A Szülőnek Lenni Program
 Engem személyesen 3 évtizede foglalkoztat, hogy hogyan lehet, nem a saját szülői vágyaink, hanem a gyerekeinkben levő lehetőségek szerint segíteni a növekedésüket, fejlődésüket, a boldog gyerekkorukat és a felnőtté válásukat. 2012-ben szerveztük meg az első Szülőnek lenni konferenciát, és ezzel a rendezvénnyel indult el a program. El szerettük volna érni, hogy egy olyan országos szülői tanácsadói hálózat jöjjön létre, amely korszerű elméleti és módszertani tudás birtokában közvetlen segítséget tud nyújtani a családoknak. Hogy a szülőség legyen a társadalmi közbeszéd része, az ezzel kapcsolatban összegyűlt tudások váljanak a családok hétköznapjainak gyakorlatává.
A családról, a gyerekekről és a szülőkről az utóbbi időkben rengeteg elméleti és gyakorlati tudás halmozódott fel, s bővül folyamatosan. Ezek a tudások segíthetnek megérteni a mai családok működését, és választ adni a társadalom és a családi kapcsolatok hagyományos és új kérdéseire. Jelenleg azonban kevés olyan fórum működik, amelyek révén ezek a tudások eljuthatnának a szülők széles köréhez. A mi társadalmunkban nem divat szülőként tanácsot kérni. Pedig minden családban felmerülhetnek olyan problémák, amelyeket külső segítséggel hatékonyabban meg lehetne oldani.
A család alaphelyzetben, az apa, az anya és a gyerek(ek) közössége, de ez sokszor nem így alakul. Ma már sokféle lehet a család: bármely okból egyszülős, újraházasodott mozaik-, több generációban együtt élő család. Nem ritka, hogy gyerekek úgy kapnak új testvért, hogy az elvált szülő új társa „hozza magával” őt. A család tehát többféleképpen szerveződhet, de a legfőbb családi funkciókat mindig azok látják el, akikkel a gyerek huzamos ideig, vagy akár csak időszakosan együtt él.
 Ennek a primér közösségnek a hatására bontakoznak (vagy nem bontakoznak) ki a gyerekekben rejlő képességek, mutatkozik meg az egyéni érdeklődés. Ez ad mintát az életmódra, az életvitelre, egymással és a világgal való kapcsolat alakítására, hat a gyerek értékvilágának formálódására. A velük együtt élő felnőttek mutatják a gyerekeknek a legintenzívebben a párkapcsolati, valamint a női és férfi szerepmintát. Bármilyen is az adott család, végső soron szülői szerepet lát el a gyerek fejlődésében.
A Szülőnek Lenni Program célja
- A szülők ösztönzése arra, hogy igyekezzenek minél több ismeretet szerezni a gyerekek fejlődéséről és fejlődésük általános jellemzőiről
- Szülői tanácsadók felkészítése az egyéni és csoportos tanácsadásra
- A bevált gyakorlatok közzététele
- A tanácsadók és a hasonló élethelyzetben levő szülők tapasztalatcseréjének elősegítése
A 2012 óta végzett tevékenységeink
- Szülőnek lenni konferencia az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karral és a Magyar Pedagógiai Társasággal együttműködve, 3 alkalommal (2012-2014).
- Családterápiás folyamatok a Vöröskereszt Budapesti CSÁO-ban
- Szülő klubok, általános iskolák részére
- Tájékoztató, pedagógusok részére, a szülő, gyerek pedagógus kapcsolat nehézségeiről és lehetőségeiről
- Szülő csoportok munkahelyi szervezésben
- Szülői tanácsadás, családterápia
- Folyamatos tájékoztatás és interakció a program honlapján.
Néhány tapasztalat
A szülők számára gyakran meglepő, hogy ők maguk milyen erős hatással vannak saját gyerekük személyiségének alakulására. Hogy milyen nagy szerepet játszhat a gyerek viselkedésében például az, hogy a szándék- vagy a következményetika érvényesül-e a családban, vagy, hogy a szülő a teljesítményt vagy az erőfeszítést méltányolja-e jobban.
Általában nincsenek tisztában azzal, hogy az ő hozzáállásuk már csecsemőkortól kezdve befolyásolja, miként alapozódik meg a gyerek belső kontrollossá válása, illetve hogy mennyire lesz képes életútja során kockázatot vállalni, felelős döntéseket hozni.
Számos szülő számára megdöbbentő felismerés, hogy mennyire más a gyerek reakciója az érzelmi (affektív) és az értelmi (kognitív) énjével való kapcsolatba lépésnél, és mennyire fontos, hogy mindig azon a módon folytassuk a kommunikációt, ahogyan az első impulzust kapjuk.
Januárra tervezett programunk 
MOZAIK/PATCHWORK családok működése
Beszélgetés, tapasztalatcsere, tudásbővítés
- a különvált szülők kapcsolata
- a mozaikszülő helye a családban
- új testvérek „születnek”
- hogyan neveljük egymás gyerekeit
- az új párkapcsolat nehézségei
- kapcsolat a bővebb családdal
- a korábbi családi szokások
6 – kora esti – alkalommal, január 20-tól.
Hozd el a témád, és tégy aktívan a megoldásért, a saját fejlődésedért!
További információ: www.szuloneklenni.hu -- Linkek
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése