OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. november 16.
» Hozzászólások (2)

„Bakó, ügyes légy - órjást vesztesz el”1

(A gimnáziumok kivégzéséről)

Szombaton (november 15-én) közölte a Népszabadság Achs Károly A gimnáziumok kivégzése című írását. A szerző engedélyével mi most az írás eredeti, vágatlan változatát közöljük. (A vágás első sorban terjedelmi okokból történt.) Mivel az OFOE állandó szerzőjéről van szó, nagyon fontosnak tartjuk, hogy gondolatai az egyesület oldalán is megjelenjenek.

Csurka István 1985-ben erjedésekkel teli üsthöz hasonlította Magyarországot, amely egy korhadó deszkatetővel van lefedve. Ha túl nagyot mozdulunk, beszakad, ha nem csinálunk semmit, akkor is: a korhadás megteszi a dolgát.

Az elmúlt huszonöt évben az iskolaügy is ebbe az állapotba került. Ha így marad, megdöglünk. Az észnélküli ráncigálásokba szintén beledöglünk.

Most újabb ráncigálás jön: a gimnáziumok elsorvasztása van napirenden. (Ónody-Molnár Dóra: Csak kinyírják a gimnáziumokat, NOL, október 31.) Ha már az alsó tagozatokat tönkretettük, következzen a középiskola. A megnyomorított elsősnek úgyse marad se agya, se motivációja addigra, mire kilencedikes lesz.

Valami változás persze nem ártana, mert vannak szörnyűségek. Ha húsz nyolcadikoshoz tizenöt iskolaigazgató megy beiskolázni, fűt-fát ígérve, akkor ott szerkezeti bajok vannak. Ha külön világ a tananyag, külön világ az élet, ott beteg az iskola. Ha üveges tekintetű gyerek feje fölött zajlanak a folyamatok, addig nem jutunk sehová. De a változás végre legyen megfontolt és szakmai!

Igaznak tűnhet, hogy minek gimnázium annak, akinek dolgozatában az órán hallott „háborúellenesség” szó átalakul „háborús, ellenséges” kifejezéssé. Én pedig azt mondom, hogy ilyen gyereknek is kellhet a gimnázium, ha már ezt választotta. Mert esetleg családjának már ez is nagy előrelépés. Mert ha Babits nem is jut el hozzá pontosan, matematikából próbál megbízhatóan teljesíteni. Mert fel tudom állítani a színpadra, ahol kinyílik. Mert az osztálytársak fontos dolgokat tanulhatnak tőle. Ó igen, a „jó” gyerekek is. És azért, mert ő is lélek.

Kisvárosi gimnáziumban tanítok. Itt még a legharmonikusabb években is együtt tanult a kiváló gyerek a kevésbé kiválóval, a középosztálybeli a szegényebbel, netán a ziláltabb családi hátterűvel. Mi mindig is láttunk olyan gyerekeket, akiket a mostani elképzelés be se engedne a gimnáziumba. És zömük a helyén van! Csak éppen később értek meg. Nem teljesítettek kiválóan a gimnáziumban, de az itt kapottak nélkül nem találták volna meg magukat. És az ilyen osztályokból jogi pályára kerülők előnyben lesznek azért, mert van tapasztalatuk nehezebb életekről. A szakirodalomban gyakran megjelenik ez, Nahalka István például állítja, hogy extrém esetektől eltekintve „különösen káros a tehetségesnek mondott tanulók elkülönítése”.

Mostantól dobjuk hát ki az introvertáltakat, a későbben érőket, esetleg még az egyetlen terület megszállott búvárait is! Neveljük elkülönülésre, elittudatra a 4,19-nél jobbakat! Teremtsük meg a 4,2-t megcélozó felső tagozatokra felkészítő alsó tagozatok hálózatát!

A javaslat azt állítja, hogy van fogalma, mi lesz 2030-ban. Pedig nincs. Sose volt ennyire szükség arra, hogy alapozó, a kibírhatatlan tempójú változásokra mentálisan is felkészítő általános képzésben részesüljenek fiataljaink. És igen, a mentális megerősítés legalább annyira fontos, mint az elfelejtésre ítélt képletek, tételek. Egy jó közösség, egy színes osztály, a sok művészeti óra tudja csak megadni ezt.

A javaslat súlyos üzenete, hogy jogunk van megmondani, mikor vagy hasznos számunkra, tulajdonunk vagy. Márpedig az iskolának nem az a feladata, hogy előírt hasznosságú embereket termeljen. Az iskola feladata az, hogy önálló, felelős, tájékozódni képes szabad embereket neveljen, akik a felsoroltakból adódóan maguktól is hasznosak akarnak lenni.

Baj van a javaslat pedagógiai megalapozásával. Egy analógiával: Demján Sándor betiltaná a művészeti szakköröket, mert nem látja hasznát. Freund Tamás viszont: „A művészeti élmények révén tárjuk szélesre a fiatalokban a befogadás folyosóját az agy és a külvilág között, hiszen ugyanezen a folyosón közlekedik az alkotóképesség is, csak ellenkező irányban. Ezáltal nemcsak kreativitásunk nő, hanem emberségesebb emberekké válhatunk...” Az egész probléma végletes abszurditását mutatja az a botrány, hogy ezt a két embert közös bekezdésben említem...

És ki fogja megszabni a kivégzendő gimnáziumok listáját? Megmérik a harmincas korosztályt, és ebből következtetnek a középiskolája által hozzáadott értékre? Gyanús, hogy inkább érdekek fogják vezérelni a folyamatot.

Két ilyen érdekkört látok. Egyik a megyeszékhelyi lobbi. A polgármester, miután ódákat zeng saját iskoláiról, alázó mondatokat is elejt a vidéki iskolákkal kapcsolatban. Naná, nála is fogynak a gyerekek, egyszerűbb visszaélni azzal a mítosszal, hogy a nagyobb város eleve jobb. Ha nincs kisvárosi potenciális ellenfél, nyugodtan lehet polgármesterkedni továbbra is: a megyén belüli agyelszívás ideiglenesen segít.

Ennél is falánkabb érdekkör az egyház. Szeretne versenytárs nélkül maradni. Érthető: nyilván zavarja, hogy hiába kap szuper sportcsarnokot, futópályát, uszodát az elvileg az én iskolámat fenntartó államtól, hiába adják a kilincset egymásnak a Végtelen Fontos Emberek, kollégáimmal legalább olyan jót csinálunk vakolathiányos iskolámban. Még úgy is, hogy a pénz, a dicsőség érzete ideiglenesen inkább oda irányítja a gyerekek egy részét. Milyen bosszantó lehet, ha a nem az úri rétegből származó, nem túl fényes általános iskolai eredményekkel érkező gyerekekkel olyan programokat készítünk, amelyek tanártovábbképzések témája lesznek.

Át kell menteni a más szemléletű műhelyeket. Mert a túlzott étvágy összeomláshoz vezet. A kisgömböc meséje működik. Lelkész apám már 1992-ben ezt írta: „egyházunkban ma sokkal inkább az egyéni érvényesülésért folyik a küzdelem, mintsem az evangélium ügyeiért”. Az egyház a hatalom mankójára támaszkodva egyre inkább mutatja a mérték, az erkölcsiség elvesztését. Ha az idősek otthonában a beköltözők elé tolt első aláírandó nyilatkozat arról szól, hogy majdan egyházi temetése lesz, ott ne beszéljünk Jézusról (illetve pont ott kellene beszélni róla…). Ha ballagáson a pénzjutalom indoklásában elhangozhat a „hitbeli meggyőződéséért” kitétel, ott se. Ha az esperes a szószékről környezeti katasztrófával jellemzi az állami iskolákat a ballagó, talán éppen állami iskolába készülő nyolcadikosoknak (youtube), akkor vége. Kipukkadt a kisgömböc akkor, amikor a katolikus egyház a fejünk fölött egyezkedve azt neheztelte, hogy iskolánk Teleki Blanka nevét viseli, holott csak az édesanyja volt katolikus, maga református. (Javasoltam, legyünk Teleki Blanka Anyukája Gimnázium...)

Körberajzoltam a térképen városomat, és elképedtem a gimnáziumok kapcsán. Törökszentmiklós: katolikus. Kisújszállás: református. Karcag: református. Gyomaendrőd: katolikus (szegény Kner Imre nevét kihajítva). Szarvas: evangélikus. Nyilván ezen iskolák dolgozóinak kérésére. Az én szűk tizennyolcezres Mezőtúromon is itt van a református másik gimnázium. Azaz harminc kilométeres körzetben mi vagyunk az egyetlen, ideológiától nem zaklatott iskola. Olyan, amelyikben szabadon létezhet az evangélikus, a katolikus tanár, ahol én reformátusként eldönthetem, hogy ne üljek be az arra kötelezett kollégák keresztelőjével összekötött karácsonyi istentiszteletre. Az itt élőknek joga van ahhoz, hogy egyházaktól független gimnáziumba járathassák gyermeküket. Lelkészek leszármazottjaként követelem, hogy ötödik gyermekem is részesülhessen állami képzésben. Követelem, hogy ne lehessen kirendelni őt díszletelemnek nagy emberek dicsőségére. Követelem, hogy ne ellenőrzővel kelljen templomba járnia. Követelem, hogy ne kelljen hiteltelenül előadott szövegeket hallgatnia.

A portfóliómat írom éppen. Egy pozitívuma van: megerősít. Még magam is elcsodálkoztam, mi mindent tettem a magyar pedagógiáért. Sőt. A gimnáziumi gondolat megújításáért. Jogosultnak érzem követelni a hatalomtól, hogy hagyja meg a teret számomra is, zseniális kollégáim számára is, a környék gyermekei (lelkei!) számára is, hogy a kisvárosokban továbbra is legyen lehetőség általános képzésre a jövőre felkészítő szabad, ideológiamentes iskolákban. A szükséges változásokat csakis széles szakmai egyetértésre építse, ne lobbik ráncigálására. Még egyszer: követelem. Dixi.

(Ui.: Kollégáimmal nem egyeztettem erről a cikkről.)

Achs Károly
matematika – magyar - dráma szakos tanár
ötgyermekes szülő

1Madách Imre: Az ember tragédiája, 9. szín

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

János | 2014. november 20. | nmsjan[kukac]freemail[pont]hu
A gyereklétszám fogy, illetve már eleve külföldön születnek a magyar babák, és nem csak azért, mert a születési anyakönyvi kivonaton jobban mutat London, vagy éppen Hamburg, mint mondjuk Nyírbátor, esetleg Drávaszabolcs... A 200-as rangsor értelmét veszti, jó, ha marad egyáltalán 50 jó gimnázium, ahová a kiválasztottak gyerekei még bejutnak... Most legyen észnél minden pedagógus, szülő és költözzön olyan városba, ahol egyik gimit - az 50-ből - még meghagyják. A közmunkásoké a jövő, a sertéstelepen sem fogják kérni a bizonyítványt, a nyelvvizsgát, mert a disznó ért magyarul... A fizetés fele Cafetéria utalványon érkezik, bár rajta a felirat "Stadion-belépőre" fog változni. Vissza fogjuk még sírni Hoffmann Rózsát...
csilla | 2014. november 19.
dak!
Milyen jó, ha hagynák a teret bővíteni és beépíteni!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek