OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. január 1.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

Az OFOE portál 2014-es sikerlistája

A honlapunkon megjelent írásokat mechanikusan rangsoroltuk annak alapján, hogy melyik hány lájkot kapott. Tervezünk egy teljesebb tartalmi összefoglalót, de úgy véljük, hogy az itt szereplő összeállítás sem tanulság nélküli. Első sorban azt jelzi, hogy milyen témák iránt mutatnak látogatóink kimagasló érdeklődést. (SZJ)

L. Ritók Nóra: Egy nem reprezentatív statisztika

Találkoztam most egy nagyon elgondolkodtató számadattal egy átlagos létszámú osztályról, egy LHH kistérségből, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről . Akik befejezték a nyolc általánost, és mindannyian szakiskolában tanultak tovább. Akik közül most, hogy tizedikesek, és elérték a tanköteles kor végét, vagyis a 16.életévüket, már csak öten tanulnak. A többiek otthon ülnek, számukra véget ért a tudásszerzés, legalábbis iskolai keretekben. Ha majd elérik a nagykorúságot, mennek munkaügyis tanfolyamra, növénytermesztőire leginkább, az mindenhol van, de mindegy is mire, munka nem lesz, a közmunkához meg nem kell tanulni. Addig meg kihúzzák majd valahogy, két év, addig „elvannak” otthon. Utána meg „ellesznek” a közmunkán. Ennyi a jövőkép, a karriertörténet. (49. esélyegyenlőségi napló)

A Független Diákparlament közleménye

2014. november 15-én, szombaton, Budapesten a Kürt Alapítványi Gimnáziumban megtartotta első plenáris ülését a Független Diákparlament, amely céljául az összes diák érdekeinek valódi képviseletét tűzte ki. A nap során 7 bizottság jött létre, melyek egy-egy témával fognak foglalkozni a tanév során. A képviselők ezekben a témákban kinyilvánították a véleményüket a jelenlegi helyzetről, továbbá a tanév során kidolgozandó javaslatokat is tettek.

Pfeifer Erzsébet: Gondolatok a (gyógy)pedagógiáról – Lesütött szemmel?

Sokféle pedagógus-attitűddel találkoztam már.

  • Van, aki átjárónak tekinti az iskolát. Soha semmiféle afférja nincs diákkal, kollégával, szülővel. Csak éppen elhúz, amint kicsengetnek.
  • Vannak a rózsaszínűek. Mindenki imádja őket, gyerek is, szülő is. Mert „rendesek”
  • A güzülők mindig precízek. Minden statisztika naprakész.Óravázlaton órákig dolgoznak. Utálatos típus a diákok szemében.
  • Aztán ott vannak a renitensek. Akik soha nem írnak be időben a naplóba, mert utálják az adminisztrációt. Viszont jókat beszélgetnek a gyerekekkel.
  • A legrosszabb fajta, aki állandóan morog. Hol a kölyköt szidja, hol a felmenőit, hol az egész rendszert. De tudja, hogy melyik kölyök éhezik, és titokban szendvicset visz neki „edd már meg, nem akarom hazavinni” jelszóval.

Ártalmas viselkedési sémák a pedagógusok között – Dinnyei Béla – Mák Szilvia: A mi osztályunk (olvasónapló)

„Az örökös másra mutogatás, az egy helyben topogás csak oda vezethet, hogy az iskola soha nem lesz képes másra, mint a végletekig leegyszerűsített panelek és vulgarizált ismeretek mechanikus átadására. A közhelyek tömegévé alacsonyított lexikális adatok betanítása nem ad fogódzót ahhoz, hogy intelligens munkaerő, és okos egyetemi hallgató váljék a tagjaiból. A szellemiekben hiányos iskola tisztességtelenül bánik a diákjaival, akik, munkaerőként csak nehezen lesznek képesek követni a piaci változásokat, rossz esetben társadalmi egyenlőtlenségeiket is újratermelik. Ha a pedagógus maga sem érez késztetést az értelmiségi létre, akkor az iskola csupán termelőüzem, amely tömegcikként bocsátja ki a differenciált gondolkodásra képtelen és könnyedén manipulálható embereket.”

Alma a fán – A tanulás jövője1 1. A jövő oktatási trendjei – Interjú Halász Gáborral

A Tempus Közalapítvány a tanulás új trendjei iránt érdeklődő szakmabelieknek és laikusoknak, azaz a jövő generációt nevelő, tanító pedagógusoknak és szülőknek egyaránt ajánlja Alma a fán sorozat A tanulás jövője című kötetét. (Szerkesztők: B. Tier Noémi és Szegedi Eszter). Az oktatókkal, oktatáskutatókkal, gyakorló tanárokkal és iskolavezetővel készült interjúkban megfogalmazott gondolatok nemcsak víziókat formálnak a jövő tanulásáról, hanem rávilágítanak mindazokra a jelenségekre, amelyek a múltból vagy a jelenből elindulva a jövő lehetséges útjait, különböző irányait megteremthetik. Honlapunkon – a kiadó hozzájárulásával – sorozat formájában tesszük közzé az egyes interjúk részleteit.

Gyarmathy Éva: A tehetséggondozás változási kényszere

Egyre jobban észlelhető a gyors korszakváltás számos tényezője, és ezek közül a tehetséggondozást legjobban a digitális nemzedék képességeinek megváltozása érinti. A nagyobb környezeti ingertér utat ad az önálló tanulásnak, a nagyobb kommunikációs tér a társas tanulásnak. A 21. században ez átalakítja az iskolát, de a fentiek miatt még hamarabb hat a tehetséggondozásra. A tehetségesek előtt megnyílik az önfejlesztés sokféle lehetősége. A tehetségeseket nem kell felfedezni és fejleszteni, hanem egyéni utakat kell biztosítani egyéni fejlődésük számára a sokszínű fejlesztő környezetben. Vagyis nem a tehetséget kell „kihalászni és szerelgetni”, hanem a környezetet kell alkalmassá tenni a tehetségek fejlődésére.

Alma a fán - a tanulás jövője 8. – A 21. századi tanár – Interjú Prievara Tiborral

A siker többféleképpen jelenik meg. A legfontosabb a kudarc hiánya, ezt éli át legelőször az ember. A 21. századi tanár projekt során teljesen átalakítottam az értékelési rendszert, folyamatos értékelésre tértem át. A gyerekbetegségeiből kinőve, most már több mint két éve működik az új felállás. Egy olyan rendszerben tanítok, ahol a közvetlen jegyadás gyakorlatilag megszűnik, illetve átalakul. A néhány hetes etapok eredménye – vagyis minden, amit közben a diák teljesít – egy portfólióban gyűlik.

Filmek felnőtteknek gyerekekről – OFOE Filmklub

A filmek, az igazán jó filmek különösen alkalmasak arra, hogy révükön tapasztalatokat szerezzünk közeli és távoli világokról, mások történetein keresztül rálássunk saját dolgainkra, több dimenzióban tudjuk értelmezni azokat a problémákat, amelyek bennünket is foglalkoztatnak, olykor a mi életünkben is előfordulnak. A mai gyerekek, fiatalok világának változásairól rengeteg szó esik, a felnőttek sok esetben értetlenül, gyakran riadtan szembesülnek korábban ismeretlen, de mára egyre sűrűben jelentkező gondokkal. Ezek megértésében is segíthetnek a megfelelően megválasztott filmek. (Szekszárdi Júlia)

„Nincs rosszabb, mint önmagammal konfliktusban élni”

Nem tudtam belenyugodni ezekbe az enyhén szólva is inkorrekt módszerekbe, és mivel akkor még úgy gondoltam, hogy az igazságszolgáltatás igazságot szolgáltat, munkaügyi bírósághoz fordultam. A per több mint egy évig tartott. Ez idő alatt a gazdasági rendőrség kimutatta, hogy az intézmény vezetősége éveken keresztül hűtlenül kezelte az iskola pénzügyeit, és ennek a nyelvoktatás, a csoportbontások is áldozatul eshettek volna. A vezetőséget leváltották, de az állásomat én már nem kaptam vissza. Még mindig dolgoznak ott azonban kollégák, akiknek sikerült megmentenem az állását. (Jól esett volna, ha eljönnek mellettem tanúskodni a bíróságra. De ez legyen már az ő belső konfliktusuk!)

Fóti Péter: Mi a demokratikus nevelés?

Kétségtelenül vannak emberek, akik megértik az idők szavát. Ilyen ember volt az amerikai könyvkiadó és szerkesztő Harold Hart is, aki 1959-ben, miután elolvasta a skót A.S. Neill számos könyvét, arra gondolt, hogy az eddig nem túlzottan ismert Neillt népszerűsíteni lehetne, ha korábbi könyveiből egy tömörebb kötetet állítana össze. Hart levelet írt Neillnek, aki ekkor 76 éves volt, és megkérdezte tőle, hogy mit szólna az ötlethez. Neill beleegyezett, és hamarosan ott volt kezében a kézirat, négy korábbi könyvéből összeollózva. A szerkesztő és a szerző között több kérdésben vita bontakozott ki. Az egyik ilyen vitapont az volt, hogy legyen-e a könyvnek előszava, és ha igen, akkor ki írja. A vita végül azzal dőlt el, hogy Erich Fromm Amerikában élő német származású pszichológus vállalta az előszó megírását.

Szávai István: Meddig mehet a tanár az intimitásban?

Egy jó iskolarendszerben, normálisan működő polgári társadalomban a középosztályból érkező tanulók döntő többsége számára természetes, hogy az iskola a tanulás helye. A matektanártól matematikai logikát és persze készségeket, a testnevelőtől mindenféle sportmozgásokat, a képzőművészet tanárától művészeti technikákat, módszereket, művészettörténetet, a jelenkor képzőművészetét. Nincs szükség arra, hogy a tanár karizmatikus személyiségével győzze le a tanuló ellenállását. Ha belép a terembe, vele jön mesterségbeli tudása, az a kultúra szelet, amit aznap készülnek megismerni, vagy használni. Ott van a háta mögött egy gazdag szellemi-technikai eszköztár. (…) Ha egy iskolarendszerben hiányos a szellemi-technikai eszköztár, ha a gyerekek nem látnak világosan maguk előtt egy eljövendő, értékekkel, élményekkel teli életet, és nem érzik úgy, hogy napi tudásgyarapodásuk mindig egy újabb lépés e felé az élet felé, egyre nagyobb szerepe lesz a tanár személyiség-sugárzásának. Jön a folyosón, és jön vele valami „életerő”.

Dékán Haas Zsuzsa: Közmunkásokat tanítok – Naplórészletek

Tegnap lenyomtam 6 óra életvezetési ismereteket. Nem volt semmi extra a negyedik óra végéig. Figyeltek is, érdekelte is őket a dolog. A kommunikáció volt a téma. A negyedik óra végén az egyik hallgatónk, akit inkább beszélőnek kéne hívni, mert állandóan nyomja a szellemesnek gondolt hülyeségeket, egy felvetésre reagálva megkérdezte az egyik társát: miről nem akarsz vitát nyitni? A másságodról? (A fiatalembernek kicsit magasabb a hangja, mint általában megszoktuk egy férfitól, de senkivel nem kezdett ki, senkit nem bántott, teljesen normálisan viselkedett.)

Itt vége lett legendás türelmemnek, ezért kapott a csoport egy kétórás intenzív előadást toleranciára nevelés, a bármilyen másság elfogadása témakörben. Meglepődtek, de talán megértették, hogy a „más”-nak is van emberi méltósága. Talán az is eljutott a tudatukig, hogy semmilyen erkölcsi alapjuk nincs bárkit megalázni olyanért, amiről nem tehet, sőt megalázni bárkit akkor sincs joguk, ha önhibájukból kerültek „helyzetbe”. Nagyon szörnyű nem lehetett a tegnapi nap, mert azt kérték, hogy ma (egy kollégát helyettesítendő) folytassuk az életvezetési ismeretek modult.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek