OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. augusztus 29.
» Hozzászólások (0)

Még szavunk sincs rá?

A nyári szünetben minden más problémánkat felülírt „S. tanár úr esete”. Megfeledkeztek a szülők a tankönyvmizériáról, mi tanárok arról, hányan nem kapták meg még a Klikk-től a tavaszi vizsgák díjait. Magam is elgondolkodtam a 444.hu portál oknyomozó riportján. Vajon az én gyermekeim szóltak volna, ha őket molesztálja? Épp ekkoriban voltak gimnazisták, két fővárosi elitgimiben! Mert nem igazi pedagógus az, aki soha nem kételkedik önmagában! Én is így voltam ezzel néhány percig. Átvillantak a fejemben viták ma már felnőtt lányaimmal a kamaszkorukból…

Számos kudarccal végződött beszélgetésünk nyomasztó emlékét mostanáig feledtette, milyen jó nekem, hisz még abban is kikérik véleményemet, amiben manapság nem szokás: unokám szoktatásában, nevelésében! Emlékszem még kilencvenes évekbeli szavaikra, miszerint : az „ősökkel” jóba lenni „tök égő”! Tépelődésem végén megnyugodtam ugyan, hogy bizonyára nem vesztettem el lányaim bizalmát a legkényesebb életkorukban, de azért örültem, amikor kiderült, hogy nem az ő iskolájukban tanított a „nevezetes” tanár!

Napokig furdalt viszont a lelkiismeret néhány tanítványom miatt, akikkel – utólag látom - nem voltam a kellő időben eléggé figyelmes. Talán kár is ezt most említenem, akkor, amikor egyéb gondból is túl sok hárul az iskolára, hovatovább a tanítóknak kell megetetni a gyerkőcöket, hogy az éhező családok gyermeki ne szédüljenek ki a az iskolapadokból…

Mégis elmondom, hátha figyelmesebbek lesznek kudarcomból okulva fiatal kollégáim.

Kezdő koromban fiúkat tanító szakközépiskolába helyzetek. A „családi életre nevelés” kötelező osztályfőnöki téma volt harmadikban, aminek megtartását az igazgatóhelyettes szigorúan ellenőrizte is, hiszen alig volt férfi tanár az osztályfőnökök között. Huszonhárom évesen úgy éreztem, kínos lenne a kényes témát harmincvalahány kamasz és rigolyás főnököm előtt elővezetni, ezért úgy segítettem zavaromon, hogy a könyvtárból bevittem hat címhez tartozó könyvet (emlékszem, Mohás Lívia és Buda Béla könyveire), és arra kértem a fiúkat, mindenki írja fel a nemi élettel kapcsolatos kérdéseit, és én ígérem, majd a következő órákra ezekből - az egyébként számukra is kölcsönözhető - könyvekből igyekszem megtalálni a helyes választ. A kamaszok nagyon okosan főleg arról érdeklődtek, hol lehet olyan „rendes kislánnyal” megismerkedni, aki nem várja el, hogy az első randevún „lesmárolják”, hanem beszélgetni is lehet vele… Nyilván azt hitték, a főnök ezt is megnézi majd, nem csak az óravázlatomat… Igaz, később az egyhetes kötelező mezőgazdasági munkán, almaszedés közben élénk derültséggel parodizáltak bennünket, és természetesen velük kacagtam… Mégis nyomaszt ez az emlék, mert ebben az osztályban történt aztán, hogy túl korán „kellett” megnősülnie néhány fiatalembernek, mert – ahogy a véletlen találkozásunkon öt – hat évvel később megvallották „én tudom, mi a kötelesség, ha gyereket csinálok a kislánynak…”


A fotók a mátrafüredi Palóc Babamúzeumban magángyűjteményének darabjait ábrázolják.

Már anyuka voltam, és fővárosi lakos, amikor áthelyeztek egy tanévre általános iskolába helyettesíteni, mert sokan voltak gyesen a magyar-történelem szakosok közül… Itt történt velem az a szomorú eset, hogy amikor az ötödikeseket át kellett kísérnem a moziba „szexuális felvilágosítás céljából”, és az iskolaorvos a sötétben levetítette a férfi és női nemi szerveket az aspectomat segítségével, az osztályom bukott tanulói mutálva nyerítettek a sötétben, egyesek a kislányokat tapizták, nem tudtam túlharsogni őket. Láttam rajtuk, mennyire kifordultak önmagukból, ezért úgy véltem, okosabb lesz, ha némi kerülővel kísérem őket vissza az iskolába és a lakótelepi fagyizó felé tereltem a társaságot. Megbeszéltük, másnap mindenki megadja a kölcsönömet. Míg a gyerekek önként felsorakoztak boldogan, a legmagasabb évismétlő odajött hozzám. Rosszat sejtettem, arra gondoltam, nem tudja megadni a pénzemet, tudtam, nagyon rosszul élnek… akkor még kötelező volt a családlátogatás. De Andris megelőzte kérdésemet, dadogva mondta” Ha a Zsuzsa néninek meg kell buktatnia a helyesírásom miatt, én jövőre is csak a menstruációról tanulok?” Rájöttem, valami nagy baj lehet, ha engem kérdez. „Mi a baj, segíthetek?” Elmondta, ő nagyon beteg lehet, mert folyton megkeményedik reggelre …tetszik tudni, ott lent…” Hárítani akartam, megkértem, menjen el orvoshoz. De azt felelte, már háromszor sorba ült, de a gyerekorvosnál egyszerre több gyereket hívnak be, és ő mindig pont lányokkal kerül az orvos elé. Zavaromban kezet fogtam a tizenkét éves kamasz fiúval „Gratulálok, Andris, ezek szerint te már férfi lettél. Nem is tudom, tegezhetlek-e még, mint a többieket?” Tudom, alig hihető, de mégis igaz: Andris attól kezdve minden szótagolva másolást (szorgalmi feladat volt a gyenge helyesíróimnak) elkészített, és év végén nem állt bukásra nyelvtanból sem!

Ámde hatására összehívtam a rendkívüli szülői értekezletet, beírattam az ellenőrzőbe, hogy az apukákat várom, mert a fiúknak is csak az anyukái szoktak bejönni. Az apák szóvivője nyomban felállt, mit törtek össze a tanulók az iskolában, mit kell kijavíttatni. Alig hittek a fülüknek, hogy nem erről van szó, hanem arról, beszéljenek a férfiak nemi életéről a fiaikkal, mivel úgy vélem, ez fiatalasszony létemre nem az én dolgom lenne, és a gyerekeknek nem jó, ha filmekből tájékozódnak csupán. A döbbenet csöndje következett, majd felállt egy nálam jóval idősebb apuka: „Rendben, Zsuzsa néni, beszélni fogok az Attilával, de tessék mondani, mégis mit mondjak?”

Zavarom leírhatatlan volt, természetesen, csak azt dadogtam, ne a nemi betegségekkel kezdjék, mint az iskolaorvos, és gyorsan más napirendre tereltem a szót... Hazafelé azon tépelődtem, hogyan beszélgessek legalább a kislányokkal a boldog házasélet rejtelmeiről, anélkül, hogy valamelyik anyuka nehezményezné.

Domokos Zsuzsa

Domokos Zsuzsa

Negyvenéves középiskolai tanári pályám majd felében a régi rendszerben oktattam magyart és történelmet. A demokratikus fordulat mint oly sok kortársamat, engem is a kísérletezések hosszú sorára inspirált.

A nyolcvanas évek végén részt vettem a "Képességfejlesztő -és értékközvetítő” (Zsolnai József nevével fémjelzett) pedagógiai kísérletben, majd 1994-ben „címzetes egyetemi vezetőtanár” kinevezést kaptam az ELTE-n történelemoktatásból. 1994-ban felvettek az Országos Közoktatási Intézet történelem szakértői névjegyzékének szaknévsorába, valamint a Nemzetközi Történelemmetodikai Társaságba. Számos történelmi esszét publikáltam hazai és nemzetközi folyóiratokban is, elsősorban a hamis történelmi tudattal kapcsolatban. Az ezredfordulótól tíz éven át dolgoztam a Mentor - Támpont pedagógiai szaklapnál, ahol a tankönyvkritika volt elsődleges feladatom.

Eközben a kőbányai Szent László Gimnázium magyar és történelem tanára, osztályfőnöke voltam. Két tankönyvem jelent meg: a Társadalomismeret, jelenismeret a debreceni Pedellusnál, a 11. történelem tankönyv és olvasókönyv a budapesti Korona Kiadónál.

A szakértői szakvizsgát és az emelt szintű érettségi elnöki szakvizsgát mindekét szakomból letettem és vizsgaelnökként is gazdagítottam módszertani tapasztalataimat. Manapság inkább csak publicisztikát írok, az oktató és vizsgáztatói munkától 2009-ben végleg visszavonultam.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek