OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. augusztus 7.
» Hozzászólások (0)

A Miniszterelnökség válasza

A Miniszterelnökségtől választ kaptunk a július 9-én kelt levelünkre a Kárpát-medencei magyar pedagógusok számára szervezett tanfolyammal kapcsolatban.

MINISZTERELNÖKSÉG
NEMZETPOLITIKAI ÁLLAMTITKÁRSÁG

Ikt. szám: XLVI-N/ID/720/2/2014.

Tárgy: Közérdekű adatigénylés - Osztályfőnöki képzés Kárpát-medencei pedagógusoknak Balatonőszödön

Tisztelt Szekszárdi Júlia! Tisztelt Elnök Asszony!

2014. július 6-a és 12-e között a Nemzetpolitikai Államtitkárság továbbképzést szervezett külhoni magyar osztályfőnökök számára. A továbbképzés része egy 2012-ben elindított programsorozatnak, amely keretében az Államtitkárság 2014-ben meghirdette a Külhoni magyar felsősök évét. A tematikus programok illeszkednek a 2011 novemberében a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülése által elfogadott Magyar nemzetpolitika - A nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentumhoz, melynek stratégiai célja a magyar nemzet gyarapodása. A dokumentumban kijelölt beavatkozási területek közül a tematikus évek tekintetében egy olyan területet emeltünk ki, amely a külhoni magyar közösségek legtöbb tagját érinti, az oktatás területét. Tematikus programjaink célja, hogy meggyőzzük a külhoni magyar szülőket arról, hogy magyar nyelvű oktatási intézményt válasszanak gyermekeiknek. A tematikus programokról minden év őszén a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülése dönt, melynek tagjai a Magyar Kormány, a magyarországi és a külhoni magyar politikai érdekképviseletei szervezetek.

A 2014 a külhoni magyar felsősök éve program megvalósítására 140 millió forintot különítettünk el a Bethlen Gábor Alapból. A program elemeinek lebonyolításában a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal van segítségünkre. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal között létrejött támogatási szerződést válaszunk mellékleteként elektronikusan csatoljuk. Minden évben több programelemet valósítunk meg. Igyekszünk programelemeinkkel a külhoni közösségek tagjai közül minél többeket, pedagógusokat, diákokat és szülőket is megszólítani.

Minden programunk megtervezése esetében elsődleges szempont számunkra, hogy stratégiai célunkhoz illeszkedve a külhoni magyar közösségek igényeire válaszoljunk. Ezért minden évben a program tervezését megelőző egyeztetéseket tartottunk mind Magyarországon, mind pedig a külhoni magyar régiókban. A programok tudományos hátterét a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Kárpát-medencei szintű összehasonlító kutatásai alapozták meg. Programunk tervezésében és megvalósításában elsődleges partnereink a külhoni magyar pedagógus szövetségek.

A 2014 a külhoni magyar felsősök éve program előkészítésének első egyeztetése 2013. október 28-án volt a Magyarság Házában. A rendezvényre az alábbi szervezetek kaptak meghívást: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Magyar Nemzeti Tanács, Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, Muravidéki Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség.

Az egyeztetésen összegeztük a Nemzetpolitikai Államtitkárság korábbi tematikus programjainak, a 2012 a külhoni magyar óvodák évének, valamit a 2013 a külhoni magyar kisiskolások évének a tapasztalatait, valamint közösen jelöltük ki a 2014 a külhoni magyar felsősök éve program irányvonalait, programelemei megvalósításának lehetőségeit. Az egyeztetésen elhangzottak alapján a tehetséggondozás, a pályaorientáció, a személyiségfejlesztés, valamint a tudományok megszerettetése témaköröket jelöltük ki közösen a külhoni magyar pedagógus szövetségekkel.

Az egyeztetést követően a kijelölt témakörök mentén online egyeztetést folytattunk a külhoni magyar pedagógus szövetségek által kijelölt szakemberekkel. Az online egyeztetés kérdéseit 2013. december 9-én küldtük el, amelyre régiónként minden témakörben átlagosan három¬három, a pedagógus szövetségek által kijelölt szakember küldte el számunkra régiója szakembereinek meglátásait, igényeit. Közel 100 külhoni szakemberrel egyeztettük. Az egyeztetések eredményei alapján született a döntés, hogy programunk során osztályfőnöki továbbképzést szervezzünk.

Az osztályfőnököknek szóló továbbképzés keretében az önismeret, az osztályfőnöki szerep megerősítése volt a cél úgy, hogy a tudatos életre nevelés inspiratív pedagógiai módszereit sajátíthatták el a résztvevők. A hét folyamán az osztályterem kihívásaira válaszolva helyzetgyakorlatokban tehették próbára magukat a pedagógusok. A hét végén pedig az életút-, valamint pályaorientációs tanácsadás eszközeit sajátíthatták el. A hét programja után a résztvevők osztályfőnöki szerepükben megerősödve, egy Kárpát-medencei osztályfőnöki hálózat tagjaként térhettek haza. Továbbképzésünk rendhagyó találkozó volt, amelyen a Kárpát-medence valamennyi régiójából találkozhattak pedagógusok, megismerve egymás problémáit, problémákra adott válaszait. Mivel a külhoni magyar pedagógus szövetségek minden évben, a program által is támogatva régió-specifikus továbbképzéseket szerveznek, továbbképzésünk célja volt, hogy azt Kárpát-medencei szintű közös munkával kiegészítsük.

A továbbképzésre két úton jelentkezhettek pedagógusok. Egyrészt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatot hirdetett a továbbképzésen való részvétel támogatására, másrészt a pedagógus szövetségek ajánlására érkeztek továbbképzésünkre a pedagógusok. A pályázó pedagógusok kiválasztásának szempontrendszere nyilvános, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapjáról letölthető. A pedagógus szövetségek által javasolt pedagógusok kiválasztásának szempontrendszerét elsődleges partnereinkre, a külhoni magyar pedagógus szövetségekre bíztuk. Minden jelentkező és pályázó számára biztosítottuk a képzésen való részvételt, érdemi elutasítás nem történt.

A továbbképzés végén értékelőlapok kitöltésével, az anonimitást biztosítva kértük résztvevőinket, hogy értékeljék a továbbképzést. Az értékelőlapok eredménye, valamint az azóta érkezett levelek és visszajelzések tanúsága szerint a résztvevők elvárásainak megfelelő, „magas színvonalú”, „tartalmas” és „vidám hangulatú” volt továbbképzésünk.

Az Elnök Asszony által kért további dokumentumok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 27.§ (5) bekezdése alapján nem nyilvánosak. Tájékoztatom, hogy a törvény 31. §-a alapján az adatközlésben foglaltakkal kapcsolatosan az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén bírósághoz fordulhat. A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen.

A kérdésben további tájékoztatást kaphat a http://www.kulhoniovodak.hu/; http://www.kisiskolasok.hu/; http://felsosokeve.hu/ honlapokon.

Budapest, 2014. július 14.

Dr. Wetzel Tamás sk.
helyettes államtitkár

Melléklet: A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal között létrejött támogatási szerződés.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek