OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. október 6.
» Hozzászólások (0)

Alma a fán –A tanulás jövője 41

4. Közösségi utak a tanulásban – Interjú Galambos Ritával

Galambos Rita, korábban pedagógusként, jelenleg a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)2 stratégiai vezetőjeként számtalan olyan közösség megszületésénél bábáskodott, amelyekben a közösségi tanulás akár szervező erőként, akár a folyamat jótékony „melléktermékeként” jelent meg. Élményei, tapasztalatai alapján úgy véli, a közösségek ereje és hatása olyan forrást jelent, amelyhez bármikor visszanyúlhatunk, és amely alapjaiban határozhatja meg a tanulásunkat, másokhoz, a világhoz való hozzáállásunkat.

Részletek az interjúból

A DIA küldetése közé tartozik a fiatalok aktív állampolgári részvételének támogatása. Tudnál mondani arra egy példát, hogy miről szól az aktív állampolgárság a mindennapokban és miért fontos?

Egy filmélményemet említeném, amely a számtalan angol, családos barátom miatt számomra közel álló példával szolgált: a film az egyik legelitebb, több évszázada működő angol bentlakásos iskoláról, a Canterbury King’s Schoolról szólt, amiben az iskolai közösségi életet is bemutatták. Nagyon megfogott az egyik jelenete, amely egy megemlékezés megszervezéséről szólt, az iskola egyik diákjának halála kapcsán. Az egyik iskolai „ház” 16-18 évesekből álló küldöttsége a házfőnöknél kezdeményezte, hogy a családdal közösen tartsanak szertartást vagy megemlékezést a Canterbury Székesegyházban, a társukra emlékezve. Azt gondolom, hogy a közösségi tevékenység itt kezdődik, amikor néhány diák elkezd közösen gondolkodni valamin, aztán keresnek olyan felnőtteket, akik őket ebben támogatni tudják. Ahogy Vekerdy Tamás3 mondja: minden gyerek nyitott a világra, de ha egészen kicsi korban a szülők nem válaszolnak megfelelő módon a kérdéseikre, akkor előbb-utóbb le fog szokni arról, hogy kérdezzen. A közösségi tanulással pontosan ez történik. A gyerekekben ösztönösen benne van, hogy szeretnének gesztusokat tenni másokért. Ha ebben nem kapnak tőlünk megerősítést, támogatást, akkor le fognak szokni róla.

Hogyan tudnak ebben a pedagógusok leginkább segíteni?

Nekünk, tanároknak is éppen arra lenne szükségünk, hogy nyitottak legyünk a világra, a gyerekekre, a kollégákra, és mindenre, ami minket körülvesz. L. Ritók Nóra4 egyik írásában azokról a mélyszegénységben elő, mosolygós szemű gyerekekről mesél, akiket a velük való foglalkozások során nyitottságra, odaadásra, tanulásra tudnak bírni. Egyetértek azzal, hogy ez csak mosolygós szemű tanárokkal megy. Ha én pedagógusként nyitott és motivált vagyok a megoldások keresésében, ha érdekel az, amivel foglalkozom, és fontos, hogy a rám bízott gyereket eljuttassam egyik ponttól a másikig, akkor előbb-utóbb a gyerek bevonódik ebbe a folyamatba. Ehhez kapcsolódó érték a bizalom, a másik ember fejlődésébe való hitem. Hogy a kudarcokra, a nehézségekre, a sikertelenségre – amivel a pedagógusi pályán nap mint nap találkozhatunk – ne mint megmásíthatatlan dolgokra, hanem mint tanulási lehetőségekre tekintsünk. Ugyanígy, ha a gyerek valamit nem tud, legyen lehetősége a korrigálásra, a továbblépésre. Fontos, hogy tanárként is izgalmas folyamatnak éljem meg a tanulást, a tanítást, ne pedig kényszerpályának. Mindig van arra lehetőség, hogy valamit megváltoztassunk, hogy innovatívak legyünk. Ez a szemlélet alapot adhat arra, hogy felszabaduljunk a sokféle kényszer alól, és azokat is fel tudjuk szabadítani, akik részt vesznek ebben a folyamatban.

Az elmúlt évek magyarországi demokráciakutatásai, például a Csákó Mihály vezetésével5 megvalósított kutatások vagy a Political Capital 2013-as kutatásai mind azt mutatják, hogy a fiatalok nem kapnak pozitív megerősítést a demokratikus értékekben, azok érvényesítésében. A kutatásokból kiderül, hogy a gyerekeknek a tekintélyelvűség sokkal fontosabb, mint a szolidaritás. Az emberi jogok sokkal kevésbé fontosak, mint egy sor más érték. Ebből máris következik a kérdés, hogy mire szocializálódnak a fiatalok az iskolában? Túlnyomórészt még mindig az a mérvadó modell, hogy a tanár minden dolgok tudója, a tudás letéteményese. Sajnos csak kevés esetben látjuk azt a fajta demokratikus működést, amit a közösségi tanulás feltételez, ahol a párhuzamos viszonyok, az együttműködve tanulás a meghatározók. Emellett azt gondolom, hogy nem elég, ha a diák a demokratikus intézményrendszer működéséről elméletben megtanul bizonyos dolgokat. Ezek az értékek akkor tudnak a sajátjává válni, ha egyúttal az iskolai, pedagógiai kultúra és gyakorlat részévé is válnak, vagyis konzisztensnek kell lenni a mindennapokban is.

Milyen programokon keresztül látjátok ezt megvalósíthatónak?

Hosszú évekig dolgoztunk annak érdekében, hogy a fiatalok öntevékeny, önkéntes csoportjai kipróbálhassák a közösségi tanulást, a közösségi szolgálatot segítő technikákat. A KöZöD! Elnevezésű országos programunknak az volt a lényege, hogy az ország minden pontján, a legkülönbözőbb településeken a fiatalokat inspiráljuk arra, hogy ők próbáljanak meg kisebb helyi problémákat önkéntesen megoldani. A KöZöD! Önkéntes fiatalok napja elnevezésű kampányunkat hét éven keresztül hirdettük meg, amelynek során képzéseket is tartottunk a programban részt vevő koordinátoroknak, pedagógusoknak, ifjúsági szakembereknek, szociális munkásoknak. A legsikeresebb évünkben 32 ezer fiatal regisztrált az országos hálózatunkba. Úgy gondoljuk, hogy ez a program – amiről sajnos ma már csak múlt időben beszélhetünk – nagyon sokat tett azért, hogy ma Magyarországon, a fiatalok körében nem ismeretlen, távoli fogalom az önkéntesség. Tegyük hozzá, hogy ezekből a csoportokból nagyon sok településen valódi közösségek jöttek létre, az önkéntes fiatalok később valódi közösségteremtő emberekké váltak, ami óriási eredmény.

A másik programunkat a vitakultúra fejlesztése céljából indítottuk6. Az alapját az adta, hogy azt vettük észre, nagyon nehéz csoportban dolgozni, együttműködni, közös döntéseket hozni, ha nem tudunk egymással beszélni, nem tudunk érvelni, kulturáltan vitatkozni. Sajnos az iskola mindennapjaiban a kulturált vita, akár mint tanórai, akár mint tanórán kívüli módszer, nagyon kevéssé van jelen. A vitakultúra fejlesztésének sok ága van, a formális vita, a vitaverseny, a változatos módszereket megmutató vitaklubok, a közösségi vita vagy akár azok a programjaink, ahol helyi – jellemzően szakközépiskolás, vagy szakmunkásképzős – fiatalokat hozunk össze a helyi döntéshozókkal. Azért is tartjuk fontosnak a programot, mert ezekben a vitaklubokban pontosan ugyanazt tanulják a gyerekek, mint egy önkéntes tevékenység kapcsán, nevezetesen hogyan tudunk agresszió- és feszültségmentesen együttműködni.

A harmadik nagy programotok, a sokáig önkéntes alapon működő iskolai közösségi szolgálat7 ma már kötelező elemként van jelen a középiskolák életében. Hogy látod, mennyiben jelentett ez változást?

Ez a program akkor működik igazán jól, hogyha a gyerekeknek döntési, választási lehetőségük van. A közösségi szolgálat kötelező jellege ebből a szempontból nem kedvező, mert így a tanárnak már nincs a kezében az a gyengéd, bevonó, motiváló eszköz, ami a sikeres programok egyik alapfeltétele lenne. A valódi szolgálat nem itt indul, hiszen nem lehet egyik napról a másikra társadalmilag érzékennyé válni. Már az óvodának, az iskolának is erre kellene szocializálnia.

Nehézséget jelent, hogy sok pedagógus úgy érzi, nincs módszertani eszköztára ahhoz, hogy a közösségi szolgálat közben felmerülő társadalmi kérdéseket a csoporttal érdemben megbeszéljék.

Sok szaktanár gondolja azt – és tegyük hozzá, sajnos valószínűleg jogosan –, hogy erre nem készítették fel, nincsenek ilyen készségei, technikái, vagy nem voltak olyan élményei, amelyekből ezekben a helyzetekben meríteni tudna. Ha ezekkel a hiányosságokkal küzd, ha fél tőle, akkor nem is tudja támogatni a gyerekeket ebben a folyamatban. Épp ezért ezen a területen a programjainkkal kevésbé a fiatalokra, mint inkább a pedagógusokra fókuszálunk, mert időközben rájöttünk, hogy valódi, hosszú távú és fenntartható hatást akkor tudunk elérni, ha a tanárokat segítjük a módszerek elsajátításában. További probléma lehet a pedagógusok részéről az a félelem, hogy mit fog szólni az osztály a kezdeményezéshez. Az első meglepődés után általában kiderül, a gyerekek tele vannak ötletekkel, tervekkel. Jó hír, hogy a gyerekek sokkal inkább vágynak ezekre a lehetőségekre és alkalmasabbak is rá, mint amennyire mi azt gondolnánk.

GALAMBOS RITA szakmai pályafutásának fókuszában mindig is a fiatalok fejlesztése állt– gyakorló pedagógusként, tananyag- és szervezetfejlesztőként, illetve civil szervezeti vezetőként egyaránt. Végzettsége szerint francia–magyar szakos tanár, tizenhárom évig tanított általános és középiskolákban, valamint a budapesti Francia Intézetben. Írt tankönyveket, szakmai kézikönyveket, fejlesztett tananyagokat és vezetett nagyívű projekteket. Tizenegy évig igazgatta a Civic Education Project (CEP) magyar illetve közép-európai programját, ahol nemzetközi környezetben is kipróbálhatta magát. Ezek a sokrétű tapasztalatok, valamint társadalmi elkötelezettsége és a szervezetfejlesztés, a coaching és a szakmai mentorálás iránti fokozódó érdeklődése határozzák meg szakmai portfólióját. Jelenleg az 1999-ben létrehozott Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) fejlesztési igazgatója, programjainak szakmai vezetője.

A teljes kiadvány online lapozható formában.

1B.TIER – SZEGEDI szerk. (2014): Alma a fán – A tanulás jövője. Tempus Közalapítvány, Budapest, 30-37. o.

2Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA): A 1999-ben létrehozott közhasznú nonprofit szervezet küldetése, hogy lehetőséget biztosítson a fiatalok számára a demokratikus értékek és a hozzájuk kapcsolódó magatartásformák tapasztalatai úton történő elsajátítására, ehhez kapcsolódóan a fiatalok állampolgári készségeinek fejlesztésére a közösségi tanulás segítségével. További információ: www.i-dia.org

3Vekerdy Tamással készült korábbi interjúinkat lásd: Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről (2010); Alma a fán – A tanulás támogatása (2012) című köteteinkben. Elérési útvonal: www.tka.hu » Könyvtár

4L. Ritók Nóra, pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója. Az alapítvány fókuszában a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatása, vizuális nevelése és a tehetséggondozás áll. Az Igazgyöngy Alapítványról bővebben itt tájékozódhat: www.igazgyongy-alapitvany.hu

5A kutatást az ELTE TáTK Oktatás- és Ifjúságkutató Központ, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem Szociológia Tanszéke, valamint a székesfehérvári Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet közreműködésével végezték 2005-ben és 2008-ban, középiskolások körében. További információ a kutatásról: http://oitk.tatk.elte.hu

6A 3D programról bővebben itt tájékozódhat: http://www.i-dia.org/

72012/13-as tanévtől az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként bevezetett kötelező 50 órás iskolai közösségi szolgálatról (IKSZ) a Köznevelési tv. 6. § (4) bek. rendelkezik. További információ: http://iksz.i-dia.org, illetve: http://kozossegi.ofi.hu

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek