OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. május 22.
» Hozzászólások (15)

Az elavult és félelmetes kisködmön

Egy alsótagozatos kisfiúnak a Kincskereső kisködmön című Móra regényről írott véleménye kering napok óta a Facebookon. A gyerek írását sokan olvassák, lájkolják, és a többség egyet is ért vele. Íme a szóban forgó fogalmazás:

Szabó Anna utazó gyógypedagógusként nem engedheti meg magának, hogy elfordítsa a fejét, ha kiszolgáltatottságot, betegséget, nyomort lát. Nem véletlen, hogy éppen belőle szakadnak ki a következő keserű és roppant tanulságos gondolatok.

Móra.

Kincskereső.

Elavult, mint a kisködmön. Dzsekink van. Pufi meg szél. Már akinek.

Amúgy meg tiszta depi. Hó és halál. Giccses. Hatásvadász. Mert az érzelmekre hat.

Elavult. Mert ott van az a szerencsétlen Bicebóca, a vacak mankójával, az üres gyomrával, árván, egy bolond gondjaira bízva. Még lakniuk sincs hol.

Elavult. Én már csak tudom.

Mert ott van az a szerencsétlen kis hunyori, aki az orráig se lát szemüveg nélkül. Szemüvege pedig nincs. Napsapka is csak adományba, hogy legalább a fény ne bántsa a szemét.

Árva? Hát persze. Akinek olyan bolond az apja, hogy felakasztja magát, miután a felesége meghalt.

Nem bolond a gyámja is? Azt nem tudni. Azt sem tudni, hogy ki a gyámja. Hogy én nem tudom, nem csoda. Egyszer láttam a fiúcskát. Bár tudnám feledni azt az egyszert is. Rongyait szinte kibökték a csontjai.

Mikor eszik? Ki főz rá? Egy héten többször is kap valamit. Ha marad a konyhán… Vidéki iskola konyháján – maradék? Nem a maradékot, javítja bizonytalanul az osztályfőnök, aki akkor még nem szaladgált három falu iskolái között, hanem amit elfelejtettek lemondani a betegek szülei. Esetleges lenne ez még akkor is, ha...

A döbbenet gonosz kis manója – rossz szokásához híven – kiül az arcomra, ott vakarózik az orrom hegyén, nézegeti magát szemem tükrében. A gyermekvédelmis meglátja őt. Igyekszik hát elűzni.

Ha tudnám, hogy élnek ezek... Nem tudom. Az éhezésben már bizonyos vagyok. Gyanítom, nem kétszoba-összkomfort közepén zajlik. Aztán mesél. Mesél. Mesél. Olyat, amihez képest a Kincskereső kisködmön tündérmese – Küsmödistül, öregbányástul. Látszólag tájékoztatásul. Valójában önigazolásként. Higgyem el, nem is lehetne másként. Csak így. Árván, éhesen, rongyokban, magára hagyatva, félig talán hajléktalanul is.

Nincs már tanító úr, aki... A tanító rég nem úr. Tanító, aki ember, még akad. Akkor kerül eseti maradék helyett étel, gönc helyett ruha, s tudható, ki a gyám.

Móra tehát elavult. Egy régi rendszert ismerhetünk meg tőle.

Felnőttkori rácsodálkozásaim egyike ő. Nem csak az Aranykoporsó. Az eredeti elbeszélései. Amelyeket gyermekkoromban – a Kincskereső kisködmönnel ellentétben – enyhítve, rövidítve adtak a másodikosok irodalmi asztalára. Az átdolgozás okát nem tudom. Hiszen a Kincskereső kisködmön nehéz életekről szól, s hosszú is. Valóban érzelmeket megmozgató. Ahogy Móra minden elbeszélése, melyeket általában szomorkás empátia, néhol a tragédiák fölött érzett düh hat át.

Kell-e ettől féltenünk a gyerekeket? Ettől kellene féltenünk a gyermekeinket, unokáinkat?

Nem hiszem. Attól kellene inkább félnünk, hogy Móra-mentesen felnevelt nemzedékek nézik majd mások életét. Részvétlenül. A miénket is. Biztonságos otthonaikból. Vagy biztonságosnak hitt otthonaikból. Távolból. Olyan messziről, ahonnan már nem is érdekes.

Még nem tudtak olvasni a gyerekeim, amikor minden este három mese volt. Egy-egy a kicsinek, a középsőnek, a nagynak. Születési és általában elalvási sorrendben. Állatmesék, tündérmesék, meseregények, regények. Verne is. A Végtelen Ende is. Móra is. Korán megismerték a Mindenki Jánoskáját.

Azóta ismerik a senki Jancsikáit is. Szomorú lennék, ha mindezt nem adtam volna nekik. Ha nem részesülhettek volna ebben a közvetett tapasztalatban. S csak akkor szomorúbb, ha közvetlen tapasztalatuk lenne. Mint olyan sok gyereknek ebben az országban.

Adjunk csak Mórát gyermekeinknek. Reménykedjünk, hogy csak a történet, s nem a történés lesz sajátjuk.

Szabó Anna

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Leiner Károly | 2018. május 11.
Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a körtemuzsika nem lesz ismeretlen fogalom, amellyel együtt tud érezni Küsmödivel, amellyel megérti, hogy a tündérek a szívekben laknak. Mindenesetre, ha könyvespolcomra "új" könyvet akarnék tenni, hamarabb kerülne oda Móra, Milne, Exupery, mint a Harry Potter.
2014-ben elég megdöbbentő hír volt Csapó Benőtől, hogy egy magyar tanuló szókincse 1800 szóra apadt - szemben egy 10 évvel korábbi angol tanulmányban szereplő 11 ezres angol tanulói szókincs mérettel. Így nehéz megérteni bármit is...
Anna | 2018. május 8.
Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se arról, hogy a a mostanit igyekszik. Ha nem találkoznak, hát nem találkoznak. Én nem érzek ekkora katasztrófát a szókincsben, de ízlések és pofonok... Azt kevéssé hiszem, hogy egyetlen könyv eltántorít egy szívesen olvasó gyereket a könyvektől, úgy általában.

Iskolai papírgyűjtés. Térdig járunk a könyvekben. Akad ugyan egy-két Kincskereső kisködmön is, de teljes ismeretterjesztő sorozatok ebből az évezredből, néhány ködmönke, melyeket Harry Potter kötetek vetettek le, s a csúcs (vagy legmélyebb gödör) egy Márai kötet. Hibátlan, nem ázott, nem koszlott. Egy Füveskönyv. A papírgyűjtésben, kilója 8 forint. Ez nem az értéke, az ára.

Az értékéről fogalmunk sincs, s így a gyerekeinknek sem tudjuk megtanítani.


Szilvia | 2018. május 6.
A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az olvasónapló elkezdését lefordítsa. Mert Móra nyelvezete fordítást igényel! Nem 10 éveseknek való. A történetek lehet, de a szóhasználat egyáltalán nem. Ebben a félévben küzdünk vele, a gyerekem, aki eddig falta a könyveket, most utálja az olvasást! Ez a cél?
Juli | 2014. június 18.
Balassit közel hozni a gyerekekhez soha sem volt könnyű dolog teljesen megalapozottan hangsúlyozzák a legkiválóbb magyartanárok, hogy éppen az említett életkorban hangsúlyosan kortársirodalommal, a gyerekeket foglalkoztató kérdésekkel kellene foglalkozni, és miután ezt megemésztették, akkor elindulni lépésről lépésre, alkalmazkodva a diákok érdeklődéséhez,érettségi szintjéhez a klasszikusok felé, mert így még mielőtt megismerhetnék, és megértenék az üzeneteiket, megutálják az egészet. Nem véletlen, hogy manapság az irodalom az egyik legnépszerűtlenebb tantárgy. Hajdan még a legnépszerűbbek között volt.
János | 2014. június 17.
A versekkel is kellene valamit kezdeni, és megvizsgálni például, hogy 6 osztályos gimnázium 2. osztályában (8.-os korosztály) érdemes-e ilyet lenyomni a gyerekek torkán... (amúgy nem Balassi versével van bajom, hanem az időzítéssel, és azzal, aki ezt a tantervbe beemelte és engedélyeztette).

Adj már csendességet...

1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr!

2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére!

3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!

4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.

5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e?
Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e?

6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint,
Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint,

7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;

8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
AK | 2014. június 12.
Az sajnos tény, hogy a minket még lekötő könyvek is kikopnak a gyerekek érdeklődési köréből. A saját fiaim már nem voltak hajlandóak indiánkönyveket és Fekete Istvánt olvasni, a Kőszívű emberről már nem is beszélve (az már a '80-as években is megosztó volt). De ezt el kellene fogadni, nem erőltetni azt, ami láthatóan nem megy. Vannak nagyon jó újabb könyvek is.
Egyébként a könyvválasztáson felül az időzítés is valóban sokat rombol a gyerekekben. Ez az igazán szomorú, nem az, hogy változik az ízlés.
Minocska | 2014. június 9.
Az olvasás oktatása borzalmas. Egy harmadikos gyerek olvasókönyvében olyan száraz, történelmi szövegek vannak, amelyeket még egy felnőtt is unalmasnak titulál, nemhogy egy gyerek, akinek ráadásul ötször el kell azt olvasnia. Semmi csodálnivaló nincs abban, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni. Ezen nem segítenek a kötelezők. Igenis elavultak, már csak a nyelvezetük miatt is. Tényleg olyan könyvet kell olvasni a kicsiknek, ahol minden fejezetet azzal kell kezdeni, hogy elmagyarázzuk nekik az ismeretlen szavakat? Általános iskola alsó tagozatában nem az lenne a lényeg, hogy a gyerekek megtanuljanak jól olvasni, és megszeressék az olvasást? Akkor felsőben könnyen túljutnának olyan könyveken is, amelyeket nem kedvelnek. A mostani olvasókönyvek alkalmatlanok arra, hogy a gyerekeket olvasásra neveljék. Ez pedig kihat mindenre. A kényszerből olvasó gyerekek szövegértése sokkal rosszabb, mint azoké, akik ezt örömmel teszik. És szövegértés nélkül nem lehet hatékonyan tanulni, feladatokat megoldani. Lehet védeni a több mint száz éves kötelező olvasmányokat, vagy lehet változtatni, érdekes, a mai gyerekek számára élvezhető szövegek olvastatásával, hogy ne csak muszájból vegyenek könyvet a kezükbe. Az alsóbb osztályok szóljanak az örömről, legyen élmény az olvasás. Elég lenne felsőben eléjük tálalni a nehezen emészthető szövegeket.
Juli | 2014. június 5.

Bocsánat, közben a valóságos "Karcsi", akivel azonosítottam, már jelezte, hogy ez nem ő volt. Nekem Bokáék nem voltak ellenszenvesek, és megrendítőnek tartottam a történetet, de mindenkinek jogában áll úgy viszonyulni egy irodalmi műhöz, ahogyan ezt az érzései és tapasztalatai diktálják. Különben éppen a Pál utcai fiúk tartott ki a kötelező olvasmányok közül a legtovább, azt kb. két évtizeddel ezelőtt még általában szerették a gyerekek. Azután egyre kevésbé. Nemecsek már nem hős a szemükben, hanem lúzer, akivel nem kívánnak azonosulni. Persze az is elfogadható értelmezés, amit Maga ír. Jó kis vitát lehetne vele gerjeszteni az osztályban...

Éppen ideje lenne változtatni a kötelező olvasmányok összetételén, de ezt hiába mondják már évek óta a legautentikusabb magyartanárok is. Lehet, hogy a Kincskereső sem a legszerencsésebb választás negyedik osztályban, mint ahogy sajnos Fekete István sem ragadja már meg az alsó tagozatosokat (nem értik, unják). Jókaiért az én korosztályom még rajongott, ma már szinte lehetetlen elolvastatni a Kőszívű ember fiait. Ugyanakkor meg iszonyatosan kár azokért az értékekért, amelyek így veszendőbe mennek. Nyilván egészen másképp kellene az irodalmat, az olvasást megszerettetni a gyerekekkel, elérni, hogy eljussanak a művek fontos üzenetei hozzájuk. Nehéz, de nem lehetetlen feladat, van aki meg is tudja oldani. Bár nem ez számít jellemzőnek.
AK | 2014. június 5.
Nem vagyok Karcsi :)

A Pál utcai fiúk egy végtelenül lehangoló történet, a pozitívnak szánt szereplők nekem ellenszenvesek, az igazságtalan és kegyetlen viselkedést egy túl későn gyakorolt keggyel ellensúlyozná, de azt nem lehet jóvátenni. Taszít az egész.

Nem önmagukban a szomorú történetek taszítanak, szeretném leszögezni.
Juli | 2014. május 29.
Karcsi, a Pál utcai fiúkkal megleptél. A Légy jó mindhalálig-ot én sem szerettem nyolcadikos koromban (untam). De a Pál utcai fiúkat még az utánam jövő generációk is szerették. Te miért haragudtál annyira rá?
AK | 2014. május 27.
Valóban hasznos lenne a gyerekeinket megismertetni a Kincskereső világával, de mivel túl korán, az első kötelező olvasmányok egyikeként nyomják le a torkukon, így csak megutáltatja velük az olvasást és a Kincskeresőt is.
Én nagyon sokat olvastam gyerekkoromban és empatikus személynek gondolom magam, de a Kincskereső kisködmönre, a Légy jó mindhaláligra és a Pál utcai fiúkra (főleg ez utóbbi kettőre) gondolva a rosszullét környékez. A Légy jó mindhalálig egyike volt a nagyon kevés könyvnek, amit nem tudtam végigolvasni.
A gyerekszegénység, nyomor világát máshogy kellene bemutatni, máshogy kellene a gyerekeket rávezetni a részvétre, empátiára. A jelenlegi módszer ellentétes hatással jár: inkább becsukják a szemüket és a fülüket.
János | 2014. május 23. | nmsjan[kukac]freemail[pont]hu
Lehetséges, hogy a gyerek internetről töltötte le ezt a gyöngyszemet, de személyes "élményem" volt pár hónapja az egyik BKV járaton a "köcsög nemecsekről" szóló beszámoló. Először arra gondoltam, hogy valamelyik osztálytárs szapulása folyik, aki a kis hős után kapta a becenevét de most megorroltak rá valamiért. Nem, a kötelező olvasmányról volt szó, anya éppen kikérdezett...
róka | 2014. május 23.
A mai alsós gyerekek nem tanulnak folyóírással írni? Itt van Amerika?....
Nekem ez nem hiteles.
KPéter | 2014. május 22.
A kérdés szerintem inkább az, hogy hová tűnt az empátia? Nem hinném, hogy a téma ma már "elavult", bár így lenne, de inkább az ellenkezője igaz.
Kőműves Kelemen | 2014. május 22.
Az ugye mindenkinek megvan, hogy a fenti "véleményt" nyilvánvalóan nem egy alsótagozatos gyerek írta, hanem másolta, vagy úgy diktálta neki a szülők egyike vagy egy idősebb testvér? Mert alsótagozatos gyerek így nem fogalmaz, az biztos.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek