A Szülőnek Lenni Program
 Engem személyesen 3 évtizede foglalkoztat, hogy hogyan lehet, nem a saját szülői vágyaink, hanem a gyerekeinkben levő lehetőségek szerint segíteni a növekedésüket, fejlődésüket, a boldog gyerekkorukat és a felnőtté válásukat. 2012-ben szerveztük meg az első Szülőnek lenni konferenciát, és ezzel a rendezvénnyel indult el a program. El szerettük volna érni, hogy egy olyan országos szülői tanácsadói hálózat jöjjön létre, amely korszerű elméleti és módszertani tudás birtokában közvetlen segítséget tud nyújtani a családoknak. Hogy a szülőség legyen a társadalmi közbeszéd része, az ezzel kapcsolatban összegyűlt tudások váljanak a családok hétköznapjainak gyakorlatává.
A családról, a gyerekekről és a szülőkről az utóbbi időkben rengeteg elméleti és gyakorlati tudás halmozódott fel, s bővül folyamatosan. Ezek a tudások segíthetnek megérteni a mai családok működését, és választ adni a társadalom és a családi kapcsolatok hagyományos és új kérdéseire. Jelenleg azonban kevés olyan fórum működik, amelyek révén ezek a tudások eljuthatnának a szülők széles köréhez. A mi társadalmunkban nem divat szülőként tanácsot kérni. Pedig minden családban felmerülhetnek olyan problémák, amelyeket külső segítséggel hatékonyabban meg lehetne oldani.
A család alaphelyzetben, az apa, az anya és a gyerek(ek) közössége, de ez sokszor nem így alakul. Ma már sokféle lehet a család: bármely okból egyszülős, újraházasodott mozaik-, több generációban együtt élő család. Nem ritka, hogy gyerekek úgy kapnak új testvért, hogy az elvált szülő új társa „hozza magával” őt. A család tehát többféleképpen szerveződhet, de a legfőbb családi funkciókat mindig azok látják el, akikkel a gyerek huzamos ideig, vagy akár csak időszakosan együtt él.
 Ennek a primér közösségnek a hatására bontakoznak (vagy nem bontakoznak) ki a gyerekekben rejlő képességek, mutatkozik meg az egyéni érdeklődés. Ez ad mintát az életmódra, az életvitelre, egymással és a világgal való kapcsolat alakítására, hat a gyerek értékvilágának formálódására. A velük együtt élő felnőttek mutatják a gyerekeknek a legintenzívebben a párkapcsolati, valamint a női és férfi szerepmintát. Bármilyen is az adott család, végső soron szülői szerepet lát el a gyerek fejlődésében.
A Szülőnek Lenni Program célja
- A szülők ösztönzése arra, hogy igyekezzenek minél több ismeretet szerezni a gyerekek fejlődéséről és fejlődésük általános jellemzőiről
- Szülői tanácsadók felkészítése az egyéni és csoportos tanácsadásra
- A bevált gyakorlatok közzététele
- A tanácsadók és a hasonló élethelyzetben levő szülők tapasztalatcseréjének elősegítése
A 2012 óta végzett tevékenységeink
- Szülőnek lenni konferencia az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karral és a Magyar Pedagógiai Társasággal együttműködve, 3 alkalommal (2012-2014).
- Családterápiás folyamatok a Vöröskereszt Budapesti CSÁO-ban
- Szülő klubok, általános iskolák részére
- Tájékoztató, pedagógusok részére, a szülő, gyerek pedagógus kapcsolat nehézségeiről és lehetőségeiről
- Szülő csoportok munkahelyi szervezésben
- Szülői tanácsadás, családterápia
- Folyamatos tájékoztatás és interakció a program honlapján.
Néhány tapasztalat
A szülők számára gyakran meglepő, hogy ők maguk milyen erős hatással vannak saját gyerekük személyiségének alakulására. Hogy milyen nagy szerepet játszhat a gyerek viselkedésében például az, hogy a szándék- vagy a következményetika érvényesül-e a családban, vagy, hogy a szülő a teljesítményt vagy az erőfeszítést méltányolja-e jobban.
Általában nincsenek tisztában azzal, hogy az ő hozzáállásuk már csecsemőkortól kezdve befolyásolja, miként alapozódik meg a gyerek belső kontrollossá válása, illetve hogy mennyire lesz képes életútja során kockázatot vállalni, felelős döntéseket hozni.
Számos szülő számára megdöbbentő felismerés, hogy mennyire más a gyerek reakciója az érzelmi (affektív) és az értelmi (kognitív) énjével való kapcsolatba lépésnél, és mennyire fontos, hogy mindig azon a módon folytassuk a kommunikációt, ahogyan az első impulzust kapjuk.
Januárra tervezett programunk 
MOZAIK/PATCHWORK családok működése
Beszélgetés, tapasztalatcsere, tudásbővítés
- a különvált szülők kapcsolata
- a mozaikszülő helye a családban
- új testvérek „születnek”
- hogyan neveljük egymás gyerekeit
- az új párkapcsolat nehézségei
- kapcsolat a bővebb családdal
- a korábbi családi szokások
6 – kora esti – alkalommal, január 20-tól.
Hozd el a témád, és tégy aktívan a megoldásért, a saját fejlődésedért!
További információ: www.szuloneklenni.hu -- Linkek
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot
((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).
--
Tóth Zoltán Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán
--
ofoe Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)
--
ofoe Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)
--
Mohácsi Katalin Tisztelt OFOE!
Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin
--
Sasváriné Rita Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné
--
ofoe Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.
--
Márta Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm
--
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése