OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. november 16.
» Hozzászólások (2)

„Bakó, ügyes légy - órjást vesztesz el”1

(A gimnáziumok kivégzéséről)

Szombaton (november 15-én) közölte a Népszabadság Achs Károly A gimnáziumok kivégzése című írását. A szerző engedélyével mi most az írás eredeti, vágatlan változatát közöljük. (A vágás első sorban terjedelmi okokból történt.) Mivel az OFOE állandó szerzőjéről van szó, nagyon fontosnak tartjuk, hogy gondolatai az egyesület oldalán is megjelenjenek.

Csurka István 1985-ben erjedésekkel teli üsthöz hasonlította Magyarországot, amely egy korhadó deszkatetővel van lefedve. Ha túl nagyot mozdulunk, beszakad, ha nem csinálunk semmit, akkor is: a korhadás megteszi a dolgát.

Az elmúlt huszonöt évben az iskolaügy is ebbe az állapotba került. Ha így marad, megdöglünk. Az észnélküli ráncigálásokba szintén beledöglünk.

Most újabb ráncigálás jön: a gimnáziumok elsorvasztása van napirenden. (Ónody-Molnár Dóra: Csak kinyírják a gimnáziumokat, NOL, október 31.) Ha már az alsó tagozatokat tönkretettük, következzen a középiskola. A megnyomorított elsősnek úgyse marad se agya, se motivációja addigra, mire kilencedikes lesz.

Valami változás persze nem ártana, mert vannak szörnyűségek. Ha húsz nyolcadikoshoz tizenöt iskolaigazgató megy beiskolázni, fűt-fát ígérve, akkor ott szerkezeti bajok vannak. Ha külön világ a tananyag, külön világ az élet, ott beteg az iskola. Ha üveges tekintetű gyerek feje fölött zajlanak a folyamatok, addig nem jutunk sehová. De a változás végre legyen megfontolt és szakmai!

Igaznak tűnhet, hogy minek gimnázium annak, akinek dolgozatában az órán hallott „háborúellenesség” szó átalakul „háborús, ellenséges” kifejezéssé. Én pedig azt mondom, hogy ilyen gyereknek is kellhet a gimnázium, ha már ezt választotta. Mert esetleg családjának már ez is nagy előrelépés. Mert ha Babits nem is jut el hozzá pontosan, matematikából próbál megbízhatóan teljesíteni. Mert fel tudom állítani a színpadra, ahol kinyílik. Mert az osztálytársak fontos dolgokat tanulhatnak tőle. Ó igen, a „jó” gyerekek is. És azért, mert ő is lélek.

Kisvárosi gimnáziumban tanítok. Itt még a legharmonikusabb években is együtt tanult a kiváló gyerek a kevésbé kiválóval, a középosztálybeli a szegényebbel, netán a ziláltabb családi hátterűvel. Mi mindig is láttunk olyan gyerekeket, akiket a mostani elképzelés be se engedne a gimnáziumba. És zömük a helyén van! Csak éppen később értek meg. Nem teljesítettek kiválóan a gimnáziumban, de az itt kapottak nélkül nem találták volna meg magukat. És az ilyen osztályokból jogi pályára kerülők előnyben lesznek azért, mert van tapasztalatuk nehezebb életekről. A szakirodalomban gyakran megjelenik ez, Nahalka István például állítja, hogy extrém esetektől eltekintve „különösen káros a tehetségesnek mondott tanulók elkülönítése”.

Mostantól dobjuk hát ki az introvertáltakat, a későbben érőket, esetleg még az egyetlen terület megszállott búvárait is! Neveljük elkülönülésre, elittudatra a 4,19-nél jobbakat! Teremtsük meg a 4,2-t megcélozó felső tagozatokra felkészítő alsó tagozatok hálózatát!

A javaslat azt állítja, hogy van fogalma, mi lesz 2030-ban. Pedig nincs. Sose volt ennyire szükség arra, hogy alapozó, a kibírhatatlan tempójú változásokra mentálisan is felkészítő általános képzésben részesüljenek fiataljaink. És igen, a mentális megerősítés legalább annyira fontos, mint az elfelejtésre ítélt képletek, tételek. Egy jó közösség, egy színes osztály, a sok művészeti óra tudja csak megadni ezt.

A javaslat súlyos üzenete, hogy jogunk van megmondani, mikor vagy hasznos számunkra, tulajdonunk vagy. Márpedig az iskolának nem az a feladata, hogy előírt hasznosságú embereket termeljen. Az iskola feladata az, hogy önálló, felelős, tájékozódni képes szabad embereket neveljen, akik a felsoroltakból adódóan maguktól is hasznosak akarnak lenni.

Baj van a javaslat pedagógiai megalapozásával. Egy analógiával: Demján Sándor betiltaná a művészeti szakköröket, mert nem látja hasznát. Freund Tamás viszont: „A művészeti élmények révén tárjuk szélesre a fiatalokban a befogadás folyosóját az agy és a külvilág között, hiszen ugyanezen a folyosón közlekedik az alkotóképesség is, csak ellenkező irányban. Ezáltal nemcsak kreativitásunk nő, hanem emberségesebb emberekké válhatunk...” Az egész probléma végletes abszurditását mutatja az a botrány, hogy ezt a két embert közös bekezdésben említem...

És ki fogja megszabni a kivégzendő gimnáziumok listáját? Megmérik a harmincas korosztályt, és ebből következtetnek a középiskolája által hozzáadott értékre? Gyanús, hogy inkább érdekek fogják vezérelni a folyamatot.

Két ilyen érdekkört látok. Egyik a megyeszékhelyi lobbi. A polgármester, miután ódákat zeng saját iskoláiról, alázó mondatokat is elejt a vidéki iskolákkal kapcsolatban. Naná, nála is fogynak a gyerekek, egyszerűbb visszaélni azzal a mítosszal, hogy a nagyobb város eleve jobb. Ha nincs kisvárosi potenciális ellenfél, nyugodtan lehet polgármesterkedni továbbra is: a megyén belüli agyelszívás ideiglenesen segít.

Ennél is falánkabb érdekkör az egyház. Szeretne versenytárs nélkül maradni. Érthető: nyilván zavarja, hogy hiába kap szuper sportcsarnokot, futópályát, uszodát az elvileg az én iskolámat fenntartó államtól, hiába adják a kilincset egymásnak a Végtelen Fontos Emberek, kollégáimmal legalább olyan jót csinálunk vakolathiányos iskolámban. Még úgy is, hogy a pénz, a dicsőség érzete ideiglenesen inkább oda irányítja a gyerekek egy részét. Milyen bosszantó lehet, ha a nem az úri rétegből származó, nem túl fényes általános iskolai eredményekkel érkező gyerekekkel olyan programokat készítünk, amelyek tanártovábbképzések témája lesznek.

Át kell menteni a más szemléletű műhelyeket. Mert a túlzott étvágy összeomláshoz vezet. A kisgömböc meséje működik. Lelkész apám már 1992-ben ezt írta: „egyházunkban ma sokkal inkább az egyéni érvényesülésért folyik a küzdelem, mintsem az evangélium ügyeiért”. Az egyház a hatalom mankójára támaszkodva egyre inkább mutatja a mérték, az erkölcsiség elvesztését. Ha az idősek otthonában a beköltözők elé tolt első aláírandó nyilatkozat arról szól, hogy majdan egyházi temetése lesz, ott ne beszéljünk Jézusról (illetve pont ott kellene beszélni róla…). Ha ballagáson a pénzjutalom indoklásában elhangozhat a „hitbeli meggyőződéséért” kitétel, ott se. Ha az esperes a szószékről környezeti katasztrófával jellemzi az állami iskolákat a ballagó, talán éppen állami iskolába készülő nyolcadikosoknak (youtube), akkor vége. Kipukkadt a kisgömböc akkor, amikor a katolikus egyház a fejünk fölött egyezkedve azt neheztelte, hogy iskolánk Teleki Blanka nevét viseli, holott csak az édesanyja volt katolikus, maga református. (Javasoltam, legyünk Teleki Blanka Anyukája Gimnázium...)

Körberajzoltam a térképen városomat, és elképedtem a gimnáziumok kapcsán. Törökszentmiklós: katolikus. Kisújszállás: református. Karcag: református. Gyomaendrőd: katolikus (szegény Kner Imre nevét kihajítva). Szarvas: evangélikus. Nyilván ezen iskolák dolgozóinak kérésére. Az én szűk tizennyolcezres Mezőtúromon is itt van a református másik gimnázium. Azaz harminc kilométeres körzetben mi vagyunk az egyetlen, ideológiától nem zaklatott iskola. Olyan, amelyikben szabadon létezhet az evangélikus, a katolikus tanár, ahol én reformátusként eldönthetem, hogy ne üljek be az arra kötelezett kollégák keresztelőjével összekötött karácsonyi istentiszteletre. Az itt élőknek joga van ahhoz, hogy egyházaktól független gimnáziumba járathassák gyermeküket. Lelkészek leszármazottjaként követelem, hogy ötödik gyermekem is részesülhessen állami képzésben. Követelem, hogy ne lehessen kirendelni őt díszletelemnek nagy emberek dicsőségére. Követelem, hogy ne ellenőrzővel kelljen templomba járnia. Követelem, hogy ne kelljen hiteltelenül előadott szövegeket hallgatnia.

A portfóliómat írom éppen. Egy pozitívuma van: megerősít. Még magam is elcsodálkoztam, mi mindent tettem a magyar pedagógiáért. Sőt. A gimnáziumi gondolat megújításáért. Jogosultnak érzem követelni a hatalomtól, hogy hagyja meg a teret számomra is, zseniális kollégáim számára is, a környék gyermekei (lelkei!) számára is, hogy a kisvárosokban továbbra is legyen lehetőség általános képzésre a jövőre felkészítő szabad, ideológiamentes iskolákban. A szükséges változásokat csakis széles szakmai egyetértésre építse, ne lobbik ráncigálására. Még egyszer: követelem. Dixi.

(Ui.: Kollégáimmal nem egyeztettem erről a cikkről.)

Achs Károly
matematika – magyar - dráma szakos tanár
ötgyermekes szülő

1Madách Imre: Az ember tragédiája, 9. szín

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

János | 2014. november 20. | nmsjan[kukac]freemail[pont]hu
A gyereklétszám fogy, illetve már eleve külföldön születnek a magyar babák, és nem csak azért, mert a születési anyakönyvi kivonaton jobban mutat London, vagy éppen Hamburg, mint mondjuk Nyírbátor, esetleg Drávaszabolcs... A 200-as rangsor értelmét veszti, jó, ha marad egyáltalán 50 jó gimnázium, ahová a kiválasztottak gyerekei még bejutnak... Most legyen észnél minden pedagógus, szülő és költözzön olyan városba, ahol egyik gimit - az 50-ből - még meghagyják. A közmunkásoké a jövő, a sertéstelepen sem fogják kérni a bizonyítványt, a nyelvvizsgát, mert a disznó ért magyarul... A fizetés fele Cafetéria utalványon érkezik, bár rajta a felirat "Stadion-belépőre" fog változni. Vissza fogjuk még sírni Hoffmann Rózsát...
csilla | 2014. november 19.
dak!
Milyen jó, ha hagynák a teret bővíteni és beépíteni!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek