OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. július 7.
» Hozzászólások (0)

Az elmúlt tanév krónikája

5. Nemzeti Pedagógus Kar

A Nemzeti Pedagógus Kar ugyan tavaly óta létezik, azonban csak most szavaznak a vezetőiről. A tanárokat nem mozgatja meg a választás, a 151 ezerből mindössze 384-en jelöltették magukat, pedig a tét nem kicsi: a kar vezetése lesz a kormány hivatalos tárgyalópartnere, és ők dolgozzák ki a tanárok számára kötelező etikai kódexet.

Több mint tízmilliárd forintot csoportosított át a kormány az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére, javarészt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos kiadásokra a tartalékból - értesült az MTI. (Tízmilliárd forint az állami tankönyvrendszer kialakítására)

Ha megnézem, hogy mi történik nap, mint nap az oktatásban, és milyen eredményeséggel végezzük a munkánkat, akkor nem tudok jó hírekről beszámolni - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök az M1-en a rossz eredményeket hozó Pisa-felmérést hozta fel negatív példának, és azt is hozzátette, hogy még a jövő héten egy újabb, várhatóan kedvezőtlen vizsgálat, ami a „digitális megértés és problémamegoldó képességet vizsgálja„. Süllyedünk, mindegyikben rossz helyen vagyunk - mondta erről a kormányfő. Ráadásul nemzetközi összevetésben az oktatási rendszerünk teljesítménye egyértelműen gyengül. Ha pedig nem mi leszünk Európa egyik legokosabb népe, akkor nem leszünk versenyképesek - fogalmazott. (Orbán: gyengül az oktatási rendszerünk teljesítménye)

A megkapott – az ígértnél szerényebb – béremelésért sokat kellett fizetni a tanároknak. Egyrészt nőtt a kötelezően intézményben töltendő óraszám, így kevesebb az elismert túlóra is. Másrészt a pedagóguséletpálya-modell furcsa bevezetése miatt mindenkit az első kategóriába soroltak, amit a nyugdíj előtt állók érthető módon sérelmeznek. A legnagyobb gond mégis az, hogy minden évben a miniszter határozza meg, egyáltalán hány pedagógus vehet részt a minősítési eljárásban. (A rontás virágai – Oktatás)

Mivel 2016-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának már feltétele lesz a középiskolások számára a legalább 50 óra közösségi munka, iskolai közösségi szolgálat elvégzése és ennek igazolása, 2014-ben a legtöbb iskolában már javában zajlik a munka. A fiataloknak ez többnyire nincs is ellenére, bár sokan arra panaszkodnak, hogy időt vesz el a tanulástól, és akadnak olyanok is, akik nem teljesen értik, mit kellene megtanulniuk mindebből. A szakemberek szerint nagyrészt az intézmények hozzáállásán múlik a siker. (Felelősségre és önzetlenségre nevel a közösségi szolgálat)

Az állami fenntartású iskolákban csak azon könyvek megrendelésére ad engedélyt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amelyben a javasolt lista kötetei szerepelnek. Az ezt tartalmazó levelet Hoffmann Rózsa, távozó köznevelési államtitkár és Marekné Pintér Aranka, a KLIK szintén távozó vezetője fogalmazta meg, a végső döntést pedig a tankerületi igazgatók hozzák meg, nem a tanárok vagy a tantestületek. (Hoffmann Rózsa utolsó levelével is maradandót alkotott)

Csütörtökön hozták nyilvánosságra a következő tanév hivatalos tankönyvjegyzékét, melynek kapcsán a Köznevelési Államtitkárság levelet küldött az állami fenntartású iskolák számára. Ehhez csatoltak egy listát, amin az intézmények számára megrendelésre „javasolt” kiadványok vannak. Hoffmannrózsáról magyar nyelvre lefordítva a „javasolt” azt jelenti, hogy a fenntartó az állami intézményekben csak azoknak a tankönyveknek a megrendeléséhez járul hozzá, amik ezen a listán megtalálhatóak. (Értelmetlen pazarlást hozhat a tankönyvválaszték szűkítése)

A KDNP elnöke teljes mértékben elégedett Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár teljesítményével. „Abban a golyózáporban, amiben végigküzdötte a négy évet, és amit ezalatt letett az asztalra, az történelmi távlatban nézve rendkívüli teljesítmény” („Hoffmann Rózsa úgy harcolt, mint egy berber oroszlán”)

Kártérítési pert indít a Mozaik Kiadó, miután a köznevelésért felelős államtitkár levelében arra szólította fel az állami iskolákat, hogy a KLIK által összeállított javasolt listából válasszanak tankönyveket a jövő évre - írja az atv.hu. (Strasbourgig mehet az egyik legnépszerűbb tankönyvkiadó)

A béremeléssel járó pedagógus életpályamodell az egyik oka a kormányzat szerint, hogy nő a pedagógus szakokra jelentkezők száma. Mások szerint ebben közrejátszik az is, hogy alacsony pontszámokkal lehet bekerülni ingyenes tanári képzésekre.(Többen mennének tanárnak, de alacsony a színvonal)

Bár a tanároknak most is vannak egyesületeik és szakszervezeteik, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Karnak az óvodákban és az állami iskolákban dolgozó 138 ezer pedagógus automatikusan tagja lesz. Nem titkolt cél, hogy így akarják kifogni a szelet a kormánnyal nem éppen barátságos Történelemtanárok Egylete, Magyartanárok Egyesülete és a szakszervezetek vitorlájából. Az állami pedagóguskamara létrehozását hivatalosan azzal indokolják, hogy ezek a szervezetek nem reprezentatívak, gyakran szereptévesztésben vannak, és néha csak vezetőik személyes ambícióik működtetik őket, azaz semmiképpen nem tükrözik a teljes pedagógustársadalom véleményét. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete is bojkottot hirdetett a Nemzeti Pedagógus Karral szemben. (Tanárok, szervezkedjetek!)

Az NPK-nak automatikusan tagja mind a 151 ezer pedagógus, így ennek a szervezetnek lesz a legnagyobb legitimitása az ágazati szervek között. Kilépni a karból nem lehet, de a tagság semmiféle kötelezettséget vagy pluszfeladatot nem ró a pedagógusokra. (Nem lehet kilépni a Nemzeti Pedagóguskarból)

Már nemcsak diplomamunkák és szemináriumi dolgozatok, hanem tanári portfóliók készítését is vállalják a szakdolgozatírásra specializálódott vállalkozások. Más cégek „villámfelkészítő” anyagokat kínálnak a minősítési eljárásra jelentkező pedagógusoknak, de van olyan vállalkozás is, amely hat-hétezer forintért szemináriumot szervez a dokumentumok elkészítéséről. (Virágzik a „portfólióbiznisz”: bérírók csinálnak üzletet a Hoffmann-féle rendszerből?)

„Szerintem a rendszer nem elsősorban a középosztályi szülők számára lesz elviselhetetlen, mert arra azért vigyáz a kormány, hogy ne lehetetlenítse el azokat a szülői stratégiákat, amelyek segítségével ki tudják menteni a gyerekeiket a rossz állami iskolákból. A jelenlegi oktatáspolitika piacot nyit a középosztály igényeit kiszolgáló magánszektor számára. Azt prognosztizálom, hogy azok, akik nem mennek el Magyarországról, megcsinálják a saját magániskoláikat, és persze ott vannak az egyházi iskolák is, bár a kompetenciamérések nem igazolják vissza teljesen azt az pozitív képet, amely az egyházi oktatás minőségéről kialakult. Akiknek igazán rossz lesz, az az alsó középosztály és a szegények. A családok 70-75 százaléka egyértelműen vesztese lesz ennek az oktatáspolitikának”. (A rombolás megtörtént. Interjú Radó Péterrel)

A történelemtanárok által kritizált szerző (Bánhegyi Ferenc) tankönyve évek óta a jegyzéken van, melyet több tízezer diák részére rendeltek iskolák. Ha a jelenlegi tankönyvek között – mégis lenne olyan tartalomrész, amely nem felel meg a társadalmi normáknak, akkor az érintett könyv engedélyével kapcsolatosan kell eljárni - mutatott rá, hozzátéve: ennek vannak jogi eljárási szabályai. (Miniszteri biztos: a tankönyvrendelés mindig komplex döntés volt)

1981 óta vagyok pedagógus. Viccesen azt mondhatnám, hogy egész pályám alatt átmenetben éltem. Többször állítottak vissza a startvonalra, ahogy most a portfólióval (amit egyébként bojkottálok) akarnak visszamenőleg megbizonyosodni arról, hogy az eltelt 33 évben rendesen végeztem a munkámat. Nagyon nehezen viselem, hogy elvették a döntési szabadságomat, akár a tantervre, akár a taneszköz megválasztására gondolok. Sajnálom a fiatalokat, hogy veszni látszik az esélyegyenlőség, hogy könnyebb külföldön tanulni, mint idehaza, hogy sokan nem látják már itthon a jövőjüket. Ha őszinte akarok lenni, folyamatosan foglalkoztat a pályaelhagyás kérdése. Hat tanévem van a nyugdíjig, de nem tudom, sikerül-e, akarok-e ezen az úton végigmenni… (Most jött meg a hidegzuhany – Interjú Pethőné Nagy Csillával)

Persze a többség nem jószántából fogadja el a kart, hanem azért, mert félti az állását. A tanárok végtelenül kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert kicsi a társadalmi mobilitásuk, egy-két szakot leszámítva egy több évtizedes tanári karrier után nem igazán lehet a versenyszférában elhelyezkedni. Emiatt az egzisztenciális félelem miatt még ha a pedagógusok többsége nem is ért egyet a kormánnyal, nem fog szolidaritást vállalni a rakoncátlankodókkal. („Az ember államosítása” – interjú Arató Lászlóval)

Nagy baj, hogy a tisztán szakmai kérdéseket nagyon erőteljesen átszövi a politika. Maguk a döntések sem függetlenek a politikától, de azoknak a fogadtatása sem. Nem volna szabad az életpályamodell kérdésével kapcsolatban is azt feltételezni, hogy az a pedagógusok ellen irányul. Meggyőződésem, hogy egy viszonylag objektív kritériumokat tartalmazó minősítési rendszer védelmet nyújt a pedagógusoknak mind az igazgató, mind pedig a mindenkori hatalom szubjektív, esetleg politikai indíttatású megnyilvánulásaival szemben. Úgy gondolom, hogy ennek az előmeneteli rendszernek kormányokon átívelően kell érvényesülnie. (Szolgálja a minősítési rendszer a pedagógusokat? – interjú Falus Ivánnal)

A napokban választják azokat a tanárokat, akik a következő években alapvetően határozzák meg társaik életét. A Nemzeti Pedagógus Kar ugyan tavaly óta létezik, azonban csak most szavaznak a vezetőiről. A tanárokat nem mozgatja meg a választás, a 151 ezerből mindössze 384-en jelöltették magukat, pedig a tét nem kicsi: a kar vezetése lesz a kormány hivatalos tárgyalópartnere, és ők dolgozzák ki a tanárok számára kötelező etikai kódexet. A szakszervezetek könnyen kijátszhatták volna a rendszert, de inkább bojkottálják a választást, a kar jelenlegi vezetője szerint viszont a tanárok végre megfelelő képviselethez jutnak. (Szűk körből kerülnek ki a nemzet főtanárai)

Új világ kezdődik ősztől a tankönyvellátásban. Az állami szerepvállalásnak köszönhetően a huszonhárom éves trendet megfordítva nem drágulni fognak, hanem olcsóbbak lesznek a kiadványok. Ezzel párhuzamosan pedig a minőséget is fejlesztik – nyílt levélben válaszolt Hegedűs István tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos a Mozaik Kiadó vezetőjének kritikáira. (A kiadók helyett a szülők járnak jól)

A feltöltésre jogosult pedagógusok háromnegyede véglegesítette portfólióját - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Április 30-ig tölthették fel portfóliójukat azok, akik 14 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és szakvizsgát is szereztek. (Friss adatok: több mint 21 ezer pedagógus töltötte fel a portfólióját)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek