OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. július 2.
» Hozzászólások (0)

Az elmúlt tanév krónikája

2. A Klik működésben

Nincs béke az olajfák alatt. Az oktatási rendszer gyökeres átszabása – ahogy az várható volt – mindent felforgató káoszt teremtett. Ma már nemcsak a tankönyvellátás anomáliáin, a félelmes KLIK akcióképtelenségén, a tanárok „kamarai akolba terelésén” kapkodjuk a fejünket. Nemcsak azt számolgatjuk, emelkedett vagy csökkent-e pedagógus bére. A hagyományos érdekképviseletek vezetőinek tekintélye, befolyása is kezd meginogni.

Eddig úgy működött a rendszer, hogy  volt egy önkormányzat, aki fenntartott egy iskolát. Volt egy költségvetési vita az önkormányzat és az iskolája között. Kialakult egy éves költségvetés, és onnantól kezdve egy éven keresztül az iskola teljesen autonóm módon tudta, hogy milyen lehetőségei, milyen forrásai vannak. Minden fontos döntést házon belül hozott meg. Azzal a meglévő költségvetésével gazdálkodva, a jóváhagyott programja szerint működve. Minden fontos döntés az iskola falain belül dőlt el. Most 2013. január elsejétől ami fenntartási kérdés az a tankerületben dől el, ami működtetési kérdés az pedig a Városházán.Az iskola ebben az értelemben egy periférikus helyzetbe kényszerült, hiszen semmilyen stratégiai döntést nem hozhat. (A felelősség megmaradt, a hatáskör nullára csökkent)

Nincs béke az olajfák alatt. Az oktatási rendszer gyökeres átszabása – ahogy az várható volt – mindent felforgató káoszt teremtett. Ma már nemcsak a tankönyvellátás anomáliáin, a félelmes KLIK akcióképtelenségén, a tanárok „kamarai akolba terelésén” kapkodjuk a fejünket. Nemcsak azt számolgatjuk, emelkedett vagy csökkent-e pedagógus bére. A hagyományos érdekképviseletek vezetőinek tekintélye, befolyása is kezd meginogni. A Pedagógusok Szakszervezete vezetőjét a napokban nyílt levélben szólították fel lemondásra „miskolci középiskolai tanárok”. (Pedagógusok kordában)

A gyerekek „imádják” az erkölcstanórákat, és óriási igényük van, hogy beszéltessék őket – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy az órák kötetlensége a tanároknak is lehetőséget ad változatos módszerek kipróbálására. A visszajelzések a szülők részéről is pozitívak. A társadalomnak az a része, amelyik kétkedéssel, gyanakvással fogad egy-egy újítást, tévúton jár – tette az államtitkár. (Hoffmann: Imádják a gyerekek az erkölcstant)

Több ezer tankönyv még mindig hiányzik az iskolákból. Az intézmények a terjesztésért felelős, állami tulajdonban lévő Könyvtárellátó Nonprofit (Kello) Kft.-től várnának megnyugtató választ. A Magyar Nemzet megkapta a Kello nyilvántartását, amelyből kiderült, hogy a legnagyobb arányban a Nemzedék Tudása Tankönyvkiadó (volt Nemzeti Tankönyvkiadó), valamint a Mozaik Kiadó könyvei hiányoznak. Előbbi közel 5000, utóbbi 1600 példánnyal adós. A Kuncze Magdolna – Kuncze Gábor testvére – által vezetett Krónika Nova mintegy félezer könyvvel tartozik. (Háború a tankönyvpiacon)

Az oktatásért felelős miniszter - jelenleg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere - az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az ágazati sajátosságoknak megfelelően érdekegyeztető fórumot, Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsot hoz létre és működtet - írta a Magyar Közlöny november 19-ei számában. (Hamarosan megalakul a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács)

A köznevelésért felelős államtitkár szerint páratlan siker az a kezdeményezés, amely a középiskolásoknak közösségi szolgálat elvégzését írja elő az érettségi feltételeként.   Hoffmann Rózsa hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a diákok legalább 50 órában végeznek szolgálatot másokért, segítenek olyanoknak, akik arra rászorulnak, végeznek olyan tevékenységet, amelyre a közösségnek szüksége van. A középiskolák egynegyedében a diákok már megkezdték a közösségi szolgálatot. (Szigorítanak az érettségi feltételein: Hoffmann Rózsa szerint páratlan siker)

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) „nagysága és tohonyasága” miatt „több problémát keletkeztet, mint amennyit megold” – mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke pénteken a Van másik iskola című fővárosi iskolaválasztó rendezvényen. (A Klik többet árt, mint használ)

A tanárikban, tanári közösségekben mostanában valószínűleg a leggyakrabban előforduló kifejezés a „portfólió”, amit a pedagógus-életpályamodell bevezetése „hozott be” a pedagógiai közbeszédbe. Ez egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely a pedagógus fejlődését, vagy egy hosszabb folyamat végére elért eredményeit dokumentálja. Legalábbis papíron. A majdan felállítandó minősítő bizottságok többek között ez alapján fognak dönteni arról, hogy előbbre léphet-e az adott pedagógus a bértáblán. (Emmi a tanároknak: "nem kell rettegni, mert az rontja a teljesítményt")

Aláírta az ágazatot érintő kollektív szerződést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a kormánnyal tavaly télen a sztrájkbizottság égisze alatt megállapodó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A dokumentum 150 ezer állami iskolában oktató és egyéb feladatot ellátó pedagógusra terjed ki. Az ágazati kollektív szerződés január elsején lép hatályba. (Végleg megosztott pedagógus-szakszervezetek)

Az egész napos iskolát az elmúlt hónapokban jóval több kritika érte, mint amennyit jogosan megérdemelt volna. Természetes, hogy egy új rendszer kiépítésében mindig vannak nehézségek és döccenők, de három hónappal a törvény életbelépése után elmondható, hogy kialakult az új rendszer és lassan elcsitulnak a viták. Idővel egyre többen látják majd, hogy ez a változás a gyermekeink érdekét szolgálja. Abban pedig egészen biztos vagyok, hogy ha évek múltán valaki megpróbál változtatni a most kialakult rendszeren, annak legalább annyi ellenvéleményt kell majd végighallgatnia, mint a jelenlegi átalakítás véghezvivőinek. (Egész napos iskola – Egy oktatáspolitikai változás védelmében)

Szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a magyar diákok a 2012-es PISA-felmérésen. Az eredmény: a magyarországi iskolák 15 évesei az OECD-átlag alatt teljesítenek, matekból Ausztria, Szlovénia és Szlovákia is megelőzött minket.(PISA-felmérés: rosszabbul teljesítenek a magyar diákok, mint 2009-ben)

A Facebookon szerveződő, tanárokból, diákokból és szülőkből álló Hívatlanul Hálózat szeptember óta követeli „a kierőszakolt és antidemokratikus Pedagógus Kar azonnali felszámolását, amely lehetővé tenné, hogy az oktatási kormányzat a szakmai döntések előtt ne egyeztessen  a független szakmai műhelyekkel, civil szervezetekkel, és amelynek adatbázisába való automatikus felvétel sérti a személyiségi jogokat; az iskolai autonómia és a tanszabadság haladéktalan visszaállítását”. (Videókkal tiltakoznak tanárok a pedagóguskar létrehozása ellen)

Balog szólt arról, hogy a „nemzeti identitást erősítő” Nemzeti Alaptantervet és az abból készült kerettanterveket, illetve a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben vezették be, azonban hozzátette, hogy mindezzel valóban nőtt a tanulók terhelése. Az erkölcstan bevezetését – amelyet maga etikának kívánna hívni, de mint utalt arra, az illetékes államtitkárral e tárgykörben folytatott vitában Hoffmann Rózsa nyert, így lett a tárgy neve erkölcstan – olyan adósságnak nevezte, amelyet a magyar „rendszerváltoztatási kísérlet” óta nem sikerült rendezni, noha a környező országokban mindenhol bevezettek ilyen tartalmú tárgyakat. (Hoffmann nyert, Balog büszke)

A pesti megyeháza előtt akciózó tanárok szerint pont olyan a Nemzeti Pedagógus Kar, mint az úttörőség, amelybe akarata ellenére minden közoktatásban dolgozó tanárt beléptetett az állam. A Hívatlanul Hálózat aktivistái bojkottra buzdították a Hoffmann Rózsával tartott, nem nyilvános tanári értekezletre érkezőket. Eközben az egyik demonstrálót a kormánymegbízott győzködte arról, hogy a tagság valójában jó a tanároknak.(Ez nem olyan, mint az úttörőség)

Bár Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár augusztusban még úgy nyilatkozott, nincs szó a tankönyv-előállítás államosításáról, szeptember végén megjelent egy kormányhatározat, amely szerint „ki kell alakítani az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszerét”. A határozat Balog Zoltán humánminiszternek azonnali határidővel szabta feladatául egy olyan javaslat kidolgozását, amely alapján már a 2014/2015-ös tanévben széles körűen ki lehet próbálni az állami fejlesztésű új kísérleti tankönyveket és digitális tananyagokat. (Jönnek az egyentankönyvek)

Az Oktatási Hivatal összeállítása szerint a minősítési eljárásra való jelentkezés előtt érdemes átnézni a köznevelési törvény kapcsolódó részeit, a minősítési rendszerről szóló kormányrendeletet, a Nemzeti alaptantervet, illetve a tanári felkészítés követelményeiről, az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről, illetve az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló rendeleteket. (Ilyen vizsgák várnak a tanárokra - minősítés lépésről lépésre)

Vasárnap este nyújtotta be a parlamentnek Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tankönyvpiac teljes államosításáról szóló törvényjavaslatát, amit kedden már el is fogadhat az országgyűlés. Január elsejétől ennek értelmében a tankönyvek teljes ellátása, így a terjesztés, előállítás állami kézbe kerül. (Átveszi az állam az uralmat a teljes tankönyvpiacon)

Viszonylag stabilan emelkedett a pedagógusok fizetése egészen 2010-ig, az eltelt három évben azonban alig változott, sőt néhány ezer forinttal kevesebb is lett az oktatásban dolgozók átlagkeresete. A szeptemberi emelés éppen ezért sokak számára kedvező fejlemény volt, de akadnak vesztesek is, akinek jó hír lehet, hogy 2014 elején újabb emelés várható. (Három év után nőtt újra a pedagógusok bére)

A mostani kormányzatnak néhány héttel ezelőtt kellett szembesülnie a magyar 15 évesek alapkészségek terén mért teljesítményének romlásával. Noha a kormányzati kommunikáció azonnal azt a látszatott keltette, mintha a most zajló teljes rendszer-átalakítás majd megoldást kínálna az előző kormányok által okozott teljesítményromlás problémájára, a 2015-ös PISA eredmények miatt mégis lehetett a Szalay utcában némi szorongás, ezért az államtitkár azonnal intézkedett. (OkpolCafé)

A kötelező erkölcstan- vagy hittanoktatás szeptemberi bevezetésével a társadalom többsége egyetért. A többség (mintegy 58 százalék) támogatja azt is, hogy a felsőoktatásban államilag finanszírozott képzésben tanulóknak nyilatkozatban vállalniuk kell, hogy diplomájukat a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik, és a végzéstől számított húsz éven belül a támogatott idővel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak - derül ki a Századvég Alapítvány december 21-ei közleményéből. (A többség támogatja az erkölcstant és a hallgatói nyilatkozatot)

Az ország PISA-sokkban él. A PISA-jelentésekben tükröződő eredménytelenség a sokk oka. Tudjuk, mi a cél, csak a cél eléréséhez szükséges utat kell megtalálni. Ez az út az azonnali paradigmaváltás, a tananyagok és a stratégiák teljes körű átalakítása. (PISA-sok(k))

Demokratikusan megválasztott kormány egyetlen kormányzati cikluson belül ilyen tömegű rendszerszintű változtatást még soha sehol nem erőszakolt át az oktatási rendszeren. Nemrég arra jöttem rá, hogy még senki nem térképezte fel az oktatási szektorban 2013-ban elindított változtatásokat, ezért valószínűleg nincs Magyarországon senki, aki képes lenne átlátni az egészet. (Változástérkép 2013)

Szeptembertől újabb, 10 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a pedagógusok a január 1-jei béremelés után. A köznevelési államtitkár szerint négy éven belül a kormány végrehajthatja az életpályamodellhez szükséges béremelést. Hoffmann Rózsa szerint a törvény csak iskolatípusonként és a kerettantervenként korlátozza a tankönyvválasztás lehetőségét, ezért a kiadóknak nincs okuk tartani a piacvesztéstől. (Hoffmann: Nincs okuk tartani)

„Az elmúlt három és fél évben 120 új vagy módosított jogszabály született - a változás nem könnyű, de a problémák súlyosak voltak, így gyorsan kellett lépni” - mondta Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a III. Nemzeti Köznevelési Konferencián, melyet a 14. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás keretein belül rendeztek meg január 17-én. (Megtartották a III. Nemzeti Köznevelési Konferenciát)

Hoffmann Rózsa szombati budapesti sajtótájékoztatóján a tanév első félévét értékelve kiemelte: a tanítás rendben zajlott, és elindult az a folyamat, amelynek célja és eredménye, hogy a pedagógusokat a társadalom megbecsülje, és olyan helyzetbe hozza, hogy a bérük méltó legyen ahhoz a felelősségteljes munkához, amelyet végeznek. A délutáni fővárosi tüntetésről kérdésre azt mondta: a szervezők egyértelműen politikai szándékra épülő, megalapozatlan követeléseket fogalmaztak meg. Két és fél hónap múlva országgyűlési választások lesznek, ilyenkor a politikai erők erőteljesen hallatják a hangjukat (Hoffmann: Kiszámíthatóvá és biztonságossá vált a pedagógus életpálya)

Beszédében a miniszterelnök kiemelte, a nemzetközi diákolimpiákon elért magyar sikerek azt bizonyítják, hogy a sokszor lesajnált magyar oktatási rendszer még mindig képes lépést tartani a világ élvonalával. Ugyanakkor éppen a diákolimpiákon sikereket elérő tanulók példáját nevezte a legerősebb érvnek arra, hogy „ha eredményt és sikert akarsz, nem hagyatkozhatsz az unott napi rutinra”.(Orbán: a világ élvonalában a magyar oktatás)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek