OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. szeptember 16.
» Hozzászólások (0)

Alma a fán – A tanulás jövője 1

2. Tanulás az informális társadalomban – interjú Z. Karvalics Lászlóval

Az elmúlt évtizedekben végbemenő információs és kommunikációs technológiai fejlődés alapjaiban formálja át a társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokat, a minket körülvevő világról alkotott képünket, látásmódunkat, kapcsolatainkat, tevékenységeinket, mindennapi életünket. A globális, mélyre ható változás eredményeképpen megjelenő információs társadalmi minőség az iskolarendszer és a tanulás kereteit, jellemzőit is lassanként átformálja. Ennek hátteréről, folyamatáról, szereplőiről beszélgettünk Z. Karvalics László információs társadalom kutatóval, a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének docensével.

Részlet az interjúból

Az egyéni megoldáskeresésnek milyen jelentősége van az iskolán belül? Az, ahogy az iskola reagál a körülötte lévő világra döntő módon a tanáron múlik?

Mivel iskolarendszerről beszélünk, alapvetően itt is mindig szervezeti kultúraváltáson keresztül megy végbe a váltás. Az iskola szervezeti kultúrája pedig egyéni kultúrák összessége. Egy tanár az ipari korszak iskolájában is képes lehet információs társadalmi oázisokat maga köré építeni, és persze az is előfordulhat, hogy amikor az információs társadalom lesz a strukturális fősodor, még mindig találunk majd benne ipari korszakos sivatagokat. Egy tanár autonómiájába ez is belefér. De bármilyen irány határozza is meg az oktatást, nagyon sok minden ott dől el inkább, hogy az egyes tanár, az egyes iskolavezető, az egyes iskola és az egyes iskolai kultúrák mit és hogyan fogadnak be a világból, és mennyire képesek a világra kitekinteni.

Hosszútávon nagyon nehéz feltartóztatni az alapfolyamatokat. Ebből a szempontból a számítástechnikai kultúra és az internet iskolai adaptációjának története remek példa lehet. A ’90-es évek második felében a Sulinet korszakban jól látszódott, hogy milyen elementáris ellenérzések övezik a digitális kultúra iskolai megjelenését. Szinte mindenki úgy gondolta az iskolán belül, hogy ennek valamelyest bomlasztó, a hagyományos működésmódokat akadályozó természete lesz, és egyre nehezebb lesz kontroll alatt tartani a folyamatokat. Mitől lett sikertörténet tizenöt év alatt az információs kultúra adaptációja? Attól, hogy a tanárok felismerték, hogy miért is jó az, hogyha felveszik a repertoárjukba a digitális kultúrát, és az iskolavezetés is ráébredt, hogy miért jó, ha az iskolában megteremti ennek feltételeit. Ez az, amit mások nyomán én úgy fogalmazok meg, hogy az ipari korszak iskolája rájött arra, hogy a saját kontrollválságának a kifutási ideje az információs kultúra adaptációjával meghosszabbítható, így a válságjelenségek később jelentkeznek. Ennek megfelelően az informatikai megoldások egyelőre nem forradalmat eredményeztek az iskolában, hanem meghosszabbították a régi struktúrák életidejét.

(…)

Beszéltünk már az információs társadalom iskolájáról, a pedagógusokról, de az iskolapadban ülő nemzedékről még nem. Hogyan látja az új generációt?

Nagyon határozott véleményem van erről. Négy gyermekem van, akik lassan kirepülnek otthonról: a legidősebb már egyetemista, és három év múlva az utolsó is érettségizik. Én manga nemzedéknek hívom őket, mert az a világkép jellemző rájuk, ami leginkább egy japán anime6 sorozat sajátja. Azt gondolom, hogy azért jók ezek a sorozatok, mert ennek a nemzedéknek a valódi arcát tükrözik, ami egy nagyon érdekes világ. Az új ifjúságkutatási eredmények közönyösnek, visszahúzódónak, apatikusnak mutatják a mai fiatalokat. Én viszont azt gondolom – és ezt nagyon sok jó gyakorlat is igazolja –, hogy amikor olyan tevékenységtérben és olyan értéktérben vannak, amely közel van ahhoz, amit ők tudnak és amit ők szeretnek, elképesztő teljesítményekre képesek. Nem csodálom egyébként, hogy az információs társadalom gyermekei az ipari korszak iskolájában és rendszerében nem érzik jól magukat. Az ő világuk más.

Volt olyan időszak, amikor a generációmintázat és az iskolarendszer egymással megfelelésben volt?

Igen, a kontrollforradalom idejében. Nagyjából négy-öt évtizedig az ipari korszak iskolája méltó módon látta el a civilizációs feladatait. Nem is tudta volna másképp, mert azt az anyagi, szellemi koncentrációt, ami az iskolaépületekhez és a tanárokhoz kellett, csak a maga 19. századi eloszlási struktúrájában tudta megvalósítani. Egy négy-öt évtizedig jól működő dolgot nagyon nehéz lecserélni, ezt sokan elfelejtik a kritizálók közül. Elvileg sok ellenpélda kellene arra, hogy már mégsem működik olyan jól, emellett pedig egy reflektív tudatosság, hogy kívülről lássunk rá a rendszerre, mert belülről nehéz meglátni az összefüggéseket.

Ahogy arról már beszéltünk, az új generáció sok esetben apatikusnak tűnik, de valójában erről szó sincs. Egyszerűen rossz ponton, rossz helyen, rossz dimenzióban és ipari korszakos struktúrán belül mérjük őket. Teremtsünk csak olyan kísérleti helyzeteket, ahol például horizontális kapcsolatcserén, tudáscserén, jelentéscserén keresztül valamilyen beavatkozó, megvalósító, akcióba forduló dolog válik hangsúlyossá. Azt fogjuk látni, hogy elképesztő potenciál rejlik ebben a korosztályban. Ráadásul ciklusról ciklusra, ahogy haladunk előre, elvileg egyre kevesebb, múltba visszahúzó szociálpszichológiai jellegzetesség nehezíti majd a generációs szintű teljesítményt. Azt szoktam mondani, hogy minden egyes, az iskolában mentálisan vagy fizikailag bántalmazott gyerek elveszik az információs társadalom számára, mert traumatizált lesz, a teljesítménye leromlik, nehezebb lesz a tudásszerzés, így azonnal megindul a deviancia felé. Sokkal kisebb lesz az esélye arra, hogy magas szintű tudásmunkában, megfelelő kooperációval működő csoportban részt vegyen. Óriási feladat és hihetetlen időtáv, amíg a gyerekbántalmazás mintázata szép lassan visszaépül a társadalomban, és ennek következtében az iskolai munka és a gyerekekkel való iskolai foglalkozás megnyílik a pozitív építkezés felé, és elhagyhatja azokat a korrekciós kényszermechanizmusokat, amelyekben jelenleg működik. Mennyivel jobb lesz majd annak a pedagógusnak, akinek nem kell napi szinten a szociokulturális hátrányokból fakadó nehézségekkel szembesülve, kétségbeesetten próbálkoznia, hanem ő maga is alkotó és megtermékenyítő módon tud a saját maga számára örömet és értelmet lelni minden egyes új osztályában, órában, feladatban. Ezért van az, hogy a társadalom átalakulása nélkül nyilvánvaló, hogy az iskola elképesztően sokáig lesz képes őrizni a saját hagyományait, a saját, legjobbnak hitt gyakorlatait. Az átmenet nagyon hosszú időszak, és ezért veszélyes normatívan megjeleníteni, hogy milyen lesz majd az információs társadalom iskolája. Az elvárás szintjén meg lehet fogalmazni az attribútumokat, de hogy aztán a valóságban miként és mitől lesz olyan, az az átmeneteken keresztül realizálódik.

Ellen Kay 1900-ban mondta azt, hogy jön a gyermek évszázada. De ha megnézzük az 1900-as és a 2000-es gyermekeket, nincs túl sok különbség köztük az iskolában való lét szempontjából. Én azt mondom, hogy a 21. század lesz a gyermek évszázada. Ez az új attribútumok szerint működő világ, és az információs társadalom iskolája nagyjából a század második felében válik majd valósággá, addig viszont sok évtized átmeneti időszak vár még ránk.

Z. KARVALICS LÁSZLÓ történész, információs társadalom kutató, a Szegedi Tudományegyetem Kulturális örökség és Humán Információtudományi Tanszékének egyetemi docense, végzettsége szerint magyar–történelem szakos tanár. A Budapesti Műszaki Egyetem Információ. és Tudásmenedzsment Tanszékének korábbi vezetője, oktatója, a BME-UNESCO ITTK (Információs Társadalom-és Trendkutató Központ) alapító igazgatója, örökös tiszteletbeli elnöke. Az információpolitika és információstratégia kérdéseinek és az Internetgazdaságnak elismert kutatója, tudományszervezője. Számos, az információs társadalommal és információtudománnyal foglalkozó kurzus kidolgozója, szakkönyv és tanulmány szerzője, szakmai konferenciák keresett előadója, az Információtörténelem Műhelykurzus megalapítója.1999-ben elnyerte a Széchenyi-ösztöndíjat, ugyanebben az évben a Kar Kiváló Oktatója lett. Nemzetközileg is elismert kutatómunkájáért 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

A teljes kiadvány online lapozható formában

1B.TIER – SZEGEDI szerk. (2014): Alma a fán – A tanulás jövője. Tempus Közalapítvány, Budapest, 16-24. o.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.03.18.
L. Ritók Nóra: Szegregációs körkép
Az intézkedések, próbálkozások leginkább az Uniónak szóló látszatok. Az Antiszegregációs Kerekasztallal kezdődött, aminek csak a kirakathatását lehetett értelmezni, kommunikálni azt,...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.03.18.
Az EMMI támogat egy képzést, ahol a jelentkezők vállalják, hogy nem írnak fel fogamzásgátlót
A pályázóknak motivációs levelet kell írniuk és be kell másolniuk még a lakcímkártyájukat is. Ezenfelül kötelezően ki kell tölteni egy szándéknyilatkozatot, amely szerint vállalják...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.03.18.
Megkezdődött a fenntarthatósági témahét
A Parlamentben megtartott hétfői nyitórendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: idén mintegy 1500 intézmény kapcsolódik be, kétszer annyi, mint négy évvel ezel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.03.18.
Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat
Tavaly májusban ért véget az 1956-osemlékévhez kapcsolódó tanárképzési program, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint azonban ennyi...
(Forrás: Népszava)
--
2019.03.18.
Átalakítják a szakképzést: az iparkamara szerint rengeteg technikusra van szükség
Bihall Tamás azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette a technikumok bevezetését is tartalmazó Szakképzés 4.0 stratégia...
(Forrás: eduline)
--
2019.03.18.
Ezért (is) éri meg felsőoktatási szakképzést végezni
Az már régóta nem kérdés, hogy a 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legal...
(Forrás: eduline)
--
2019.03.18.
Egyre több komoly ellensége van az oltásellenességnek
A Facebook oltásellenesség elleni lépéseit taglalja az RTL Klub Híradójának anyaga, a cég ilyen irányú döntéséről már a hvg.hu is beszámolt, ahogy a YouTube ugyanilyen szankciójáról...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.18.
Nyári táborok: új trend, hogy a külföldön élő magyarok hazaküldik a gyereket nyárra
Sok szülő már most érdeklődik gyerekének nyári táborra, az ilyen előfoglalásból 20 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor, írja a Táborfigyelő portál közleménye. Egyre több megh...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.14.
Mire megérkezik a béremelés, nem lesz ki átvegye
De milyen vonzó perspektívát lehet a fiataloknak kínálni az ösztöndíjprogram mellett? A tanári fizetések továbbra sem vonzóak. Az Orbán-kormány 2013-ban vezette be a pedagógus életpályamodellt...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek