OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. március 7.
» Hozzászólások (0)

MI – Egy osztályfőnök feljegyzései

15. Álom, álom, édes álom...!

2015. február 27.

Reméltem, hogy végre lesz egy nyugis hetünk. Az biztos, hogy a remény hal meg utoljára, a nyugalomra még mindig várni kell.

Hétfőn délelőtt gyanútlanul megyek be. Ül a portán egy anyukának látszó felnőtt. Elmentem mellette vagy harminckétszer, amikor is érkezik N. Ő az egyik baba, aki az állam gondoskodását élvezi. Mondja, itt az anyukája és velem akar beszélni. Nahát! Most látom életemben először! A kislány legalább 10 évig nem látta az anyját. Édesapja egyedül nevelte, próbált neki mindent megadni erején felül is. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy kilátástalan helyzetbe került. A kislány hallani sem akart az anyjáról, mert nem tudta megbocsátani neki, hogy elhagyta. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallottam, hogy anya és apa újra együtt vannak. N. nem volt ettől boldog, mert szerinte apukája mindenben az anyukájának ad igazat, és neki a kistesó mellett már semmi esélye. Persze N. nem az igazmondás bajnoka. Nagy játékos! Mindenkinek azt mondja, amiről azt gondolja, hogy hallani akarja. Hosszú ideig képes megvezetni felnőttet, gyereket. Én már savanyúval sem eszem azt, amit mond. Persze tudom, hogy ezek a játszmák a túlélést segítik(???), de azért borzasztó, hogy ez az első, amit megtanít nekik a gyermekotthoni lét! Hónapok óta problémás a viselkedése az otthonban, de nekem nincs vele különösebb bajom. Azt is régen tudom, hogy gátlástalanul és erőszakosan átgázol bárkin, ha a pillanatnyi érdekei azt kívánják. Ez nem új, ilyennek ismertük meg elsősként, amikor még apukája volt a gondviselője. Nem ő legnépszerűbb, de tartanak tőle, ezért pillanatnyilag sikeres. Mostanság abból adódnak a gyermekotthoni konfliktusai, hogy szerelembe esett egy 19 éves fiúval. És a hírek szerint már „árkon-bokron túl van”. A nevelői aggódnak, de tehetetlenek. Annyit tudtak tenni, hogy a fiút áttették egy lakásotthonba. De a kimenők alkalmával bármi megtörténhet. És a hírek szerint meg is történik! Nos, anyuka hasonló gondokról beszélt. Mondta, hogy mennyire aggódik, sőt azt is vállalja, hogy megbüntetik, mert a kapcsolattartásukat korlátozták. Csak az otthonban találkozhat a gyerekkel. De inkább nála legyen a kislány hétvégén mint a fiúval. Hát... ehhez képest már azt hallom, hogy anyuci a kistesóval és a 19 éves fiúval együtt érkezett az otthonba és vitte ki a kislányt magával, annak rellenére, hogy ezt az ügyeletes nevelő határozottan tiltotta. Széééééééép!!!!! Megpróbáltam meggyőzni anyát egy-két dologról, de ahogy az később kiderült, nem sok sikerrel. Anyuka széke még ki sem hűlt, érkezett a vadiúj gyám. Nagyon határozott nő, úgy tűnik, nem lehet egykönnyen átverni. Hosszasan beszélgettünk, megegyeztünk, hogy segítjük egymás munkáját. Beszélt a kislánnyal is. Neki is előadott egy történetet, ami persze köszönő viszonyban sem volt azzal, amit nekem, amit a gyermekotthonban, esetleg az édesanyjának mondott.

Másnap kiborult a bili a csoportban is. Panaszkodott O. Legjobb barátnői státusza néhány hete megingott, mert szólni mert, hogy nem falaz tovább, amit N. csinál, az rá nézve egy életveszély. Ebbe nem szóltunk még bele, ez kettejük konfliktusa, próbálják megoldani! (Én azért próbáltam feltűnés nélkül figyelni. A feszültség érezhető volt, de látszólag nyugvópontra került a dolog.) De most új helyzet alakult. N. már megpróbálta megszervezni az osztálytársakat. Arra akarta rábírni őket, hogy szigeteljék el O-t, mert az nem igaz barát(???), aki elárulja őt, mert nem maszatolja el a disznóságait. Persze nem így fogalmazott, de ha valaki nem elég dörzsölt (márpedig egy 13-14 éves nem feltétlenül az), az gondolhatta azt is, hogy itt valami borzalmas „árulás” történt. Pedig nem! O. kiborult, nagyon rosszul esett neki. Gondoltam, ez már az egész csoportot érinti, beszélnünk kell róla.

Kértem, mondják el, mi is történt valójában. Volt ott minden! Ahogy meséltek, úgy kezdtek megvilágosodni. Mert N. mindenkinek egy kicsit másképp mondta el a sérelmeit. Attól függően, mit akart annál a gyereknél elérni. Egy dolog volt azonos: O-nak egy szót se arról, hogy ők beszéltek! Most viszont beszélhettek! Mondták is. És a végén ők maguk fogalmazták meg, hogy legközelebb egy ilyenbe nem sétálnak bele. Mert hallgattassék meg a másik fél is! Arra a következtetésre jutottak, hogy N. gátlástalansága gyávasággal párosult. Körülírták, hogy az „árulás” stimmel, de nem O. árulta el N-t, hanem fordítva. Próbáltam megértetni velük, hogy nem az az „igaz barát”, aki mindenre rábólint, aki mindig mindenben egyetért, hanem az, aki őszintén megmondja, ha a másik valami ostobaságot készül csinálni, hogy abból baj lehet. És lehet, hogy az akkor és ott nagyon fáj, de inkább akkor fájjon, mint később, amikor már az esetleges súlyos következményeket kell elviselni. Annyit azért elmondtam N-nek, hogy a felnőtt életben sem kedvelik a gátlástalanságot, a mindenkin való keresztül gázolást. Felhívtam a figyelmét, hogy attól, hogy szőke, kék szemű, fehér bőrű, még rá is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint mindenki másra. Kértem, gondolkodjon el, mert abból még sok baja lesz, hogy mindig mindenért másokat hibáztat.

És még csak kedd volt!

Kíváncsi voltam, N-re nézve lesz-e valamiféle következménye a beszélgetésünknek. Megpróbálják-e most ők kirekeszteni? De nem! Megértették volna, nem a kirekesztés a megoldás? Ez szupeeeeeer!!!!! Némi távolságtartást azért éreztem, de kirekesztésről szó sincs.

Csak nehogy eseménytelenül teljenek a további napok, szerdán este munkaközösségi megbeszélést tartottunk. A téma: a differenciálás fontossága. Azt terveztük, hogy mi, felsős csoportnevelők közös javaslatokat fogalmazunk meg ebben a témakörben. És ezekkel a javaslatokkal megkeressük az oktatói munkaközösséget. Erre a programra bejelentkezett az igh. is. Igen, pontosan, a kedvenc föci szakosunk. Persze 5 perc alatt eljutottunk az általános elvárásoktól a földrajzig. Hogy miért nem lehet differenciált leckét adni, hogy mekkora gond a rengeteg tananyag. És akkor ő most nem tud semmit tenni azon kívül, hogy majd tudja, kitől mit és milyen mélységig kérdezzen. Persze rögtön azután, hogy hetente legalább egyszer röppentyűt írnak. Mondtuk neki, mind a két tanszobán föcit tanultunk, másra nem jutott idő. Pedig csak röpire készültünk. Válasz: elég, ha a munkafüzetből tanulnak(!!!???). Amúgy meg a tanulószoba-vezetés módszerével van baj, mi vagyunk a hibásak. Mondtam, jöjjön, aztán mutassa meg bátran, hogyan kéne csinálni. Csak el ne felejtse, hogy nekünk nem órát kell tartanunk, hanem lehetőséget biztosítani az önálló tanulásra. És ha szükséges, segítséget nyújtani. Ettől kiakadt. Hebegett, habogott, mondta a magáét, de tanulószoba-vezetést nem vállalt. Viszont, ha majd jön ellenőrizni, akkor aztán megmondja a tutit! Most komolyan, tényleg mi vagyunk a tökéletesen alkalmatlanok?

Már majdnem átsuhant az agyamon, hogy erre a hétre elég volt ennyi, amikor jött igazgató bácsi és szóla: jön pénteken a szupervizor és beül a hetedikbe ellenőrizni. Fizika óra lészen. És tudja, hogy minden oké, de legyen rend és tisztaság is. Haha. Állandó rendcsinálásban vagyunk, ennek ellenére mindig kupi van. Mert napi 10 órát vannak ezek a szegény kölykök ugyanabban a teremben. És bármily hihetetlen, de ott élnek! De persze rend lesz!

Mondom a kisdedeknek: most este 6 óra. Kitakarítottak, rend van. Holnap első óra tesi, tehát nincsenek az osztályban. Második óra német, vigyázzanak a rendre. Tízórai után söprögessenek össze (mint bármikor, máskor is). Haradik óra technika. Fiúk a műhelyben, lányok a kiskonyhában. Szóval...

És eljőve a péntek. És eljőve a negyedik óra.

Igazgató bácsi szünetben referál: Minden nagyon rendben volt, mindenki úgy viselkedett, ahogy ezt a hetediktől már megszoktuk. Kérdezem tőle: Layos is rendesen viselkedett? Válasz: mondtam, hogy mindenki. Kérdezem tőle (minden gyereket személyesen és név szerint is ismer): Tudod, hogy ki a Layos? Mire ő: Nem! Ki az a Layos???

Hát ez óriási!!!! Layos olyan jó volt, hogy észre sem vették! Pedig ott ül N. mellett, a padban.

„Minden nagyon rendben volt.” Miért nem vagyok meglepve? És miért vagyok már megint nagyon büszke?

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek