OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. július 4.
» Hozzászólások (0)

Az elmúlt tanév krónikája

4. Minősítési rendszer - tanfelügyelet

A minősítési rendszerrel kapcsolatos tiltakozások miatt (túlzottan bürokratikusnak és a már bizonyított tanárok számára megalázónak tartják egyesek) két szakszervezet, a PSZ és a PDSZ is sztrájkbizottságot, az államtitkárság pedig egyeztetéseket kezdeményezett. Hoffmann szerint a portfóliók feltöltéssel kapcsolatban egyesek szándékosan félretájékoztatják, megtévesztik a közvéleményt a választások előtt, semmi olyat nem kérnek a pedagógusoktól, amit nem tudnának teljesíteni.

Az iskolák lehetőséget teremtenek az egyházak számára, hogy szolgálják a társadalmat, a nemzetet – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Hódmezővásárhelyen. Az iskolák ugyanakkor lehetőséget teremtenek a megújulásra is azzal, hogy a mai modern világ a gyermekek kérdéseivel, vágyaival, gondjaival megjelenik az egyházi közösségekben – mondta a politikus a hódmezővásárhelyi református közoktatás újraindulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten, a felújított műemlék református ótemplomban. (Balog: Van mit tanulni egymástól)

Leleplezte magát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a drasztikus közoktatási centralizáció kapcsán. Kiderült ugyanis, hogy a kormánynak az a gyakran hangoztatott érve, amely szerint az államosításnak az iskolák közötti egyenlőtlenségek, a szegregáció csökkentése a célja, nem fedi a valóságot. E következtetés annak a pernek a tanulságaiból vonható le, amely több mint két és fél éve zajlik a nyíregyházi bíróságon. A pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indította több hiábavaló egyeztetést követően 2011-ben, egy bezárt, majd újranyitott telepi cigányiskola ügyében.(A Klik nem ismeri a feladatait)

Motiválatlan munkatársak, több mint 50 milliárdos hiány, átgondolatlan, elhibázott döntések - lesújtó mondatok olvashatók az Index által megszerzett dokumentumban, amely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ működését vizsgálja.(Nyilvánosságra került a titkos Klik-jelentés)

A jelen helyzetben lelkiismereti válságot csak kevesen élnek át. Csak kevesen gondolják végig, hogy a rendszer alapjaiban téves és cinikus beindítása mi mindent vetít előre: a minősítők részére a lehetőséget az önkényes eljárásra, a minősítendő tanároknak pedig a megfelelési kényszert. Elkerülhetetlennek látszik tehát a pedagógusminősítési rendszerben a korrupció és önkorrupció. Olyan új oktatáspolitikáról beszélhetünk, amely közvetlenül megszabja a pedagógusok egzisztenciáját, az iskolák pozícióját, és alkalmas az oktatás szereplőinek tetszés szerinti újrapozicionálására is.(Pozíciók és portfóliók – A pedagógusminősítés következményei)

Az államtitkár kitért a tanfelügyeleti és minősítési rendszerre. Úgy fogalmazott, a kazincbarcikai megbeszélésen jó példáját látta annak, hogy egy kurityáni pedagógus, intézményvezető is részt vesz az ehhez szükséges képzésen. Ezáltal tehát már ő maga is tájékoztatást tud adni a környék iskoláinak - magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy az az „öngerjesztő folyamat, amelyet ennek a tanfelügyeleti és minősítési rendszernek szántak, elindult, mert az, aki részt vesz benne, az autentikusan tudja továbbadni”. (Hoffmann: Jó tanár nem fél)

Szükség esetén a Belügyminisztérium is besegíthet, de a tankönyvterjesztés továbbra is a Könyvtárellátó feladata marad - ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte az MTI-vel, arra reagálva, hogy a hvg.hu információi szerint rendőrök gyűjtik össze a tankönyvkiszállítás tervezéséhez szükséges adatokat. (Emmi: „továbbra is a Könyvtárellátó felel a tankönyvterjesztésért”)

A megkérdezett pedagógusok túlnyomó többsége, több mint 90 százaléka igényli a tanfelügyeletet - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című uniós projekt konferenciáján. (Hoffmann Rózsa szerint tízből kilenc tanár igényli a tanfelügyeletet)

Újabb, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot érintő jelentést hozott nyilvánosságra az Index, amelyben Szabó Balázs miniszteri biztos többek között azt írja: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) nem vezetik, hanem csak irányítják. A novemberben született 60 oldalas dokumentumban a központ működésének vizsgálatára felkért szakember bírálja többek között Marekné dr. Pintér Aranka elnököt, akit felelősnek tart azért, mert egy éven belül mind az öt fontosabb főosztálynál vezetőváltásra volt szükség. (Kaotikus, pazarló, hozzá nem értő tevékenység a Klikben)

Pályázatot azok a szakvizsgával rendelkező pedagógusok adhatnak be, akik legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkeznek – mondta a politikus a Szegedi Zrínyi Ilona általános iskolában tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a harminc évnél régebben a pályán lévő pedagógusok szakvizsga nélkül is jelentkezhetnek. (Hoffmann: új határideje van a jövő évi minősítésre való jelentkezésnek)

A minősítési rendszerrel kapcsolatos tiltakozások miatt (túlzottan bürokratikusnak és a már bizonyított tanárok számára megalázónak tartják egyesek) két szakszervezet, a PSZ és a PDSZ is sztrájkbizottságot, az államtitkárság pedig egyeztetéseket kezdeményezett. Hoffmann szerint a portfóliók feltöltéssel kapcsolatban egyesek szándékosan félretájékoztatják, megtévesztik a közvéleményt a választások előtt, semmi olyat nem kérnek a pedagógusoktól, amit nem tudnának teljesíteni. Lapunknak azt mondta, hogy nincs tömeg a sztrájkkezdeményezés mögött. Hoffmann elmondta, hogy az idén portfóliót feltölthető mintegy 25 ezer pedagógus fele már regisztrált (4537-en már valamilyen anyagot, 8-an az összeset feltöltötték), ezzel szemben közel 200-an tagadták meg az eljárásban a részvételt. Az államtitkár szerint a pedagógus portfóliók feltöltésével kapcsolatos értetlenkedések mögött az a tény húzódik, hogy a pedagógus társadalom leszokott arról, hogy óravázlatot készítsen, és sokan a tanmenet elkészítését is felesleges tevékenységnek tekintik. (Ötévente terveznek ellenőrizni egy pedagógust)

A tanulók matematikai képességei a hatodikról a nyolcadik évfolyamra jelentős mértékben fejlődnek, míg a nyolcadikról a tizedik évfolyamra kevésbé - többek között ezt tartalmazzák a 2013. évi országos kompetenciamérés eredményei, amelyeket pénteken tett közzé honlapján az Oktatási Hivatal. Az eredményeket összefoglaló országos jelentést május 31-ig hozzák nyilvánosságra. (Megvan a 2013-as kompetenciamérés eredménye)

Az „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” elnevezésű kiemelt uniós projekt egyik fontos vállalása az ágazat minőségének, hatékonyságának és eredményességének fejlesztése. Ennek egyik eszköze a pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet bevezetése - hangzott el a projekt konferenciáján február 27-én, a fővárosi Dürer Rendezvényközpontban. A projekt megvalósítása 2011. november 15-e és 2015. január 31-e között történik 3 milliárd forintból. (Jövőre startol a tanfelügyeleti rendszer)

Megalakult hétfőn a Nemzeti Tankönyvtanács testülete, amelynek alapvető feladata a tankönyvekre vonatkozó döntések előkészítése, valamint a tankönyvek rövid és középtávú fejlesztési irányainak meghatározása – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága az MTI-vel. (Megalakult a Nemzeti Tankönyvtanács)

Szigorú követelményeknek kell megfelelniük, és 40 ezer forintot is be kell fizetniük azoknak a pedagógusoknak, akik szakértőként akarnak részt venni a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok minősítési eljárásában. A jelentkezőknek a képzések megkezdéséig össze kell állítaniuk portfóliójukat, és meg kell szerezniük a képzés megkezdéséhez szükséges munkáltatói hozzájárulást. A jelöltek egy óráról sem hiányozhatnak, és készíteniük kell egy videofelvételt egy tanítási órájukról, foglalkozásukról, amelyhez a szülői hozzáárulást is meg kell szerezniük. (Kik ellenőrzik majd a tanárok munkáját?)

A fiatalok képzése, szakmai támogatása alapvető jelentőségű a Siemens Zrt. magyarországi vállalatánál, ezért támogatja az Európában már kiválóan működő duális képzési rendszert. A siker érdekében a Siemens tanműhelyét és tantermeit is korszerűsíti, bővíti - tudta meg az Edupress, a cég március 5-ei sajtótájékoztatóján. (Komoly fejlesztések és sikeres duális képzés a Siemens Zrt.-nél)

„Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogyan gondolkodik a pedagógus, mennyire tudatos, mennyire problémaérzékeny, hogyan tudja önmagát elemezni, értékelni”, magyarázza Kotschy Beáta, aki szakértőként kulcsszerepet játszott a rendszer kidolgozásában. Szerinte egyáltalán nem olyan nehéz a tanárokra rótt feladat. „Tapasztalataim szerint a tanár szakos hallgatók elsőre meg tudják írni a portfóliójukat. Nem a reklám kedvéért mondom, de aki megcsinálta, mind nagy örömmel nyugtázta, hogy mennyivel másképp látja saját magát”, teszi hozzá. „A pedagógus II. minősítésen csak az bukik meg, aki már diplomát sem kaphatott volna, mert ott is alapfeltétel, hogy rendelkezzen mind a nyolcféle alapvető tanári kompetenciával. A követelményrendszer egyáltalán nem magas”, szögezi le. (Mérlegen az Orbán-kormány legkényesebb döntése)

Ha semmi nem mérhető, honnan tudjuk mégis, hogy valaki jó tanár-e? Ha magamnak felteszem ezt a kérdést, egyértelmű választ nem tudok adni. De ha úgy alakítom a kérdést, hogy „Mikor vagyok jó tanár?”, már könnyebb rá válaszolni. Akkor vagyok jó tanár, ha szívós munkával, hiteles és következetes magatartással meggyőzöm tanítványaimat, hogy érdemes legyőzniük kényelmüket azért, hogy erőfeszítéseket tegyenek a világ és benne önmaguk jobb megismeréséért, környezetük és önmaguk gazdagításáért. Ha legalább néha sikerül legyőznöm saját fáradtságomat, rutinomat, az áldatlan iskolai körülményeket, a külvilág kultúraellenes csábításait, és megcsillogtatni diákjaim előtt szakterületem értékeit. Ha elfeledtetem velük, hogy a katedra két ellentétes oldalán foglalunk helyet, és együtt értünk meg, oldunk meg, alkotunk meg valamit. (Tanárok rőfökben és bájtokban)

Nem tartja megalázónak az Oktatási Hivatal azt a kérdéssort, amely alapján kiválasztják, kik minősíthetik a tanárokat. Múlt héten több pedagógus szakértő is kifogásolta a tesztet, amely szerintük nem a szakmai hozzáértésüket, hanem a jellemüket vizsgálja. A tesztet kidolgozó cég szerint a hivatal nem kapja meg a tanárok kérdésekre adott válaszait, csak egy összegző értékelést, és előny, ha valaki nem szolgalelkű. (Nem a simulékony tanárokat keresi az Oktatási Hivatal)

Hámori Veronika (a Fazekas Mihály Gimnázium igazgatója) kitért arra is: a minősítési rendszer bevezetését kétkedés, ellenállás, éles kritika kíséri, főként a bevezetés módja és a minősítési rendszer szakmai tartalma miatt. Meggyőződése, hogy „az első következménye a második”. Aki nem fogadja el a bevezetés tényét, vagy annak módját, ütemezését, az nem mélyed el olyan szinten a tartalom tanulmányozásában, hogy megalapozott véleményt tudjon alkotni - jelezte. Szerinte ezt bizonyítja, hogy szinte kizárólag a „pedagógus-portfólió feltöltését” kifogásolják, ami az értékelés egyik eszközének kiemelése a rendszerből. Önállóan, a minősítési rendszerben elfoglalt helyének és szerepének ismerete nélkül nem lehet reálisan értékelni - rögzítette. (Ha jól csinálják, a gyerekek nyernek a legtöbbet a pedagógus portfólióval)

„Óriási disszonanciák vannak a munkaerőpiacon, amit kezelnünk kell” – mondta. Czomba Sándor közölte: „ha azt szeretnénk elérni, hogy a vállalkozások találjanak megfelelően szakképzett munkaerőt, ahhoz nekünk a szakképzésben és a felnőttképzésben nagyon jelentős változásokat kell végrehajtanunk”. Hozzátette: az átalakulások megindultak, ennek eredményei később mutatkoznak meg. (Czomba változásokat szeretne a szakképzésben)

A köznevelésért felelős államtitkár azt mondta, hogy a pedagógusok béremelésének első és második lépése megtörtént, de ennek az életpályának része az is, hogy fejlődést várnak el a pedagógusoktól, az oktatás, a nevelés színvonalának javulását. Ez nem többletmunkát jelent a pedagógusoknak, hanem intenzívebb, szakmaibb és keményebb munkát - mondta az államtitkár. (Hoffmann Rózsa: Nem volt hibátlan minden intézkedésünk)

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nyílt levelére így reagált Hoffmann: Szerinte nem szükséges védekeznie a nyílt levél mocskolódó hangvételére, az igaztalan vádakra, méltatlan kifejezésekre. Nyílt a naptára, bárki megnézheti, hogy hetente több tucat pedagógussal és diákkal tárgyal, sokan megbarátkoztak a tanárok új minősítési rendszerével, de a levél bántó stílusa lehetetlenné teszi, hogy velük is megegyezzen. Hoffmann elmesélte, az „úri világban” volt egy párbajkódex, mely szerint aki párbajképes, azzal nem illik párbajozni. Szerinte a PDSZ a nyílt levelének stílusa miatt nem párbajképes. (Hoffmann Rózsa nem kíván párbajozni a pedagógusokkal)

„Nem a feszültségkeltés az érdeke a közoktatásnak, hanem az, hogy megegyezés szülessen” – mondta Mendrey László a TV2 reggeli műsorában. Szerinte a Hoffmann Rózsa által kifogásolt nyílt levelük nem volt sértő, ők csak tényeket soroltak fel. Abban egyetlen dolgot lehet esetleg kifogásolni, hogy nem nagyon szeretik, ha hülyének nézik őket, de ez talán emberileg érthető – tette hozzá. A PDSZ elnöke azt mondta: ők a kormányzat részéről nem szakszerű oktatáspolitikát, hanem hatalmi politikát látnak, ami nem másról, mint az alattvalók kineveléséről, a hatalom kiszolgálásáról szól. Az alattvalók kinevelésének példájaként említette Mendrey László, hogy mivel már egy munkáltató alá tartoznak a pedagógusok, kritikát senki sem mer megfogalmazni, „mert az állásával játszik” (PDSZ-válasz Hoffmannék alattvalóiról, bűnbakjairól)

Az oktatás átalakítását viszont Orbán Viktor nem emelte be a nemzeti ügyek közé, sőt „beszédesen hallgatott” e kérdésről 2010-ben. Sem a választási kampányban, sem a kormányprogramban nem szerepelt ez a terület. A humánminisztériumon belül az oktatást is átengedte a KDNP-nek, jelesül Hoffmann Rózsának. Az oktatási államtitkár azonban, talán magát a miniszterelnököt is meglepve, meghirdette a közoktatás és a felsőoktatás újjászervezését. A szakképzés átalakításáról a Nemzetgazdasági Minisztérium gondoskodott, amely az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek számába is beleszólt. (Nem ígérte, de "megcsinálta" – Mérlegen a kormány V.)

A PISA-vizsgálatból levonható következmény: lassan megfordul a világ. Papucsot napjainkban Vietnam gyárt, mi pedig még Mercedeseket szerelünk össze, ám évtizedek múlva Vietnamból érkezik majd a műszaki eszköz és mi gyártunk majd papucsot. Mert csak erre leszünk képesek. (Analfabéták országa leszünk?)

„A pedagógustársadalom 160 ezer tagja részesült jelentős béremelésben. Több mint 80 százalékuk kereken 80 ezer,12 százalékuk több mint havi 40 ezer forintos béremelésben részesült. Ez egy-egy pedagógusra vetítve, egy év átlagában, kevés híján félmillió forintot jelent. Elmondhatjuk tehát azt, hogy egy pedagógus házaspár, szerencsére sok ilyen van, majdnem egymillió forinttal többet keres egy évben, mint keresett egy évvel korábban” – fogalmazott Hoffmann Rózsa államtitkár. (160 ezer pedagógus részesült béremelésben)

Az Oktatási Hivatal kiadta a tavaly decemberben nyilvánosságra hozott minősítési útmutató kiegészített változatát. Elsősorban azok számára állították össze, akik az idei speciális minősítési eljárásban vesznek részt, illetve jelentkeztek a 2015-ös minősítési eljárásra. (Fontos útmutatót kaptak a tanárok: többet lehet tudni a tanfelügyeletről)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek