OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. július 8.
» Hozzászólások (8)

Nyílt levél a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának

Tisztelt Államtitkárság!

Mint ahogyan az MTI által közölt hírből megtudtuk, jelenleg zajlik Balatonőszödön a Kárpát-medencei magyar pedagógusok számára szervezett egyhetes osztályfőnöki képzés 105 pedagógus részvételével. A képzés célja közösségformáló osztályfőnöki szerep megerősítése modern pedagógiai módszerekkel. A hírből az is kiderül, hogy mindez a „magyar felsősök éve” keretében került megrendezésre, az 5-8. osztályban működő osztályfőnökök ezúttal a „közösségszervező, értékrendteremtő, pályaorientáló feladatok ellátásával” ismerkedhetnek meg. Ráadásul még a kirándulásszervezést is oktatják nekik egy zirci program keretében, és szó esik a neten szocializálódó ifjú generációval kapcsolatos aktuális problémákról. A témaválasztást azzal indokolják, hogy „a külföldi, magyarlakta területek többségén jó a szakemberképzés, de van, ahol hiányzik, vagy nem olyan erős az osztályfőnökképzés, mint Magyarországon”. A rendezvényről Milován Orsolya az államtitkárság főosztályvezetője nyilatkozott, tudomásom szerint a Duna tévében is.

Mint a majdnem másfél évtizede működő Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének (OFOE) alapító elnöke és a téma országosan elismert szakértője szeretnék néhány kérdésre választ kapni:

  • Mi indokolja, hogy nemzetpolitikai ügynek minősül az osztályfőnökség?
  • Miért nem kaptunk (mi, a szakma reprezentánsai) részletesebb tájékoztatást ennek a rendezvénynek a létrejöttéről?
  • Miért nem ismerhettük meg a konkrét programot, és miért nincs lehetőségünk figyelemmel kísérni annak megvalósulását?
  • Miért nem nyilvános az sem, hogy kik tartják a képzést? (A közzétett MTI hírből csupán annyi derül ki, hogy részben hazai, részben felvidéki szakemberek.)
  • Mi indokolja a témával kapcsolatos szinte teljes hírzárlatot?

Az osztályfőnökség témaköre, ez az olykor alá-, máskor túlbecsült pedagógiai szerep nagyon fontos a számunkra, nagyon sokat és alaposan foglalkoztunk és foglalkozunk vele. Ebben a témában minden határontúli magyarlakta országban is voltunk már, több, mint egy évtizede személyes kapcsolatban állunk az ottani pedagógusszövetségekkel, számos közös projektünk is volt, többször szerepeltünk mint előadók, trénerek az ott szervezett nyári egyetemeken, tartottunk képzést az osztályfőnöki témakörben (is). (Ráadásul én 2000 óta a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem Pszichológiai és Neveléstudományi Karán oktatok.)

Ismerjük tehát a témát, ráadásul tisztában vagyunk a határontúli magyar pedagógusok ezzel kapcsolatos szükségleteivel és igényeivel. Ezért is állunk értetlenül az aktuális helyzet előtt, és szeretnénk mielőbb választ kapni a kérdéseinkre.

2014. július 8.

Dr. habil Szekszárdi Júlia
egyetemi docens, az OFOE elnöke

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

OFOE | 2014. július 25.
Kedves Norza! Részt vettetek rajta, és jól éreztétek magatokat, ennek őszintén örülök, de gondolom: nem Ti voltatok a szervezők. Már arról kaptam informális tájékoztatást, hogy kik tartották a foglalkozásokat, nincs is ezzel semmi gond. De miért hétpecsétes titok, hogy pontosan mi történt a tanfolyamon? Az sem világos, hogy miért a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága ügye ez a szakmai kérdés, és miért van ekkora csönd körülötte. Őszintén érdekel, hogy, milyen problémák foglalkoztatják a résztvevő kollégákat, hogyan lehetne összekötni a kapcsolódó tapasztalatokat. Az érdemi együttműködéssel mindenki nyerne. Sajnálom, ha ezt kötözködésként éled, élitek meg.
Norza | 2014. július 25.
MI = 105 külhoni magyar pedagógus, aki résztvett a balatonőszödi továbbképzésen
OFOE | 2014. július 23.

Kedves Norza!

Köszönöm szépen a tájékoztatást. Lehet, hogy figyelmetlenek voltunk, illetve a meghirdetések olyan internetfelületeken történtek, amelyeket mi nem láttunk. Annak ellenére, hogy folyamatosan figyeljük a világhálót.

Nem a kákán keressük a csomót, de furcsának tartjuk a külső kommunikáció szinte teljes hiányát. Azt továbbra sem tudjuk, hogy kik voltak a program szervezői, és nagyon kíváncsiak vagyunk magára a programra, a részletekre. Nem azért, hogy kötekedjünk, hanem hogy tisztán lássunk, és bővítsük szakmai kapcsolatainkat. Nálunk szakmai körökben senkit sem találtam, aki egyáltalán tudott volna az eseményről.

Az egyesület működik 15 éve, én személyesen már szintén több évtizede vagyok ennek a területnek az ismert szakértője, erősen érdekelt a témában, és nem tudom elképzelni, hogy április óta ne vettem volna észre egy ilyen hirdetést. Amikor a képzés induló napján az MTI hír megjelent, rá is kerestem, és ezen a több médium által közölt egyenszövegen kívül a világon semmit nem találtam. Egy kolléganőm felhívta a figyelmet a Facebook oldalukra, érdemi tartalom azonban ott sem olvasható.

Kedves Norza, nagyon megköszönném, ha jelezné, hogy ki az a "MI", akinek nevében a levelünkre reagált.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia
Norza | 2014. július 22.
Tisztelt OFOE (képviselők),
A teljes projekt már áprilistól elérhető volt az interneten, nyilvánosan volt meghirdetve és minden határon túli magyar pedagógus pályázhatott, ha érdekelt volt a témában. A határon túli magyar pedagógus szervezetek is nyilánosan hirdették a honlapjaikon, tehát nem volt semmi titkolózás. A képzés trénerei a pozsonyi TANDEM és a magyarországi OTP Fáy András OK Központ trénerei voltak, mindkettő szakszerű képzést biztosított a jelenlevő osztályfőnökök részére. Mi nem csak 15 éve, hanem évtizedek óta érdekeltek vagyunk a témában, tehát úgy gondolom, hogy szakszerűen megszervezték ezt a továbbképzést. Tehát értelmetlen dolog "a kákán a csomót" keresni.
OFOE | 2014. július 19.

Kedves Norza!

Szó sincs rosszindulatról. Csak furcsának tartottuk, hogy ilyen titokban történt egy olyan esemény, amely a mi másfél évtizede képviselt témánkat, nevezetesen az osztályfőnökséget érinti.

Őszintén örülünk, hogy a képzés sikeres volt, a résztvevők hasznosnak ítélték. Ezzel együtt roppant érdekelne bennünket, hogy pontosan mi történt a tanfolyamon, milyen témákkal foglalkoztak, mi keltette fel különösebben az érdeklődést stb. Azt is jó lenne tudni, hogy kik voltak az előadók.

Megköszönjük, ha élményeit Ön is megosztja velünk. Megtaláltuk a rendezvény Facebook oldalát, de konkrétum onnan sem derült ki. Sok kedves, mosolygó arc, és semmi több.

Reméljük, kapunk majd "hivatalos" választ is.
Norza | 2014. július 19.
Elnézést a korábbi elírásokért, de felháborító, és nagyon sajnálom, hogy egyesek ilyen rosszindulattal kezelik ezt az ügyet, pedig nem volt semmilyen pénzmosás, csupán egy szakszerű és hasznos továbbképzés a határon túli magyar osztályfőnököknek.
Kedves kérdésfeltevők, örömmel értesítem Önöket, hogy én is részese voltam ennek a képzésnek, és megnyugtathatom a kiváncsi érdeklődőket, hogy szakmailag kiváló előadók tartották a képzést. Sok és szakszerű módszert sikerült elsajátítanunk, melyeket osztályfőnökként nagymértékben tudunk majd kamatoztatni az óráinkon. Tehát nincs semmi ok az aggodalomra.
Juli | 2014. július 10.
Kedves András! Nem tudok minden választ, persze egy részüket sejtem. Valóban érdekel, hogy (a pénzmosásra való valószínűsíthető indokon túl) mi az oka annak, hogy éppen az osztályfőnökség témájában tartanak egyhetes képzést a Balatonnál, és erről semmi konkrétumot nem árulnak el. (Szép kis összeget áldoztak pedig rá feltételezhetően nem a magánvagyonukból.) Nagy valószínűséggel olyanok kontárkodnak itt, akik az ügy szakmai részéhez nem értenek. Nagyon érdekel, hogy ki tart ezúttal előadásokat, műhelyeket milyen tartalommal,milyen szakmai koncepcióval "oktatja" a résztvevőket. Miért csak egy MTI hírből értesül erről a szakma? A programmal kapcsolatos szándék azontúl, hogy Semjén Zsolt "hajszálerekkel akarja behálózni a Kárpát medencét", teljes homályban van. Elegem van abból, hogy számunkra fontos szakmai kérdésekről a témában járatlan emberek döntenek hatalmi pozícióból. Mint elefántok a porcelánboltban!
Szőllősy-Sebestyén András | 2014. július 10.
Kedves Szekszárdi Júlia!

Kérdéseire sajnos ön is tudja a választ: Éppen azokra nincsen szükség, akik jól ismerik az adott területet, és értenek hozzá. (A szakértelem liberál-bolsevik trükk.) -- De azért nagyon jól tette, hogy megírta levelét!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek