OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. március 7.
» Hozzászólások (0)

MI – Egy osztályfőnök feljegyzései

15. Álom, álom, édes álom...!

2015. február 27.

Reméltem, hogy végre lesz egy nyugis hetünk. Az biztos, hogy a remény hal meg utoljára, a nyugalomra még mindig várni kell.

Hétfőn délelőtt gyanútlanul megyek be. Ül a portán egy anyukának látszó felnőtt. Elmentem mellette vagy harminckétszer, amikor is érkezik N. Ő az egyik baba, aki az állam gondoskodását élvezi. Mondja, itt az anyukája és velem akar beszélni. Nahát! Most látom életemben először! A kislány legalább 10 évig nem látta az anyját. Édesapja egyedül nevelte, próbált neki mindent megadni erején felül is. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy kilátástalan helyzetbe került. A kislány hallani sem akart az anyjáról, mert nem tudta megbocsátani neki, hogy elhagyta. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallottam, hogy anya és apa újra együtt vannak. N. nem volt ettől boldog, mert szerinte apukája mindenben az anyukájának ad igazat, és neki a kistesó mellett már semmi esélye. Persze N. nem az igazmondás bajnoka. Nagy játékos! Mindenkinek azt mondja, amiről azt gondolja, hogy hallani akarja. Hosszú ideig képes megvezetni felnőttet, gyereket. Én már savanyúval sem eszem azt, amit mond. Persze tudom, hogy ezek a játszmák a túlélést segítik(???), de azért borzasztó, hogy ez az első, amit megtanít nekik a gyermekotthoni lét! Hónapok óta problémás a viselkedése az otthonban, de nekem nincs vele különösebb bajom. Azt is régen tudom, hogy gátlástalanul és erőszakosan átgázol bárkin, ha a pillanatnyi érdekei azt kívánják. Ez nem új, ilyennek ismertük meg elsősként, amikor még apukája volt a gondviselője. Nem ő legnépszerűbb, de tartanak tőle, ezért pillanatnyilag sikeres. Mostanság abból adódnak a gyermekotthoni konfliktusai, hogy szerelembe esett egy 19 éves fiúval. És a hírek szerint már „árkon-bokron túl van”. A nevelői aggódnak, de tehetetlenek. Annyit tudtak tenni, hogy a fiút áttették egy lakásotthonba. De a kimenők alkalmával bármi megtörténhet. És a hírek szerint meg is történik! Nos, anyuka hasonló gondokról beszélt. Mondta, hogy mennyire aggódik, sőt azt is vállalja, hogy megbüntetik, mert a kapcsolattartásukat korlátozták. Csak az otthonban találkozhat a gyerekkel. De inkább nála legyen a kislány hétvégén mint a fiúval. Hát... ehhez képest már azt hallom, hogy anyuci a kistesóval és a 19 éves fiúval együtt érkezett az otthonba és vitte ki a kislányt magával, annak rellenére, hogy ezt az ügyeletes nevelő határozottan tiltotta. Széééééééép!!!!! Megpróbáltam meggyőzni anyát egy-két dologról, de ahogy az később kiderült, nem sok sikerrel. Anyuka széke még ki sem hűlt, érkezett a vadiúj gyám. Nagyon határozott nő, úgy tűnik, nem lehet egykönnyen átverni. Hosszasan beszélgettünk, megegyeztünk, hogy segítjük egymás munkáját. Beszélt a kislánnyal is. Neki is előadott egy történetet, ami persze köszönő viszonyban sem volt azzal, amit nekem, amit a gyermekotthonban, esetleg az édesanyjának mondott.

Másnap kiborult a bili a csoportban is. Panaszkodott O. Legjobb barátnői státusza néhány hete megingott, mert szólni mert, hogy nem falaz tovább, amit N. csinál, az rá nézve egy életveszély. Ebbe nem szóltunk még bele, ez kettejük konfliktusa, próbálják megoldani! (Én azért próbáltam feltűnés nélkül figyelni. A feszültség érezhető volt, de látszólag nyugvópontra került a dolog.) De most új helyzet alakult. N. már megpróbálta megszervezni az osztálytársakat. Arra akarta rábírni őket, hogy szigeteljék el O-t, mert az nem igaz barát(???), aki elárulja őt, mert nem maszatolja el a disznóságait. Persze nem így fogalmazott, de ha valaki nem elég dörzsölt (márpedig egy 13-14 éves nem feltétlenül az), az gondolhatta azt is, hogy itt valami borzalmas „árulás” történt. Pedig nem! O. kiborult, nagyon rosszul esett neki. Gondoltam, ez már az egész csoportot érinti, beszélnünk kell róla.

Kértem, mondják el, mi is történt valójában. Volt ott minden! Ahogy meséltek, úgy kezdtek megvilágosodni. Mert N. mindenkinek egy kicsit másképp mondta el a sérelmeit. Attól függően, mit akart annál a gyereknél elérni. Egy dolog volt azonos: O-nak egy szót se arról, hogy ők beszéltek! Most viszont beszélhettek! Mondták is. És a végén ők maguk fogalmazták meg, hogy legközelebb egy ilyenbe nem sétálnak bele. Mert hallgattassék meg a másik fél is! Arra a következtetésre jutottak, hogy N. gátlástalansága gyávasággal párosult. Körülírták, hogy az „árulás” stimmel, de nem O. árulta el N-t, hanem fordítva. Próbáltam megértetni velük, hogy nem az az „igaz barát”, aki mindenre rábólint, aki mindig mindenben egyetért, hanem az, aki őszintén megmondja, ha a másik valami ostobaságot készül csinálni, hogy abból baj lehet. És lehet, hogy az akkor és ott nagyon fáj, de inkább akkor fájjon, mint később, amikor már az esetleges súlyos következményeket kell elviselni. Annyit azért elmondtam N-nek, hogy a felnőtt életben sem kedvelik a gátlástalanságot, a mindenkin való keresztül gázolást. Felhívtam a figyelmét, hogy attól, hogy szőke, kék szemű, fehér bőrű, még rá is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint mindenki másra. Kértem, gondolkodjon el, mert abból még sok baja lesz, hogy mindig mindenért másokat hibáztat.

És még csak kedd volt!

Kíváncsi voltam, N-re nézve lesz-e valamiféle következménye a beszélgetésünknek. Megpróbálják-e most ők kirekeszteni? De nem! Megértették volna, nem a kirekesztés a megoldás? Ez szupeeeeeer!!!!! Némi távolságtartást azért éreztem, de kirekesztésről szó sincs.

Csak nehogy eseménytelenül teljenek a további napok, szerdán este munkaközösségi megbeszélést tartottunk. A téma: a differenciálás fontossága. Azt terveztük, hogy mi, felsős csoportnevelők közös javaslatokat fogalmazunk meg ebben a témakörben. És ezekkel a javaslatokkal megkeressük az oktatói munkaközösséget. Erre a programra bejelentkezett az igh. is. Igen, pontosan, a kedvenc föci szakosunk. Persze 5 perc alatt eljutottunk az általános elvárásoktól a földrajzig. Hogy miért nem lehet differenciált leckét adni, hogy mekkora gond a rengeteg tananyag. És akkor ő most nem tud semmit tenni azon kívül, hogy majd tudja, kitől mit és milyen mélységig kérdezzen. Persze rögtön azután, hogy hetente legalább egyszer röppentyűt írnak. Mondtuk neki, mind a két tanszobán föcit tanultunk, másra nem jutott idő. Pedig csak röpire készültünk. Válasz: elég, ha a munkafüzetből tanulnak(!!!???). Amúgy meg a tanulószoba-vezetés módszerével van baj, mi vagyunk a hibásak. Mondtam, jöjjön, aztán mutassa meg bátran, hogyan kéne csinálni. Csak el ne felejtse, hogy nekünk nem órát kell tartanunk, hanem lehetőséget biztosítani az önálló tanulásra. És ha szükséges, segítséget nyújtani. Ettől kiakadt. Hebegett, habogott, mondta a magáét, de tanulószoba-vezetést nem vállalt. Viszont, ha majd jön ellenőrizni, akkor aztán megmondja a tutit! Most komolyan, tényleg mi vagyunk a tökéletesen alkalmatlanok?

Már majdnem átsuhant az agyamon, hogy erre a hétre elég volt ennyi, amikor jött igazgató bácsi és szóla: jön pénteken a szupervizor és beül a hetedikbe ellenőrizni. Fizika óra lészen. És tudja, hogy minden oké, de legyen rend és tisztaság is. Haha. Állandó rendcsinálásban vagyunk, ennek ellenére mindig kupi van. Mert napi 10 órát vannak ezek a szegény kölykök ugyanabban a teremben. És bármily hihetetlen, de ott élnek! De persze rend lesz!

Mondom a kisdedeknek: most este 6 óra. Kitakarítottak, rend van. Holnap első óra tesi, tehát nincsenek az osztályban. Második óra német, vigyázzanak a rendre. Tízórai után söprögessenek össze (mint bármikor, máskor is). Haradik óra technika. Fiúk a műhelyben, lányok a kiskonyhában. Szóval...

És eljőve a péntek. És eljőve a negyedik óra.

Igazgató bácsi szünetben referál: Minden nagyon rendben volt, mindenki úgy viselkedett, ahogy ezt a hetediktől már megszoktuk. Kérdezem tőle: Layos is rendesen viselkedett? Válasz: mondtam, hogy mindenki. Kérdezem tőle (minden gyereket személyesen és név szerint is ismer): Tudod, hogy ki a Layos? Mire ő: Nem! Ki az a Layos???

Hát ez óriási!!!! Layos olyan jó volt, hogy észre sem vették! Pedig ott ül N. mellett, a padban.

„Minden nagyon rendben volt.” Miért nem vagyok meglepve? És miért vagyok már megint nagyon büszke?

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek