OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. november 23.
» Hozzászólások (2)

MI – Egy ofő naplójából

2. Gyerek vagyok, ments ki innen!

2014. november 13.

Tegnap hosszú napra készültem, mert 9-től bemutató órákkal súlyosbított intézménylátogatásra érkeztek a kerületi kollégák. Mivel nekem fél 1-kor kezdődne a műszakom, sejtettem, hogy ez a nap nem lesz egy sétagalopp. De ami történt...!

A nyolcadikosok moziba készültek. A „Harag” című Brad Pitt filmet készültek megnézni. Az én egyik leánykám kérte, engedjem el őt is, mert hát a Brad Pitt, ugye értem. Értettem. Megegyeztem a kollégákkal, ha a nyolcadik hajlandó magával vinni, én el fogom engedni. Az eredmény nem volt kétséges, O. mehetett.

A negyed 4-kor kezdődő előadásról 7 óra felé már hazafelé tartottak, teljesen a film hatása alatt voltak. Nem ordítottak, nem rendetlenkedtek, beszélgettek. amikor a metrótól néhány méterre, egy sötét utcában megtámadták a csoportot. Egy fiúnak a fejét és a felsőtestét, egy másiknak a lábát próbálták felismerhetetlenné tenni. Néhányan megúszták egy-egy pofonnal. A csoportot kísérő kollégák észnél voltak, ahol és amikor tudtak, beálltak a támadók és a gyerekek közé, de ők csak ketten voltak, a támadók sokan. Az első pillanatban jelezték, rendőrt hívnak, de ezt azonnal nem tudták megtenni, mert a testükkel védték azokat, akiket tudtak. Akit éppen nem bántottak, azok futni kezdtek a suli felé. Negyed nyolc körül mindenki bent volt. Hívták a rendőröket, amíg meg nem érkeztek, próbálták a gyerekeket megnyugtatni, a sérüléseket megnézni, ellátni. A mentőknek is szóltak.

A többi csoport persze pánikba esett, sírtak, leginkább hisztériáztak. A kollégák zöme nagyon rosszul reagált. Illetve sehogy sem, mert tanácstalanul álltak, nem tudták kezelni a helyzetet. Ez felveti azt a kérdést, hogy mire vannak felkészítve azok az emberek, akikre gyerekeket bíznak. Erről is érdemes lenne elmélkedni, de most nem fogom tudni az ezzel kapcsolatos világmegváltó gondolataimat összeszedni.

Ekkor úgy fél 8 lehetett. Én fél 7-kor már otthon voltam, benyomtam a kora esti koffein adagot, már majdnem elégedetten nyögtem, hogy ez is megvolt, amikor megszólalt a telefon. A hívó az egyik kisded. Vajon mit akarhat? Felveszem, a telefon másik végén lévő köszön, bemutatkozik. Bizony, mert valamikor megbeszéltük, hogy ezt így illik. Még bocsánatot is kért a zavarásért, majd feldúlt hangon elkezdett valamit hadarni arról, hogy a nagyokkal valami baj történt és én most, de azonnal hívjam O. anyukáját. Mi vaaaaaaaaaaaan????? Lassíts, kezdd újra! Szegény M. nekiveselkedett ismét, de persze semmit sem értettem. Mondtam, nyugi, jelentkezem még. Azt értettem, hogy O. rendben, meg hogy valami nagy baj volt/van, de hogy micsoda?? Felhívtam az egyik kollégát, aki annyit mondott, hogy nem nagyon ér rá velem csacsogni, mert épp a rendőrökkel próbál ezt-azt megbeszélni. Kérdeztem, szerinte bemenjek-e? Mondta, hogy nem kell, mert O. rendben. Mondtam, oké, letettem a telefont és elindultam a suliba. Biztos voltam abban, bármi is történt, O. magánkívül van. Ő egy nagyon édes, aranyos, érzékeny kislány, biztosra vettem, hogy zokog valahol. Tehát menni kell! Mentem. Felkaptam 3 tábla csokit, hátha az is jó lesz valamire.

Együtt érkeztem egy sík ideg anyukával, akit a nagylánya hívott fel. Briliáns ötlet volt, mert nem elég, hogy 16 totálkáros kölyköt kéne valamiféle használható állapotba hozni, van egy anyuka, aki őrjöng, remeg és nagyjából azt sem tudja, hol van. Benyomtam egy fotelbe, megpróbáltam adni neki egy pohár vizet, de úgy remegett, hogy képtelen volt megfogni a poharat. Közben leszivárgott néhány érintett gyerek. Ők sokkos állapotban, csendben gubbasztottak. Őket is megitattam. Mindenkibe belediktáltam egy kis csokikát, megsimogattam a buksijukat, megölelgettem őket, miközben anyát időnként visszanyomtam a fotelbe. Negyed óra elteltével anyuci már majdnem használható állapotban volt. Megölelte, összecsókdosta a kislányát, aki ugyan kapott egy pofont, de az ijedtségen kívül más baja nem esett.

Közben a mentő is megérkezett, O. is előkerült. Ijesztő volt, a rémület még mindig a szemében, remegett, sírt, úgy ölelt át, mintha az élete függött volna ettől. Simogattam a fejecskéjét, kapta a pótanyai puszihegyeket, amennyire tudtam, magamhoz szorítottam. Mondtam neki, már megnyugodhat, biztonságban van, itt vagyok. Kérdeztem, bántották-e? (Tudtam, hogy nem, de beszéltetni akartam.) Engedett a szorításból, rám nézett és azt mondta: Nem bántottak, mert a V. megvédett. De végig kellett néznem, hogy őt bántják. Mondtam, nyugi, V-t megnézik a mentősök, talán nincs is eltörve a lába. Közben persze az is kiderült, hogy a két kolléga még sokáig élvezi a rendőr bácsik társaságát, az estis kollégák munkaideje lassan véget ér (és reggel 6-kor újra kezdődik), csak a két éjszakás marad bent.

Úgy éreztem, nekem kell felvállalnom, hogy elkísérem a mentősökkel a három babát, akit mégis csak orvosnak kéne látni. Közben persze forródrót az igazgató helyettessel, mert a főnök színházban. Sms-t küldtek neki, hadd örüljön! Én 9-kor három kisdeddel a mentőkkel balra el, érintett kollégák és a megtámadott gyerekek jobbra el (rendőrség, jegyzőkönyv). A többieknek még egy kis „esetmegbeszélés” majd takarodó.

Heim Pál Kórház, Sebészet. Egy lélek sincs sehol. Hm. A három gyereket vigasztalom: ne izguljatok, ez sebészet. Bármi fáj, már le is vágják. Jófej vagyok ám, és végtelenül empatikus. Kislány, aki a bordáját fájlalja kéri, ne má, mert fáj, ha röhög. Mondom néki, az jó, ha fáj, mert akkor él. Még jobban röhög. (Ismer.)

3 perce várakozunk, nyílik az ajtó: mindhárom gyerekkel fáradjak be. Befáradtam. Nem nézem az orvost, a gyerekeket figyelem, mert nem vagyok nyugodt. Doktor bemutatkozik: F.doktor vagyok. Örülök, nyújtom a kezem, mondom a nevem, de még mindig a gyerekekre figyelek. Megismétli a nevem, kérdi jól hallotta-e. Mondom, jól. Erre megismétli a nevét, de keresztnevet is mond. Ránézek. Ezt nem hiszem eeeeeeeel!!!! Ez a kölyök (F. doktor) az én kislányom táncpartnere volt valamikor. Már akkor is sebésznek készült. Újra a gyerekekre pillantok, láthatóan jól vannak. Megölelem, megcsókdosom a doktor bácsit, enyhül a feszültség. Mondhatnám köddé válik.

Vizsgálat: első fiú: röntgen valószínűleg eltört a lába. Második fiú: röntgen, mert elájult, tehát agyrázkódás Kisleánka: hasnyomkodás. Rossz helyen jelez fájdalmat. Ha a bordájával van valami, lépmagasságban nincs fájdalom. De neki van, ez nem túl biztató. Nincs röntgen, mozdulatlan fekvés a guruló ágyon, hasi ultrahang, nagy labor. Gombóc a gyomorban. Nekem.

Közben előkerül igazgató bácsi, aki hív, aggódik. De amint megtudok valamit, azonnal hívjam. És egyébként meg hogy fogok hazajutni? Küldjön értem valakit? Mondom néki, nyugi, jelentkezni fogok, ahogy tudok valamit. És a férjem majd hazafuvaroz, nem alszom a kórházban.

Közben F. doktor ítéletet hirdet: ma senki nem megy haza (rajtam kívül), mert rendőrségi ügy, kiskorúak, állapotuktól függetlenül maradni kell. Hát, jó.

Csöpög a vizsgálati eredmény: V-nél nincs törés, csak baromi ronda zúzódás, R-nek van agyrázkódása, de az agya rendben. (Erre azért nem fogadnék nagy tételben, de a sérülés szempontjából nagy öröm ez nekem.)

A kislánynál nincs belső vérzés, nem szakadt le a lépe, de további vizsgálatok, mert megrepedhetett a máj vagy a lép. Ez nem túl jó, de a lép leszakadásához képest maga a boldogság, gombóc gyomorból el, óriási detonációval a kő is lehullik a szívemről. Eredmény reggel.

Hívom igazgató bácsit, megnyugtatom, közben hallom, valaki keres. Főnöktől könnyes búcsú, Zs. igh-nak telefon, mert várja. Zs. köszöni, sóhajt egy nagyot. E. igh-t is visszahívom, mert ő sem nyugodt. Jó hírek, vigasztaló szavak, elégedett nyögés.

Kisdedek a megfelelő kórtermekben elhelyezve, leány a jelenlétemben laborügyileg ledöfve, ágyba dugdosva. Férj értesítése, hogy érkezhet, várakozás a kórház előtt lévő taxi állomáson. Féléjfél, és már otthon is vagyok.

Bréking nyúúúz: laborleletek rendben, minden kisded elbocsájtva. Igazgató, ig.h-ek hálás köszönete besöpörve. De ez már egy új nap volt.

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2014. november 24.
Kedves Szigi! Azért ezek a két pedagógus, aki a gyerekeket kísérte, próbálta megvédeni őket a saját testével is, de a túlerővel szemben nem volt esélyük. Azért ne legyünk velük igazságtalanok. Az iskola pedagógusai nagy gondossággal és empatiával kezelték az esetet. Vajon hogyan lehet felkészülni az ilyen erőszakos eseményekre? Inkább ez a kérdés. Meg a terjedő, lassan parttalanná váló erőszak problémája. Kerüljön be a pedagógusképzésbe a harcművészet? Közlekedjenek a gyerekcsoportok rendőri kísérettel? Hogy egy mellékutca este kiürül, az ellen nincs mit tenni.
Szigi | 2014. november 24.
Döbbenet, hogy ma ilyen megtörténhet. Még nagyobb döbbenet, hogy ilyen korán üresek az utcák, nincs aki segítsen ha kell. Ennél már csak tényleg az durvább, hogy akikre gyerekek vannak bízva, azok krízishelyzetben csak állnak és lesnek, mint lóalkatrész a hidegvízben.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdet...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett...
(Forrás: infostart)
--
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott...
(Forrás: index)
--
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt...
(Forrás: index)
--
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizotts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás terü...
(Forrás: KLubrádió)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek