OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. július 3.
» Hozzászólások (0)

Az elmúlt tanév krónikája

3. Pedagógus életpálya-portfólió

Gigantikus munka kezdődik az oktatás területén tavasszal, és nagy kérdés, hogy ezt hogy fogja bírni az amúgy is leterhelt államigazgatás. Huszonötezer tanár fog 70-100 oldalas portfóliót összeállítani a munkájáról, hogy megkapja a magasabb minősítést a magasabb fizetéshez. A beadott anyagokat 5 ezer szakértő fogja átnézni, az egész 10 milliárd forintba kerül.

„Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány. Ez nem megy, ezzel nem lesz sikeresebb, eredményesebb az oktatásunk, ezt tudomásul kell venni” - mondta Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a szegedma.hu-nak. (Pokorni: így nem lesz jobb a magyar oktatás)

A magyar oktatás sikerei összefüggnek a gimnáziumi évekkel, azzal, hogy vannak-e tudós tanárok, akik nemcsak az anyagot adják le, hanem fölkeltik az érdeklődést az általuk tanított tárgy iránt. A kormány az elmúlt három esztendőben arra törekedett az oktatás átalakítása során, hogy a gimnázium az elitnevelés helyszíne legyen. Gimnáziumba olyan gyerek menjen, aki egyetemen akar továbbtanulni, ehhez kvalitás, képesség, elszántság kell. (Lázár: A gimnázium legyen az elitnevelés helyszíne)

A pedagógus I-be sorolt tanárok és tanítók legalább hat, legfeljebb kilenc évig maradhatnak ebben a kategóriában. Tehát ha valaki gyakornokként elsőre átment a vizsgán, leghamarabb nyolcéves szakmai gyakorlattal jelentkezhet a pedagógus II-be. Sikertelen vizsga esetén itt is van lehetőség egy ismétlő eljárásra, ezt leghamarabb két év múlva, de még a pályán töltött 11. évben meg kell tenni. Amennyiben az ismétlővizsga sem sikerül, a tanár elveszíti munkáját. (Szigor vár a tanárokra – aki kétszer megbukik, elveszíti az állását)

Az elszabadult hajóágyúként viselkedő kormányzat ezzel az oktatáspolitika történetében példátlan mértékű változtatástömeggel lényegében hosszú időre lefegyverezte magát, és az oktatás eredményességével összefüggő problémák tekintetében teljesen elvesztette a kontrolt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a PISA eredmények romlására adott parodisztikus „oktatáspolitikai” válasz: a közoktatási államtitkár 2013. december 11-én kelt körlevele, amelyben intézményenként a PISA eredmények javítását szolgáló kétéves intézkedési terv elkészíttetésére szólítja fel a fenntartókat. (Radó Péter: A Nemzeti Együttműködés Közoktatási Rendszere és a PISA mérések)

Gigantikus munka kezdődik az oktatás területén tavasszal, és nagy kérdés, hogy ezt hogy fogja bírni az amúgy is leterhelt államigazgatás. Huszonötezer tanár fog 70-100 oldalas portfóliót összeállítani a munkájáról, hogy megkapja a magasabb minősítést a magasabb fizetéshez. A beadott anyagokat 5 ezer szakértő fogja átnézni, az egész 10 milliárd forintba kerül. (Irdatlan sok adatot kell termelni a tanároknak)

Azok a pedagógusok, akik szeptemberben annak ellenére kerültek a Pedagógus I. kategóriába, hogy egyébként komolyabb képesítésekkel rendelkeznek, április 30-ig tölthetik fel portfóliójukat az Oktatási Hivatal (OH) rendszerébe hogy feljebb léphessenek - jelentette be február 6-i sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár. (Egyszerűsített minősítési eljárással kerülhetnek magasabb kategóriába a pedagógusok)

Hoffmann Rózsa államtitkár tegnap megnyitotta azt az online felületet, amelyre a szakvizsgázott, hivatásukat legalább 14 éve gyakorló pedagógusok feltölthetik portfóliójukat. Ezek a tanárok egyszerűsített minősítési eljárással pedagógus II. fokozatba kerülhetnek, ha és amennyiben feltölti sok más mellett például az óravázlataikat, szakmai munkáikat, önéletrajzukat, alkotói tevékenységüket, hosszú a lista, sokáig tart az értelmezés. A kormány a minőség javulását várja ettől, a tanárok egy része viszont megalázónak tartja, hogy valakik csak úgy döntenek arról, alkalmasak e arra a munkára, amit minimum 14 éve csinálnak. (Ismeretlen „halálbrigádok” ítélik meg a tanárokat)

Szeptembertől újabb pedagógus-béremelés várható, átlagosan mintegy tízezer forintos nagyságrendben nőnek a keresetek – mondta Hoffmann Rózsa pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. (Jön az újabb pedagógus-béremelés)

Lassan már nem hiszem, hogy csupán finanszírozási okokból soroltak be minden, három évnél hosszabb ideje katedrán álló, tehát nem gyakornok tanárt a Pedagógus I. kategóriába, lett légyen akárhány diplomája, tudományos fokozata. Lassan már azt sem tartom egyedüli indoknak, hogy a centrális erőtér – formailag legalábbis – az alattvalói hűség pecsétjét maga akarja minden, arra érdemes pedagógusra rányomni, vagy jóváhagyás híján előbb vagy utóbb a pályáról kiszorítani. (A nagy túlélő játék pedagógusoknak)

Szakmai területen jóval nagyobb önállóságot kaptak az iskolaigazgatók, csak a munkáltatói jogkörük csökkent – mondta a Lánchíd Rádióban a XI. kerület tankerületi igazgatója hétfőn. (Nagyobb szabadságot kaptak az igazgatók)

„Az intézményvezetők megbízását az emberierőforrás-miniszter adja ki tantestületnek, ezzel is az igazgatói presztízst akarják emelni” – nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Galló Istvánné elmondta, a tantestület véleményét is megkérdezik, de tavaly azt tapasztalták, hogy közel 100-an megfeleltek az intézményvezetői pályázati kiírásnak a tantestület támogatását is élvezve, mégsem őket nevezték ki. A PSZ vezetője úgy véli, ennek az az alapvető oka, hogy a kiválasztásnak az is fontos szempontja volt, a pályázó mennyire azonosult a köznevelési rendszer átalakításával. „Ez egy teljesen új elvárás, mivel a korábbi fenntartó önkormányzatok az innovatív, menedzserszemléletű igazgatókat részesítették előnyben” (Ötven-nyolcvan iskolában nevezhetnek ki új igazgatót)

A vonatkozó jogszabály várhatóan március közepére jelenik majd meg a Magyar Közlönyben, a nevelőtestületeknek így elég idő áll rendelkezésre a helyi tantervük pontosítására. A közlés szerint a tartalmi szabályozók összeállításával megbízott Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) több mint 20 szakmai és civil szervezettel folytatott egyeztetéseket, illetve számos intézménytől, iskolától származó visszajelzést is feldolgozott. A beérkezett javaslatok elsősorban a kerettanterveket érintették, de néhány, a Nemzeti alaptantervhez (NAT) kapcsolódó kiegészítés és módosító javaslat is megfogalmazódott. (Köznevelési államtitkárság: kiegészülnek a kerettantervek)

Bár korábban a sajtó és az ellenzék részéről több támadás is érte a közfoglalkoztatottak téli képzését, megkérdőjelezve annak szükségességét, a kompetenciafejlesztés megkezdése előtt elvégzett szintfelmérő tesztek lesújtó eredményei bizonyítják, óriási szükség van a képzésre annak érdekében, hogy  javuljon az érintettek nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélye. Mint ismeretes, a téli közfoglalkoztatásban részt vevők 50 százalékát, mintegy 100 ezer embert iskolázott be a kormány. (Írni, számolni, olvasni se nagyon tudnak)

A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban. Az egyetemi tanár szerint önmagában egy kisebb visszaesés még nem lenne tragikus, itt azonban mindhárom vizsgált területen - olvasás, matematika, természettudományok - zuhantak az eredmények. (PISA: rossz döntések vezettek a romló eredményekhez)

A pedagógusok értékelését olyan tanárok végzik majd, akik jelentkeztek ilyen irányú képzésre. Ők ezért nem kapnak majd pluszpénzt, óraszámaikat azonban lecsökkentik, hogy heti egy napot ezzel tudjanak foglalkozni. Vannak, akik szerint ez is lehetőséget ad a visszaélésre, hiszen – mivel objektíven nem lehet sem a portfólió, sem a kirakatórák alapján véleményt alkotni – közrejátszhat a személyes ismeretség vagy szimpátia. Éppen ezért vannak, akik szerint ezt az értékelést az igazgatókra kellene bízni, hiszen ők nem csak egy pillanatképet kapnak tanáraikról. (Jó tanár az, aki jól dicséri magát)

Tíz napja nyílt meg a lehetőség, hogy feltöltsék dokumentumaikat az Oktatási Hivatal rendszerébe azok a pedagógusok, akiket érint az átsorolás első üteme. Mint a köznevelési államtitkárság tájékoztatójából megtudhattuk: egyszerűsített eljárással a Pedagógus II. fokozatba kerülhetnek 2015. január elsejétől a szakvizsgázott, hivatásukat 14 éve gyakorló pedagógusok, ha április 30-ig feltöltik e-portfóliójukat a február 6-án elindított online felületre.   Dr. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár tájékoztatójából megtudhattuk, hogy a jelentős béremeléssel is járó - mindemellett nem kötelező - minősítési kategóriába lépés körülbelül húszezer pedagógust érint. (Részletesebb segítség az e-portfóliók feltöltéséhez)

Nagyjából harmincezer pedagógus fog a határidő lejártáig – azaz április végéig – közel 80-100 oldalas anyagot feltölteni. Már ha valóban megteszik. Sokan ugyanis annyira megalázónak tartják e procedúrát, hogy nem kívánnak élni az átminősítési eljárással. Ráadásul számos iskolában XIX. századi állapotok vannak az államosítás óta, nincs internet, működőképes fénymásoló, a legelemibb munkaeszközök beszerzését is kérvényezni kell, ami eleve „cibálja” a pedagógusok idegeit. Sokan gyanakodnak az egész minősítési eljárással kapcsolatban amiatt is, mert az iskolákat fenntartó intézményközpont költségvetésében nincs benne az a tétel, amely fedezné a minden bizonnyal rengeteg ember átsorolásával járó béremelést. (Elátkozott pedagógus-portfólió)

Nagyjából ötven tanár jelentette be, hogy bojkottálja a pedagógus-életpályamodell rendszerét, és nem hajlandó elkészíteni és feltölteni a portfólióját - írta az Átlátszó Oktatás blog. A blogon olvasható nyílt levél szerint a tanárok azt írták, hogy „elismerjük, hogy a portfóliós értékelés újszerű és korszerű eszköz, többen magunk is hozzájárultunk hazai elméletének, közoktatási és tanárképzési gyakorlatának kimunkálásához”, ugyanakkor „a pedagógusok minősítésének jelen formájaként átgondolatlannak, előkészítetlennek és megalázónak tartjuk”. (Ötven tanár bojkottálja Hoffmann rendszerét)

25 750 pedagógusból 8065 regisztrált tíz nap alatt a portfóliófeltöltő rendszerbe, sokan neki is láttak a dokumentumok elkészítéséhez - írja közleményében a köznevelési államtitkárság. „A magyar köznevelésből évtizedek óta mindeddig hiányzott a pedagógusok munkájának korszerű, nemzetközileg elismert, objektív eszközökkel történő szakmai ellenőrzése és értékelése, annak ellenére, hogy ezt a pedagógusok, a szülők és a diákok nagy többsége is igényelte” - olvasható a közleményben. (Több mint nyolcezer tanár kezdte el a portfólió feltöltését)

A helyzet az, hogy Hoffmann Rózsáék négy év alatt megteremtették, amit akartak. Létrehoztak egy központosított, poroszos, az intézményi és tanári önállóság minden elemétől megfosztott, a korábbinál is bátrabban szegregáló iskolarendszert. Kezdettől úgy számoltak, hogy a legközvetlenebbül érintettek, azaz a tanárok száját mindezért majd a megnövekvő jövedelemmel (indián nevén: pedagógus-életpályamodell) tömik be. Mivel azonban erre végül nem került pénz a költségvetésben, végre kellett hajtani a nagy varázslatot: béremelésnek hazudni a lényegében semmit. Először a pótlékokkal és az alapbérrel trükköztek, aztán visszaadtak egy kicsit abból, amit elvettek, most meg a választásokra kacsintva sulykolják, hogy ősszel jön a béremelés harmadik lépcsője. Aki nem lát bele a borítékokba, ezt simán el is hiheti, és készséggel minősíti a megnövekedő munkaterhek és a megalázó portfóliókészítés miatti tanári dühöt hálátlan hisztinek. (N. Kósa Judit: Tanít és élvezi)

Az általános iskolák harmadik, negyedik és ötödik évfolyamán indulhat el ősztől a lovasoktatás központi költségvetési forrásból, de az új tantárgy nem kötelező, hanem választható lesz - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. (Új tantárgy jön szeptembertől: három évfolyamon bevezetik a lovasoktatást)

Egy részük morgolódik, de a többség engedelmesen teszi, amit tennie kötelező: készülnek a pedagógus portfóliók. Szöveges matekfeladat a tanügyi reformból: Ha 27 ezer tanár egyenként és átlagosan 75 oldalas szakmai portfóliót állít össze magáról, és ezeket ötezer ember értékeli, akkor egy értékelőnek hány oldalt kell elolvasnia összesen? Segítek, ha a kétmillió huszonötezer oldalt ötezer felé osztjuk, akkor 405 oldal jut fejenként. (Több mint kétmillió oldalt dobnak össze a tanárok)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek