OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. október 28.
» Hozzászólások (1)

Interjú az OFOÉ-ről1

Újra kell gondolni az osztályfőnöki szerepet!

„Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógusnak, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni” - fogalmazta meg Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének (OFOE) alapító tagja és elnöke, aki az osztályfőnökök feladatairól, nehézségeiről beszélt. Emellett elmondta, hogyan segíti az egyesület ezt a régi-új szerepet szakmai szempontból megalapozottabbá és korunk igényeinek megfelelőbbé tenni.

Miért van szükség az egyesületre?

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete jelenleg az egyetlen országos szakmai szervezet, amely célzottan foglalkozik az osztályfőnöki tevékenységgel. Az egyesület megalakulását 2000-ben határoztuk el egy országos osztályfőnöki konferencián, Szombathelyen. Az volt a célunk, hogy segítsük ezt a régi-új szerepet szakmai szempontból megalapozottabbá és korunk igényeinek megfelelőbbé tenni. 2011-es megalakulásunk óta közhasznú szervezetként tartott nyilván a Fővárosi Bíróság, ahová májusban benyújtottuk a státusz meghosszabbítása iránti kérelmünket, és most éppen várjuk a választ.

Az Alapszabályunknak megfelelően több feladatot is ellátunk: foglalkozunk az iskolai nevelőmunkát érintő gyakorlati és elméleti kérdésekkel, emellett az osztályfőnöki tevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó projekteket is kezdeményezünk. Szakmai tapasztalatainkat offline és online is folyamatosan közzétesszük, és ezzel párhuzamosan lehetőséget biztosítunk a tapasztalat- és információcserére. Regionális, illetve országos tanácskozásokat, konferenciákat szervezünk, folyamatosan bővítjük kapcsolatrendszerünket. Igyekszünk együttműködni az iskolai nevelésért, valamint pedagógusképzésért és -továbbképzésért felelős intézményekkel, civil pedagógiai szakmai szervezetekkel, valamint a társtudományok képviselőivel.

Milyen feladatokat kell ma ellátnia egy osztályfőnöknek az iskolában?

Az osztályfőnök feladata ellátni az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket, kapcsolatot tartani a szülőkkel, közvetíteni az osztály és az iskola egésze között, és az osztályába járó tanulók számára biztosítani a szocializációjukhoz szükséges optimális feltételeket. Ehhez szükség van arra, hogy a rábízott tanulócsoport alakulását figyelemmel kísérje, és a gyerekek szociális tanulása érdekében hasznosítsa. Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógusnak, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni.

Azonban az osztályfőnöki szerep utóbbi évtizedekben tapasztalható gyengülésével sajnos együtt jár egy bizonyos elszemélytelenedés is, amely elsősorban a középiskolákban tapasztalható, és amelynek a következtében egyre kevesebb osztályfőnök számít a gyerekek és a szüleik számára bizalmi személynek. Az osztályfőnöknek jó esetben az osztályában tanító pedagógusok és a velük foglalkozó egyéb szakemberek teamvezetőjeként kellene funkcionálnia, és e partnerekkel együttműködve megoldania a menet közben felmerülő problémákat, konfliktusokat. Ez a szerep – éppen azért, mert feltételezi a gyerekek alapos megismerését – optimális esetben magában hordoz egy megelőző gyermekvédelmi funkciót is. Emellett hagyományosan osztályfőnöki feladat a pályaorientáció, amely ma már egészen mást jelent, mint korábban. Az osztályfőnök ezen kívül megtartja az osztályfőnöki órát, szabadidős programokat szervez, és a végtelenségig folytathatnám még a teendők sorát.

Ez rengeteg feladatot jelent. Milyen problémákkal szembesülhet ma egy osztályfőnök ezek elvégzése során?

A csak részben felsorolt tengersok feladat elvégzése nyilván számos problémát felvet. Gondot jelent, hogy az osztályfőnökséget többnyire nem önként vállalják a tanárok, hanem erre kijelölik őket, és nem is mindig van lehetőség arra, hogy a feladatra valóban alkalmas tanár kapja meg a munkát. Sajnos az is probléma, hogy a feladatok mennyiségével nem áll arányban a ráfordítható idő, és mivel a pedagógusok többsége túlterhelt, együttműködni kész partner is kevés akad.

Emellett megfigyelhető ma, hogy a család és az iskola közötti feszültség növekvő tendenciát mutat, szülő és pedagógus többnyire egymásra mutogat, ritkán válnak partnerré a közös feladat – a gyerek nevelésével kapcsolatos gondok – megoldásában.

Mindezt tovább nehezíti, hogy a jelenleg iskoláskorú „netgeneráció” sok mindenben különbözik az előző nemzedékektől, és az iskolák, a pedagógusok többsége nehezen követi az ezzel járó változásokat. A társadalmi, sőt globális világ kiszámíthatatlansága, a jövőkép bizonytalanságai, a technológia rohamos változása, az írásbeliség válsága alapjaiban rengeti meg az iskola eddigi funkciórendszerét. A korábbitól eltérő pedagógiai gyakorlatot, változó kapcsolatrendszert, megújuló módszertani eszköztárt igényel.

Milyen megoldásokat kínál az Egyesület ezekre a problémákra?

A változásoknak nyilván arra kell késztetnie bennünket, hogy – többek között – az osztályfőnöki szerepet is újragondoljuk. Éppen ez ösztönzött bennünket például a digitális konferenciasorozat létrehozására. Az OFOE minden hozzá forduló kollégának segíteni próbál akár személyesen, akár az Üzenő rovaton keresztül, akár elektronikus levélben (osztalyfonokok@gmail.com). A honlapon sok olyan elméleti írást és módszertani ajánlást, esetelemzést közlünk, amelyek segíthetik az osztályfőnöki munkát. Számos szakmai szolgáltatást is kínálunk: konzultációt, előadást, tréninget, projektvezetést.

Ezek szerint az egyesület konferenciákat is szervez, és lehetőséget kínál a tagoknak a kapcsolattartásra a különböző programokon?

Igen. Két éve, 2012-ben az OFOE kezdeményezésére indult el egy szakmai tanácskozássorozat az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében. Eddig három Digitális nemzedék és három Digitális pedagógus című konferenciát tartottunk, minden alkalommal az ELTE PPK munkatársaival közösen (partnereink voltak még alkalmanként a Magyartanárok Egyesülete, az Educatio és a Tempus is). A konferenciasorozat nagyon sikeresnek bizonyult, minden alkalommal 250-300 résztevő volt jelen az ország egész területéről. A tavalyi évben egy nyomtatott kötet is megjelent a mi munkacsoportunk tagjainak szerkesztésében Digitális_de_generáció címmel.

Tavaly egyesületünket kérte fel a MATEHETSZ az Ez is tehetséggondozás! Elmélet és módszerek című igen sikeres konferencia szervezésére, mely szintén több száz résztvevőt vonzott. Emellett rendeztünk a szülőknek szóló Kölöknet portállal közösen egy szakmai konferenciát a szülők és a pedagógusok közötti kommunikációról Értjük egymást? címmel. Ugyanerről a témáról közös online kutatást is végeztünk egy csaknem 1500 fős mintán. Az eredményekről mindkét honlapon beszámoltunk, és a kutatásról szóló tanulmány megjelenés előtt áll az Iskolakultúrában.

Ezen kívül két éven keresztül zajlott az egyesület által szervezett Hajónapló sorozat, ahol szakmai műhely keretében foglalkoztunk aktuális pedagógiai, pszichológiai kérdésekkel. Az OFOE Filmklub pedig, amelyet a Budapest Film Zrt.-vel közösen szervezünk, most indítja harmadik évadát.

Egyesületünk szakemberei számos tanfolyamot, tréninget is tartottak és tartanak nemcsak a határon belül, hanem azon kívül is. Több éven keresztül voltunk részesei a különböző határontúli pedagógusszövetségek nyári egyetemi programjainak előadóként, trénerként többek között Komáromban, Kassán, Csíkszeredán és Szabadkán.

Milyen sikereket könyvelhet még el az Egyesület?

Mindenképp szeretném megemlíteni az egyesületi honlapot, amelyet az egyik legmegbízhatóbb és legismertebb szakmai portálként ismernek, naponta átlag 2000 látogatója van. Több sikeres cikksorozatot is megjelentettünk felületén, jelenleg is követhető például L. Ritók Nóra Esélyegyenlőségi naplója, valamint sorozatban adjuk közre a Tempus Alma a fán – A tanulás jövője című kötetének interjúit és a 40 középiskolában jelenleg zajló Bázisiskolai projektről szóló tájékoztatást. A honlap valamennyi cikke közvetlenül kommentelhető, az Üzenő rovatba várjuk a megjegyzéseket, kérdéseket, amelyekre rövid határidőn belül igyekszünk – szükség esetén külső szakértők bevonásával – válaszolni.

Emellett az OFOE saját – igen népszerű – Facebook-oldallal is rendelkezik, amelyen a honlapon megjelent írások, tájékoztatások mellett a célközönségünket különösen érdeklő hírekre, elméleti, gyakorlati eseményekre igyekszünk felhívni a figyelmet. Mi üzemeltetjük az ofő online és offline nevű nyílt Facebook-csoportot is, amelynek jelenleg 514 tagja van.

Kiemelkedő sikernek tartjuk azt a nem csak osztályfőnököknek szóló új nevelési kézikönyvet is, amelyet 2010-ben, az egyesület fennállásának 10 éves évfordulójára adtunk ki Történetek és módszerek címen (Dinasztia Tankönyvkiadó, 2010), és amely több ezer példányban el is fogyott.

Mindemellett ebben az évben egyesületünk munkacsoportja az Új Nemzedék Program Bázisiskola projektjének keretében kidolgozott egy 300 részből álló online kereshető és bővíthető gyakorlatgyűjteményt és egy 24 foglalkozási tervből álló segédanyagot, amely már mindenki számára elérhető az ujnemzedek.hu portálon.

Wéber Anikó

1Megjelent 2014. október 3-án az Edupress weboldalán

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

jborjan | 2014. október 28. | jborjan[kukac]gmail[pont]com
Egy rövid vélemény. Egy időben a Budapesti Műszaki Egyetemen is bevezették az "osztályfőnök" rendszerét. 18 - 20 éves felnőttek voltak, de kaptak egy oktatót, aki szívén viselte az ügyeiket, segítette a botladozások közepette és szervezte a közösséggé fejlődésüket. Besöpörte a dékáni figyelmeztetést is, amiért utánajárt egy hallgatójának vizsgázási lehetőségeinek. Kiránduláson tudta meg, hogy a vietnámi kislány úgy tudta orvosira jár. Jó érzés volt, hogy a végzés után 30 évvel megrendezett osztálytalálkozón részt vehettem. Még a vietnámi lányok is itt voltak. Ha egy egyetemen működött a rendszer, miért ne lenne jogosultsága kisiskolások esetében. Mindegy hogy nevezzük, de kell valaki aki "anyáskodhat" egy csoportban, osztályban. Egy jó pedagógus ezt a feladatot is szívesen vállalja, nem az adminisztráció kedvéért. A gimiben az Ofőnket igazán nem tudtuk annak tekinteni, de volt egy tanárnő, aki hivatalosan nem de valójában ofőként kezelt minket is. Két osztály sem volt gond neki.
Szerintem mindegy hogy hogy nevezzük, de az intézmény hasznos.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek