OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. január 5.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
             

OFOE Filmklub 2014

A BudapestFilm Zrt-vel közösen szervezett filmklub második évadában tíz film került bemutatásra. Jó szívvel ajánljuk bármelyiket pedagógusoknak és szülőknek, hiszen amellett, hogy fontos és időszerű témákat vetnek fel, lehetőséget adnak különböző életkorú gyerekek, fiatalok alaposabb megismerésére. Úgy véljük, hogy segítségükkel közelebb kerülhetünk saját hasonló korú gyerekeink, tanítványaink gondolkodásának, magatartásuk, cselekedeteik indítékainak a megértéséhez is.

A filmekről vetítésük sorrendjében adunk rövid ismertetést. A címekre kattintva minden esetben elérhető az OFOE honlapon olvasható részletesebb tájékoztatás.

Hasta la Vista (belga filmdráma, 2011., rendező: Geoffrey Enthoven, 108 perc)

Az „Hasta la vista!” Arnold Schwarzenegger hírhedtté vált mondata a Terminátor második részéből. Ezútal egy kimondottan életigenlő filmben köszön vissza a Halálosztó híres végszava. Lars, Philip és Josef, a három huszonéves jóbarát szereti a bort és a nőket. A nedűt megízlelték már, ám nővel még egyiküknek sem volt dolga, lévén mindhárman fogyatékosak: az egyik vak, a másik tolószékbe kényszerült, a harmadik pedig teljesen béna. A három srác elhatározza, hogy Spanyolországba utaznak, ahol a speciális bordélyban végre elveszíthetik a szüzességüket.

A kanyaron túl (magyar film, 2002., rendező: Dér András, 106 perc)

Szilvi drogos. Nyugtatókkal teletömve fekszik a drogosztályon. Mágocs a drogosokért él. Összegyűjti, gyámolítja, segíti, elfoglalja őket, hogy ne legyen egy újabb adag anyag, amit magukba nyomnak. Tamás művésznek tartja magát, de nem veszi észre, hogy csak a drog szól belőle. Görcseit a kábítószer segít oldani. Ezt jónak látja, s ha jó, akkor másnak is jó lesz. Különösen, hogy a lányok kezesebbek tőle, a vevők fizetnek érte, pénzt hoz, amin lehet megint anyagot venni. Szilvit vonzza Mágocs férfias önfeláldozása, törődése, ezért beleszeret. De ő Tamás nője, és Mágocs különben is pap. Katolikus pap, aki komolyan veszi hivatását.

Egy jobb világ (Haevnen/In a Better World, dán-svéd film, 2010., rendező: Susanne Bier, 119 perc)

A történet két szálon zajlik: előbb Afrikában járunk, ki tudja, melyik államban, a polgárháború sűrűjében, egy menekülttáborban. Anton, a svéd orvos a lehetetlenre vállalkozott: napjait méhekből kivágott magzatok és szilánkos csonkolások teszik elviselhetetlenné, miközben otthon a felesége szépen lassan eltávolodik tőle. Claus, a Londonban élő dán apa éppen most költözik haza. Felesége meghalt, egyetlen, kiskamasz fia a sírnál felnőtteket meghazudtoló komolysággal mond búcsúbeszédet, de apjával képtelen megtalálni a közös hangot. A két család sorsa hamarosan összefonódik. Anton fiát a nagyobbak csicskáztatják, az új jövevény, Claus fia pedig ezt nem hagyja. A dolgok egyre kockázatosabb fordulatokat vesznek, a folyamat végén pedig egy szerencsétlen kimenetelű robbantás áll, amit a fiúk közösen tervelnek ki.

Precious – a boldogság ára (Precious: Based on the Novel Push by Sapphire, amerikai film, 2009., rendező: Lee Daniels, 109 perc)

A film (és az alapjául szolgáló regény) főhősnője, Precious minden, csak nem perspektivikus egzisztencia. Iszonyúan kövér (láthatóan túl van a másfél mérőmázsán), tizenhat éves, enyhén retardált, olvasni is alig tud, ráadásul második gyermekével várandós. Borzasztó lelkületű anyja üti-vágja, csak a szociális segélyért a lányát. Egyébként meg passzívan közreműködött Precious három éves kora óta tartó megerőszakolásában – hagyta –, amit történetesen a saját apja követett el, s aminek két eredménye Precious két kicsinye, a Little Mongónak becézett Down-kóros kislány és az épp megszületésre váró kisfiú.

Papírsárkányok (The Kite Runner, amerikai film, 2007., rendező: Marc Forster, 122 perc)

Amír és Hasszán legeslegjobb barátok, állandóan együtt vannak, és közösen nyerik meg a papírsárkány-eregető versenyt Kabulban. Ketten Kabul ellen - ahogy ők fogalmaznak. Amír egy gazdag kereskedő fia, Hasszán pedig a szolgájuk gyermeke. Egy házban nőnek fel, testvérként szeretik egymást, mígnem egy napon Amír gyáván elárulja az őt védelmező kis barátját. Ez az árulás egész életében kísérti, és felnőttként megpróbálja jóvátenni tettét. „Egy fiú, aki nem áll ki magáért, férfiként sem fog kiállni semmiért.” - visszhangoznak Amír apjának szavai a gyermek fülében - még az árulás előtt.

A messzi dél vadjai (Beasts of the Southern Wild, amerikai film, 2012., rendező: Benh Zeitlin, 93 perc)

Hushpuppy, a történet mesélője hatéves kislány, és a Teknőben jár iskolába, egy önjelölt tanítóhoz. Az alapvető ismereteken túl megtanulja a természet törvényeit, és azt, hogy hogyan lehet úgy élni, hogy harmóniában legyen vele. Miközben tanul, a mindennapokat is át kell vészelnie. Anyja elhagyta, részeges apjával él egy kalyibában, amely magasan a vízszint fölé épült. De a víz a monszunesőkkel minden évben jön, és akinek nem volt elég pénze vagy esze ahhoz, hogy megfelelően védekezzen, annak mindenét elmossa az ár.

A nagy füzet (német-francia-magyar-osztrák film, 2013., rendező Szász János, 109 perc)

A film egy – a második világháború idején túlélni igyekvő – ikerpár megrázó története. A gyerekek magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a „nagy füzet”-be. Lejegyzik sorra azokat az állomásokat, ahogyan a túlélés érdekében tudatosan, szélsőséges eszközökkel megedzik testüket és lelküket. A film parabola arról, hogy milyen pusztító hatással van a háború és a magára hagyottság a gyermeki pszichére. A két ikerfiú a háború embertelenségével, a felnőttek morális züllésével szemben kialakítja saját, kőkemény erkölcsi törvényeken alapuló szabályrendszerét. Megedzik testüket és lelküket, bármit túlélnek, és ha kell, halált is osztanak.”

A házban (Dans la maison, francia film, 2012., rendező: François Ozon, 105 perc)

Germain középkorú, fásult irodalomtanár új osztályt kap, és a tanév kezdetén ki is osztja az egyszerű feladatot: a diákok írjanak fogalmazást a hétvégéjükről. Claude Garcia szemtelen őszinteséggel leírja, hogy a szombatot Raphael Artole korrepetálásával töltötte, azzal a hátsó szándékkal, hogy beleshessen ebbe a középosztálybeli otthonba, amit a parkból egész nyáron figyelt. Germain mint az első adagot megízlelt függő csap le Claude írásaira, és megkezdődik Rapháék „feltárása”. Claude hétről-hétre ír róluk, ezekből a beszámolókból ismerjük meg Rapha anyját, apját, végül Raphát magát. Claude beférkőzik az otthonba, a megfigyelés pedig sajátos pusztítássá alakul át.

Fuss, fiú (Lauf, Jung, lauf, német- francia-lengyel film, 2013, rendező: Pepe Danquart, 112 perc)

A nyolcéves Srulik 1942-ben menekül el a varsói gettóból. Hogy egyedül is túlélje a háború borzalmait, előbb egy gyerekcsapathoz szegődik, és az erdőben próbál boldogulni, majd felveszi a Jurek nevet és keresztény árvának kiadva magát egy lengyel farmon keres menedéket. A megpróbáltatások közepette zsidó identitása elveszni látszik. Találkozik olyan emberekkel, akik jutalom fejében elárulják és megverik őt, de olyanokkal is, akik az életüket kockáztatva segítenek neki. Srulik kitartását egy szörnyű baleset is próbára teszi, ám még ekkor sem adja fel a küzdelmet saját életéért.

Lore (német-osztrák-angol film, 2012., rendező: Cate Shortland, 109 perc)

A 17 éves Lore négy testvérével marad egyedül a 2. világháborút elvesztő, romjaiban álló Németországban. A fiatal lány egyik pillanatról másikra válik felnőtté, és a menekülés viszontagságai között szembesül szüleinek a nemzetiszocialista múltjával. Lore számára véget ér a gyermekkor, a túlélésért folytatott küzdelem nemcsak szüleinek és a náciknak a bűneivel szembesíti, hanem az életben maradásnak az árával. A gyerekek által megtett hosszú út egy jelképes utat is jelent. Egyrészt az új helyzetnek, az árvaságnak, az otthontalanságnak – egyébként ésszel nehezen érthető valóságának az érzelmi megélését. Másrészt a gyerekek emocionális fejlődését a természet szépségének és a háború pusztításainak kettős „megélt” élménye kíséri.

***

A filmklub vetítései 2015-ben folytatódnak: január 13-án a Mi vagyunk a legjobbak című svéd filmet nézzük meg együtt. A vetítések programjáról és pontos időpontjáról – a korábbiakhoz hasonlóan – tájékoztatunk a Suli-mozi és az OFOE Facebook oldalán, és részletes tájékoztatást adunk az OFOE honlapon.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek