OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. szeptember 30.
» Hozzászólások (2)

Ártalmas viselkedési sémák a pedagógusok között

Dinnyei Béla – Mák Szilvia: A mi osztályunk 1

A szerzőpáros egy a pedagógusok túlnyomó többségére jellemző jelenséget ír le. A két tanár a pályán töltött évek során ugyanis azt tapasztalta, hogy a pedagógusok többsége a munkájában felmerülő gondok okait (az adott politikai kurzustól függetlenül) szinte kizárólag a külső körülményekben, és sohasem önmagában találja meg. Állításuk szerint pedig „a jelenleginél jobb közoktatás biztosítéka lehetne egy egészséges ön- és helyzetképpel, magabiztos intellektuális háttérrel rendelkező tanártársadalom.” Dinnyei Béla és Mák Szilvia a jelenséget négy sztereotípia mentén írja le.

1. A nemzet napszámosa

Ezt a korábban részben helytálló kifejezést még ma is hajlamosak az érintettek az eredeti értelemben használni, pedig ez mára „elavulttá, ironikussá, már-már komikussá” vált. Még mindig számosan élik meg azt, hogy a pedagógus hagyományosan és menthetetlenül megalázott, az önállóságtól megfosztott, robotoló és magát másokért feláldozni kénytelen pária.

Igaz, hogy a mai pedagógusoknak általában nem kielégítő az egzisztenciális helyzete. Ha azonban előbbre akar jutni, képeznie kell magát, és ez gyakran anyagi megterhelést és komoly időráfordítást igényel. A képzések önfinanszírozását sokan kényszerként élik meg, és nem látják be, hogy ez olyan befektetés, ami később megtérül, és segít kiemelkedni a „napszámos” létből.

Drága a kultúra is, ezért a pedagógusok hajlamosak erről eleve lemondani, és egy részük még a pedagógus igazolvány révén járó kedvezményeket sem veszik igénybe, akad, aki „ad absurdum nem is tud az igazolvány létezéséről”.

A napszámos mítosz értelmében a pedagógus általában a közvélemény szemében alulértékeltnek látja saját presztízsét, pedig az utóbbi években végzett felmérések szerint a tanárok iránt érzett társadalmi bizalom jelentős.

A hibás önértékelés ekletáns példájaként említik a Pedagógusok Szakszervezetének a tiltakozását egy televíziós reklám kapcsán. A reklámfilmben egy használtcikkeket áruló diák kerékpárját éppen a tanára akarja megvásárolni. Az „ötös” jelentéseivel tréfálkozó gyerek szavait a közlemény szerzői komolyan vették, és a szakma becsületének megsértésével vádolták a hirdetés készítőit.

2. A tanár mint értelmiségi

Az értelmiségi az a diplomás, aki alkalmas az autonóm gondolkodásra, tájékozott a világ aktuális dolgaiban, napra kész a saját szakmájában.

Általános tapasztalat, hogy a pedagógusok nagy része elzárkózik a kulturális és közéleti problémáktól, gyakran a szakmai témáktól is. Érdemi kérdésekről a tantestületek nagy részében reménytelen beszélgetni. Ezért az erre késztetést érzők már magát a téma felvetését is feleslegesnek tartják, hiszen a dialógus eleve kudarcra ítélt a testületek többségében. Senki sem várja el a tanártól, hogy polihisztor legyen, de az „időhiányt, az anyagi és magánéleti nehézségeket nem lehet örökké kibúvóként alkalmazni”.

A diákokat igenis érdekli a tanár személyes véleménye, aki könnyen hitelét veszti, ha a felmerülő kérdéseiket folyamatosan elhárítja. Az ilyen tanár a tanuló szemében „nem több, mint a tankönyvet újrafogalmazó beszélőgép”, aki a többnyire sok mindenben informált, a világra nyitott fiatalok szemében könnyen hiteltelenné, külső erők által manipulálhatóvá válik.

3. A félelem megeszi a lelket

Az önálló állásfoglalástól történő idegenkedés nem csupán tájékozatlanságot, hanem félelmet is leplezhet. Nem csak manapság jellemző, hogy a hatalom a pedagógusoktól fokozott lojalitást vár el, de sajnos azt látjuk, hogy a pedagógus „már-már vazallusként viselkedik akkor is, amikor a hatalom nem is várja el tőle ezt a magatartást”.

Pedig a félelem nem mentség a megalkuvásra való nagyfokú hajlandóságra. Az iskola nem lehet apolitikus intézmény, nyilván pártpropaganda és hittérítés nem megengedett, de a tanárnak joga, sőt kötelessége, hogy véleményt nyilvánítson társadalmi kérdésekben a diákjai előtt. Egy felelős értelmiségitől igenis elvárható, hogy aktuális közéleti ügyekben véleményt nyilvánítson.

„A kollégák akkor tudnának megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek, ha tudással és érveléssel megalapozott véleményüket diákjaik előtt konzekvensen vállalnák.” Hogy erre van lehetőség, azt szemléletesen bizonyítja a budapesti Piarista Gimnázium tanárának története, aki egy online felületen fejtette ki álláspontját a pártválasztások apropóján (Bán Róbert: Tisztelt Jobbik-Szimptizáns egykori tanítványaim).

Nagy a pedagógusok felelőssége, hiszen a legújabb ifjúságkutatások adatai is bizonyítják, hogy a mai fiatalok közömbösek közügyeink iránt, tájékozatlanok a politikai kérdésekben. Többségük például képtelen megkülönböztetni egymástól a demokráciát és a diktatúrát.2

A tanári szobák falain belül általános elégedetlenség tapasztalható, ugyanakkor a pedagógus saját „problémáit mantraként ismétli, mindig mást okol a gondokért, saját felelősségét bagatellizálja”.

4. Kontraszelekció

A köznevelés személyi állományára jellemző kontraszelekció egyszerre ok és következmény. A szerzőknek benyomása szerint ennek egyik fontos oka, hogy az intézmények vezetői számára egy-egy kolléga alkalmazásánál nem meghatározó szempont a jelölt szakmai alkalmassága. Ennek következtében „hiányos felkészültségű és nevelésre alkalmatlan tanárok maradhatnak a pályán akár évtizedekig is”.

Az is általános tapasztalat, hogy a vezetők félnek a „túlzottan önálló” kollégáktól, mint lehetséges problémaforrásokra, és nem mint az intézmény hatékony működését segítő szakemberekre tekintenek rájuk.

Sajnálatos, de elterjedt jelenség, hogy „a középszer felülkerekedik a kritikus értelmiségin. Az iskolák sokaságát ma a kontraszelektált középszer uralja.”És éppen a középszer képes a közoktatásban a legakadálytalanabbul előre haladni, viszonylagos karriert csinálni, sőt vezetői kinevezéshez jutni.

„Mára odáig jutottunk, hogy a tanári karban fel sem tűnik, nem szégyen az alulinformáltság, a felkészületlenség és a kérkedő félműveltség.” Pedig az iskolának, ha megfelelően akarja tenni a dolgát, olyan szellemi műhellyé kellene válnia, ahol a „munkatársak innovatívan gondolkodnak, egymást ösztönözve alakítják ki intézményük profilját. Amennyiben ez a szükséges kritérium nem teljesül, akkor marad az ingerszegény környezet, a fejlődésre való képtelenség: a zsákutca”.

Összegzés

A hvg.hu megkérdezte, amit az Emmi nem akart, vagy nem mert: hogyan érzik magukat a tanárok ma Magyarországon, milyennek látják a pedagógusok megbecsültségét, és a legfontosabbat: ha újrakezdhetnék, ugyanezt a pályát választanák-e. Szomorú az eredmény.

A külső körülmények, persze nem jók, ezt a szerzők is tudják, és nem állítják, hogy a köznevelés aktuális helyzetének anomáliáiért minden felelősség kizárólag a pedagógusokat terheli. Sőt az oktatás látványos eredményei sem elhanyagolhatóak, bár ezeket főleg az elitiskolák produkálják. Ez a dolgozat azonban a tömegiskolákról szól.

„Az örökös másra mutogatás, az egy helyben topogás csak oda vezethet, hogy az iskola soha nem lesz képes másra, mint a végletekig leegyszerűsített panelek és vulgarizált ismeretek mechanikus átadására. A közhelyek tömegévé alacsonyított lexikális adatok betanítása nem ad fogódzót ahhoz, hogy intelligens munkaerő, és okos egyetemi hallgató váljék a tagjaiból. A szellemiekben hiányos iskola tisztességtelenül bánik a diákjaival, akik, munkaerőként csak nehezen lesznek képesek követni a piaci változásokat, rossz esetben társadalmi egyenlőtlenségeiket is újratermelik. Ha a pedagógus maga sem érez késztetést az értelmiségi létre, akkor az iskola csupán termelőüzem, amely tömegcikként bocsátja ki a differenciált gondolkodásra képtelen és könnyedén manipulálható embereket.”

1 Élet és Irodalom, 2014. szeptember 12. 8. oldal

2 Oross Dániel: Társadalmi közérezet, politikához való viszony. In: Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet. Székely Levente (szerk.), 2013. 283-316.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

János | 2014. október 1. | nmsjan[kukac]freemail[pont]hu
Ezt ma reggel találtam a HVG Plázs rovatában. http://hvg.hu/plazs/20141001_zold_beka_tanarur_interju
Szorosan kapcsolódik ehhez a témához is, sok az "áthallás" benne, de hiszem, hogy van, lesz megoldás. Az igazi pedagógus sohasem adja fel. Előfordul, hogy felelősségteljes, sok energiát igénylő munkát végzők időnként elfáradnak, de ők azok, akik gyorsan regenerálódnak, feltöltődnek, megrázzák magukat és mennek tovább "Előre", miközben a jelszó esetleg éppen a "Légy résen!".
János | 2014. szeptember 30. | nmsjan[kukac]freemail[pont]hu
Nem tudom, hogy tömegiskolában szívesen lennék-e tanár? Tudnám-e tolerálni, hogy kitehetem a lelkemet, gyűjthetik a tanítványaim az OKTV-s eredményeket, akkor is az igazgató(nő) barátnője, barátja kapja az elismerést, jutalmat, lesz belőle osztályfőnök, munkacsoport vezetője...
Ugyanazt érezném-e a potenciális közmunkás, bár nagyon jó képességű tanítványom oktatásánál, mint a sebész, a gyógyíthatatlan beteg operálása közben? Hajtana-e a becsvágy, vagy föltenném a kezem én is, az "eszköztelen vagyok" pajzsa mögé bújva?
Minden pedagógus egyedi és érző lélek, az általánosítás ebben az esetben is csak túlzó lehet. Bizonyára sokan fel is kapják a fejüket, hogy már megint a pedagógusok szapulása folyik, ezeknek senki és semmi nem jó, csak siránkoznak, de üljenek be egy osztályba és próbálják ki... Még is azt gondolom, hogy kell egy tükröt tartani és legalább elgondolkodni azon, hogy nálunk (a tantestületben) ez miért van ugyanígy, esetleg mivel értük el, hogy a szülő partner, a gyerek igyekvő, egyenesen erősíti a pedagógus pályájába vetett hitét.
Úgy látom, hogy a tantestület is olyan, mint egy osztályközösség, bár a korosztály vegyes, de ugyanúgy alakítani kell a tantestületet is. Ugyanaz a törvény, (szinte)ugyanaz a gyerekanyag, a házaspár egyik tagja a város egyik iskolájában tanít, a másik a mellette lévőben, az egyik jól érzi magát, a másik tele van panasszal. Az egyik tanár a tízóraiját osztja meg a gyerekkel, a másik csempészcigit vesz egy másik kölyök apjától... Az egyik pedagógus tisztességesen felkészül minden órájára, közben azt látja, hogy a gyerekét alaposan elnáspágolják a kiégett, eszköztelen évfolyamtársa osztályában, ahova tulajdonképpen kár is járnia, mert ha otthon nem tanítgatná, talán meg is bukna...
A tanár meg tudja védeni a presztízsét saját tantestületében? Ott nincs kiközösítés, ott nem fontos, hogy ki az "osztály", a tantestület főnöke? De, nagyon is!
Az utóbbi néhány hét eseményei mindenképpen azt sugallják, hogy a "napszámos" dolgot nem kell komolyan venni... Tisztelet ide, pártállás oda, egyre többször állnak ki a szülők az arra érdemes pedagógus (igazgató) mellett.
Nagyon is komolyan veendő azonban, hogy iskola nélkül nincs versenyképes tudás (leánykori nevén: jövő), és képzett pedagógusok nélkül egyre több lesz a meg nem született gyermek, mert az iskolai történések egészen biztosan kihatnak a gyermekvállalási, nevelési kedvre is...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek