OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. augusztus 29.
» Hozzászólások (0)

Még szavunk sincs rá?

A nyári szünetben minden más problémánkat felülírt „S. tanár úr esete”. Megfeledkeztek a szülők a tankönyvmizériáról, mi tanárok arról, hányan nem kapták meg még a Klikk-től a tavaszi vizsgák díjait. Magam is elgondolkodtam a 444.hu portál oknyomozó riportján. Vajon az én gyermekeim szóltak volna, ha őket molesztálja? Épp ekkoriban voltak gimnazisták, két fővárosi elitgimiben! Mert nem igazi pedagógus az, aki soha nem kételkedik önmagában! Én is így voltam ezzel néhány percig. Átvillantak a fejemben viták ma már felnőtt lányaimmal a kamaszkorukból…

Számos kudarccal végződött beszélgetésünk nyomasztó emlékét mostanáig feledtette, milyen jó nekem, hisz még abban is kikérik véleményemet, amiben manapság nem szokás: unokám szoktatásában, nevelésében! Emlékszem még kilencvenes évekbeli szavaikra, miszerint : az „ősökkel” jóba lenni „tök égő”! Tépelődésem végén megnyugodtam ugyan, hogy bizonyára nem vesztettem el lányaim bizalmát a legkényesebb életkorukban, de azért örültem, amikor kiderült, hogy nem az ő iskolájukban tanított a „nevezetes” tanár!

Napokig furdalt viszont a lelkiismeret néhány tanítványom miatt, akikkel – utólag látom - nem voltam a kellő időben eléggé figyelmes. Talán kár is ezt most említenem, akkor, amikor egyéb gondból is túl sok hárul az iskolára, hovatovább a tanítóknak kell megetetni a gyerkőcöket, hogy az éhező családok gyermeki ne szédüljenek ki a az iskolapadokból…

Mégis elmondom, hátha figyelmesebbek lesznek kudarcomból okulva fiatal kollégáim.

Kezdő koromban fiúkat tanító szakközépiskolába helyzetek. A „családi életre nevelés” kötelező osztályfőnöki téma volt harmadikban, aminek megtartását az igazgatóhelyettes szigorúan ellenőrizte is, hiszen alig volt férfi tanár az osztályfőnökök között. Huszonhárom évesen úgy éreztem, kínos lenne a kényes témát harmincvalahány kamasz és rigolyás főnököm előtt elővezetni, ezért úgy segítettem zavaromon, hogy a könyvtárból bevittem hat címhez tartozó könyvet (emlékszem, Mohás Lívia és Buda Béla könyveire), és arra kértem a fiúkat, mindenki írja fel a nemi élettel kapcsolatos kérdéseit, és én ígérem, majd a következő órákra ezekből - az egyébként számukra is kölcsönözhető - könyvekből igyekszem megtalálni a helyes választ. A kamaszok nagyon okosan főleg arról érdeklődtek, hol lehet olyan „rendes kislánnyal” megismerkedni, aki nem várja el, hogy az első randevún „lesmárolják”, hanem beszélgetni is lehet vele… Nyilván azt hitték, a főnök ezt is megnézi majd, nem csak az óravázlatomat… Igaz, később az egyhetes kötelező mezőgazdasági munkán, almaszedés közben élénk derültséggel parodizáltak bennünket, és természetesen velük kacagtam… Mégis nyomaszt ez az emlék, mert ebben az osztályban történt aztán, hogy túl korán „kellett” megnősülnie néhány fiatalembernek, mert – ahogy a véletlen találkozásunkon öt – hat évvel később megvallották „én tudom, mi a kötelesség, ha gyereket csinálok a kislánynak…”


A fotók a mátrafüredi Palóc Babamúzeumban magángyűjteményének darabjait ábrázolják.

Már anyuka voltam, és fővárosi lakos, amikor áthelyeztek egy tanévre általános iskolába helyettesíteni, mert sokan voltak gyesen a magyar-történelem szakosok közül… Itt történt velem az a szomorú eset, hogy amikor az ötödikeseket át kellett kísérnem a moziba „szexuális felvilágosítás céljából”, és az iskolaorvos a sötétben levetítette a férfi és női nemi szerveket az aspectomat segítségével, az osztályom bukott tanulói mutálva nyerítettek a sötétben, egyesek a kislányokat tapizták, nem tudtam túlharsogni őket. Láttam rajtuk, mennyire kifordultak önmagukból, ezért úgy véltem, okosabb lesz, ha némi kerülővel kísérem őket vissza az iskolába és a lakótelepi fagyizó felé tereltem a társaságot. Megbeszéltük, másnap mindenki megadja a kölcsönömet. Míg a gyerekek önként felsorakoztak boldogan, a legmagasabb évismétlő odajött hozzám. Rosszat sejtettem, arra gondoltam, nem tudja megadni a pénzemet, tudtam, nagyon rosszul élnek… akkor még kötelező volt a családlátogatás. De Andris megelőzte kérdésemet, dadogva mondta” Ha a Zsuzsa néninek meg kell buktatnia a helyesírásom miatt, én jövőre is csak a menstruációról tanulok?” Rájöttem, valami nagy baj lehet, ha engem kérdez. „Mi a baj, segíthetek?” Elmondta, ő nagyon beteg lehet, mert folyton megkeményedik reggelre …tetszik tudni, ott lent…” Hárítani akartam, megkértem, menjen el orvoshoz. De azt felelte, már háromszor sorba ült, de a gyerekorvosnál egyszerre több gyereket hívnak be, és ő mindig pont lányokkal kerül az orvos elé. Zavaromban kezet fogtam a tizenkét éves kamasz fiúval „Gratulálok, Andris, ezek szerint te már férfi lettél. Nem is tudom, tegezhetlek-e még, mint a többieket?” Tudom, alig hihető, de mégis igaz: Andris attól kezdve minden szótagolva másolást (szorgalmi feladat volt a gyenge helyesíróimnak) elkészített, és év végén nem állt bukásra nyelvtanból sem!

Ámde hatására összehívtam a rendkívüli szülői értekezletet, beírattam az ellenőrzőbe, hogy az apukákat várom, mert a fiúknak is csak az anyukái szoktak bejönni. Az apák szóvivője nyomban felállt, mit törtek össze a tanulók az iskolában, mit kell kijavíttatni. Alig hittek a fülüknek, hogy nem erről van szó, hanem arról, beszéljenek a férfiak nemi életéről a fiaikkal, mivel úgy vélem, ez fiatalasszony létemre nem az én dolgom lenne, és a gyerekeknek nem jó, ha filmekből tájékozódnak csupán. A döbbenet csöndje következett, majd felállt egy nálam jóval idősebb apuka: „Rendben, Zsuzsa néni, beszélni fogok az Attilával, de tessék mondani, mégis mit mondjak?”

Zavarom leírhatatlan volt, természetesen, csak azt dadogtam, ne a nemi betegségekkel kezdjék, mint az iskolaorvos, és gyorsan más napirendre tereltem a szót... Hazafelé azon tépelődtem, hogyan beszélgessek legalább a kislányokkal a boldog házasélet rejtelmeiről, anélkül, hogy valamelyik anyuka nehezményezné.

Domokos Zsuzsa

Domokos Zsuzsa

Negyvenéves középiskolai tanári pályám majd felében a régi rendszerben oktattam magyart és történelmet. A demokratikus fordulat mint oly sok kortársamat, engem is a kísérletezések hosszú sorára inspirált.

A nyolcvanas évek végén részt vettem a "Képességfejlesztő -és értékközvetítő” (Zsolnai József nevével fémjelzett) pedagógiai kísérletben, majd 1994-ben „címzetes egyetemi vezetőtanár” kinevezést kaptam az ELTE-n történelemoktatásból. 1994-ban felvettek az Országos Közoktatási Intézet történelem szakértői névjegyzékének szaknévsorába, valamint a Nemzetközi Történelemmetodikai Társaságba. Számos történelmi esszét publikáltam hazai és nemzetközi folyóiratokban is, elsősorban a hamis történelmi tudattal kapcsolatban. Az ezredfordulótól tíz éven át dolgoztam a Mentor - Támpont pedagógiai szaklapnál, ahol a tankönyvkritika volt elsődleges feladatom.

Eközben a kőbányai Szent László Gimnázium magyar és történelem tanára, osztályfőnöke voltam. Két tankönyvem jelent meg: a Társadalomismeret, jelenismeret a debreceni Pedellusnál, a 11. történelem tankönyv és olvasókönyv a budapesti Korona Kiadónál.

A szakértői szakvizsgát és az emelt szintű érettségi elnöki szakvizsgát mindekét szakomból letettem és vizsgaelnökként is gazdagítottam módszertani tapasztalataimat. Manapság inkább csak publicisztikát írok, az oktató és vizsgáztatói munkától 2009-ben végleg visszavonultam.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek