OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. július 7.
» Hozzászólások (0)

Az elmúlt tanév krónikája

5. Nemzeti Pedagógus Kar

A Nemzeti Pedagógus Kar ugyan tavaly óta létezik, azonban csak most szavaznak a vezetőiről. A tanárokat nem mozgatja meg a választás, a 151 ezerből mindössze 384-en jelöltették magukat, pedig a tét nem kicsi: a kar vezetése lesz a kormány hivatalos tárgyalópartnere, és ők dolgozzák ki a tanárok számára kötelező etikai kódexet.

Több mint tízmilliárd forintot csoportosított át a kormány az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére, javarészt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos kiadásokra a tartalékból - értesült az MTI. (Tízmilliárd forint az állami tankönyvrendszer kialakítására)

Ha megnézem, hogy mi történik nap, mint nap az oktatásban, és milyen eredményeséggel végezzük a munkánkat, akkor nem tudok jó hírekről beszámolni - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök az M1-en a rossz eredményeket hozó Pisa-felmérést hozta fel negatív példának, és azt is hozzátette, hogy még a jövő héten egy újabb, várhatóan kedvezőtlen vizsgálat, ami a „digitális megértés és problémamegoldó képességet vizsgálja„. Süllyedünk, mindegyikben rossz helyen vagyunk - mondta erről a kormányfő. Ráadásul nemzetközi összevetésben az oktatási rendszerünk teljesítménye egyértelműen gyengül. Ha pedig nem mi leszünk Európa egyik legokosabb népe, akkor nem leszünk versenyképesek - fogalmazott. (Orbán: gyengül az oktatási rendszerünk teljesítménye)

A megkapott – az ígértnél szerényebb – béremelésért sokat kellett fizetni a tanároknak. Egyrészt nőtt a kötelezően intézményben töltendő óraszám, így kevesebb az elismert túlóra is. Másrészt a pedagóguséletpálya-modell furcsa bevezetése miatt mindenkit az első kategóriába soroltak, amit a nyugdíj előtt állók érthető módon sérelmeznek. A legnagyobb gond mégis az, hogy minden évben a miniszter határozza meg, egyáltalán hány pedagógus vehet részt a minősítési eljárásban. (A rontás virágai – Oktatás)

Mivel 2016-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának már feltétele lesz a középiskolások számára a legalább 50 óra közösségi munka, iskolai közösségi szolgálat elvégzése és ennek igazolása, 2014-ben a legtöbb iskolában már javában zajlik a munka. A fiataloknak ez többnyire nincs is ellenére, bár sokan arra panaszkodnak, hogy időt vesz el a tanulástól, és akadnak olyanok is, akik nem teljesen értik, mit kellene megtanulniuk mindebből. A szakemberek szerint nagyrészt az intézmények hozzáállásán múlik a siker. (Felelősségre és önzetlenségre nevel a közösségi szolgálat)

Az állami fenntartású iskolákban csak azon könyvek megrendelésére ad engedélyt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amelyben a javasolt lista kötetei szerepelnek. Az ezt tartalmazó levelet Hoffmann Rózsa, távozó köznevelési államtitkár és Marekné Pintér Aranka, a KLIK szintén távozó vezetője fogalmazta meg, a végső döntést pedig a tankerületi igazgatók hozzák meg, nem a tanárok vagy a tantestületek. (Hoffmann Rózsa utolsó levelével is maradandót alkotott)

Csütörtökön hozták nyilvánosságra a következő tanév hivatalos tankönyvjegyzékét, melynek kapcsán a Köznevelési Államtitkárság levelet küldött az állami fenntartású iskolák számára. Ehhez csatoltak egy listát, amin az intézmények számára megrendelésre „javasolt” kiadványok vannak. Hoffmannrózsáról magyar nyelvre lefordítva a „javasolt” azt jelenti, hogy a fenntartó az állami intézményekben csak azoknak a tankönyveknek a megrendeléséhez járul hozzá, amik ezen a listán megtalálhatóak. (Értelmetlen pazarlást hozhat a tankönyvválaszték szűkítése)

A KDNP elnöke teljes mértékben elégedett Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár teljesítményével. „Abban a golyózáporban, amiben végigküzdötte a négy évet, és amit ezalatt letett az asztalra, az történelmi távlatban nézve rendkívüli teljesítmény” („Hoffmann Rózsa úgy harcolt, mint egy berber oroszlán”)

Kártérítési pert indít a Mozaik Kiadó, miután a köznevelésért felelős államtitkár levelében arra szólította fel az állami iskolákat, hogy a KLIK által összeállított javasolt listából válasszanak tankönyveket a jövő évre - írja az atv.hu. (Strasbourgig mehet az egyik legnépszerűbb tankönyvkiadó)

A béremeléssel járó pedagógus életpályamodell az egyik oka a kormányzat szerint, hogy nő a pedagógus szakokra jelentkezők száma. Mások szerint ebben közrejátszik az is, hogy alacsony pontszámokkal lehet bekerülni ingyenes tanári képzésekre.(Többen mennének tanárnak, de alacsony a színvonal)

Bár a tanároknak most is vannak egyesületeik és szakszervezeteik, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Karnak az óvodákban és az állami iskolákban dolgozó 138 ezer pedagógus automatikusan tagja lesz. Nem titkolt cél, hogy így akarják kifogni a szelet a kormánnyal nem éppen barátságos Történelemtanárok Egylete, Magyartanárok Egyesülete és a szakszervezetek vitorlájából. Az állami pedagóguskamara létrehozását hivatalosan azzal indokolják, hogy ezek a szervezetek nem reprezentatívak, gyakran szereptévesztésben vannak, és néha csak vezetőik személyes ambícióik működtetik őket, azaz semmiképpen nem tükrözik a teljes pedagógustársadalom véleményét. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete is bojkottot hirdetett a Nemzeti Pedagógus Karral szemben. (Tanárok, szervezkedjetek!)

Az NPK-nak automatikusan tagja mind a 151 ezer pedagógus, így ennek a szervezetnek lesz a legnagyobb legitimitása az ágazati szervek között. Kilépni a karból nem lehet, de a tagság semmiféle kötelezettséget vagy pluszfeladatot nem ró a pedagógusokra. (Nem lehet kilépni a Nemzeti Pedagóguskarból)

Már nemcsak diplomamunkák és szemináriumi dolgozatok, hanem tanári portfóliók készítését is vállalják a szakdolgozatírásra specializálódott vállalkozások. Más cégek „villámfelkészítő” anyagokat kínálnak a minősítési eljárásra jelentkező pedagógusoknak, de van olyan vállalkozás is, amely hat-hétezer forintért szemináriumot szervez a dokumentumok elkészítéséről. (Virágzik a „portfólióbiznisz”: bérírók csinálnak üzletet a Hoffmann-féle rendszerből?)

„Szerintem a rendszer nem elsősorban a középosztályi szülők számára lesz elviselhetetlen, mert arra azért vigyáz a kormány, hogy ne lehetetlenítse el azokat a szülői stratégiákat, amelyek segítségével ki tudják menteni a gyerekeiket a rossz állami iskolákból. A jelenlegi oktatáspolitika piacot nyit a középosztály igényeit kiszolgáló magánszektor számára. Azt prognosztizálom, hogy azok, akik nem mennek el Magyarországról, megcsinálják a saját magániskoláikat, és persze ott vannak az egyházi iskolák is, bár a kompetenciamérések nem igazolják vissza teljesen azt az pozitív képet, amely az egyházi oktatás minőségéről kialakult. Akiknek igazán rossz lesz, az az alsó középosztály és a szegények. A családok 70-75 százaléka egyértelműen vesztese lesz ennek az oktatáspolitikának”. (A rombolás megtörtént. Interjú Radó Péterrel)

A történelemtanárok által kritizált szerző (Bánhegyi Ferenc) tankönyve évek óta a jegyzéken van, melyet több tízezer diák részére rendeltek iskolák. Ha a jelenlegi tankönyvek között – mégis lenne olyan tartalomrész, amely nem felel meg a társadalmi normáknak, akkor az érintett könyv engedélyével kapcsolatosan kell eljárni - mutatott rá, hozzátéve: ennek vannak jogi eljárási szabályai. (Miniszteri biztos: a tankönyvrendelés mindig komplex döntés volt)

1981 óta vagyok pedagógus. Viccesen azt mondhatnám, hogy egész pályám alatt átmenetben éltem. Többször állítottak vissza a startvonalra, ahogy most a portfólióval (amit egyébként bojkottálok) akarnak visszamenőleg megbizonyosodni arról, hogy az eltelt 33 évben rendesen végeztem a munkámat. Nagyon nehezen viselem, hogy elvették a döntési szabadságomat, akár a tantervre, akár a taneszköz megválasztására gondolok. Sajnálom a fiatalokat, hogy veszni látszik az esélyegyenlőség, hogy könnyebb külföldön tanulni, mint idehaza, hogy sokan nem látják már itthon a jövőjüket. Ha őszinte akarok lenni, folyamatosan foglalkoztat a pályaelhagyás kérdése. Hat tanévem van a nyugdíjig, de nem tudom, sikerül-e, akarok-e ezen az úton végigmenni… (Most jött meg a hidegzuhany – Interjú Pethőné Nagy Csillával)

Persze a többség nem jószántából fogadja el a kart, hanem azért, mert félti az állását. A tanárok végtelenül kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert kicsi a társadalmi mobilitásuk, egy-két szakot leszámítva egy több évtizedes tanári karrier után nem igazán lehet a versenyszférában elhelyezkedni. Emiatt az egzisztenciális félelem miatt még ha a pedagógusok többsége nem is ért egyet a kormánnyal, nem fog szolidaritást vállalni a rakoncátlankodókkal. („Az ember államosítása” – interjú Arató Lászlóval)

Nagy baj, hogy a tisztán szakmai kérdéseket nagyon erőteljesen átszövi a politika. Maguk a döntések sem függetlenek a politikától, de azoknak a fogadtatása sem. Nem volna szabad az életpályamodell kérdésével kapcsolatban is azt feltételezni, hogy az a pedagógusok ellen irányul. Meggyőződésem, hogy egy viszonylag objektív kritériumokat tartalmazó minősítési rendszer védelmet nyújt a pedagógusoknak mind az igazgató, mind pedig a mindenkori hatalom szubjektív, esetleg politikai indíttatású megnyilvánulásaival szemben. Úgy gondolom, hogy ennek az előmeneteli rendszernek kormányokon átívelően kell érvényesülnie. (Szolgálja a minősítési rendszer a pedagógusokat? – interjú Falus Ivánnal)

A napokban választják azokat a tanárokat, akik a következő években alapvetően határozzák meg társaik életét. A Nemzeti Pedagógus Kar ugyan tavaly óta létezik, azonban csak most szavaznak a vezetőiről. A tanárokat nem mozgatja meg a választás, a 151 ezerből mindössze 384-en jelöltették magukat, pedig a tét nem kicsi: a kar vezetése lesz a kormány hivatalos tárgyalópartnere, és ők dolgozzák ki a tanárok számára kötelező etikai kódexet. A szakszervezetek könnyen kijátszhatták volna a rendszert, de inkább bojkottálják a választást, a kar jelenlegi vezetője szerint viszont a tanárok végre megfelelő képviselethez jutnak. (Szűk körből kerülnek ki a nemzet főtanárai)

Új világ kezdődik ősztől a tankönyvellátásban. Az állami szerepvállalásnak köszönhetően a huszonhárom éves trendet megfordítva nem drágulni fognak, hanem olcsóbbak lesznek a kiadványok. Ezzel párhuzamosan pedig a minőséget is fejlesztik – nyílt levélben válaszolt Hegedűs István tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos a Mozaik Kiadó vezetőjének kritikáira. (A kiadók helyett a szülők járnak jól)

A feltöltésre jogosult pedagógusok háromnegyede véglegesítette portfólióját - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Április 30-ig tölthették fel portfóliójukat azok, akik 14 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és szakvizsgát is szereztek. (Friss adatok: több mint 21 ezer pedagógus töltötte fel a portfólióját)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek