OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. december 18.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

Karácsony az osztályteremben

Már az én diákkoromban is természetes dolog volt, hogy az osztályban karácsonyfát állítottunk, megajándékoztuk egymást. Nekünk is húzni kellett neveket, és titokban tartani, hogy ki kinek a számára készül meglepetéssel. Jelzem, hogy ez nem maradt titok, sőt óriási cserebere indult el, mert mindenki annak szeretett volna ajándékot adni, aki közel állt hozzá, illetve igyekezett szabadulni egy esetleg nemszeretem osztálytárs iránti kötelezettségtől. Ráadásul az ajándékok, bár anyagi értéküket tekintve hasonlóak voltak, mégis nagyon eltértek egymástól. Volt, aki különös gondot fordított arra, hogy valami személyes, az érintettnek örömet jelentő dologgal kedveskedjen, mások nem tettek ezért komolyabb erőfeszítést, így többen csalódtak, ha ezt nem is mindig mutatták ki.

A karácsony megünneplése az iskolában, az osztályban máig élő hagyomány, nyilván kinek-kinek vannak ezzel kapcsolatban jó és kevésbé jó élményei. A következőkben néhány osztályfőnök oszt meg velünk az osztálykarácsonnyal kapcsolatos saját történeteket.

Ezzel az összeállítással kívánunk valamennyi kedves látogatónknak nagyon boldog ünnepeket.

A mi iskolánkban régi hagyomány az osztálykarácsony1

Alsó tagozatban a legtöbb osztályban megrendezésre kerül. Minden évben a téli szünet előtti utolsó napok egyikének estéjére meghívjuk a szülőket, ráérő nagyszülőket az osztály karácsonyi műsorára. Ilyenkorra már áll az osztályban egy kis karácsonyfa, amit hozzánk egy lelkes nagypapa szokott becsempészni – amíg mi mondjuk testnevelés órán vagyunk -, egy nagymama pedig minden évben süt nekünk mézeskalács díszeket. A díszítésre szánt mézeskalács mellé mindig kapunk némi kóstolót is. Az adventi időszak nálunk a műsorra való készüléssel, próbákkal telik. Napi rítus az adventi naptárhoz kapcsolódó teendő is. A rajz- és technika órák anyaga ilyenkor ajándékkészítés az osztálykarácsonyra. Ének-zene tagozatos osztályomból sok gyerek tanul valamilyen hangszeren, ez nekik is jó alkalom arra, hogy megmutathassák mennyit fejlődtek egy év alatt.

A feldíszített osztályterem, a korai sötét, az angyali 6-10 évesek ebben az egy órában meghitt pillanatokat varázsolnak mindannyiunk számára. Mostani osztályomban egyik anyuka évről évre meglepi az egész osztályt valami mézeskalács-csodával, amit aztán az utolsó tanítási napig nézegetünk, akkor azonban testvériesen megosztozunk rajta.

Ma sokkal nehezebb megélni az ünnepeket2

Gyerekkorom karácsonya a fenyőről, a narancsillatról, a közös dalolásról, a csengettyűről, Jézuskáról, az izgatott bontogatásról, a szaloncukorról, a szeretetről, az összetartozásról, meghittségről szólt. Ma sokkal nehezebb megélni az ünnepeket, hiszen már hónapokkal korábban megjelennek mindenhol a műanyag, világító, csili-villi fenyőfák, ezer színben játszó díszek, a kommersz angol karácsonyi dalok, rosszabb esetben aranyeső a szép kis házra...

Ahogy mi is elfelejtjük lassan a nagy rohanásban a meghitt, családi karácsonyok kellékeit, és rítusait, úgy a gyerekek sem tanulják már meg otthon. Ezért nagyon nehéz a pedagógus helyzete az iskolában, amikor szóba kerül az osztálykarácsony megrendezése. Minél nagyobbak a gyerekek, annál nehezebb harcolni a dübörgő zene és a szokásos dezodor ajándék ellen.

Osztályaimban már október végén, november elején szóba kerül ez a nap. Megkérdezem a gyerekeket, hogyan képzelik ők ezt a napot, szeretnék-e megajándékozni egymást, milyen zene szóljon, mi legyen a program. Természetesen nem kötelező részt venni az ajándékozásban, ám az a tapasztalatom, hogy, aki egyszer nem vett részt, az a következő évben szeretne. Mert adni is jó, de kapni is. Ki tud behozni fenyőt (többnyire műfenyőt, aprócskát, kicsikét, de mindig készítünk díszeket és feldíszítjük gyönyörűen). Gyertyákat, mécseseket gyújtunk és halkan magyar karácsonyi dalok, „népdalok” szólnak.

Általában elfogadják javaslataimat, ha nem, akkor most nincs demokrácia: odaillő zene szóljon, ajándékozás maximum 500 Ft-ig – így a gyerek kénytelen készíteni. Ehhez segítséget is kapnak és egy jó tanácsot: ismerd meg jobban, akit húztál, és lepd meg azzal, aminek tényleg örülne! A nagy napon mindig választunk egy angyalkát, aki majd az ajándékokat kiosztja, és aki vezeti a programot: dalolást, zenelejátszást, játékokat stb. Ez kicsiknél, nagyoknál egyaránt működik.

Az ajándékokat jóval előbb be szokták hozni a gyerekek, hiszen „nagyon rossz érzés lehet annak, aki örömmel készített valaki másnak ajándékot, ő pedig nem kapott…”. Vagy együtt sütünk valamit a suliban, vagy otthon sütnek a családok és egy-egy pohár meleg tea mellett telik el a nap.

Nem tudunk ünnepelni, meg kell(ene) tanítani rá a gyerekeket, de aki otthon nem ezt látta, nem ezt élte át, azzal nagyon nehéz, szinte lehetetlen megéreztetni az ünnep meghittségét, szeretetét. Olyan, mint a bentlakásos suliban tiszta ruhát hordó és illedelmes gyermek, akinek mikor hazamegy hétvégén, ismét jó a piszkos, másnapos, hetes öltözék és ismét veszettül káromkodik.

No meg, hogyan is lehetne éhező, fázó, sötétben, gyertyák mellett élő gyerekeknek meghitt, meleg, bejgli-illatú karácsonyról beszélni?!

De sok múlik azon is, hogy miként képes egy-egy osztályfőnök áthidalni a mostoha körülményeket, és – legalább az iskolában – meghitt hangulatot teremteni?

Arra törekszünk, hogy igazi, meghitt hangulat legyen3

Minden évben tartunk osztálykarácsonyt. Ez két részből áll.

1. Kollégium is vagyunk, ezért minden csoport kap „játék pénzt”. A megállapodás az, hogy nem aprózzuk el, inkább valami értékesebbet vásárolunk. Az „egyszer használatos” játékokat (mint pl. a kártyák) csak akkor választjuk, ha valami „aprópénz” marad.

2. A gyerekek és a csoport életében közvetlenül résztvevő három felnőtt neve belekerül egy kalapba. A többi ismert, gondolom.

Szabályok:

  • Nem az ára, hanem az értéke számít. Érték az, ha örömet szerzel, ha szeretettel adod.
  • Ha van kedved, lehetőséged, te készíts ajándékot!
  • Ha vásárolsz valamit, az összeg maximált (idén 1000 forint)
  • Gondosan, szépen csomagold be! Nem kell méregdrága ajándékzacskó, sem másfajta „gyári” cucc, légy kreatív! Már a csomagoláson látszódjon, hogy szeretettel gondoltál arra, akinek adod.

Erre az eseményre NEM hívjuk a szülőket, ez a mi ünnepünk. Az iskolai karácsonyi ünnepségen persze szívesen látjuk őket is.

A fa díszítése, az ünnepi készülődés is közösen zajlik. A szülők által sütött finomságok az ünnepi asztal díszei.

Arra törekszünk, hogy igazi, meghitt hangulat legyen, mert sok családban még ezen a napon sincs béke.

A gyerekek elmennek sétálni néhány percre, addig a fa alá tesszük az általuk hozott csomagocskákat, és bevarázsoljuk a terembe a nekik vásárolt meglepetés ajándékot.

Mire visszaérnek, már halk karácsonyi zene szól, csak a fán lévő égősor világít.

Valamelyik felnőtt (persze előre egyeztetetten) köszönti a csoportot, néhány mondatban elmondja a karácsonyhoz kapcsolódó gondolatait. Boldog karácsonyt kíván és átadja a közös ajándékot.

Ezután a kis csomagok átadása következik. Aki megkapta az ajándékát, az átadja annak, akit ő húzott. Közös öröm, közös játék, közös nassolás. Ez az általános forgatókönyv.

(Nálunk a sajátkezűleg készített ajándék nagyon ritka, lévén egész héten együtt vannak, meglepetés készítésére nem nagyon van módjuk.)

És akkor a legmeghatóbb történés a múltból.

A szabályok nem változnak, tehát pl. a csomagolás nagyon fontos dolog.

Már mindenki behozta az ajándékot, kivéve D-t. Anyukáját nem tudta rávenni arra, hogy elmenjenek és vásároljanak, apukája zenész, éppen külföldön van. Ennyi sejthető, mert D. nem valami bőbeszédű.

Az utolsó pillanatban megérkezik az ajándék egy tábla Milka csokoládé és egy zacskó cukorka képében, az egyik áruházlánc feliratos zacsijában.

Gutaütés közeli állapot. Persze én már öreg motoros vagyok, mindig van a szekrényben hiperűrplusz vésztartalék unisex plüss, bögre, csokoládé, díszcsomagoló, ajándékzacsi. Hátha valami baleset történne. Gyerek ajándék nélkül nem maradhat. Pánikszerű gyorsasággal történő csomagolás, vésztartalék plüss is kerül a csomagba. Nincs idő kérdezni, morogni, kezdünk.

D. kerül sorra, átadja az ajándékot. Ajándékozott őszintén örül, mert kedvenc csoki (véletlenül???) és kedvenc plüss (ismerem a gyerkőcöket) a csomagban. Boldog végkifejlet. Hurrá!

Program vége, kérdezem D-t. És akkor zokogva mondja, hogy a zsebpénzéből erre futotta, az anyja nem volt hajlandó még meghallgatni sem, apja majd valamikor érkezik, és vele érkezik majd az „igazi”, az osztálytársnak szánt ajándék. És köszöni, hogy pótoltam a csomagot.

Gutaütést mégsem kaptam, a dolog rendeződött. De hogy egy 10 éves gyereknek ezt kelljen megélnie! Eszébe jutott, hogy valahogy azért csak meg tudja oldani egyedül is. És megoldotta! Igazán megható és nagyon felemelő is volt.

Nem tudtam szó nélkül hagyni a dolgot. Másnap annyit mondtam a kis drágáimnak, hogy van közöttünk valaki, aki önhibáján kívül nagy bajba került, de nagyon ügyesen kezelte. Kértem az osztályt, gondolkodjanak el a dolgon. És legyenek büszkék arra, hogy ilyen társuk van. Nevet nem mondtam, de tudták. És megtapsolták.

Később azt is megbeszéltük, hogy ilyen esetben nyugodtan meg lehet engem keresni és találni fogunk megoldást, közösen.

Karácsony a Politechnikumban4

Az osztálykarácsony szervezését valamikor november vége felé kezdjük. Az osztályból valaki csinos kis névkártyákat készít, és abból osztályidőn mindenki húz (a hiányzók számára az osztályfőnök húz). Az ajándékozásig titok, hogy ki kit húzott. Általában szokott lenni valamilyen megállapodás arról, hogy milyen értékhatárig vásárolunk ajándékot, meg egy kis biztatás, hogy csinálni is lehet.

Arról is van megállapodás, hogy ki mit hoz a közös karácsonyhoz: sütemény, ennivaló, innivaló, papírpohár-tányér, esetleg karácsonyfa – vagy helyette valamilyen dekoráció, továbbá gyertyák, terítő és egyéb osztálydekoráció is előfordul.

A karácsonyi szünet előtti osztályidőn általában a saját osztályteremben van a közös ünneplés. Előtte az osztály feldíszíti a termet, megterít, körbe rendezik a székeket.

Van olyan osztályfőnök, aki ilyenkor felolvas valamit – és aztán, vagy egyből az ajándékozással kezdünk. Valaki elkezdi, elmondja, kinek szeretné adni az ajándékot – ez sokszor egy vicces és/vagy barátságos rövid jellemzés, aminek alapján ki kell találni, ki a megajándékozott. Utána ő ad ajándékot, és így tovább, ameddig mindenki sorra nem került. Az osztályfőnökök is részt vesznek ebben, nevet húznak, adnak és kapnak ajándékot.

Utána evés-ivás, beszélgetés, zenehallgatás.

A kettővel ezelőtti osztályommal nagyon jó karácsonyok voltak. Mi, osztályfőnökök mindenkinek csináltunk szép kis színes kartonokra ezüstszínű tollal rajzocskákat (csengettyű, fenyőfa, hópelyhek, gyertya – ilyesmiket rajzoltunk rá), és mindenki kapott hozzá egy-egy szaloncukrot is, a gyerekek pedig hoztak szárított narancsszeleteket, ez volt a karácsonyfadísz. Őket sosem tudtuk lebeszélni a karácsonyfa állításról, ezt általában én vettem meg, később már csak kifizettem, de ők vették-szállították, és ez lett aztán az itthoni karácsonyfánk is. Nagyon szerették/szerettük egymást, nagy nevetések voltak ajándékozáskor, és nagyon finom süteményeket hoztak. Az utolsó két évben már nálunk itthon volt az osztálykarácsony, nem az iskolában. Velük érettségi után is karácsonyoztunk még 8 évig – idén valószínűleg már nem fogunk, túl sokan vannak már külföldön.

Az eggyel ezelőtti osztályommal az utolsó karácsonyra a gyerekek egy igazi karácsonyi vacsorát raktak össze, főztek, sütöttek, az osztályban egy hatalmas asztalt raktak össze a padokból és leterítették gyönyörű terítővel, igazi tányérokat, poharakat és evőeszközöket hoztak, fantasztikus trakta volt az ajándékozás után – és ez az ő meglepetésük volt nekünk, osztályfőnököknek, mindent ők csináltak egyedül.

Az iskolai karácsonyt mindig a bejövő osztályok szervezik, ez két hetedikes és egy kilencedikes osztály. Az egész iskola összegyűlik a tornateremben, van fa, a pedagógiai vezető mond egy beszédet, és mind a három osztály ad valamilyen műsort, azután pedig minden osztály kap ajándékot. Ez általában valamilyen kis sütemény, néha belesütött üzenetekkel. Ez a szünet előtti utolsó tanítási napon van.

A tanári karácsony ugyanezen a napon van este. Főzünk magunknak: van egy férfi kolléga, aki minden évben halászlevet főz, én minden évben narancslevest készítek, és évente változó csapattal közösen csinálunk még túrós csuszát és mákos gubát. Az adott évben érkezett új kollégák adják a (vicces) műsort. Az evés-ivást zenés-táncos buli követi.

A volt kollégáink közül is sokat meghívunk.

A karácsonyi „titkos barát”5

Immáron a 7. osztályommal szervezzük az idei osztálykarácsonyt. Épp tegnap volt a „húzás”, egy kalpagból mindenki húzott magának egy nevet, akire a többieknél is többet kell majd gondolni a következő hetekben. Mert a húzás nemcsak az osztálykarácsony alkalmával megajándékozott társunk nevét hivatott eldönteni, hanem egy kedves és szórakoztató szolgálat megszerzése is. A karácsony előtti héten ugyanis hétfőtől péntekig „angyalszolgálatosként” is működik az ajándékozó. Persze mindennek titokban kell lennie. Olyan apró figyelmességek, mint az otthon sütött sütemény elhelyezése a padon, vagy az asztal, szék feldíszítése, kincskereső játék szervezése, vagy segítség a házi feladat megírásában, esetleg táskacipelés hazáig (egy ügyes angyal könnyel el tudja intézni, hogy megajándékozandó osztálytársának (no persze ha ő leány) egy kellemes fiatalember megbízásból hazáig vigye a táskáját, elkísérje. Az angyalszolgálat mindig kitűnő mulatság, de akkor sikerül igazán jól, ha csak a karácsonyi ajándékozáskor derül ki, hogy valójában ki kit húzott. Ez sok leleményességet és összedolgozást kíván meg az osztálytársaktól is, hiszen nem könnyű korán reggel aranyszínű anyaggal beborítani valakinek a padját, aki hasonló okból szintén korán érkezik az iskolába.

A karácsony előtti utolsó tanítási nap délutánján szoktunk összegyűlni az osztályteremben. Karácsonyfát mindig állítunk. Mindenki egy otthon készített karácsonyfadísszel járul hozzá a fa feldíszítéséhez. Az együtt töltött idő átgondolásának és az erről szóló beszélgetésnek a célja, hogy megteremtődjék az a bensőséges hangulat, ami a mi közösségünk egységét jelképezi. Az ajándékozás nálunk úgy történik, hogy mindenkinek mond valami érdekeset, szépet és személyest arról a társáról, akit húzott, majd odaadja neki az ajándékot. Az igazán jó beszélők képesek arra is, hogy szinte az utolsó pillanatig rejtegessék annak a nevét, akihez végül odafordulnak. Így igazi a meglepetés. Az ajándékok átadása után következik azok kibontása, ami újabb vidám pillanat, sok nevetés, néha örömteli könnyek is kísérik. Mi már sok éve saját készítésű ajándékkal lepjük meg egymást, és mindig törekszünk arra, hogy ez az ajándék személyes üzenet is legyen. Készítettek már egymásnak párnát, kötöttek pulóvert, sálat, sapkát, varrtak inget, tornafelszerelést fiúk is lányok is egymásnak, adtak egymásnak saját készítésű festményt, ellesett pillanatokról árulkodó fényképalbumot, karikatúrát, naptárt vidám képekkel, csináltak ékszert, széket, sarut, táskát, órát, hintalovat fából!, neveltek növényeket, különféle kisállatokat, és voltak olyan ajándékok is, amelyekhez nagyobb összefogásra és kapcsolatokra volt szükség. Néhány évvel ezelőtt egyik diákunk, mert megvolt rá a lehetősége, az egész osztálynak ajándékozott egy sétarepülést. Izgalmas és vidám dolog volt több csoportban felszállni Dunakesziről és megnézni felülről a Budapestet.

És persze mindig készít mindenki valami finomságot is, sőt az iskolai tankonyhában közös főzést is rendeztünk már. Ez utóbbi fontos gyakorlás, mert a kirándulásaink alkalmával is mindig magunk főzünk. A közös éneklés, vidám beszélgetés és a finom falatok igazán kellemes karácsonyi hangulatot szoktak teremteni az iskolában is.

(Az írás rövidített változata megjelent a Modern Iskola Magazin idei decemberi számában.)

1Vargáné Kiss Erika, Kodály Zoltán Általános Iskola, Kaposvár

2Leiner Károly, Szivárvány Baptista GSZKI

3Dékán Haas Zsuzsa, Hungária Általános Iskola és Kollégium, Budapest

4Nagy Ilona, Politechnikum

5Diószegi Endre,Ady Endre Gimnázium, Budapest

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek