OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. július 7.
» Hozzászólások (0)

Az elmúlt tanév krónikája

6. Új köznevelési államtitkár

Őszig átalakítaná a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését az új köznevelési államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt, mindent megtesznek, hogy iskolakezdésre a tankönyvek rendben megérkezzenek az intézményekbe. Az államtitkár közölte: jónak tartja a mostani kerettantervi szabályozást, és az iskolaszerkezeten sem változtatna.

Bár a Nemzeti Pedagógus Kar megalakításának első lépését aggályosnak látják, a küldöttgyűlésen való részvételt mégis elengedhetetlennek tartják azok a pedagógusok, akik ringbe szállnak a 125 fős testület székeiért. Arról viszont csak elképzeléseik vannak, mi is lesz a küldöttek feladata a júniusi gyűlésen. Azt sem lehet tudni egyelőre, folytatódik-e a küldöttek munkája a 9 fős vezető testület megválasztása után. („Ugrás a sötétbe”: Választás előtt a pedagógusok)

Az oktatási rendszer államosításának kiolvasható célja az uralkodó osztályhoz tartozók elitképzése és a közmunkaprogramhoz szükséges munkaerő biztosítása. Ehhez az szükséges, hogy a lassabban haladók tizenöt évesen, az általános iskola befejezése nélkül átkerüljenek a Híd-programba, és innen tizenhat évesen kilépjenek az utcára. Továbbá az, hogy radikálisan megnőjön a szakiskolába járók, s csökkenjen a gimnáziumban tanulók száma. Miután a közmunkaprogram nem tekinthető valóságos, értékteremtő munkafolyamatnak, a hatalom megkapta a választói felhatalmazást ahhoz is, hogy a köznevelés által „előállítható” hozzáadott érték csökkentésével kétségessé tegye az ország gazdasági fejlődését is. Nem mellesleg, a tanuláshoz való jog szűkítésével szűkül annak lehetősége is, hogy a halmozottan hátrányos – mélyszegénységben élő, iskolázatlan szülőktől származó – gyerekek valaha is jobb életeséllyel lépjenek ki a munkaerőpiacra. (Szüdi János: A „folytatjuk” programja az oktatásban)

Az országos küldöttgyűlés június 14-én lesz, tegnaptól pedig szavazhatnak a pedagógusok azokra, akik az ebben való részvételre jelölést vállaltak. Az aktív, közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok a Nemzeti Pedagógus Kar honlapján regisztrálhattak, ha ott szeretnének lenni a küldöttgyűlésen. A szerdáig, május 14-éig tartó szavazás után 125 küldött kerülhet majd be az Országos Küldöttgyűlésre (a határidő lejártáig pedig 384-en adták be jelentkezésüket). A küldöttgyűlésnek szerepe lehet majd az oktatáspolitika alakításában, a kormány döntéseinek bírálatában is (Feláll a Nemzeti Pedagógus Kar vezetése - kormánykritikusok nélkül)

A VS.hu múlt héten úgy értesült, hogy amíg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) nem szerveződik újjá, addig „befagyasztottak” minden álláshirdetést, amelyet a felügyelete alá tartozó intézmények adnának fel. Megkeresésünkre a KLIK tévesnek minősítette értesüléseinket. Felhívta a figyelmünket a közszolgálati állásportálon található álláshirdetésekre. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az egész szakma megsínyli az átalakítást. Galló Istvánné a VS.hu-nak elmondta: nem ismerik a kormányzat pontos terveit, ám legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a pedagógushiányt úgynevezett „áttanítással” kívánják megoldani, vagyis egy tanárnak több oktatási intézményben is kell majd tanítania. Ez különösen vidéken jelent problémát, ahol az utazási költségek sem elhanyagolhatóak. (Bajba kerülhetnek a tanárok)

Nem nőttek a munkaterhek, miközben béremelést kaptak a tanárok - mondta Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár a parlamentben, a pedagógusnapra emlékeztetve. szerinte a pedagóguskar létrehozása is azt eredményezheti, hogy emelkedik a pedagógusszakokra jelentők száma, és többen fogják választani ezt a pályát. A köznevelési államtitkár a tanárok megbecsülése érdekében tett kormányzati intézkedéseket sorolta, többek között a pedagógus-életpálya megalkotását. (Hoffmann Rózsa: nem kell többet dolgozni a megemelt tanári fizetésért)

A tehetősebb, jó érdekérvényesítő erővel rendelkező szülők más és más egyéni utakat választanak. Egy részük például megrohamozza azokat az állami iskolákat, amelyekről tudható, hogy pedagógusaik nem roppantak meg az Orbán–Hoffmann-féle erőteljes nyomás alatt. A szülők ilyenkor még azt is vállalják, hogy átjelentkeznek más települések, kerületek iskolakörzetébe, ahol jó hírű, liberálisabb szemléletű, gyermekcentrikus intézmények működnek. Más részük inkább alternatív vagy magániskolát keres. (A szülők keresik az alternatív utat)

Az érdekvédők megállapították: az elkészült alapszabály-tervezet rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógustársadalom fölé helyezett rendfenntartó szervezetként működjön. Azt követelik, a pedagóguskar minden fóruma, minden tevékenysége legyen nyilvános, legyen a tagság által közvetlenül követhető. A pedagóguskar - amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek - az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. (PSZ: kik szavazták meg a pedagóguskar küldöttgyűlésének tagjait?)

A formálódó pedagógus minősítési rendszer nem tölthet be oktatásfejlesztő funkciót. Erős a veszélye annak, hogy inkább ront a helyzeten. Félő, hogy sokkal inkább lesz eszköze a pedagógusok hatalomhoz való lojalitáson alapuló szelekciójának, semmint a nevelőmunka javításának. Bürokratikus és pazarló rendszer készül. Sokkal inkább jellemző lehet majd a követelmények formális teljesítése, és ehhez csak esetlegesen, e formális teljesítéstől függetlenül kapcsolódhat majd mély, belsőleg motivált, a személyes és intézményi szakmai céloknak megfelelő tanulás. Szerepet kaphat majd akár még a korrupció és a csalás is a rendszer működésében. (Nahalka István: A pedagógusok minősítési rendszeréről)

Balog Zoltán miniszter szerint a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között, ezért az új kormányban két külön államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal és azokkal, akik „a vállukon viszik Magyarországot”. Elmondta: így a szociális és felzárkózásügyi államtitkárság gondoskodik az önhibájukon kívül vagy önhibájukból rászorulókról, köztük a fogyatékkal élőkről, a gyermekvédelmet igénylő gyerekekről és a cigányokról. A család- és ifjúságügyi államtitkárság pedig a „teherhordozókat” segíti, valamint az ifjúságot, akik majd a jövőben viszik a terheket. (Balog: külön államtitkár foglalkozik majd a problémás családokkal és a „teherhordozókkal”)

A miniszter az államtitkár-jelöltek bemutatásakor elmondta: Czunyiné Bertalan Judittól azt várja, hogy „pedagógus végzettségével, szakmai politikai tapasztalata kamatoztatásával mutasson rá, hogy a köznevelés területén bevezetett komoly reformok a hétköznapokban hogyan szolgálják a gyermekeink és a pedagógusok érdekeit.” Emellett a pedagógus életpálya életbe lépő szakaszára, a Nemzeti alaptanterv bevezetése óta felhalmozódott tapasztalatokra fókuszáljon, és a „Nemzeti Pedagógus Kar felállítása után bábáskodjon a kezdeti lépéseknél”, miközben másik komoly feladata lesz a három éves kortól kötelező óvodáztatás zökkenőmentes indítása. (Czunyiné Bertalan Judit: Az irány jó, ezt tartani kell)

Megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar szombaton Budapesten, a testület Horváth Pétert választotta elnökévé. Horváth Péter a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatójaként került a testület élére. Helyettese Szeleczky János Heves megyei iskolaigazgató lett - közölte Kőrösi Merkl Hilda, a kar előkészítő bizottságának elnöke. (Felállt a pedagógus kar, győri gimnáziumi igazgató az elnök)

Ha a pedagógus nem lehet kreatív, a diák sem lesz az. Látható az eredményből, hogy a szociális háttér nagy mértékben meghatározza a diákok kompetenciáit. Különösen rossz a helyzet a szakiskolákban. A diákok kompetenciaszintje alacsony és szakiskola során alig tapasztalható fejlődés. Ezek után különösen visszatetsző, hogy az új kerettantervekben minimálisra csökkentették a szakiskolák kompetenciafejlesztésre használható közismereti óráinak számát. Sajnálatos, hogy az oktatási kormányzat az elmúlt években még magát a problémát sem volt hajlandó elismerni, így a megoldásra sem születhettek hatékony intézkedések. (Oktatás: tovább a lejtőn)

Balog Zoltán köszöntőjében azt kérte a kartól, figyelje, ellenőrizze, mérje fel a problémákat, tegyen javaslatot a megoldásra és legyen érdemi tárgyalópartner, vonjon be minél több pedagógust a munkába. A miniszter – aki a köztestület legitimitását és függetlenségét hangsúlyozta – célként fogalmazta meg, hogy javuljon az oktatás színvonala, minősége és szervezettsége, írja az MTI. (A pitypang a Nemzeti Pedagógus Kar jelképe)

A szakszervetekkel való jó viszonyra törekszik az Npk, és arra, hogy az oktatásban a pedagógustársadalmat képviselő erők egy irányba hassanak - mondta az elnök. Horváth Péter a közrádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott: azt szeretné elérni, hogy a pedagógusok nagy rész azt érezze, önként is belépne ebbe a szervezetbe. (Integrációra törekszik a pedagóguskar)

Az 1995 után született úgynevezett Z generáció mindig „kapcsolatban van”, vagyis állandóan online. A folyamatos internethasználat arra tanítja őket, hogy egyből megkapják a választ a kérdéseikre. Ez a helyzet növelheti az azonnaliság vágyát, nehezen tudják elfogadni a késleltetett sikereket. (A netgeneráció problémái. Mit tehet a pedagógus?)

Az oktatás, képzés és tudományos kutatás területén a havi bruttó átlagfizetés 178 600 forint volt, ami 5 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest – derül ki a fizetesek.hu felméréséből. Pedagógus béremelés ide vagy oda, ez lassabb bérnövekedés, mint a gazdaság egészében. (Így keresnek most a tanárok)

Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár a múlt héten hivatalos facebook oldalán is elbúcsúzott a kormányzati munkától, összegezve az általa legfontosabbnak tartott eredményeket. Elég hosszú, a facebookra szkennelt formában feltöltött levelét most itt is közöljük. („Minőségi iskolarendszert teremtettünk az elmúlt négy évben” - búcsúzik Hoffmann Rózsa)

Az új köznevelési államtitkár szerint az államtitkárság, a tankerületek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) is azon dolgozik, hogy minden olyan problémát megoldjanak a tanévkezdés előtt, ami felmerülhet - akár a tankönyvellátásról, akár az intézmények működtetéséről legyen szó. A sajtótájékoztatón egy kérdés erejéig az életpályamodell is szóba került, melyről Czunyiné Bertalan Judit elmondta: „alkalmas és jó eszköz a pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerésére”. Megjegyezte, ahhoz, hogy a pedagóguspálya megbecsülése még jobb legyen, hozzá lehetne tenni a rendszerhez, de az így képes elérni a célt, amely miatt bevezették. (Czunyiné biztonságos tanévkezdésre készül)

„Nyilvánvaló, hogy nem működik minden olajozottan és kristálytisztán az első pillanattól kezdve. Egyelőre azt látom biztosan, hogy rövid időn belül meg kell határozni, milyen finomhangolást, csiszolásokat kell megtenni” – mondta a lapunknak adott interjúban Czunyiné Bertalan Judit, a köznevelésért felelős új államtitkár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik). Szerinte egy ágazat vezetéséhez elsősorban igazgatási, jogi, szervezetirányítási tapasztalatra van szükség, a köznevelésben pedig ténylegesen az igazgatási feladatok lesznek előtérben. (Az alapkőletétel után még szükség van csiszolásra a Kliknél)

(A pedagógusok számára az értékelésen túl előnyt jelent) például, amikor a portfólió-készítés során aktualizálják, kibővítik óraterveiket, áttekintik követelményrendszerüket és azt kiegészítik egy újabb feladatlappal, számonkéréssel, egy újszerű felmérési móddal. A csoportprofil készítése is lehetővé teszi a tanulócsoportok más szempontból történő megfigyelését. Kifejezetten értékes elem, hogy a portfólió-írási folyamat során megindult a pedagógusok között egy egymást segítő, támogató, belső tanítási-tanulási rendszer. Történt ez spontán, a pedagógusok közösségi aktivitásának köszönhetően, és ezt segítette elő az egyes tankerületekben szervezett közös tanulási lehetőségek sora. (Mérföldkőhöz érkezett a pedagógusminősítés. Interjú Sipos Imrével, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkárával)

Úgy tűnik, a kormánynak nincs stratégiája. Egyre aggasztóbb a korai iskolaelhagyók arányának három éve tartó növekedése, és nem csak a képzetlenek számának növekedése miatt. Magyarország uniós vállalása az arány csökkentése, de mivel ennek az ellenkezője történik, fejlesztési pénzeket is bukhatunk. (Újabb uniós megrovás)

Őszig átalakítaná a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését az új köznevelési államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt, mindent megtesznek, hogy iskolakezdésre a tankönyvek rendben megérkezzenek az intézményekbe. Az államtitkár közölte: jónak tartja a mostani kerettantervi szabályozást, és az iskolaszerkezeten sem változtatna. (Változtatásokra készül az új köznevelési államtitkár)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek