OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. október 28.
» Hozzászólások (1)

Interjú az OFOÉ-ről1

Újra kell gondolni az osztályfőnöki szerepet!

„Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógusnak, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni” - fogalmazta meg Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének (OFOE) alapító tagja és elnöke, aki az osztályfőnökök feladatairól, nehézségeiről beszélt. Emellett elmondta, hogyan segíti az egyesület ezt a régi-új szerepet szakmai szempontból megalapozottabbá és korunk igényeinek megfelelőbbé tenni.

Miért van szükség az egyesületre?

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete jelenleg az egyetlen országos szakmai szervezet, amely célzottan foglalkozik az osztályfőnöki tevékenységgel. Az egyesület megalakulását 2000-ben határoztuk el egy országos osztályfőnöki konferencián, Szombathelyen. Az volt a célunk, hogy segítsük ezt a régi-új szerepet szakmai szempontból megalapozottabbá és korunk igényeinek megfelelőbbé tenni. 2011-es megalakulásunk óta közhasznú szervezetként tartott nyilván a Fővárosi Bíróság, ahová májusban benyújtottuk a státusz meghosszabbítása iránti kérelmünket, és most éppen várjuk a választ.

Az Alapszabályunknak megfelelően több feladatot is ellátunk: foglalkozunk az iskolai nevelőmunkát érintő gyakorlati és elméleti kérdésekkel, emellett az osztályfőnöki tevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó projekteket is kezdeményezünk. Szakmai tapasztalatainkat offline és online is folyamatosan közzétesszük, és ezzel párhuzamosan lehetőséget biztosítunk a tapasztalat- és információcserére. Regionális, illetve országos tanácskozásokat, konferenciákat szervezünk, folyamatosan bővítjük kapcsolatrendszerünket. Igyekszünk együttműködni az iskolai nevelésért, valamint pedagógusképzésért és -továbbképzésért felelős intézményekkel, civil pedagógiai szakmai szervezetekkel, valamint a társtudományok képviselőivel.

Milyen feladatokat kell ma ellátnia egy osztályfőnöknek az iskolában?

Az osztályfőnök feladata ellátni az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket, kapcsolatot tartani a szülőkkel, közvetíteni az osztály és az iskola egésze között, és az osztályába járó tanulók számára biztosítani a szocializációjukhoz szükséges optimális feltételeket. Ehhez szükség van arra, hogy a rábízott tanulócsoport alakulását figyelemmel kísérje, és a gyerekek szociális tanulása érdekében hasznosítsa. Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógusnak, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni.

Azonban az osztályfőnöki szerep utóbbi évtizedekben tapasztalható gyengülésével sajnos együtt jár egy bizonyos elszemélytelenedés is, amely elsősorban a középiskolákban tapasztalható, és amelynek a következtében egyre kevesebb osztályfőnök számít a gyerekek és a szüleik számára bizalmi személynek. Az osztályfőnöknek jó esetben az osztályában tanító pedagógusok és a velük foglalkozó egyéb szakemberek teamvezetőjeként kellene funkcionálnia, és e partnerekkel együttműködve megoldania a menet közben felmerülő problémákat, konfliktusokat. Ez a szerep – éppen azért, mert feltételezi a gyerekek alapos megismerését – optimális esetben magában hordoz egy megelőző gyermekvédelmi funkciót is. Emellett hagyományosan osztályfőnöki feladat a pályaorientáció, amely ma már egészen mást jelent, mint korábban. Az osztályfőnök ezen kívül megtartja az osztályfőnöki órát, szabadidős programokat szervez, és a végtelenségig folytathatnám még a teendők sorát.

Ez rengeteg feladatot jelent. Milyen problémákkal szembesülhet ma egy osztályfőnök ezek elvégzése során?

A csak részben felsorolt tengersok feladat elvégzése nyilván számos problémát felvet. Gondot jelent, hogy az osztályfőnökséget többnyire nem önként vállalják a tanárok, hanem erre kijelölik őket, és nem is mindig van lehetőség arra, hogy a feladatra valóban alkalmas tanár kapja meg a munkát. Sajnos az is probléma, hogy a feladatok mennyiségével nem áll arányban a ráfordítható idő, és mivel a pedagógusok többsége túlterhelt, együttműködni kész partner is kevés akad.

Emellett megfigyelhető ma, hogy a család és az iskola közötti feszültség növekvő tendenciát mutat, szülő és pedagógus többnyire egymásra mutogat, ritkán válnak partnerré a közös feladat – a gyerek nevelésével kapcsolatos gondok – megoldásában.

Mindezt tovább nehezíti, hogy a jelenleg iskoláskorú „netgeneráció” sok mindenben különbözik az előző nemzedékektől, és az iskolák, a pedagógusok többsége nehezen követi az ezzel járó változásokat. A társadalmi, sőt globális világ kiszámíthatatlansága, a jövőkép bizonytalanságai, a technológia rohamos változása, az írásbeliség válsága alapjaiban rengeti meg az iskola eddigi funkciórendszerét. A korábbitól eltérő pedagógiai gyakorlatot, változó kapcsolatrendszert, megújuló módszertani eszköztárt igényel.

Milyen megoldásokat kínál az Egyesület ezekre a problémákra?

A változásoknak nyilván arra kell késztetnie bennünket, hogy – többek között – az osztályfőnöki szerepet is újragondoljuk. Éppen ez ösztönzött bennünket például a digitális konferenciasorozat létrehozására. Az OFOE minden hozzá forduló kollégának segíteni próbál akár személyesen, akár az Üzenő rovaton keresztül, akár elektronikus levélben (osztalyfonokok@gmail.com). A honlapon sok olyan elméleti írást és módszertani ajánlást, esetelemzést közlünk, amelyek segíthetik az osztályfőnöki munkát. Számos szakmai szolgáltatást is kínálunk: konzultációt, előadást, tréninget, projektvezetést.

Ezek szerint az egyesület konferenciákat is szervez, és lehetőséget kínál a tagoknak a kapcsolattartásra a különböző programokon?

Igen. Két éve, 2012-ben az OFOE kezdeményezésére indult el egy szakmai tanácskozássorozat az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében. Eddig három Digitális nemzedék és három Digitális pedagógus című konferenciát tartottunk, minden alkalommal az ELTE PPK munkatársaival közösen (partnereink voltak még alkalmanként a Magyartanárok Egyesülete, az Educatio és a Tempus is). A konferenciasorozat nagyon sikeresnek bizonyult, minden alkalommal 250-300 résztevő volt jelen az ország egész területéről. A tavalyi évben egy nyomtatott kötet is megjelent a mi munkacsoportunk tagjainak szerkesztésében Digitális_de_generáció címmel.

Tavaly egyesületünket kérte fel a MATEHETSZ az Ez is tehetséggondozás! Elmélet és módszerek című igen sikeres konferencia szervezésére, mely szintén több száz résztvevőt vonzott. Emellett rendeztünk a szülőknek szóló Kölöknet portállal közösen egy szakmai konferenciát a szülők és a pedagógusok közötti kommunikációról Értjük egymást? címmel. Ugyanerről a témáról közös online kutatást is végeztünk egy csaknem 1500 fős mintán. Az eredményekről mindkét honlapon beszámoltunk, és a kutatásról szóló tanulmány megjelenés előtt áll az Iskolakultúrában.

Ezen kívül két éven keresztül zajlott az egyesület által szervezett Hajónapló sorozat, ahol szakmai műhely keretében foglalkoztunk aktuális pedagógiai, pszichológiai kérdésekkel. Az OFOE Filmklub pedig, amelyet a Budapest Film Zrt.-vel közösen szervezünk, most indítja harmadik évadát.

Egyesületünk szakemberei számos tanfolyamot, tréninget is tartottak és tartanak nemcsak a határon belül, hanem azon kívül is. Több éven keresztül voltunk részesei a különböző határontúli pedagógusszövetségek nyári egyetemi programjainak előadóként, trénerként többek között Komáromban, Kassán, Csíkszeredán és Szabadkán.

Milyen sikereket könyvelhet még el az Egyesület?

Mindenképp szeretném megemlíteni az egyesületi honlapot, amelyet az egyik legmegbízhatóbb és legismertebb szakmai portálként ismernek, naponta átlag 2000 látogatója van. Több sikeres cikksorozatot is megjelentettünk felületén, jelenleg is követhető például L. Ritók Nóra Esélyegyenlőségi naplója, valamint sorozatban adjuk közre a Tempus Alma a fán – A tanulás jövője című kötetének interjúit és a 40 középiskolában jelenleg zajló Bázisiskolai projektről szóló tájékoztatást. A honlap valamennyi cikke közvetlenül kommentelhető, az Üzenő rovatba várjuk a megjegyzéseket, kérdéseket, amelyekre rövid határidőn belül igyekszünk – szükség esetén külső szakértők bevonásával – válaszolni.

Emellett az OFOE saját – igen népszerű – Facebook-oldallal is rendelkezik, amelyen a honlapon megjelent írások, tájékoztatások mellett a célközönségünket különösen érdeklő hírekre, elméleti, gyakorlati eseményekre igyekszünk felhívni a figyelmet. Mi üzemeltetjük az ofő online és offline nevű nyílt Facebook-csoportot is, amelynek jelenleg 514 tagja van.

Kiemelkedő sikernek tartjuk azt a nem csak osztályfőnököknek szóló új nevelési kézikönyvet is, amelyet 2010-ben, az egyesület fennállásának 10 éves évfordulójára adtunk ki Történetek és módszerek címen (Dinasztia Tankönyvkiadó, 2010), és amely több ezer példányban el is fogyott.

Mindemellett ebben az évben egyesületünk munkacsoportja az Új Nemzedék Program Bázisiskola projektjének keretében kidolgozott egy 300 részből álló online kereshető és bővíthető gyakorlatgyűjteményt és egy 24 foglalkozási tervből álló segédanyagot, amely már mindenki számára elérhető az ujnemzedek.hu portálon.

Wéber Anikó

1Megjelent 2014. október 3-án az Edupress weboldalán

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

jborjan | 2014. október 28. | jborjan[kukac]gmail[pont]com
Egy rövid vélemény. Egy időben a Budapesti Műszaki Egyetemen is bevezették az "osztályfőnök" rendszerét. 18 - 20 éves felnőttek voltak, de kaptak egy oktatót, aki szívén viselte az ügyeiket, segítette a botladozások közepette és szervezte a közösséggé fejlődésüket. Besöpörte a dékáni figyelmeztetést is, amiért utánajárt egy hallgatójának vizsgázási lehetőségeinek. Kiránduláson tudta meg, hogy a vietnámi kislány úgy tudta orvosira jár. Jó érzés volt, hogy a végzés után 30 évvel megrendezett osztálytalálkozón részt vehettem. Még a vietnámi lányok is itt voltak. Ha egy egyetemen működött a rendszer, miért ne lenne jogosultsága kisiskolások esetében. Mindegy hogy nevezzük, de kell valaki aki "anyáskodhat" egy csoportban, osztályban. Egy jó pedagógus ezt a feladatot is szívesen vállalja, nem az adminisztráció kedvéért. A gimiben az Ofőnket igazán nem tudtuk annak tekinteni, de volt egy tanárnő, aki hivatalosan nem de valójában ofőként kezelt minket is. Két osztály sem volt gond neki.
Szerintem mindegy hogy hogy nevezzük, de az intézmény hasznos.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek