OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. június 1.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
 

OFOE Filmklub – A messzi dél vadjai

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunk júniusi találkozóján A messzi dél vadjai (Beasts of the Southern Wild) című 2012-ben készült amerikai filmet nézzük meg (rendező: Benh Zeitlin).

Időpont: június 3., kedd, 17.30
Helyszín: KINO CAFÉ, 1137 Budapest, Szent István krt. 16.
Jegyár: 700 Ft
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A filmről

Hushpuppy, a történet mesélője hatéves kislány, és a Teknőben jár iskolába, egy önjelölt tanítóhoz. Az alapvető ismereteken túl megtanulja a természet törvényeit, és azt, hogy hogyan lehet úgy élni, hogy harmóniában legyen vele. Miközben tanul, a mindennapokat is át kell vészelnie valahogy: anyja elhagyta, részeges apjával él egy kalyibában, amely magasan a vízszint fölé épült. Mert a víz jön, minden évben a monszunesőkkel, és akinek nem volt elég pénze vagy esze ahhoz, hogy megfelelően védekezzen, annak mindenét elmossa az ár.

Hushpuppy meséjét nem véletlenül tűzte zászlajára a WWF1 itthon és szerte a világban: a Messzi dél vadjai úgy mond el alapvető igazságokat, hogy nem vágja azokat a képünkbe, de nem is választja a szájbarágós módszert: félig dráma, félig természetfilm, miközben szomorú képet fest egy társadalmi csoportról, amely nem is létezik, hiszen nincs feltüntetve egyetlen térképen sem. Nem nagy a különbség a Teknő vagy a nagyvárosok szélén húzódó nyomornegyedek között. Még az alapanyag is ugyanaz: bádog és furnérlemez mindenütt. (Szocio-doku-természet dráma, port.hu, 2013. január 10.)

A messzi dél vadjai a nagy utazások és a túlélőtörténetek lebilincselően gyönyörű keveréke. Utazás, mert játékideje során a hatéves kislány, Hushpuppy társává szegődik valamennyi néző, a film nyelvezete is azt sugallja, hogy vele kell bandukolnunk. Helyről helyre mozog, és ugyan csöbörből vödörbe nem zuhan, útja örökké küzdelmes. És mese is a túlélésről, mivel Hushpuppy a körülötte lévő szabályrendszerhez, jobban mondva érzetvilághoz alkalmazkodva lel rá a kiútra, legyen ez a szó akármennyire is képlékeny. (…)z apa-lány kapcsolatra szintén a valóság-képzelet dualitása jellemző. Míg a kislány a saját nézőpontja által vezérelve ugrik fejest a lápos gyönyörűségébe, addig az apja, Wink már igencsak betagozódott a keserű univerzumba, látja annak árnyoldalait, és mindez rusztikussá, megkeseredetté teszi. Zeitlint ekkor sem hagyja cserben rendezői képessége, ugyanis az apa valójában még tudja, hogy a lányának szüksége van a támogatásra, így hajlandó idomulni Huspuppy világnézetéhez. A messzi dél vadjai ebből a nézőpontból is a kegyetlen reáliák, valamint csodálatos gyermeki belvilág kapcsolatára reflektál: a két sík bravúrosan megfér egymás mellett, mi több, szimbiózisban élnek. (Szabó Ádám: Teknő birodalmában, Revizor, 2013. január 9.)

A főszereplő - és sokszor maga az elbeszélő is - egy hatéves kislány, aminek buktatóit felmérték, és többnyire ügyesen megkerülték az alkotók, miközben sokoldalúan kiaknázták az előnyeit. A gyerekhős történetében természetesnek hat az időrend borulása, a valóság, a kiszínezett, felnagyított valóság és a merő képzelet határainak elmosódása. A talpraesett, akaratos és időnként komisz Hushpuppyt az apja, Wink neveli arra, hogy szükség esetén akár egyedül is boldoguljon az életben, az anya rég meghalt vagy megszökött a nomád viszonyok elől, csak pár szép emléket és emlékezetes metaforát hagyva maga után. (…)Olyan kérdésekkel szembesülünk, hogy hol vannak a személyes szabadság és közösségi függetlenség határai, jogunk van-e az önsorsrontásra (ami talán csak kívülről nézve tűnik annak), kóser-e az, hogy híd alatt aludni tilos, de saját házban megfagyni (vagy vízbe fulladni) engedélyezett, elutasíthatunk-e egy orvosi kezelést, és megtagadhatnak-e tőlünk egy másikat, s hogy néz ki ugyanez, ha gyerekek is érintettek. A messzi dél vadjai nem válaszolja meg a kérdéseket, de még csak fel sem teszi őket. Ezek a nézőben fogalmazódnak meg, miközben egy jobb műfajmegjelölés híján mágikus realista mesét kap emberekkel és állatokkal, kalanddal és drámával, jó zenével és szereplőkkel, amely rólunk és hozzánk szól, hiszen az egyik nagy alaptörténetünket, az éden elvesztését mondja újra. (Borz: A sűrűben, Mancs, 2013. január 10.)

A film a kislány belső elbeszélését követi, a jelenetek így szabálytalanul kapcsolódnak egymáshoz: a hurrikán, az áradás és a kitelepítés eseményei a kislány félelmeivel, az anya hiányával és egy sajátos világmagyarázattal keverednek. Zeitlin ez utóbbi megoldása sajnos igen didaktikus, a felnőtt világ ijesztő, látszólag irracionális eseményeit megérteni igyekvő csemete szájába ugyanis bántóan lapos, kétes ezotériába és közhelyes vadromantikába csomagolt vulgárbölcsességeket ad. Az apróbb döccenők, a patetikus szólamok és a szájbarágás ellenére az író-rendező mégis ügyesen kerekíti a mesét, sőt, Hushpuppy képzeletének rendkívül következetes bemutatásával a közelben ólálkodó giccset is sikerül elkergetnie. Átgondolt komplexitása és utánozhatatlan látványvilága mellett a mű elsősorban az amatőr szereplők csodálatos alakításai miatt működik. A rendező baráti társaságából verbuválódott színészgárda fesztelenül és hitelesen viselkedik a kamera előtt: a kislány, Quvenzhané Wallis ösztönös és elemi erejű játéka mellett legfőképp a civilben pékként tevékenykedő Dwight Henry játéka lesz emlékezetes. Az egyszerre zord és érzékeny apa összetett figuráját Henry rendkívül széles érzelmi skálával, lehengerlő energiával oldja meg, és az ő erőteljes jelenléte legalább olyan fontos alappillére a rendezésnek, mint Wallis kócos alakja. A messzi dél vadjai távolról sem hibátlan, ráadásul elsiklik a nomád élet, a saját szabadságukhoz akár az életük árán is ragaszkodó hősök erkölcsi ellentmondásai felett, de szimpatikus látásmódja, mély humanizmusa és csodálatos kivitelezése miatt Zeitlin debütálása egy rendkívül kreatív, szerethető darab. (Huber Zoltán: Vissza a természethez. Prizma, 2013. január 7.)

Döbbenetes film. Vagy beszippant, és utána egy jó darabig nem ereszt - és ebben nagyon nagy érdeme van a kislánynak (nemcsak a karakternek, hanem az azt alakító Quvenzhané Wallis-nak is, aki egyszerűen kamera elé termett, igen tehetséges) - vagy simán ledob (erre mondták sokan, hogy unták). Középút nincs.

Mert kell a közös hullámhossz ezzel a filmmel. Egy jó értelemben vett művészfilm, amit nem lehet kajafőzés, társas összejövetel vagy vasalás közben nézni. Meg kell adni a módját, és akkor ad.

De olyat, amire garantáltan nem számítottál.

Jó zene, remek látványvilág, jó rendezői munka, hiteles színészek.

Nem tudom, kinek ajánlani, de mindenkinek érdemes egy próbát tenni vele. Azaz de: ha valaha gondolkoztál már azon, hogy milyen lehet kilépni ebből a felpörgetett, üres, neurotikus, fogyasztó társadalomból és önkéntes száműzetésbe vonulni, vagy, ha megérintett valaha (újra) a kisgyerekeknek az a csodálatos világa, amit felnőve már rég elfelejtettél - akkor nagy esélyed van rá, hogy megfog.

Egy biztos, ahogy sokan írták már előttem: a transzformersz, project X vagy a másnaposok 423. részén, és egyéb holivúdi tucatfilmeken edződve értelmezhetetlen. (nézői vélemény az internetről)

1WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek