OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. június 19.
» Hozzászólások (2)

Beszélgetés egy tizenévessel. 1. rész

„A tanárok totál kikészültek tőlem”

Úgy tudom, neked ez sokadik iskolád. Beszélgessünk erről kicsit.

– Hát igen. Már általános iskolában három iskolába jártam.

Mi volt ennek az oka?

– Alsóban abban a faluban jártunk iskolába, ahol laktunk. A két nővérem közül az idősebbik ötödikben, a kisebbik hetedikben ment át kisgimnáziumba, az Angolkisasszonyokhoz.

Kollégisták lettek, ha jól sejtem...

– Igen. Aztán, mikor befejeztem a negyediket, anyáék úgy gondolták, én is menjek katolikus iskolába.

A szüleid ezek szerint vallásosak?

– Nem mondanám, inkább a keményebb nevelés hívei. Anya elég komolyan vette a határokat, apa meg nem, úgyhogy sok volt a vita miattunk. Persze anya győzött, mentem a katolikus iskolába a városba, ahol persze kollégiumba kerültem.

Hány éves voltál akkor?

11-12 körül.

Jól érezted magad ott?

– Hát nem. Utáltam ott lenni, utáltam a kollégiumot, nem csak az volt a baj, hogy nagyon sokat kellett tanulni, hanem borzasztóan egyedül voltam. Hiányzott anya, apa, a tesóim… persze, a nővéreimmel találkoztunk néha kimenőkor, de az nem ugyanaz, mintha délután hazamegyek, és otthon együtt vagyunk, ha érted, mit akarok mondani.

Értem. Nem voltál még felkészülve a családtól való elszakadásra.

– Hát nem. Utólag már, mikor anyával beszélgetünk erről, ő is bánja, azt mondja, én nem voltam még elég érett, mint a lányok, és nem vette figyelembe, hogy én fiú vagyok, és más típus.

Ez a beszélgetés akkor történt, mikor még oda jártál?

– Nem, sokkal később. Egyébként három hónapig jártam oda.

Mi történt?

– Nagy volt a szigorúság, sok dolgot nem tűrtek el, amit egy normál suliban természetes.

Mint például?

– Például a lányok nem hordhattak spagetti pántos topot, meg nem sminkelhettek, a fiúk nem vehettek fel Bermudát, minden héten kétszer reggel hétkor osztálymise volt, amiről nem lehetett késni, a stúdiumokon egy hangot sem lehetett szólni, tv-t csak akkor nézhettünk, ha a csoport elért egy jó átlagot a héten, persze meg volt szabva, milyen műsorokat, ilyesmi. Én meg nem nagyon bírtam ezt.

Nem tetszett a fegyelem?

– Hát, nem. Úgyhogy tudtam, ha eltanácsolnak, hazamehetek. Vettem egy sokkolót a piacon, és bevittem órára. Nem csináltam vele semmit, csak megmutattam a többieknek. Persze, a stréberek rögtön leadták a drótot az ofőnek, az meg az igazgatónőnek. Előbb volt egy meghallgatás, amire elhívták a szüleimet is, aztán azonnali hatállyal kirúgtak.

Nem kaptál újabb esélyt?

– Nem, mert előtte is volt sok apró kis stiklim. Úgyhogy november végén anyáék keresni kezdtek egy új sulit, de most már közelebb. Fel is vettek egy közeli iskolába, az ott jártam ki a nyolc osztályt.

Ott már minden rendben volt?

– Nem mondhatnám. Az volt a baj, hogy sokan nem fogadtak be, mert ők első óta együtt jártak, én meg ötödikben kerültem oda, ráadásul év közben, akik meg elfogadtak, a rosszabbik feléhez tartoztak. Úgyhogy sikerült elég hamar az osztály rémévé válnom, ahogy a matektanárom mondta.

Szerinted jogos volt ez a megnevezés?

– Nem igazán, mert általában nem én csináltam a bajt, csak valahogy mindig ott voltam a közelében. Én inkább szórakoztattam a többieket, óra alatt is beszóltam, ők meg nevettek, de a tanárok totál kikészültek tőlem.

Te lettél az osztály bohóca?

– Na ja. Párszor a kirúgás szélén voltam, még az a szerencse, hogy az osztályfőnökök nagyon bírt engem, sokszor megvédett az igazgatónőnél. A szüleim persze rendszeresen bejártak, győzködték a dirinőt, hogy majd jól segítenek a tanulásban és a magaviseletben is.

Sikerült nekik?

– Egy darabig. Aztán megint kezdődött minden elölről. Nem szerettem tanulni, csak ami érdekelt, azokra az órákra készültem, annál a tanárnál, akit szerettem, jó voltam. De általában hoztam a formám, én voltam a Jani!

Úgy érezted, elvárják tőled ezt a fajta viselkedést?

– Hát a gyerekek biztosan. A tanárok már csak sóhajtottak, ha megláttak, az egyik azt mondta a ballagás után, hogy én nagyon fárasztó voltam az ő megviselt agyának. Pedig ő még kedvelt is.

Tehát vége lett a nyolc évnek. Jött a továbbtanulás.

– Az jött. Nem igazán tudtam, mit is akarok, amit nagyon szerettem, az a D.J. karrier volt, apa már 13 éves koromban vett nekem egy lejátszót, meg komplett felszerelést, mikrofont, hangszórókat, lézert, szóval, amivel diszkózni lehet. Ő D.J. volt fiatalabb korában, tanítgatott, aztán szervezett egy osztálybulit, ahol én voltam a lemezlovas. Tök jól sikerült, beíratott egy tanfolyamra, én meg élveztem, hogy versenyre jártunk, ahol én voltam a legfiatalabb, persze nem nyertem, de beraktam a nevem a közéletbe. Sok híres D. J-t ismertem meg, hát persze, hogy ez a világ marhára tetszett nekem. Egy kiskölyök, akivel lekezel Majka, vagy messziről rám köszön és utána körbecsókol Voksán Virág. Nagy élet az. Hát én ezt akartam csinálni. Végül is az egyik jó haverom bedobta a kéttannyelvűt, ahol van szakközép is, postaforgalmi. Nem akartam én postás lenni, de a gími nem érdekelt. Hát bejelöltük ezt meg még két gyöngyösi középsulit. Aztán kiderült, hogy nem vettek fel, de volt fellebbezési lehetőség, anyáék be is adták, így végül csak bekerültem nulladik nyelvi előkészítős osztályba.

Milyen nyelvet tanultál itt?

Angolt. Ez volt a főtárgy, meg az info, Még ének volt, sajnos, meg tesi, meg tanulásmódszertan, amit osztályoztak, a matekra, magyarra nem kaptunk jegyet.

Azt mondod az énekre, hogy sajnos. Nem szeretted az éneket?

– Dehogynem. Alsóban énekkaros voltam, jártam zeneiskolába, szolfézsra meg trombitára, otthon kis koncerteket adtunk a nővéreimmel, ők fuvoláztak. Előadásokon játszottunk,meg hát a lemezlovasság, naná, hogy szeretem a zenét.

Akkor mi volt a gond?

– A tanárnő azt akarta, hogy mindenképpen népdalt énekeljek a feleléskor, én meg beszóltam, hogy bármilyen jelenlegi slágerlistás dalt előadok, de nem fogok népdalokat énekelni. Erre persze bepöccent, és attól kezdve szívatott. Félévben meg is buktatott, aztán év végén is.

Megbuktál énekből...

– Hát, meg. Röhejes volt, anyám kiakadt, apám csóválta a fejét, szép volt. De az osztálytársaimnak nagyon bejött.

Jól sejtem, hogy itt is iskola bohóca lettél?

– Igen. Azt biztos, hogy elértem, hogy a nevemet mindenki ismerte, a tanárok vagy utáltak vagy szerettek a vagányságomért.

Valamilyen érzelmet mindenképpen kiváltottál...

– Hát, ki. Az osztályfőnököm kilobbizta a pótvizsgán, hogy ott se menjek át, úgyhogy újra nulladikos lettem.

Honnan gondolod, hogy ő is benne volt?

– Dicsekedett vele, és egy olyan tanár, aki kedvelt, elmondta. Megmondta, hogy nem nyugszik, míg az iskolából ki nem rúgat.

De nem sikerült neki...

– Dehogynem. Az új osztályom elég béna volt, mindig a volt társaimmal lógtam, nem tetszett neki. Aztán december elejére már annyi figyelmeztetést szedtem össze, hogy behívtak az igazgatónőhöz, és közölték, hogy nem vagyok ebbe az iskolába való, rontom a légkört, meg rossz példákat mutatok, hát keressünk új sulit.

Miket csináltál, amik ennyi gondot okozott nekik?

– Hát, többször rajtakaptak, hogy cigiztünk a kazánház mögött, sokat késtem, általában az első órákra nem értem be, aztán szerintem az volt a teteje, hogy beültem a volt osztályom órájára, és úgy csináltam, mintha még oda járnék. Az ofő majdnem infarktust kapott, az biztos, hogy percekig nem kapott levegőt, mikor én is beszóltam az órán.

Miért csináltad ezt?

– Nem is tudom. Jó mókának tűnt. Meg nagyon gáz volt, hogy aki nem csendes, alázatos volt, előbb-utóbb kirúgták.

Úgy hiszed, akit nem tudtak uniformizálni, azt eltávolították?

– Igen, valami ilyesmit mondott anya egyik kolléganője is. Aki nem úgy viselkedett, ahogy az elit iskolához méltó, aki nem illeszkedett be, vagy valamilyen szinten más volt, azt valamilyen indokkal eltávolították.

Tehát kirúgtak. Mi történt ezután?

– Anya teljesen padlón volt, mert a jegyeim miatt nem volt esély a környékbeli sulikban. Végül is beszélt pár kolléganőjével, és szerzett pár alternatív iskola címet, mert szerinte normál iskolában nem találtam volna a helyem. Azt mondta, az én egyéniségem nem fér össze az átlagost akaró iskolákkal. Nem pont így mondta, de ez az értelme. A sulitól kaptam másfél hónap haladékot, hogy találjunk újat, és anya maga elé kapta a telefont, és végighívogatta az alternatívokat. Végül is így jutottunk el az egyik fővárosi alternatív iskolába.

Tehát Budapesten folytattad?

– Ühüm. Nem volt más lehetőség. A mamámék Pesten laknak, gondoltuk, majd hét közben náluk leszek, hétvégén meg otthon, ha felvesznek.

És felvettek?

– Fel, szerencsére. Szuper suli, nagyon bejött első perctől.

Ez izgalmas, mesélj kicsit róla. Miben különbözik az eddigiektől?

– Hát először is, mikor találkoztunk az osztályfőnöknőmmel, ő elmondta, hogy ide olyan tanulók járnak, akik nem azért buktak ki más sulikból, mert buták, sőt nagyon is tehetségesek, csak az átlag suli elnyomja az egyéniségeket, meg ilyesmi. Ők meg igyekeznek segíteni még inkább meg találni az egyéniségünket. Mondta, hogy két hónap a próbaidő, és csak akkor vesznek fel, ha az osztálytársak is rábólintanak. Merthogy demokrácia van, és végül is ők töltik velem a napjukat. Meg, hogy nem anyámat hívogatják, ha gond van, mert én már szinte felnőtt vagyok, tehát vállalnom kell a felelősséget a tetteimért. Ha rosszat teszek, büntetőcédula van, ami azt jelenti, hogy én aláírok egy kötelezvényt, hogy helyrehozom a hibámat. Pl. ha kések háromszor, vállalnom kell valamilyen pozitív tevékenységet, hogy kiváltsam ezt a kötelezvényt, és természetesen nem késhetek többet. Ezen kívül mentor rendszer van, ez főleg anyának tetszett nagyon, én akkor még nem tudtam, mi is az konkrétan. Úgyhogy a második félévtől oda is jártam. Igaz, hogy mivel alapítványi suli, fizetni kell tandíjat, de a szüleim bevállalták, csak tanuljak. Egyébként szuper suli, én nagyon örülök neki, hogy ide járhatok. Persze különbözetit kellett tenni, hogy kilencedikes lehessek, de összejött.

Miben más, mint a többi?

– Például nincsenek osztályzatok. Szöveges értékelést kapunk, de a tanárok jópofák, ha gond is van, sokszor vicces formában írják. Például földrajzból 6 hétig tanulunk intenzíven, aztán vizsga, és utána nincs több földrajzóránk.

Epochális rendszer.

– Biztos. Mondták, valami ilyen. Meg nem nyolckor kezdődik a suli, hanem kilenckor. Nem kések legalább. Projektmunkák vannak, csoportban rengeteget dolgozunk. Mindenkinek van mentora, aki figyel rá, és kéthetente leül velünk megbeszélni, mi történt azóta, vagy hogyan tudnánk könnyebben venni egy akadályt. Nincs hagyományos tornaóra, helyette van Capuera, jóga, dogstep (kutyás terápia), éjszakai bowling, billiárd. Ha nem tudjuk fizetni a tandíjat, le lehet dolgozni valamilyen vállalással, pl. kisebbeket táboroztatni, meg ilyesmi.

Úgy érzem, itt jól érzed magad.

– Az biztos. Nincs annyi kötöttség, mégis jobban teljesítünk, mert hisznek bennünk. Anya mindig mondja is, hogy nincs több lehetőség, becsüljem meg magam, de én igyekszem is. Nagyon tetszik ez a suli, és le akarok érettségizni.

Szabó Andrea négy gyermek anyukája, 46 éves, szociálpedagógus diplomája van, és végzős a Babes Bólyai Tudományegyetem pszichológia karán. Az iskolapszichológia a választott szakja. Pesterzsébeten dolgozik, a Benedek Elek EGYMI-ben, autista gyerekekkel foglalkozik. Emellett tinédzsereknek tart önismereti, személyiségfejlesztő tréningeket, s szabadidejében sokat beszélget velük.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

János | 2014. június 22.
Akkor most ki is a jó tanár? Aki sikeresen kezel egy ilyen gyereket (is), vagy akinek elborul az (osztályfőnöki) agya, és élve hatalmával elüldözi őt a környékről is? Aki kedvel, szeret, annál alapból jól viselkedem, ott a többi osztálytársamat sem zavarom a bohóckodásommal, a másikat, akiből árad a gyűlölet, akkor sem tisztelem, ha ezt törvény írja elő? Valamiért Bendegúz jutott eszembe... Ha a portfóliónak lenne egy erre vonatkozó kérdése is (hogyan valósul meg mindez a pedagógus nevelési gyakorlatában), nagyon tudnám támogatni...
Zsuzsi | 2014. június 20.
A legjobban az tetszett, hogy "túl fárasztó voltál a megfáradt agyamnak". Biztos, hogy nem én voltam? :-)
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.18.
Itt a törvény, amivel a rezsim magához láncolja a gyerekeket
A közoktatási törvény tervezett módosítása meggátolja a szülőket abban, hogy kimenekíthessék gyermeküket a rossz oktatási rendszerből, zöld utat ad arra, hogy a szakmailag nem megfelel...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.06.18.
Akkor is elkezdhetnek tanítani a pedagógusok, ha a nyelvvizsga miatt csúszik a diplomaszerzés
A pályakezdő tanárokat is segíti a köznevelésről szóló törvény módosítása, mert akkor is elkezdhetnek tanítani, ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diplomájuk kiadása - mondta az...
(Forrás: eduline)
--
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek