepp, öt csepp, meg tíz…”, mind gyorsabban, az érthető kiejtés határáig. Végtelenített szalag vagyok, hárította el a csendesítést. Kapcsoljatok ki, gondolhatta. Nem mondta, verselt. (2013. július 12.)

Brüsszelben. Első nap az iskolában. Dani és Kristóf bekezdett, tegnap reggel iskolába mentek hát. Nagyon készültek erre, Dani tanulással, a kicsi lelkes utánzással, kérdezgette, hogy mondják ezt meg ezt franciául. Várták a kezdést. Daninak egyenruhát kell viselni, az iskola írja elő, fehér ing, sötétkék nadrág. (Édesanyja egy árnyalattal világosabbat vett, újat kértek, sötétebb kéket.) Egyenruha kötelező a belga iskolában. Hát nem diktatórikus ez? A fiú csinosan feszít az öltözékben. Még, sok más mellett, kötényt is kell venni, ha festenek, vagy gyurmáznak, azt veszik föl. Sok a gond a kezdéskor, a felszerelési listát ellenőrzik a szülők, pótolják a hiányokat. Az órarendet az iskola felteszi a honlapjára, a hét elején már olvasható. (A kezdéskor még nem kész.) Sok minden nem tisztázott még az iskolai menetrenddel, programokkal kapcsolatban. A szülők nem, vagy csak alig tudnak szót váltani a tanítókkal, üzenő füzeteken, honlapokon keresztül cserélnek információt. A napi gyakorlat során a szülő az iskolába egy meghatározott pontig mehet be, ott elbúcsúzik gyermekétől, s távozik. A nem napközisek délután hazamennek, a napközisek, mint Dani, délután is ott marad. Hogy mit csinálnak, az elválik, tegnap csak ücsörgött, se foglalkozás, se játék. Majd kialakul. Azért jól kezdődött a suli: Dani hibátlanul oldotta meg a matematikai tájékozódó-felmérő feladatokat, „csillagos ötöst” kapott, dicsekedett széles mosollyal, jogosan. Megnéztem a könyveit, inkább munkáltató tankönyvek, ahogy gondoltam. Este kézbe vesszük őket Danival, megnézzük a nyelvtan és az írás munkafüzetet, segítek neki a használati metódusban. Ha rájön a gyakorlatok jellegére, a feldolgozás menetére, menni fog. Ilyen a szerkezete, technológiája azoknak a könyveknek, amelyekkel otthon dolgoztunk: Olvasni tanulok, Írni tanulok, Nyelvtani összefoglaló. A Zsolnai-programban kifejlesztett, kipróbált munkáim máig használhatóak. Ezt azért lejegyezzük. Érdekes kutatási téma lenne nyomon követni egy magyar iskolás beilleszkedését a francia nyelvű belga iskolába, megismerni a tanulási problémáit, nehézségeit, sikereit. Erről már csak iskolai dokumentációkból, bizonyítványból, tanulói elmondás és a tapasztalható nyelvi-kommunikációs fejlődés alapján szerzek tudomást. Erre fél évet mindenképpen várnom kell. Kibírjuk. (A tapasztalatokról sajnos már nincs kinek beszámolni, Zsolnai József egy éve meghalt, nem alakult utód munkacsoport, nincs „követő” csapat, mint voltak annak idején a „követő iskolák”, így a Zsolnai-pedagógia utóéletéről csak kevés marad fenn. Ez pedig a felejtést erősíti, a létezését halványítja. Az egészet, a hatalmas pedagógia munkát, az erőfeszítéseket, az eredményeket. Kár, hogy ez így alakult.)

Az is fontos, hogy Dani tulajdonképpen „visszament”, három év kihagyás után „újrakezdett” a francia nyelvű iskolában, miután az első osztályt Strasbourgban végezte el. Kristóf abban az időben és ott bölcsődés volt. Azóta megtanult magyarul beszélni (de még hogyan!), a magyar óvodai kapcsolatok után hasonlóra vágyik itt is. Erre még várnia kell. Biztattuk, ne akarjon beszélgetni, álljon a fogócskázó gyerekek közé. Mindenesetre, nem sírva jöttek haza, és ma reggel is kedvvel indultak útnak. Hullámzó félévnek néznek elébe. Biztató neve van az iskolának: „Providence”. Hát, a Gondviselés legyen velük. (2013. szeptember 3.)

Vörös vonal. A brüsszeli iskola előcsarnokában a padlózatra felfestett vörös vonal jelzi, meddig mehetnek be a szülők. A vonalig. Ott elbúcsúznak a gyerkőctől, majd délután szintén ott találkoznak. A tanulónak mobiltelefont tilos az iskolába vinni, ha mégis megtörténik, büntetés jár érte, a szülő kapja, tanuljon belőle. A szigorú házirend még tartalmaz néhány szabályozó passzust, az iskola neve: Gondviselés, kötelez. A szülők másnap is odaviszik a gyermeket, a kívánt sötétkék nadrágban, fehér ingben, sötétkék kardigánban. Egyenruha, nem ünnepre, a mindennapokra. Munkaruha. Dani elegánsan feszített benne, az első napokban legalábbis, akkor magunk is láttuk. Úgy tűnt, nem sóvárog az itthoni vegyes, cifra feliratos pólók után. Az uniós szabadságot másként értelmezi ez az iskola, amit különböző szlogenekkel tudatosít. Az ars poetica: „Rien n’est facile, mais tout est possible.” – Semmi nem könnyű, de minden lehetséges. Aztán: „Toutes les solutions sont en moi.” – Minden megoldás bennem van. „J’en suis capable.” Képes vagyok rájuk. Ismerős,  emlékeztetnek a Zsolna-pedagógia elveire. Ott ilyen is volt: Képes vagyok rá... tanulói értékelő füzet az elért, mérésekkel igazolt teljesítményekről, a számszaki bizonyítvány mellé. Az önbizalom erősítésére, az önértékelés alakítására. Az osztályban tanítók munkáját, munkaidejét jelentősen megterhelte a képességek nyomon követése, kimutatása, nem járt érte plusz fizetség.

A belga iskolában egész napos a tanítás. Dani szülei direkt ilyet választottak, munkájuk mellett csak ez jöhetett szóba: reggel nyolcra viszik a gyerekeket iskolába, a vörös vonalig, aztán gyerünk a munkahelyre. A tanítás is, a munka is fél kilenckor kezdődik. Délután visszamenet, ötig el kell érni a gyermeket. Az iskola délutáni műszakja nem amolyan „napközi” jellegű, „étude dirigé”, irányított tanulás folyik. Szerda délután nincs foglalkozás, gyermekmegőrzés sem. Nagy gond a szülőnek, ekkorra igyekeznek sport-vagy más kulturális programot szervezni, beleértve a gyermek szállítását is. Ha a szülő meg tudja oldani, ebéd után elviheti gyermekét, vannak, akik ebédet sem igényelnek az iskolában. Az egész napos iskola nem ördögtől való hát. 1972-ben az egész napos iskola-témából írtam a szakdolgozatomat a szegedi Bölcsészkaron, orosz-francia szakos létemre, pedagógiából. A Zsolnai-programban ebben a szervezeti keretben dolgoztam végig, a szülők kedvelték, sőt igényelték. Dani itthon az általam készített francia nyelvű munkafüzetekben tanult néhány szép mondást, például: „Les voyages forment la jeunesse”. – Az utazások alakítják a fiatalságot. Vagy a híres descartes-i mondatot: „Je pense, donc je suis.” – Gondolkodom, tehát vagyok. Értette, szereti az ilyeneket. Elvek és gyakorlat harmóniája. Csak reméljük, hogy a belga iskolában nemcsak írják a jól hangzó jelszavakat, hanem azok szerint tesznek is. Uniós iskola, Belgiumban érvényes. (2013. szeptember 16.)

Sz. Tóth Gyula

1A magyar iskolai beilleszkedésről tanulmány jelent meg (lásd „Így írvasunk mi”, avagy az olvasás nehézségei és örömei = Az olvasás össztantárgyi feladat, szerk. Nagy Attila, Imre Angéla, Köntös Nelli, Savaria University Press, 2011. 113-118. és http://mek.oszk.hu/10600/10605/).

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek