A Szülőnek Lenni Program
 Engem személyesen 3 évtizede foglalkoztat, hogy hogyan lehet, nem a saját szülői vágyaink, hanem a gyerekeinkben levő lehetőségek szerint segíteni a növekedésüket, fejlődésüket, a boldog gyerekkorukat és a felnőtté válásukat. 2012-ben szerveztük meg az első Szülőnek lenni konferenciát, és ezzel a rendezvénnyel indult el a program. El szerettük volna érni, hogy egy olyan országos szülői tanácsadói hálózat jöjjön létre, amely korszerű elméleti és módszertani tudás birtokában közvetlen segítséget tud nyújtani a családoknak. Hogy a szülőség legyen a társadalmi közbeszéd része, az ezzel kapcsolatban összegyűlt tudások váljanak a családok hétköznapjainak gyakorlatává.
A családról, a gyerekekről és a szülőkről az utóbbi időkben rengeteg elméleti és gyakorlati tudás halmozódott fel, s bővül folyamatosan. Ezek a tudások segíthetnek megérteni a mai családok működését, és választ adni a társadalom és a családi kapcsolatok hagyományos és új kérdéseire. Jelenleg azonban kevés olyan fórum működik, amelyek révén ezek a tudások eljuthatnának a szülők széles köréhez. A mi társadalmunkban nem divat szülőként tanácsot kérni. Pedig minden családban felmerülhetnek olyan problémák, amelyeket külső segítséggel hatékonyabban meg lehetne oldani.
A család alaphelyzetben, az apa, az anya és a gyerek(ek) közössége, de ez sokszor nem így alakul. Ma már sokféle lehet a család: bármely okból egyszülős, újraházasodott mozaik-, több generációban együtt élő család. Nem ritka, hogy gyerekek úgy kapnak új testvért, hogy az elvált szülő új társa „hozza magával” őt. A család tehát többféleképpen szerveződhet, de a legfőbb családi funkciókat mindig azok látják el, akikkel a gyerek huzamos ideig, vagy akár csak időszakosan együtt él.
 Ennek a primér közösségnek a hatására bontakoznak (vagy nem bontakoznak) ki a gyerekekben rejlő képességek, mutatkozik meg az egyéni érdeklődés. Ez ad mintát az életmódra, az életvitelre, egymással és a világgal való kapcsolat alakítására, hat a gyerek értékvilágának formálódására. A velük együtt élő felnőttek mutatják a gyerekeknek a legintenzívebben a párkapcsolati, valamint a női és férfi szerepmintát. Bármilyen is az adott család, végső soron szülői szerepet lát el a gyerek fejlődésében.
A Szülőnek Lenni Program célja
- A szülők ösztönzése arra, hogy igyekezzenek minél több ismeretet szerezni a gyerekek fejlődéséről és fejlődésük általános jellemzőiről
- Szülői tanácsadók felkészítése az egyéni és csoportos tanácsadásra
- A bevált gyakorlatok közzététele
- A tanácsadók és a hasonló élethelyzetben levő szülők tapasztalatcseréjének elősegítése
A 2012 óta végzett tevékenységeink
- Szülőnek lenni konferencia az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karral és a Magyar Pedagógiai Társasággal együttműködve, 3 alkalommal (2012-2014).
- Családterápiás folyamatok a Vöröskereszt Budapesti CSÁO-ban
- Szülő klubok, általános iskolák részére
- Tájékoztató, pedagógusok részére, a szülő, gyerek pedagógus kapcsolat nehézségeiről és lehetőségeiről
- Szülő csoportok munkahelyi szervezésben
- Szülői tanácsadás, családterápia
- Folyamatos tájékoztatás és interakció a program honlapján.
Néhány tapasztalat
A szülők számára gyakran meglepő, hogy ők maguk milyen erős hatással vannak saját gyerekük személyiségének alakulására. Hogy milyen nagy szerepet játszhat a gyerek viselkedésében például az, hogy a szándék- vagy a következményetika érvényesül-e a családban, vagy, hogy a szülő a teljesítményt vagy az erőfeszítést méltányolja-e jobban.
Általában nincsenek tisztában azzal, hogy az ő hozzáállásuk már csecsemőkortól kezdve befolyásolja, miként alapozódik meg a gyerek belső kontrollossá válása, illetve hogy mennyire lesz képes életútja során kockázatot vállalni, felelős döntéseket hozni.
Számos szülő számára megdöbbentő felismerés, hogy mennyire más a gyerek reakciója az érzelmi (affektív) és az értelmi (kognitív) énjével való kapcsolatba lépésnél, és mennyire fontos, hogy mindig azon a módon folytassuk a kommunikációt, ahogyan az első impulzust kapjuk.
Januárra tervezett programunk 
MOZAIK/PATCHWORK családok működése
Beszélgetés, tapasztalatcsere, tudásbővítés
- a különvált szülők kapcsolata
- a mozaikszülő helye a családban
- új testvérek „születnek”
- hogyan neveljük egymás gyerekeit
- az új párkapcsolat nehézségei
- kapcsolat a bővebb családdal
- a korábbi családi szokások
6 – kora esti – alkalommal, január 20-tól.
Hozd el a témád, és tégy aktívan a megoldásért, a saját fejlődésedért!
További információ: www.szuloneklenni.hu -- Linkek
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 ofoe Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.
--
Márta Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm
--
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
 ofoe Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli
--
László Krisztina Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina
--
Eleonóra Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.
--
Németh Zoé Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?
--
ofoe Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése