OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Volt egyszer egy iskola

Részletek Szabó Ildikó írásából

A Pedagógusképzés című folyóirat közli Szabó Ildikó Volt egyszer egy iskola című írását, amely egy középfokú tanítóképző, nevezetesen a nyíregyházi Kálvineum történetét mutatja be a kilencvenedik, századik életévük felé közelítő volt növendékeik emlékei és iskolai dokumentumok alapján. Most, amikor annyi jogos kritika éri a pedagógusképzést, az iskolai nevelőmunkára történő felkészítés elégtelenségét, érdemes lenne tanulni a múlt örökségéből. Mintha nagy- és dédanyáink korában egy sereg olyan, máig is érvényes dolgot tudtak volna már a „pedagógusmesterségről”, ami már elhalványult, elfelejtődött, illetve ha hellyel-közzel létezik is, nincs meg a jogos becsülete. Középiskoláról van szó, pontosabban középfokú tanítóképzőről. Az itt közreadott képzési program segíthet a saját iskolai nevelési terv kialakításánál is. A XXI. században fejlesztendő „kompetenciák” közül talán csak az informatika hiányzik belőle...

A képzés

A Kálvineumban a képzés egésze a néptanító szerepének komplex felfogásán alapult. Ezt így fejezte ki Arany Irma pedagógiatanárnő: „A tanító lakásának falai üvegből vannak.”1

A képzés célja valóban az volt, hogy a néptanító az élet és az iskola szerves egészében találja meg a helyét, és hogy a legkülönbözőbb helyzetekben tudjon helyt állni. Ennek a képzésnek a sajátosságait a következőkben látom:

1. Az általános, a szakmai és a pedagógiai képzés, valamint az iskola saját gyakorlata és belső világa szerves egységet alkottak. A tanítónőjelöltek az általános ismereteket és a szaktudást, a tudás közlésének módszertanát és a pedagógiai lélektant nem csak elméletben sajátíthatták el, hanem az intézet „iskolapéldáján” keresztül is. Ebben a sajátos életforma és az alkotó szellemű tanárok egyaránt szerepet játszottak.

"Mai szemmel nézve is modern volt iskolánk. Nyitott a világ felé, az új szellemi áramlatokkal, irodalmi művekkel, ha nem is volt tananyag, megismertette a diákságot. (...) A nagy tudású Irmus néni – Arany Irma – a nevelési tárgyakat saját jegyzeteiből tanította."2

2. Az iskolai nyelvtudás hétköznapi nyelvhasználattal egészült ki. A diákok jól megtanultak németül (volt lehetőségük franciát is tanulni), mivel anyanyelvi nevelőjük is volt, aki az iskolán kívül, az internátusban csak németül beszélt velük.

3. Az iskolai és az iskolán kívüli tevékenységek egymásra épülő rendszere széles általános műveltség megalapozását tette lehetővé. „Mivel a tanító a város, a falu, a tanya kulturális életének vezetője is egyben – írja az Emlékkönyv –, ennek az intézetnek (...) sokkal többet kellett nyújtania a kulturális nevelés terén, mint más iskoláknak. Nemcsak elméletben, de gyakorlatban is el kellett sajátíttatni a növendékekkel minden olyan tevékenységet, amely ehhez a területhez tartozott.”3

Az intézet életében fontos szerepet játszott az önképzőkör, amelynek kezdetben irodalmi, pedagógiai, természettudományi, német nyelvi és irodalmi, később pedig történelmi, művészeti, testnevelési, ének, gyülekezeti munkára előkészítő és kisebbségi szakosztálya is volt. Az önképzőkör éves összejöveteleit nyilvános előadásokkal fejezték be. Működött az iskolában sakk-, báb- és táncszakkör is.

"A szabadidős foglalkozások, amiket ma szakköröknek neveznénk, gyakorlatiasságunkat segítették."4

"Az önképzőkörben értelmeztük, elemeztük a verseket. Sokat szavaltunk, gyakoroltuk az önálló fellépést. Versengtünk."5

4. A művészeti nevelés a személyes közreműködésen alapult. Sokszínű kulturális élet folyt. Kitüntetett szerepe volt az irodalomnak, a zenének, a képzőművészetnek, a népművészetnek. Ezeket nemcsak magas szinten tanították, hanem művelték is őket. A művészeti nevelés olvasást, zenehallgatást, színházba járást – tehát passzív műélvezést – is jelentett, de aktív művészi tevékenységet is.

A művészeti tárgyakat kiváló művész-pedagógusok tanították. Az „élet- és szépségszerető"6 Tóth Ilona és Boross Géza festőművészek voltak a rajztanárok. Ez utóbbi tanította a művészettörténetet is, és vezette a művészeti szakosztályt is. Maga is ismert festő volt, képeivel egyéni és csoportos kiállításokon lehetett találkozni, emlékét és munkásságát ma is megbecsülik. Sok tanítványa tehetségének kibontakozásához járult hozzá. A szakköri beszélgetéseket így idézte fel egyik tanítványa:

„Mikor már elkészültünk a művel, mesélt nekünk a művészetről, festőkről és képekről. Óra után égő füllel és kipirult arccal rohantam haza, és sokszor éjfélig bújtam a művészeti albumokat. Neki köszönhetem, hogy mikor később, híres múzeumokban járván megláthattam a sokszor megbeszélt képeket, már ismerősként üdvözöltem őket.”7

Ének- és zenetanáraik is művész-tanárok voltak: Vikár Sándor és Ághné Bocskay Ibolya, mindketten Kodály-tanítványok. Vikár Sándor zeneszerző és kórusvezető is volt. Ő vezette a fellépéseivel és önálló koncertjeivel széles körben ismertté vált énekkart. Az intézet több kórus részvételével rendezett hangversenyein Kodály- és Bartók-műveket is megszólaltattak. Maga Kodály is közreműködött két koncertjükön. Emellett minden osztálynak volt saját „kis kórusa” is, amelyet egy növendék vezetett.

A diákok jó klasszikus és népzenei képzést kaptak, megtanultak valamilyen hangszeren játszani, a népdalversenyek pedig az egyéni éneklésre is lehetőséget biztosítottak. Szavaló-, ének- és zenei versenyeket rendeztek. Nyulasi Imréné olyan szavalóversenyt is rendezett, amelyben – minél több vers könyv nélküli megtanulása lett a cél. Írtak verseket és színdarabot, részt vettek az énekkarban, a szavalókórusban és a színjátszó körökben, előadtak egész estés színdarabokat, szerepeltek tánccal, ritmikus tornával, balettel és talajtornával, és megtanulták, hogyan kell műsorokat összeállítani. A színdarabokat, előadásokat az iskolában vagy a városi színházban mutatták be, de alkalmanként „tájoltak” is.

5. Megtanították a hagyományos női tevékenységeket. A kézimunka egyenlő értékű tárgy volt a többivel, mert igen fontosnak tartották ismeretét a népművelési és tanítói munka érdekében, írja az Emlékkönyv.8 Minden tájrész hímzését és kézimunkáit megtanulták a diákok. Tudtak ruhát varrni, kötni, horgolni is. Természetesen megtanultak főzni is.

6. A sport érték volt. Arany Irmának köszönhetően (ő tanította a pedagógiai tárgyakat és a lélektant is), aki dániai tanulmányútján szerzett tapasztalatait kamatoztatta, a Leánykálvineumban modern testnevelés folyt. A hagyományos szabadgyakorlatok és szer-, valamint talajtorna mellett labdajátékok, ritmikus gyakorlatok és táncok is szerepeltek a tevékenységek között. Az év végi, nyilvános tornabemutatók a város jelentős eseményei voltak.

7. Megtanulták a természet, a történelem, a népi kultúra értékeit közösen felfedezni. Az iskola sokat tett azért, hogy a diákok ismerjék és szeressék az ország különböző tájait, a hagyományokat, ezen belül a népművészetet és a népi kultúrát is. Saját néprajzi gyűjteménye is volt. A népművészetet tanították a kézimunka órákon.

A néprajz megszerettetésében nagy szerepe volt Makay László hittan- és történelemtanárnak. Ő tervezte, szervezte és vezette a szaktárgyi kirándulásokat, múzeumlátogatásokat, gyűjtőkörutakat, gyalogtúrákat, természetjárásokat is. Segített abban is, hogy azok is elmehessenek a kirándulásokra, akik nem tudták volna kifizetni a részvételi díjat. Szép példája a Kálvineum együttes élményekre épülő pedagógiájának, hogy az ötödéves képzősök minden évben három hetet töltöttek a bükkszentléleki turistaházban, és ott készültek fel a képesítő vizsgára. Utolsó közös élményükben így kapcsolódott össze az iskolai és az iskolán kívüli tanulás, a társas és a szakmai élet.

8. A diákok megtanultak örömet szerezni másoknak. Rendszeresen részt vettek az egyház jótékonysági karácsonyi vásáraiban, úgynevezett filléres perselyezéssel támogatták az iskolájukat is fenntartó Szeretetszövetséget, bekapcsolódtak a Soli Deo Gloria mozgalomba, segítették „a helybeli szegényház lakóit, a nyomorék gyermekek otthonát, a Vakok Intézetét, adakoztak a Külmissziónak. (...) Bekapcsolódtak a saját árva mozgalomba, mely szerint egy árva költségeit a növendékek, egy másikét a tanárok adták össze.”9 Az árva osztálytársakat tanáraikhoz hasonlóan meghívták magukhoz a nagy ünnepekre. A karitatív tevékenységeknek különös jelentőséget adott, hogy sokan maguk is árvák voltak.

„Volt egy hálótársunk, aki teljesen árva volt, zsebpénz nélkül, szegényes ruházattal, csomagot sohasem kapott. Elhatároztuk, hogy kevés kis zsebpénzünkkel úgy takarékoskodunk év elejétől, hogy karácsonyra egy sötétkék rakott szoknyát és egy fehér matrózblúzt tudjunk neki csináltatni. Sikerült, és nagy volt az öröm és a meghatottság nemcsak az ő, de a mi részünkről is!”10

9. A diákokat felkészítették a társadalmi élet hétköznapi problémáira. Ezt a következőképpen írja le egyikük:

„Igen gyakorlatias nevelést kaptunk, amibe belefért a szakorvos bevonásával az egészségi ellátás oktatásától a gazdasági ismeretek leadásáig minden, ami a hétköznapi élet szempontjából fontos. Pl. történelemórán alkotmánnyal foglalkoztunk, de ugyanakkor megismertük az adásvételi szerződés, kérvények és egyéb hivatalos papírok megszerkesztésének módját. Valóban a nép oktatására készítettek fel bennünket.”11

10. Felkészítették a diákokat arra, hogy részesei és szervezői legyenek a helyi társadalom életének. Kezdettől fogva megrendezték a „szerda délutánokat” a tornateremben vagy a gyülekezeti teremben, amely ilyenkor megtelt a városból érkezett hallgatósággal. Vallásos és kulturális témájú előadások, „énekkar, szavalat, felolvasás, szóló ének, zongoraszámok, rövidebb színdarabok stb. szerepeltek a műsorban (...). Itt hangzottak el először a még akkor szokatlan hangzású Bartók- és Kodály-szerzemények, ismeretlen, fiatal költők új stílusú versei.”12

„Iskolánk nagy érdeme volt, hogy a képző életét, az oktató-nevelő munkát és a diákságot közel hozta a helyi társadalomhoz. Ezt szolgálták a különböző előadások, ünnepségek és az évzáró sporteseményei (talaj-, szer- és művészitorna-bemutatók, amiket a tornatanárnő szervezett), amelyek kivétel nélkül megmozgatták a város nagyközönségét.”13

„Micsoda önállóságot kaptunk! Emlékszem, egyik évben a városszerte híres kálvineumi előadásra mi, néhányan készítettük el a díszletet és festettük a színfalakat. Nagy munka volt, éjszakára is benn kellett maradnunk. Internátusi zsíros kenyéren és teán hajnalig dolgoztunk.”14

A Kálvineum szellemétől nem voltak idegenek a – mai szóhasználattal élve – civil szerveződések. 1942-ben megalakították a Volt Iskolatársak Szövetségét az iskolával és az iskolatársakkal való kapcsolat ápolására.15 Figyelemre méltó, ahogy az önszerveződés hagyományai a rendszerváltás után életre keltek. A volt növendékek megszervezték 1998-as világtalálkozójukat, kiadták a Jubileumi évkönyvet, és a Leánykálvineum emlékére tanítójelölteket segítő és jutalmazó alapítványt hoztak létre.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a Leánykálvineum korszerű, sokrétű, jó alapokat biztosító tudást adott. Ez a tudás használhatónak bizonyult a legkülönbözőbb politikai kurzusok oktatáspolitikája idején is, a világ más részein is. Egyedülállósága – már csak szociális körülményei folytán is – a tanulás, a szakmai szocializáció és a személyes élet összefonódásában és kiegyensúlyozott viszonyában rejlett. Ennek értékét így foglalta össze az egyik volt diák:

„Huszonhat éven át az Egyesült Államokban a tanári pályámon Nyulasi Erzsike néni módszerét alkalmaztam a tanításban. Én éppen olyan igazságos, különbséget nem tevő, szigorú és magas színvonalat követelő tanár próbáltam lenni, mint ő volt. (...) Egy új élet kialakítása és tanári diploma megszerzése (öt éven belül érkezésem után) lehetetlen lett volna egy idegen országban, melynek se nyelvét, se szokásait nem ismertem, hogyha a Kálvineum nem adott volna kitűnő felkészültséget, és nem öntött volna belém teljes önbizalmat a kilenc év alatt, amíg a tanulók asztalánál ültem a polgári iskolában és a tanítóképző intézetben. Ezért én örök szeretettel gondolok vissza a Kálvineumra, annak igazgatójára, Porzsolt Istvánra, a teljes tanári karra, akik egyengették életutamat, és hozzájárultak egyéniségem kialakításához, világnézetem megformálásához.”16

--

Jegyzetek

1 Kiss Zoltánné Bacsóka Mária: i. m. 136. oldal

2 Dr. Károlyi Lászlóné Kovács Ilona: i. m. 98. oldal

3 Jubileumi emlékkönyv 46. oldal

4 Nyilánszki Mihályné Horváth Erzsébet: „Magyarország feltámadásáért" 100 pengő jutalom. Jubileumi emlékkönyv 94. oldal

5 Földessey Lajosné Székely Rózsa Lívia: Fáj a szívem, hogy utódaim ilyen neveléstől megfosztattak. Jubileumi emlékkönyv 82. oldal

6 Jubileumi emlékkönyv 60. oldal

7 Dr. Károlyi Lászlóné Kovács Ilona: i. m. 98. oldal

8 Jubileumi emlékkönyv 55. oldal

9 Jubileumi emlékkönyv 45. oldal

10 Molnár Gyuláné Kocsis Zsófia: i. m. 113. oldal

11 Rőzse Istvánné Huray Mária: i. m. 85. oldal

12 Jubileumi emlékkönyv 46. oldal

13 Rőzse Istvánné Huray Mária: i. m. 86. oldal

14 Dr. Károlyi Lászlóné Kovács Ilona: i. m. 98. oldal

15 Ez a szövetség adta ki évente kétszer a Mindnyájunkról – Mindnyájunknak című folyóiratot.

16 Tisza Juci Julianna Withey: A kilenc év alatt szerzett drága batyu elkísért az óceánon túlra is. Jubileumi emlékkönyv 117. oldal

(A cikk megjelent a Pedagógusképzés című folyóiratban.)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási ké...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.05.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.04.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit...
(Forrás: index)
--
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutat...
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
--
2019.12.04.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.02.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek