OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. június 19.
» Hozzászólások (2)

Beszélgetés egy tizenévessel. 1. rész

„A tanárok totál kikészültek tőlem”

Úgy tudom, neked ez sokadik iskolád. Beszélgessünk erről kicsit.

– Hát igen. Már általános iskolában három iskolába jártam.

Mi volt ennek az oka?

– Alsóban abban a faluban jártunk iskolába, ahol laktunk. A két nővérem közül az idősebbik ötödikben, a kisebbik hetedikben ment át kisgimnáziumba, az Angolkisasszonyokhoz.

Kollégisták lettek, ha jól sejtem...

– Igen. Aztán, mikor befejeztem a negyediket, anyáék úgy gondolták, én is menjek katolikus iskolába.

A szüleid ezek szerint vallásosak?

– Nem mondanám, inkább a keményebb nevelés hívei. Anya elég komolyan vette a határokat, apa meg nem, úgyhogy sok volt a vita miattunk. Persze anya győzött, mentem a katolikus iskolába a városba, ahol persze kollégiumba kerültem.

Hány éves voltál akkor?

11-12 körül.

Jól érezted magad ott?

– Hát nem. Utáltam ott lenni, utáltam a kollégiumot, nem csak az volt a baj, hogy nagyon sokat kellett tanulni, hanem borzasztóan egyedül voltam. Hiányzott anya, apa, a tesóim… persze, a nővéreimmel találkoztunk néha kimenőkor, de az nem ugyanaz, mintha délután hazamegyek, és otthon együtt vagyunk, ha érted, mit akarok mondani.

Értem. Nem voltál még felkészülve a családtól való elszakadásra.

– Hát nem. Utólag már, mikor anyával beszélgetünk erről, ő is bánja, azt mondja, én nem voltam még elég érett, mint a lányok, és nem vette figyelembe, hogy én fiú vagyok, és más típus.

Ez a beszélgetés akkor történt, mikor még oda jártál?

– Nem, sokkal később. Egyébként három hónapig jártam oda.

Mi történt?

– Nagy volt a szigorúság, sok dolgot nem tűrtek el, amit egy normál suliban természetes.

Mint például?

– Például a lányok nem hordhattak spagetti pántos topot, meg nem sminkelhettek, a fiúk nem vehettek fel Bermudát, minden héten kétszer reggel hétkor osztálymise volt, amiről nem lehetett késni, a stúdiumokon egy hangot sem lehetett szólni, tv-t csak akkor nézhettünk, ha a csoport elért egy jó átlagot a héten, persze meg volt szabva, milyen műsorokat, ilyesmi. Én meg nem nagyon bírtam ezt.

Nem tetszett a fegyelem?

– Hát, nem. Úgyhogy tudtam, ha eltanácsolnak, hazamehetek. Vettem egy sokkolót a piacon, és bevittem órára. Nem csináltam vele semmit, csak megmutattam a többieknek. Persze, a stréberek rögtön leadták a drótot az ofőnek, az meg az igazgatónőnek. Előbb volt egy meghallgatás, amire elhívták a szüleimet is, aztán azonnali hatállyal kirúgtak.

Nem kaptál újabb esélyt?

– Nem, mert előtte is volt sok apró kis stiklim. Úgyhogy november végén anyáék keresni kezdtek egy új sulit, de most már közelebb. Fel is vettek egy közeli iskolába, az ott jártam ki a nyolc osztályt.

Ott már minden rendben volt?

– Nem mondhatnám. Az volt a baj, hogy sokan nem fogadtak be, mert ők első óta együtt jártak, én meg ötödikben kerültem oda, ráadásul év közben, akik meg elfogadtak, a rosszabbik feléhez tartoztak. Úgyhogy sikerült elég hamar az osztály rémévé válnom, ahogy a matektanárom mondta.

Szerinted jogos volt ez a megnevezés?

– Nem igazán, mert általában nem én csináltam a bajt, csak valahogy mindig ott voltam a közelében. Én inkább szórakoztattam a többieket, óra alatt is beszóltam, ők meg nevettek, de a tanárok totál kikészültek tőlem.

Te lettél az osztály bohóca?

– Na ja. Párszor a kirúgás szélén voltam, még az a szerencse, hogy az osztályfőnökök nagyon bírt engem, sokszor megvédett az igazgatónőnél. A szüleim persze rendszeresen bejártak, győzködték a dirinőt, hogy majd jól segítenek a tanulásban és a magaviseletben is.

Sikerült nekik?

– Egy darabig. Aztán megint kezdődött minden elölről. Nem szerettem tanulni, csak ami érdekelt, azokra az órákra készültem, annál a tanárnál, akit szerettem, jó voltam. De általában hoztam a formám, én voltam a Jani!

Úgy érezted, elvárják tőled ezt a fajta viselkedést?

– Hát a gyerekek biztosan. A tanárok már csak sóhajtottak, ha megláttak, az egyik azt mondta a ballagás után, hogy én nagyon fárasztó voltam az ő megviselt agyának. Pedig ő még kedvelt is.

Tehát vége lett a nyolc évnek. Jött a továbbtanulás.

– Az jött. Nem igazán tudtam, mit is akarok, amit nagyon szerettem, az a D.J. karrier volt, apa már 13 éves koromban vett nekem egy lejátszót, meg komplett felszerelést, mikrofont, hangszórókat, lézert, szóval, amivel diszkózni lehet. Ő D.J. volt fiatalabb korában, tanítgatott, aztán szervezett egy osztálybulit, ahol én voltam a lemezlovas. Tök jól sikerült, beíratott egy tanfolyamra, én meg élveztem, hogy versenyre jártunk, ahol én voltam a legfiatalabb, persze nem nyertem, de beraktam a nevem a közéletbe. Sok híres D. J-t ismertem meg, hát persze, hogy ez a világ marhára tetszett nekem. Egy kiskölyök, akivel lekezel Majka, vagy messziről rám köszön és utána körbecsókol Voksán Virág. Nagy élet az. Hát én ezt akartam csinálni. Végül is az egyik jó haverom bedobta a kéttannyelvűt, ahol van szakközép is, postaforgalmi. Nem akartam én postás lenni, de a gími nem érdekelt. Hát bejelöltük ezt meg még két gyöngyösi középsulit. Aztán kiderült, hogy nem vettek fel, de volt fellebbezési lehetőség, anyáék be is adták, így végül csak bekerültem nulladik nyelvi előkészítős osztályba.

Milyen nyelvet tanultál itt?

Angolt. Ez volt a főtárgy, meg az info, Még ének volt, sajnos, meg tesi, meg tanulásmódszertan, amit osztályoztak, a matekra, magyarra nem kaptunk jegyet.

Azt mondod az énekre, hogy sajnos. Nem szeretted az éneket?

– Dehogynem. Alsóban énekkaros voltam, jártam zeneiskolába, szolfézsra meg trombitára, otthon kis koncerteket adtunk a nővéreimmel, ők fuvoláztak. Előadásokon játszottunk,meg hát a lemezlovasság, naná, hogy szeretem a zenét.

Akkor mi volt a gond?

– A tanárnő azt akarta, hogy mindenképpen népdalt énekeljek a feleléskor, én meg beszóltam, hogy bármilyen jelenlegi slágerlistás dalt előadok, de nem fogok népdalokat énekelni. Erre persze bepöccent, és attól kezdve szívatott. Félévben meg is buktatott, aztán év végén is.

Megbuktál énekből...

– Hát, meg. Röhejes volt, anyám kiakadt, apám csóválta a fejét, szép volt. De az osztálytársaimnak nagyon bejött.

Jól sejtem, hogy itt is iskola bohóca lettél?

– Igen. Azt biztos, hogy elértem, hogy a nevemet mindenki ismerte, a tanárok vagy utáltak vagy szerettek a vagányságomért.

Valamilyen érzelmet mindenképpen kiváltottál...

– Hát, ki. Az osztályfőnököm kilobbizta a pótvizsgán, hogy ott se menjek át, úgyhogy újra nulladikos lettem.

Honnan gondolod, hogy ő is benne volt?

– Dicsekedett vele, és egy olyan tanár, aki kedvelt, elmondta. Megmondta, hogy nem nyugszik, míg az iskolából ki nem rúgat.

De nem sikerült neki...

– Dehogynem. Az új osztályom elég béna volt, mindig a volt társaimmal lógtam, nem tetszett neki. Aztán december elejére már annyi figyelmeztetést szedtem össze, hogy behívtak az igazgatónőhöz, és közölték, hogy nem vagyok ebbe az iskolába való, rontom a légkört, meg rossz példákat mutatok, hát keressünk új sulit.

Miket csináltál, amik ennyi gondot okozott nekik?

– Hát, többször rajtakaptak, hogy cigiztünk a kazánház mögött, sokat késtem, általában az első órákra nem értem be, aztán szerintem az volt a teteje, hogy beültem a volt osztályom órájára, és úgy csináltam, mintha még oda járnék. Az ofő majdnem infarktust kapott, az biztos, hogy percekig nem kapott levegőt, mikor én is beszóltam az órán.

Miért csináltad ezt?

– Nem is tudom. Jó mókának tűnt. Meg nagyon gáz volt, hogy aki nem csendes, alázatos volt, előbb-utóbb kirúgták.

Úgy hiszed, akit nem tudtak uniformizálni, azt eltávolították?

– Igen, valami ilyesmit mondott anya egyik kolléganője is. Aki nem úgy viselkedett, ahogy az elit iskolához méltó, aki nem illeszkedett be, vagy valamilyen szinten más volt, azt valamilyen indokkal eltávolították.

Tehát kirúgtak. Mi történt ezután?

– Anya teljesen padlón volt, mert a jegyeim miatt nem volt esély a környékbeli sulikban. Végül is beszélt pár kolléganőjével, és szerzett pár alternatív iskola címet, mert szerinte normál iskolában nem találtam volna a helyem. Azt mondta, az én egyéniségem nem fér össze az átlagost akaró iskolákkal. Nem pont így mondta, de ez az értelme. A sulitól kaptam másfél hónap haladékot, hogy találjunk újat, és anya maga elé kapta a telefont, és végighívogatta az alternatívokat. Végül is így jutottunk el az egyik fővárosi alternatív iskolába.

Tehát Budapesten folytattad?

– Ühüm. Nem volt más lehetőség. A mamámék Pesten laknak, gondoltuk, majd hét közben náluk leszek, hétvégén meg otthon, ha felvesznek.

És felvettek?

– Fel, szerencsére. Szuper suli, nagyon bejött első perctől.

Ez izgalmas, mesélj kicsit róla. Miben különbözik az eddigiektől?

– Hát először is, mikor találkoztunk az osztályfőnöknőmmel, ő elmondta, hogy ide olyan tanulók járnak, akik nem azért buktak ki más sulikból, mert buták, sőt nagyon is tehetségesek, csak az átlag suli elnyomja az egyéniségeket, meg ilyesmi. Ők meg igyekeznek segíteni még inkább meg találni az egyéniségünket. Mondta, hogy két hónap a próbaidő, és csak akkor vesznek fel, ha az osztálytársak is rábólintanak. Merthogy demokrácia van, és végül is ők töltik velem a napjukat. Meg, hogy nem anyámat hívogatják, ha gond van, mert én már szinte felnőtt vagyok, tehát vállalnom kell a felelősséget a tetteimért. Ha rosszat teszek, büntetőcédula van, ami azt jelenti, hogy én aláírok egy kötelezvényt, hogy helyrehozom a hibámat. Pl. ha kések háromszor, vállalnom kell valamilyen pozitív tevékenységet, hogy kiváltsam ezt a kötelezvényt, és természetesen nem késhetek többet. Ezen kívül mentor rendszer van, ez főleg anyának tetszett nagyon, én akkor még nem tudtam, mi is az konkrétan. Úgyhogy a második félévtől oda is jártam. Igaz, hogy mivel alapítványi suli, fizetni kell tandíjat, de a szüleim bevállalták, csak tanuljak. Egyébként szuper suli, én nagyon örülök neki, hogy ide járhatok. Persze különbözetit kellett tenni, hogy kilencedikes lehessek, de összejött.

Miben más, mint a többi?

– Például nincsenek osztályzatok. Szöveges értékelést kapunk, de a tanárok jópofák, ha gond is van, sokszor vicces formában írják. Például földrajzból 6 hétig tanulunk intenzíven, aztán vizsga, és utána nincs több földrajzóránk.

Epochális rendszer.

– Biztos. Mondták, valami ilyen. Meg nem nyolckor kezdődik a suli, hanem kilenckor. Nem kések legalább. Projektmunkák vannak, csoportban rengeteget dolgozunk. Mindenkinek van mentora, aki figyel rá, és kéthetente leül velünk megbeszélni, mi történt azóta, vagy hogyan tudnánk könnyebben venni egy akadályt. Nincs hagyományos tornaóra, helyette van Capuera, jóga, dogstep (kutyás terápia), éjszakai bowling, billiárd. Ha nem tudjuk fizetni a tandíjat, le lehet dolgozni valamilyen vállalással, pl. kisebbeket táboroztatni, meg ilyesmi.

Úgy érzem, itt jól érzed magad.

– Az biztos. Nincs annyi kötöttség, mégis jobban teljesítünk, mert hisznek bennünk. Anya mindig mondja is, hogy nincs több lehetőség, becsüljem meg magam, de én igyekszem is. Nagyon tetszik ez a suli, és le akarok érettségizni.

Szabó Andrea négy gyermek anyukája, 46 éves, szociálpedagógus diplomája van, és végzős a Babes Bólyai Tudományegyetem pszichológia karán. Az iskolapszichológia a választott szakja. Pesterzsébeten dolgozik, a Benedek Elek EGYMI-ben, autista gyerekekkel foglalkozik. Emellett tinédzsereknek tart önismereti, személyiségfejlesztő tréningeket, s szabadidejében sokat beszélget velük.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

János | 2014. június 22.
Akkor most ki is a jó tanár? Aki sikeresen kezel egy ilyen gyereket (is), vagy akinek elborul az (osztályfőnöki) agya, és élve hatalmával elüldözi őt a környékről is? Aki kedvel, szeret, annál alapból jól viselkedem, ott a többi osztálytársamat sem zavarom a bohóckodásommal, a másikat, akiből árad a gyűlölet, akkor sem tisztelem, ha ezt törvény írja elő? Valamiért Bendegúz jutott eszembe... Ha a portfóliónak lenne egy erre vonatkozó kérdése is (hogyan valósul meg mindez a pedagógus nevelési gyakorlatában), nagyon tudnám támogatni...
Zsuzsi | 2014. június 20.
A legjobban az tetszett, hogy "túl fárasztó voltál a megfáradt agyamnak". Biztos, hogy nem én voltam? :-)
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek