48. esélyegyenlőségi napló
Egészséges lelkületű gyerekek
Amikor új táborozási meghívást kapunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára, mindig izgulunk: vajon a meghívók tudják, mit vállalnak? Tudják, mit várhatnak el a mélyszegénységben élő gyerekektől? Tudjuk-e mi megfelelően kezelni a felmerülő problémákat, melyek, bár sok tapasztalatunk van már ezen a téren, még mindig képesek nekünk is meglepetést okozni?
Próbálunk rendesen felkészülni, felkészíteni a fogadókat és persze a gyerekeket és családjaikat is, hogy kevesebb félreértés, konfliktus legyen. És drukkolunk, hogy mellénk szegődjön a szerencse is, ne legyen baja senkinek, és az időjárás is kedvező legyen.
A tábor után persze mindkét irányban van mindig visszacsatolás, a gyerekekben megerősíteni az élmény varázsát, hogy hasson, ameddig csak lehet, motiválja őket a lehetőség, hogy talán újra megismétlődik a közösen átélt élmény. A fogadókat is hívjuk, kérjük, véleményezzék a tábort, mit vártak, hogyan teljesültek az elvárásaik, mit javasolnak, hogy legközelebb jobb legyen, és persze, hogy megerősítsük őket is: a lehetőség, amit adtak, hosszú időre szóló élményt jelent a gyerekeknek, akik nélkülük nem jutnának efféle lehetőséghez.
A legutóbbi tábor után, ami remekül sikerült, most is beszélgettem telefonon az egyik meghívóval. Elmondta, mennyit jelentett nekik is megismerni és megérteni ezeket a gyerekeket, milyen nagyszerűek voltak a kollégáim, ahogy minden helyzetet kezelni tudtak, és sztorizott is, pl. hogy köszöntötték meg azt a 13 éves cigány fiút, akinek még sosem volt születésnapi tortája, stb. Az egyik mondata így hangzott: „Tudod, én azt látom, hogy ezek a gyerekek egészséges lelkületűek.”
Ezen a mondatán hosszan elgondolkodtam. Mert igen, én is így gondolom. De mi történik velük, mire felnőnek? Kik a felelősek, hogy nem lesz belőlük az, ami lehetne? Hogy már gyerekkorban is biztosan lehet látni a sorsukat? Az egyik faluban, ahonnan a gyerekek zöme jött, most két 14 év alatti lány is terhes. A fiúk között pedig többnek is akadt már dolga a rendőrséggel. Még általános iskolás korban.
Persze, mondhatjuk, az ok bizonyára a családi minta. És igen, igaz ez is, hiszen volt fiúcska a táborban, akinek az apja börtönben van. A gyerekek mind halmozottan hátrányos helyzetűek, 90 %-ban romák voltak, a szülők maximum közmunkáig jutottak a munkaerőpiacon. Képzetlenek, nem tudnak átörökíteni munka, tanulás iránti motivációt, az anyagi biztonság érzését, a legális jövedelemszerzés és a jogkövető magatartás értékét, semmit, ami a gyerekeiknek más, az övékétől eltérő jövőképet adna.
De vajon mi a helyzet a többi tényezővel, ami harcolhatna a kedvezőtlen hatások ellen?
Az iskola? Az oktatásba begyűrűző problémákkal szemben tehetetlen. A pedagógusok eszköztelenek, kiégettek, eddig csak a szőnyeg alá söpörték a gondokat, túlélésre játszottak, átengedni őket, hogy minél hamarabb szabaduljanak tőlük. Azt hiszem, az őket tanítók pedagógia motivációi, céljai, stratégiái átértékelődtek. Jövőre majd, ha már a tanfelügyelő elől nem lehet eldugni a hetedikesen olvasni nem tudót, kétségbeesetten próbálják majd bizonyítani: nem tehetnek róla. Hibás a gyerek, a szülő, az alsós nevelő, mindenki, csak ők nem.
Az intézményrendszer? Mindenki teszi tovább, mint eddig is, amit a rendszer előír neki. Mindegy, hogy sokszor meghasonulnak. Az állás kell, csinálják tovább azt, amivel megbízzák őket. Amiben egyre kevésbé fontos az ember, sokkal inkább a protokoll betartása, hogy védve legyenek, ha baj lesz, és a felelősség kizárólag arra tolható legyen, akikkel kapcsolatban azt a szót, hogy prevenció, legutóbb a főiskolán hallották. Mert a napi gyakorlatban erre már nincs idő, figyelem, és sokszor szándék sem.
A közösség? Az már nincsen. Szétesett, egymás gondjaiban vájkáló, egymás nyomorúságából élő emberek, akiket már nem érdekel semmi. Akit meg érdekelne még valami, azt ez az átpolitizált világ felosztja, ellenséggé teszi, megakadályozva azt is, hogy némi szerveződés elinduljon közöttük.
Az állam? A döntések, az új szabályok nem érzékenyek a szociális problémákra. Vállaltan és kihangosítottan ők csupán gondot jelentenek azoknak, akik a „vállukon viszik az országot.” Nem érnek semmit, hiszen „mindenki annyit ér, amennyije van.” Bűnbakokká váltak, a közhangulatot a média is viszi ebbe az irányba, és a jövőképükben a középiskolát végzett gyerek nyugdíjba számításától a szociális temetésig egy üzenettel szembesülhetnek.
Azt hiszem, a társadalom minden szintjén ott a felelősség, hogy ezek az egyébként egészséges lelkületű gyerekek a szüleik nyomorát termelik újjá. A családtól az intézményrendszeren át az állami szintig. Pedig ezen a problémán nagyon sok múlik. Belebukhat a jövőnk. Kicsit nagyobb a tétje ennek az egésznek, mint a futballstadionokkal és fociakadémiákkal tuningolt magyar futball jövőnkre gyakorolt hatásának.
L. Ritók Nóra
--
- Mit (nem) old meg a szakképzés átalakítása?
- Esélyegyenlőségi napló
- A fejtetű problémája 1961-ben és 2009-ben
- Út előlük vagy út hozzájuk?
- A gyerek tehát nem eszik
- Mesterkőműves
- Apja jól elfenekelte
- Tehetség és esélytelenség
- A szerződés
- Csak egy pedagógiai asszisztens
- Emberibb kommunikációt!
- Fejlesztések, eredményességek – papíron
- Boldog szegények? Avagy ki számíthat sikeresebb életpályára?
- Szabad a buktatás!
- A lány
- Szigor és agresszió
- Konferenciák üzenetei
- A roma stratégia felzárkóztatás nélkül biztos kudarc
- Csak pozitívan...
- Kinek kellenek?
- Szigor, büntetés, buktatás
- A „portás bácsik”
- Etikai kérdések
- 30 perces órák alsó tagozaton
- Szelektív tehetséggondozás • 24. esélyegyenlőségi napló
- Pályázatok • 25. esélyegyenlőségi napló
- Őszi szünet • 26. esélyegyenlőségi napló
- A speckósok • 27. esélyegyenlőségi napló
- Szakma, kritika, politika • 28. esélyegyenlőségi napló
- Bizalom • 29. esélyegyenlőségi napló
- Antiszemitizmus, rasszizmus • 30. esélyegyenlőségi napló
- Nem nagyon értem... most akkor mi lesz? • 31. esélyegyenlőségi napló
- Beiratkozás • 32. esélyegyenlőségi napló
- Pályázatok, beavatkozási pontok • 33. esélyegyenlőségi napó
- A szegénység nem etnikai kérdés • 34. esélyegyenlőségi napó
- Együttműködések a közoktatásban • 35. esélyegyenlőségi napó
- Tanártípusok? Vagy valami más? • 36. esélyegyenlőségi napló
- „Az a tekintélyelvű világ már nem visszahozható…” • 37. esélyegyenlőségi napló
- Integráció vagy nívócsoportos oktatás? • 38. esélyegyenlőségi napló
- A „nincs” határozza meg a gyerekek gondolkodását • 39. esélyegyenlőségi napló
- Birka iskola • 40. esélyegyenlőségi napló
- Egy héttel az iskolakezdés előtt • 41. esélyegyenlőségi napló
- Eszköztelenül • 42. esélyegyenlőségi napló
- Üzleti siker, vagy problémamegoldás? • 43. esélyegyenlőségi napló
- Álproblémák? Tényleg? • 44. esélyegyenlőségi napló
- Pedagógus továbbképzések • 45. Esélyegyenlőségi napló
- Az eszköztelenségtől a kiégésig • 46. esélyegyenlőségi napló
- Szülői értekezlet • 47. esélyegyenlőségi napló
- Egészséges lelkületű gyerekek • 48. esélyegyenlőségi napló
- Egy nem reprezentatív statisztika • 49. esélyegyenlőségi napló
- Hogyan viszonyuljunk a szegénységhez? • 50. esélyegyenlőségi napló
- A szegregálódás folyamata • 51. esélyegyenlőségi napló
- Az integráció gátjai a terepi tapasztalatok tükrében • 52. esélyegyenlőségi napló
- "(Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl" • 53. esélyegyenlőségi napló
- Újabb csatát vesztett az integráció • 54. esélyegyenlőségi napló
- Sajátosan magyar oktatási szegregáció • 55. esélyegyenlőségi napló
- Mi lesz veled, Brigitta? • 56. esélyegyenlőségi napló
- Társasjáték verseny • 57. esélyegyenlőségi napló
- A szociális készségek eróziója • 58. esélyegyenlőségi napló
- Tanodák esélytelenségben • 59. esélyegyenlőségi napló
- Civil segítség • 60. esélyegyenlőségi napló
- Mese és valóság • 61. esélyegyenlőségi napló
- Szegregáció • 62. esélyegyenlőségi napló
- Az arányvesztés béklyójában • 63. esélyegyenlőségi napló
- Pedagógia munka szociális látásmóddal • 64. esélyegyenlőségi napló
-- » Kommentálom
Hozzászólások
csilla | 2014. augusztus 19. Tudom, hogy "a társadalom minden szintjén ott a felelősség, hogy ezek az egyébként"a szinte "egészséges lelkületű"-knek tűnő "gyerekek a szüleik nyomorát termelik újjá. A családtól az intézményrendszeren át az állami szintig. Pedig ezen a problémán nagyon sok múlik. Belebukhat a jövőnk." és már mennyi a veszteségünk, lelkenként gyász! |
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
Gyimesi Krisztina Kedves OFOE!
Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).
Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta
--
Láng Róbert T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm
--
Szodrai Csilla Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla
--
OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése