OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Volt egyszer egy iskola

Részletek Szabó Ildikó írásából

A Pedagógusképzés című folyóirat közli Szabó Ildikó Volt egyszer egy iskola című írását, amely egy középfokú tanítóképző, nevezetesen a nyíregyházi Kálvineum történetét mutatja be a kilencvenedik, századik életévük felé közelítő volt növendékeik emlékei és iskolai dokumentumok alapján. Most, amikor annyi jogos kritika éri a pedagógusképzést, az iskolai nevelőmunkára történő felkészítés elégtelenségét, érdemes lenne tanulni a múlt örökségéből. Mintha nagy- és dédanyáink korában egy sereg olyan, máig is érvényes dolgot tudtak volna már a „pedagógusmesterségről”, ami már elhalványult, elfelejtődött, illetve ha hellyel-közzel létezik is, nincs meg a jogos becsülete. Középiskoláról van szó, pontosabban középfokú tanítóképzőről. Az itt közreadott képzési program segíthet a saját iskolai nevelési terv kialakításánál is. A XXI. században fejlesztendő „kompetenciák” közül talán csak az informatika hiányzik belőle...

A képzés

A Kálvineumban a képzés egésze a néptanító szerepének komplex felfogásán alapult. Ezt így fejezte ki Arany Irma pedagógiatanárnő: „A tanító lakásának falai üvegből vannak.”1

A képzés célja valóban az volt, hogy a néptanító az élet és az iskola szerves egészében találja meg a helyét, és hogy a legkülönbözőbb helyzetekben tudjon helyt állni. Ennek a képzésnek a sajátosságait a következőkben látom:

1. Az általános, a szakmai és a pedagógiai képzés, valamint az iskola saját gyakorlata és belső világa szerves egységet alkottak. A tanítónőjelöltek az általános ismereteket és a szaktudást, a tudás közlésének módszertanát és a pedagógiai lélektant nem csak elméletben sajátíthatták el, hanem az intézet „iskolapéldáján” keresztül is. Ebben a sajátos életforma és az alkotó szellemű tanárok egyaránt szerepet játszottak.

"Mai szemmel nézve is modern volt iskolánk. Nyitott a világ felé, az új szellemi áramlatokkal, irodalmi művekkel, ha nem is volt tananyag, megismertette a diákságot. (...) A nagy tudású Irmus néni – Arany Irma – a nevelési tárgyakat saját jegyzeteiből tanította."2

2. Az iskolai nyelvtudás hétköznapi nyelvhasználattal egészült ki. A diákok jól megtanultak németül (volt lehetőségük franciát is tanulni), mivel anyanyelvi nevelőjük is volt, aki az iskolán kívül, az internátusban csak németül beszélt velük.

3. Az iskolai és az iskolán kívüli tevékenységek egymásra épülő rendszere széles általános műveltség megalapozását tette lehetővé. „Mivel a tanító a város, a falu, a tanya kulturális életének vezetője is egyben – írja az Emlékkönyv –, ennek az intézetnek (...) sokkal többet kellett nyújtania a kulturális nevelés terén, mint más iskoláknak. Nemcsak elméletben, de gyakorlatban is el kellett sajátíttatni a növendékekkel minden olyan tevékenységet, amely ehhez a területhez tartozott.”3

Az intézet életében fontos szerepet játszott az önképzőkör, amelynek kezdetben irodalmi, pedagógiai, természettudományi, német nyelvi és irodalmi, később pedig történelmi, művészeti, testnevelési, ének, gyülekezeti munkára előkészítő és kisebbségi szakosztálya is volt. Az önképzőkör éves összejöveteleit nyilvános előadásokkal fejezték be. Működött az iskolában sakk-, báb- és táncszakkör is.

"A szabadidős foglalkozások, amiket ma szakköröknek neveznénk, gyakorlatiasságunkat segítették."4

"Az önképzőkörben értelmeztük, elemeztük a verseket. Sokat szavaltunk, gyakoroltuk az önálló fellépést. Versengtünk."5

4. A művészeti nevelés a személyes közreműködésen alapult. Sokszínű kulturális élet folyt. Kitüntetett szerepe volt az irodalomnak, a zenének, a képzőművészetnek, a népművészetnek. Ezeket nemcsak magas szinten tanították, hanem művelték is őket. A művészeti nevelés olvasást, zenehallgatást, színházba járást – tehát passzív műélvezést – is jelentett, de aktív művészi tevékenységet is.

A művészeti tárgyakat kiváló művész-pedagógusok tanították. Az „élet- és szépségszerető"6 Tóth Ilona és Boross Géza festőművészek voltak a rajztanárok. Ez utóbbi tanította a művészettörténetet is, és vezette a művészeti szakosztályt is. Maga is ismert festő volt, képeivel egyéni és csoportos kiállításokon lehetett találkozni, emlékét és munkásságát ma is megbecsülik. Sok tanítványa tehetségének kibontakozásához járult hozzá. A szakköri beszélgetéseket így idézte fel egyik tanítványa:

„Mikor már elkészültünk a művel, mesélt nekünk a művészetről, festőkről és képekről. Óra után égő füllel és kipirult arccal rohantam haza, és sokszor éjfélig bújtam a művészeti albumokat. Neki köszönhetem, hogy mikor később, híres múzeumokban járván megláthattam a sokszor megbeszélt képeket, már ismerősként üdvözöltem őket.”7

Ének- és zenetanáraik is művész-tanárok voltak: Vikár Sándor és Ághné Bocskay Ibolya, mindketten Kodály-tanítványok. Vikár Sándor zeneszerző és kórusvezető is volt. Ő vezette a fellépéseivel és önálló koncertjeivel széles körben ismertté vált énekkart. Az intézet több kórus részvételével rendezett hangversenyein Kodály- és Bartók-műveket is megszólaltattak. Maga Kodály is közreműködött két koncertjükön. Emellett minden osztálynak volt saját „kis kórusa” is, amelyet egy növendék vezetett.

A diákok jó klasszikus és népzenei képzést kaptak, megtanultak valamilyen hangszeren játszani, a népdalversenyek pedig az egyéni éneklésre is lehetőséget biztosítottak. Szavaló-, ének- és zenei versenyeket rendeztek. Nyulasi Imréné olyan szavalóversenyt is rendezett, amelyben – minél több vers könyv nélküli megtanulása lett a cél. Írtak verseket és színdarabot, részt vettek az énekkarban, a szavalókórusban és a színjátszó körökben, előadtak egész estés színdarabokat, szerepeltek tánccal, ritmikus tornával, balettel és talajtornával, és megtanulták, hogyan kell műsorokat összeállítani. A színdarabokat, előadásokat az iskolában vagy a városi színházban mutatták be, de alkalmanként „tájoltak” is.

5. Megtanították a hagyományos női tevékenységeket. A kézimunka egyenlő értékű tárgy volt a többivel, mert igen fontosnak tartották ismeretét a népművelési és tanítói munka érdekében, írja az Emlékkönyv.8 Minden tájrész hímzését és kézimunkáit megtanulták a diákok. Tudtak ruhát varrni, kötni, horgolni is. Természetesen megtanultak főzni is.

6. A sport érték volt. Arany Irmának köszönhetően (ő tanította a pedagógiai tárgyakat és a lélektant is), aki dániai tanulmányútján szerzett tapasztalatait kamatoztatta, a Leánykálvineumban modern testnevelés folyt. A hagyományos szabadgyakorlatok és szer-, valamint talajtorna mellett labdajátékok, ritmikus gyakorlatok és táncok is szerepeltek a tevékenységek között. Az év végi, nyilvános tornabemutatók a város jelentős eseményei voltak.

7. Megtanulták a természet, a történelem, a népi kultúra értékeit közösen felfedezni. Az iskola sokat tett azért, hogy a diákok ismerjék és szeressék az ország különböző tájait, a hagyományokat, ezen belül a népművészetet és a népi kultúrát is. Saját néprajzi gyűjteménye is volt. A népművészetet tanították a kézimunka órákon.

A néprajz megszerettetésében nagy szerepe volt Makay László hittan- és történelemtanárnak. Ő tervezte, szervezte és vezette a szaktárgyi kirándulásokat, múzeumlátogatásokat, gyűjtőkörutakat, gyalogtúrákat, természetjárásokat is. Segített abban is, hogy azok is elmehessenek a kirándulásokra, akik nem tudták volna kifizetni a részvételi díjat. Szép példája a Kálvineum együttes élményekre épülő pedagógiájának, hogy az ötödéves képzősök minden évben három hetet töltöttek a bükkszentléleki turistaházban, és ott készültek fel a képesítő vizsgára. Utolsó közös élményükben így kapcsolódott össze az iskolai és az iskolán kívüli tanulás, a társas és a szakmai élet.

8. A diákok megtanultak örömet szerezni másoknak. Rendszeresen részt vettek az egyház jótékonysági karácsonyi vásáraiban, úgynevezett filléres perselyezéssel támogatták az iskolájukat is fenntartó Szeretetszövetséget, bekapcsolódtak a Soli Deo Gloria mozgalomba, segítették „a helybeli szegényház lakóit, a nyomorék gyermekek otthonát, a Vakok Intézetét, adakoztak a Külmissziónak. (...) Bekapcsolódtak a saját árva mozgalomba, mely szerint egy árva költségeit a növendékek, egy másikét a tanárok adták össze.”9 Az árva osztálytársakat tanáraikhoz hasonlóan meghívták magukhoz a nagy ünnepekre. A karitatív tevékenységeknek különös jelentőséget adott, hogy sokan maguk is árvák voltak.

„Volt egy hálótársunk, aki teljesen árva volt, zsebpénz nélkül, szegényes ruházattal, csomagot sohasem kapott. Elhatároztuk, hogy kevés kis zsebpénzünkkel úgy takarékoskodunk év elejétől, hogy karácsonyra egy sötétkék rakott szoknyát és egy fehér matrózblúzt tudjunk neki csináltatni. Sikerült, és nagy volt az öröm és a meghatottság nemcsak az ő, de a mi részünkről is!”10

9. A diákokat felkészítették a társadalmi élet hétköznapi problémáira. Ezt a következőképpen írja le egyikük:

„Igen gyakorlatias nevelést kaptunk, amibe belefért a szakorvos bevonásával az egészségi ellátás oktatásától a gazdasági ismeretek leadásáig minden, ami a hétköznapi élet szempontjából fontos. Pl. történelemórán alkotmánnyal foglalkoztunk, de ugyanakkor megismertük az adásvételi szerződés, kérvények és egyéb hivatalos papírok megszerkesztésének módját. Valóban a nép oktatására készítettek fel bennünket.”11

10. Felkészítették a diákokat arra, hogy részesei és szervezői legyenek a helyi társadalom életének. Kezdettől fogva megrendezték a „szerda délutánokat” a tornateremben vagy a gyülekezeti teremben, amely ilyenkor megtelt a városból érkezett hallgatósággal. Vallásos és kulturális témájú előadások, „énekkar, szavalat, felolvasás, szóló ének, zongoraszámok, rövidebb színdarabok stb. szerepeltek a műsorban (...). Itt hangzottak el először a még akkor szokatlan hangzású Bartók- és Kodály-szerzemények, ismeretlen, fiatal költők új stílusú versei.”12

„Iskolánk nagy érdeme volt, hogy a képző életét, az oktató-nevelő munkát és a diákságot közel hozta a helyi társadalomhoz. Ezt szolgálták a különböző előadások, ünnepségek és az évzáró sporteseményei (talaj-, szer- és művészitorna-bemutatók, amiket a tornatanárnő szervezett), amelyek kivétel nélkül megmozgatták a város nagyközönségét.”13

„Micsoda önállóságot kaptunk! Emlékszem, egyik évben a városszerte híres kálvineumi előadásra mi, néhányan készítettük el a díszletet és festettük a színfalakat. Nagy munka volt, éjszakára is benn kellett maradnunk. Internátusi zsíros kenyéren és teán hajnalig dolgoztunk.”14

A Kálvineum szellemétől nem voltak idegenek a – mai szóhasználattal élve – civil szerveződések. 1942-ben megalakították a Volt Iskolatársak Szövetségét az iskolával és az iskolatársakkal való kapcsolat ápolására.15 Figyelemre méltó, ahogy az önszerveződés hagyományai a rendszerváltás után életre keltek. A volt növendékek megszervezték 1998-as világtalálkozójukat, kiadták a Jubileumi évkönyvet, és a Leánykálvineum emlékére tanítójelölteket segítő és jutalmazó alapítványt hoztak létre.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a Leánykálvineum korszerű, sokrétű, jó alapokat biztosító tudást adott. Ez a tudás használhatónak bizonyult a legkülönbözőbb politikai kurzusok oktatáspolitikája idején is, a világ más részein is. Egyedülállósága – már csak szociális körülményei folytán is – a tanulás, a szakmai szocializáció és a személyes élet összefonódásában és kiegyensúlyozott viszonyában rejlett. Ennek értékét így foglalta össze az egyik volt diák:

„Huszonhat éven át az Egyesült Államokban a tanári pályámon Nyulasi Erzsike néni módszerét alkalmaztam a tanításban. Én éppen olyan igazságos, különbséget nem tevő, szigorú és magas színvonalat követelő tanár próbáltam lenni, mint ő volt. (...) Egy új élet kialakítása és tanári diploma megszerzése (öt éven belül érkezésem után) lehetetlen lett volna egy idegen országban, melynek se nyelvét, se szokásait nem ismertem, hogyha a Kálvineum nem adott volna kitűnő felkészültséget, és nem öntött volna belém teljes önbizalmat a kilenc év alatt, amíg a tanulók asztalánál ültem a polgári iskolában és a tanítóképző intézetben. Ezért én örök szeretettel gondolok vissza a Kálvineumra, annak igazgatójára, Porzsolt Istvánra, a teljes tanári karra, akik egyengették életutamat, és hozzájárultak egyéniségem kialakításához, világnézetem megformálásához.”16

--

Jegyzetek

1 Kiss Zoltánné Bacsóka Mária: i. m. 136. oldal

2 Dr. Károlyi Lászlóné Kovács Ilona: i. m. 98. oldal

3 Jubileumi emlékkönyv 46. oldal

4 Nyilánszki Mihályné Horváth Erzsébet: „Magyarország feltámadásáért" 100 pengő jutalom. Jubileumi emlékkönyv 94. oldal

5 Földessey Lajosné Székely Rózsa Lívia: Fáj a szívem, hogy utódaim ilyen neveléstől megfosztattak. Jubileumi emlékkönyv 82. oldal

6 Jubileumi emlékkönyv 60. oldal

7 Dr. Károlyi Lászlóné Kovács Ilona: i. m. 98. oldal

8 Jubileumi emlékkönyv 55. oldal

9 Jubileumi emlékkönyv 45. oldal

10 Molnár Gyuláné Kocsis Zsófia: i. m. 113. oldal

11 Rőzse Istvánné Huray Mária: i. m. 85. oldal

12 Jubileumi emlékkönyv 46. oldal

13 Rőzse Istvánné Huray Mária: i. m. 86. oldal

14 Dr. Károlyi Lászlóné Kovács Ilona: i. m. 98. oldal

15 Ez a szövetség adta ki évente kétszer a Mindnyájunkról – Mindnyájunknak című folyóiratot.

16 Tisza Juci Julianna Withey: A kilenc év alatt szerzett drága batyu elkísért az óceánon túlra is. Jubileumi emlékkönyv 117. oldal

(A cikk megjelent a Pedagógusképzés című folyóiratban.)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.03.19.
Schmidt Mária wellness-szállókban képezné tovább a történelemtanárokat 1956-ról
A továbbképzés fejenként 200 ezer forintba kerül majd. A Schmidt Mária főigazgató vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nettó egymilli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.19.
„Kész átverés show” – Tényleg akkora siker a pedagógus-életpályamodell?
Az államtitkári nyilatkozat rengeteg felháborodott tanárt késztetett ara, hogy kifejtse véleményét a pedagógus-életpályarendszerről. Már korábban idéztük azt a szakgimnáziumi tanárt,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.19.
Taigetosz-törvény: döntött az Alkotmánybíróság, nem így kellett volna változtatn
Az Ab 53 országgyűlési képviselő indítványára vizsgálta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. A korábbi szabályozás szakértői vélemény alapján még minden tanul...
(Forrás: eduline)
--
2019.03.19.
Jogerős a strasbourgi elmarasztalás a tankönypiac monopolizálása miatt
A strasbourgi székhelyű törvényszék októberben első fokon helyt adott a felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiad...
(Forrás: eduline)
--
2019.03.18.
L. Ritók Nóra: Szegregációs körkép
Az intézkedések, próbálkozások leginkább az Uniónak szóló látszatok. Az Antiszegregációs Kerekasztallal kezdődött, aminek csak a kirakathatását lehetett értelmezni, kommunikálni azt,...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.03.18.
Az EMMI támogat egy képzést, ahol a jelentkezők vállalják, hogy nem írnak fel fogamzásgátlót
A pályázóknak motivációs levelet kell írniuk és be kell másolniuk még a lakcímkártyájukat is. Ezenfelül kötelezően ki kell tölteni egy szándéknyilatkozatot, amely szerint vállalják...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.03.18.
Megkezdődött a fenntarthatósági témahét
A Parlamentben megtartott hétfői nyitórendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: idén mintegy 1500 intézmény kapcsolódik be, kétszer annyi, mint négy évvel ezel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.03.18.
Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat
Tavaly májusban ért véget az 1956-osemlékévhez kapcsolódó tanárképzési program, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint azonban ennyi...
(Forrás: Népszava)
--
2019.03.18.
Átalakítják a szakképzést: az iparkamara szerint rengeteg technikusra van szükség
Bihall Tamás azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette a technikumok bevezetését is tartalmazó Szakképzés 4.0 stratégia...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek