OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. június 24.
» Hozzászólások (0)

Beszélgetés egy tizenévessel. 2. rész

„Bármit választok is, nagyon össze kell kapnom magam”

A múlt héten ott fejeztük be, hogy az alternatív iskolában végre megtaláltad a helyed.

– Igen. Jó oda járni.

Szóba került, hogy a nagyszüleidnél laksz iskolaidő alatt.

– Már nem, mert nagyapám besokallt, és hazaküldött.

Hogy érted ezt?

– Azt mondta, hogy már túl öregek hozzá, hogy engem kiszolgáljanak, meg nem tetszett neki, hogy fél éjszaka gépeztem.

Zavartad őket?

– Igen. Szeretnek, de ez már túl sok volt nekik, hetvenen felül vannak mind a ketten, mama mindig megvárt, ha éjszaka mentem haza buliból, aztán sipákolt egész nap.

Akkor neked sem volt szerencsés megoldás.

– Nem. Azért egy kamasznak nem az a vágya, hogy a nagyanyjáékkal lakjon.

Hogy oldódott meg ez a probléma?

– Hazacuccoltam, és otthonról jártam be busszal. Ebben a félévben meg már nincs gond, mert anyáék is felköltöztek, anya Pesten kapott munkát, és hét közben itt lakunk, hétvégén meg hazamegyünk.

Így jobban tudsz a tanulmányaidra koncentrálni.

– Hát igen. Ideje is, mert igaz, hogy van még két év az érettségiig, de szeretnék, előrehozottat is tenni, hogy ne legyen olyan sok.

Miből szeretnél előbb vizsgázni?

– Informatikából emelt szinten, meg angolból középszinten.

Ezek szerint a jövődben nagy szerepet szánsz az informatikának?

– Nem igazán, csak ez elég könnyű. Emelt nélkül meg nem lehet továbbtanulni.

Szóval szeretnél továbbtanulni. Mesélj a terveidről.

– Igazából fel sem merült bennem, hogy nem tanulok tovább, nálunk az egész család folyton tanul. Anya nemrég szerezte a harmadik diplomáját, ő tanít, a két nővérem egyetemista, a nagyobb bírónak készül, a kisebb szociális munkásnak, és ha elvégezte, pszichológiát is akar. Évek óta dilis nők futkosnak körülöttem, akik megbolondulnak a vizsgaidőszakban, és nem lehet hozzájuk szólni. De utána tök jó fejek, jól érzik magukat a bőrükben, és nem akarom hangosan mondani, de tényleg nagyon okosak. Mindenhol könyvek vannak, és mind használatban. Nálunk minden alkalomra is könyvet kérünk-kapunk, a nélkül nincs ünnep.

Apukádat kihagytad. Ő nem tanul?

– Ő egy ideig járt főiskolára, de másfél év után abbahagyta. Nem talált rá időt. Túl sok a munkája.

Mivel foglalkozik?

– Most van neki egy nagy raktárja, szállítási cége. Logisztikai vezető. Régebben kereskedelmi cégeknél volt logisztikai vezető, de adódott ez a lehetőség, és inkább önállósodott. Nem semmi, amit csinál.

Csillog a szemed. Büszke vagy rá?

– Büszke is vagyok, meg tetszik is, amit csinál.

Tehát érdekel a logisztika?

– Igen, most már elmondhatom, hogy érdekesnek tartom.

Eddig nem így volt?

– Hát, egyáltalán nem. Régebben nem foglalkoztam azzal, mit is csinál apa, tulajdonképpen nem sokat tudtam erről az egészről.

Ennek mi volt az oka?

– Kisebb is voltam, meg nem nagyon láttam bele. Mindig csak az jött le belőle, hogy sosincs otthon, elment hajnalban, meg késő este jött haza. Hétvégén meg, mikor otthon volt, bármit csinált is, egész nap telefonálgatott, anya dühös is volt, mert még ebédelni sem tudtunk anélkül, hogy hívják a boltok, vagy a sofőrök vagy a diszpécser. Éjjel is hívták, ha gond volt, és persze egy ekkora cégnél mindig van valami. Akkor ez engem zavart, mert nem lehetett vele beszélgetni két szót, anélkül, hogy megzavarták volna, vagy ha véletlen eljutott például egy farsangomra, ott is állandóan kiment. Nagyon zavaró volt, mert azt gondoltam, hogy nem érdekli, mi van velünk. Pedig csak el akart tartani minket. Akkor még azt gondoltam, hogy fúj, ilyet dehogy, mert semmi szabadidő, meg unalmas, nincs benne semmi jó. Ott még úgy terveztem, hogy a zeneipar felé megyek el, vagy kommunikáció, informatika körül gondolkodtam, de még a szociális munka is megfordult a fejemben.

Ezek szerint már nem ilyen irányba tartasz?

– Nem, mert megcsapott az üzlet, idézőjelben. És rájöttem, hogy ez egész érdekes.

Mi történt?

– Hát, apa eljött a korábbi munkahelyéről, és egy ideig egy magáncégnél dolgozott. Aztán jött neki az a lehetőség, hogy a volt raktárházat megveheti, és alapított egy céget. Már egy éve dolgozik azon, hogy benépesítse, partnereket keres, akik raktározást és szállítást kérnek, és már az elejétől többször elhívott magával. Úgyhogy láthattam, ahogy a semmiből lassan felépül valami, egy rendszer. És ahogy beleláttam, egyre jobban tetszett. Maga az, hogy tárgyalni kell, hogy minden szót kétszer meg kell gondolni, nehogy visszalépjenek, hogy ha már beköltözik egy cég, utána mennyi felelősséggel jár, hogy az áru eljusson oda, ahova kell. Ez nagyon durva, hatalmas munka, és a fázisai sem egyszerűek.

Ezek szerint édesapád elindított téged egy hivatás felé?

– Úgy néz ki. Tetszik a tárgyalás része, de a szállítási rész nem mindig, mert nagyon sok mindent kell összehangolni, hogy minden rendben legyen. Ráadásul hiába ért hozzá nagyon az ember, mindig közbejön valami. Lerobban a kamion, vagy bezár a bolti raktár, vagy nem adnak időpontot az időkapuhoz.

Mi az az időkapu?

– Időpontot adnak a beszállításra, ilyen pl. a Tesco, mert rengeteg kamion áru megy oda, és nem lenne szerencsés, ha egyszerre állnának a rámpa előtt, és várnák a lepakolást órákig vagy akár napokig. Mert ilyen is van néha.

Tehát ez a logisztika nagyon sok mindenből tevődik össze. Én eddig azt hittem, hogy csak raktározást jelent.

– Á, dehogy. Minden beletartozik, amíg az áru eljut valahonnan valahova. Apa is sokat vállal magára, persze van, amit más csinál, de ő felel a számlázásért, az autókért, a bérlőkért. És még sorolhatnám.

Sokat kell tudni ehhez a munkához.

– Igen, sokat kell tanulni. Ahogy apa mutogatja a dolgokat, van, amit rögtön megértek, de sok kiesik, fogalmam sincs sok mindenről.

Akkor a továbbtanulás már eldöntött tény?

– Persze. Érettségi után mindenképpen egyetemen szeretném tanulni a logisztikát, aztán legalább biztos állásom lesz. Igaz, hogy csatákra is számíthatok.

Milyen csatákra?

– Apával biztosan. Ő azt akarja, hogy megismerjem az egész menetét, vagyis kezdjem tök alulról, ahogy az amerikai filmekben is a milliomos gyerekek. De ha elvégzem az egyetemet, azért olyan beosztást akarok, ahol használhatom a tudásom.

Addig tudod bővíteni az ismereteidet a cégnél…

– Na ja. Apa most olyan dolgokat csináltat velem, amiket nem nagyon szeretek, például takarítógéppel felmosom a raktárt, persze olyan is van, hogy be kell mennem, segíteni a pakolásban, áruátvételben. Most például napok óta festjük az irodákat, mert jött rá bérlő, és olcsóbb, ha mi csináljuk saját kezűleg. De például az én feladatom a levelezőrendszer rendben tartása is.

Akkor aktív résztvevője vagy a cégnek.

– Persze, igyekszem mindent átlátni, meg kapok érte fizetést is. Nem sokat, de legalább nem kell kunyerálnom folyton. Szóval jó ez, mert azért sokkal jobb helyzetben vagyok, mint sok osztálytársam, van, aki még nem tudja, mit akar csinálni, és azt sem tudják, lesz-e munkájuk majd. Persze nekem sem egyszerű a helyzetem.

Miért gondolod így?

– Apa szerint megbízhatatlan vagyok, mert nem mindig megyek be, mikor megígérem, meg a múltkor felborítottam a takarítógépet és kifolyt belőle az akkumulátorsav. Felmarta a padlót. Szerintem engem jobban piszkál, mint a dolgozóit.

Többet vár el tőled, mert a fia vagy?

– Hát az biztos. Akármit csinálok, másképpen kezeli, mint a többieket. De hát mégiscsak tizennyolc éves vagyok, még nem érthetek annyira mindenhez, meg van, amit nem szívesen tanulok meg, mert unalmas.

Például?

– A számlázás, meg a fuvartervek, azok az agyamra mennek. Dögunalom, meg nagyon oda kell figyelni, hogy ne rontsd el. Én meg nem szeretem, ha túl sokáig ugyanazzal kell foglalkozni, meg ugyanarra figyelni. Engem jobban érdekel a mozgásos munka, hogy egyik órában targoncázok, másikban árut adok át, ilyesmi. De hát ez is hozzátartozik. Ami biztos, hogy tanulni kell, pedig az nem a kedvenc műsorom.

A tanulás valóban fontos, bármihez is szeretnél kezdeni…

– Jó, hát persze, csak nem minden kell. Sok olyat kell tanulni, aminek nincs haszna. Meg sokszor nem is tudok felkészülni, mert azért néha bulizni is kell, meg csajozni. Azért csak kell élni is. Jó, tudom, hogy fontos a jövőm, de hát ott lesz a cég.

És ha nem lenne ott?

– Hát, nem tudom. Mostanában ezen nem gondolkodtam.

Ezek szerint nincs „B” terved?

– Nincs. Kéne, hogy legyen?

Válaszolj te a kérdésedre. Kellene, hogy legyen?

– Hát… lehet. Igen, valószínűleg. De ezen nem gondolkodtam még. Mióta a cég megvan, csak ebben gondolkodom, eszembe sem jutott más.

Eleinte azt mondtad, érdekel a kommunikáció is.

– Persze, sőt. De hát ott meg totál telítve van, magasak a pontszámok is… mondjuk a logisztikánál is…

Mit gondolsz ezek után?

– Bármit választok is, nagyon össze kell kapnom magam. Tanulni kell, muszáj kicsit komolyabban vennem. Meg nem is muszáj apánál dolgoznom, ha összejön a másik szak.

Jól értem, hogy mégsem vagy biztos abban, hogy logisztikus akarsz lenni?

– Hát, tulajdonképpen azt gondoltam, hogy apa mellett jó állásom lesz, meg pénzem, és nem kell félnem a jövőtől.

És most mit gondolsz?

– Nem is tudom. Azt hiszem, ha komolyabban veszem a dolgokat, lehetek bármi. Az biztos, hogy nem segédmunkás akarok lenni, hanem vezető. Van érzékem az üzlethez, és képes vagyok több embert is irányítani. Még az is lehet, hogy mind a két szakot megcsinálom majd egymás után. Végül is a kommunikációra egy üzletembernek is nagy szüksége van. Csak változtatnom kell pár dolgon…

Mégpedig?

– Tényleg neki kell ülni a tanulásnak. Most már nem bukdácsolhatok, így is sok időt elvesztettem.

Szerinted mi volt az akadálya a tanulásnak eddig?

– A lustaságom, az biztos. Meg, hogy jobb fej legyek a többiek előtt.

A rossz tanulót jobban tisztelik?

– Mostanában nem igazán. Most már mindenki be akar jutni valahova. Csak így más voltam. Nem szürkültem bele a tömegbe.

Te voltál a Jani?

– Igen, pontosan.

Tudsz valami mást magadról, amivel kitűnhetsz?

– Most így hirtelen… de persze, biztos van olyan.

Megkeresed magadban?

– Igyekszem megtalálni.

Ennek örülök. Köszönöm a beszélgetést.

– Én is köszönöm.

Szabó Andrea

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek