OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. március 24.
» Hozzászólások (1)

Ez történt a Digitális nemzedék 2015 konferencián

Kozmaköltészet – Friss Forgácsok1

Mikor 2010 májusában állásinterjúra érkeztem a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolába (ebben az évben diplomáztam a Pázmány magyar-német tanári szakán), az aulában megcsodálhattam a végzősök vizsgamunka-kiállítását. Az egyedi tervezésű, szép fabútorokat. Arra gondoltam, vagy talán meg sem fogalmazódott bennem, csak éreztem, jó lenne itt tanítani. Talán itt lenne esélyem arra, hogy a diákok „formálandó anyagként” tekintsenek a nyelvre is. Titkos vágyam volt, hogy hasonló hangulatú óráim legyenek (na jó, legalább megközelítőleg és időnként), mint Lackfi Jánosnak és Vörös Istvánnak, akikhez kreatív írásra jártunk az egyetemen. Ezekre az órákra akkor is bejártunk, ha nem volt „névsor”, és sosem vártuk a végét, nem, azt vártuk, hogy legyen megint. Mert „belülről” ismerkedtünk a költészettel, és úgy tanultunk, ahogy egyébként szerintem mindent tanulni kellene – örömmel.

Egy bölcsészlány álmai és a valóság... Eleinte nem voltam benne biztos, hogy találkozni fognak. 2010 szeptemberében kezdtem magyart tanítani. A srácoknál nem volt szöveggyűjtemény. Meg nem is figyeltek különösebben. Viszont telefonoztak. Állandóan telefonoztak.

Először csak zárt Facebook-csoportokat hoztam létre, mert, amit a táblára felírtam, az nem igazán jutott el hozzájuk, gondoltam, hátha majd így. A (meglehetősen reménytelen) házi feladatok helyett egy idő után elkezdtem feltenni azokat a szövegeket, melyeket az órákon írtak. Mert arra viszonylag hamar kaphatóak lettek. Először szlengre „fordítottunk” klasszikusokat. Vagyis inkább ők, nagyon sok új kifejezést tanultam tőlük. Az akkor 9. osztályos Sallai Alex „Hamlet-mónológja” aztán annyi lájkot kapott, hogy arra gondoltam, „kinyitjuk” a dolgot, és létre hozok egy nyitott csoportot, hadd kapcsolódjon be minden, szövegírásra fogékony diák, és hadd legyen egy „virtuális szöveggyűjteményünk” – hiszen egy ilyen csoportban lehetőség van a dokumentumok mentésére is. Így lett a „Kozmaköltészet – Friss Forgácsok”, még 2012-ben:

A szöveg egyébként, ami a diákoknál először komolyabb sikert aratott, így szól (- hála a csoport dokumentumainak, vissza tudtam keresni, különben kizárt, hogy még meglenne):

Sallai Alex: Shakespeare után szabadon:

Lenni vagy nem lenni, ez itt a vaker,
Akkor jó az ember, ha tűri, mint egy fater.
Cinkjei minden cuccát megszüntetni stukkerral,
Egy álom se rendelkezik ilyen dzsukellal.
Szíve keserű, mint az egyhetes káposzta,
Rázkódásaival az epilepsziát rám hozta.
Van egy célom, ezt kéri fönt a nagytesó,
Megmurdelni, beájulni és összeesni, mint egy régi Peugeot.
Talán flesselni, csak ez a para,
Beállva nincs gond, csak finomabb a kaja.
Ha lerázzuk ezt a földi trét
Eszünkbe juthat egy földi rét
A nyomorékokat hosszan élteti,
Ki lenne rusnya, vén, ezt senki se kérheti.
Sunyik revansot vesznek, nagyképű forma dölyfét,
Gyűlölt exe hülyesége, pör-halasztott kölykét.
A hivatal keménykedései, adózhatnak az emberek
S sípcsontrúgást, amivel, nagyzolnak a gengszterek.
Ha megpunnyadna egy bicska miatt, ki akarna manuskodni,
Izzadva meg büdösen kinek van kedve tanúskodni?
Ha parázásunk miatt nem jönnek a turisták,
Kedvünk ne csesszük el, pakold,itt egy krumpliszsák.
Jelen van a genya, mint egy anonimnak, lazán belekötni,
Lehet, hogy én gyáva leszek, de nem fogok a szájába beleköpni

Hogy beinduljon, először írtam egy körüzenetet olyan diákjaimnak, akikről már tudtam, hogy kissé „fertőzöttek”, hogy segítsenek beindítani az oldalt. Tegyenek fel saját vagy egyszerűen csak kedvelt szövegeket, a költészethez valami módon kapcsolódó videókat, képeket, bármit. És persze hívjanak meg új tagokat. Hamarosan egész sokan bekapcsolódtak, olyanok is, akiket nem tanítok.

A csoport a Kozmában egyébként már régebb óta működő „irodalmi kávéház” „forgalmát” is jelentősen fellendítette – évente kétszer-háromszor rendezünk kollégáimmal egy délutánt, mikor összegyűlnek a szövegalkotó diákok és tanárok. Van zene, tánc, szövegfelolvasás, sőt, egy ideje – igen – „sztár-vendég”.

Még facebook-on írtam Lackfi Jánosnak 2013-ban, hogy nem kapcsolódna-e legalább virtuálisan a csoporthoz. Mégis csak „menő” lenne, ha lenne köztünk egy Igazi Költő… Hittem is meg nem is, hogy válaszolni fog, nem reméltem, hogy egyáltalán emlékszik még rám a sok-sok volt tanítványa közül. De az én szeretett Mesterem azonnal válaszolt, csatlakozott a csoporthoz, sőt, még posztolt is időnként, egyszer még a kozmások szövegét is átírta:

Menyhárt Mátyás, Barabás Csongor, Sallai Alexander:

A faszerkezet összeillesztése

(stílusgyakorlat – ismeretterjesztő stílus)

A művelet a fa legyalulásával, megtisztításával kezdődik – hogy minden simán menjen. Egy jellegzetes mozdulatsorral előkészítjük a megmunkáláshoz. Ha szép lassan csináljuk, akkor elkerülhetjük a fölösleges tennivalókat. Lényegében a faanyag nedvessége határozza meg a művelet sebességét, ráadásul a merev anyaggal biztosabb munkát végezhetünk. Csak akkor helyezhetjük be az imént említett faanyagot, ha a rés nagysága megfelelő. Miután néhányszor belepróbáltuk a faanyagot, az arra enged következtetni, hogy a rés megfelelő, beleengedhető az enyv. A rés körüli enyvet eltávolítjuk, ezek után 10 – 20 perces szünetet illik tartani. A jó munka elvégzésével a munkavállaló és a megrendelő is boldogan távozik.

Lackfi János átdolgozása:

Tisztítod a fát, apafej, és gyalulod, mint állat,
minden simán megy, ne parázz, egy Isten se jobb nálad!
Kajakra előkészítjük az alapos megmunkálást,
ha szépen, lassan dolgozol, nem olyan, mint a hányás.
A faanyag nedvességétől függ a művelet sebessége,
merev anyaggal jobban megy - mire gondoltál, hé, te?
A faanyag csak akkor illik pontosan a résbe,
ha a szakikám előtte pöpecül kivéste.
A faanyagot próbáljuk be illesztés előtt párszor,
s beengedhetjük az enyvet, ha már tutira bepásszol.
Távolítsuk el gondosan a rés körüli enyvet,
ezek után a csókák tíz-húsz percet pihennek...
Ha jó a munka, nyomd a denszet s a megrendelő pucsít,
tolja a lét, és a tetejébe ad egy nagy ötös pacsit!

Ezen annyira felbátorodtam, hogy vettem egy nagy levegőt, és meghívtam Jánost a 2014 novemberében megrendezett irodalmi kávéházra. Mentegetőztem, hogy nem tudunk fizetni, meg így, úgy, közben már szinte megbántam, hogy hogy is jutott eszembe egy ilyen merész ötlet – de szerencse, hogy eszembe jutott, mert tényleg eljött!!! Sőt! Nem hittem, hogy lehet fokozni, de az első alkalom annyira megtetszett neki, hogy azóta mindegyik irodalmi kávéházra eljött, és elvileg remélhetjük, hogy a jövőben is megtisztel minket.

Ezekről az alkalmakról néhány videó is megtekinthető – diákok vették fel a mobiljukkal, szóval a minőség nem az igazi, de valami csak „átjön”:



Mostanra már egyébként nem „csupán” Lackfi János az egyetlen „híresség” a csoportban. A „slam poetry” szintén fontos része a kozmás „irodalmi életnek” – a műfaj nagyon inspirálóan hat a tanítványaim egy jelentős részére. Emiatt még 2013-ban Pion Istvánnal vettem fel a kapcsolatot, szintén Facebookon, mert személyesen nem ismertük egymást, de „amúgy” évfolyamtársak voltunk a Pázmányon, gondoltam, hátha… Először azért írtam neki, hogy legyen kedves, küldjön nekem pár tanulmányt a műfaj hátteréről, hogy mégse a wikipédiáról állítsam össze az érettségi tételt. István nagyon készséges volt, kérésemre hamarosan csatlakozott a csoporthoz is.

Aztán jött a 2014-es Pilvaker, melyre elmentünk a diákokkal, de nagy csalódást jelentett, hogy a slammereket az utolsó pillanatban „kicenzúrázták”. Írtam Istvánnak, hogy ez milyen rosszul érintett minket. Ő annyira a szívére vette a dolgot (bár természetesen nem tehetett a dologról), hogy 2014 májusában eljött hozzánk személyesen, sőt, jött vele még Csider István, Kemény Zsófi és Simon Márton is, és tartottak nekünk egy felejthetetlen slam-délutánt. Azóta persze ők is csatlakoztak a csoporthoz. Horváth Kristóf akkor nem tudott jönni, de 2014 őszén ő is ellátogatott hozzánk, slam-work shop-ot tartani az érdeklődő diákoknak. Valami lehet itt a levegőben, mert neki is annyira rokonszenves lett a dolog, hogy idén áprilisban újra eljön hozzánk. Természetesen most már ő is „virtuális Kozmaköltő”.

Egyébként pedig a „kozmaköltők” hétről hétre küldtek szövegeket a Klubrádió 2014 őszén induló, „Hátaztán” című, „slam poetry-műsorába”, melynek állandó rovata volt a „Vándorszöveg”: tíz megadott szó felhasználásával, megadott témára kellett szöveget írni. (Szerencsére újra indult!) A diákok aktivitásában a műsor szerkesztői is láthattak fantáziát, mert az egyik műsorból felhívtak minket, és készült egy rövid interjú a kozmaköltőkről.

A csoport életében szintén fontos állomás volt, hogy Kukorelly Endrével is megismerkedtem, akinek csatlakoztam a Kortárs magyar irodalom a közoktatásban nevű csoportjához a Facebookon.

Kukorelly Endre 2014 decemberében megosztotta ebben a csoportban egy cikkemet, amit a kozmás irodalomtanításról írtam – ezek után nagyon sok „külsős” is csatlakozott hozzánk. Már nemcsak kozmás diákok, de más iskolák tanulói, sőt, néhány egyetemista is posztolja időnként a szövegeit.

Itt tartunk most..

Sulyok Blanka

„A Digitális nemzedék konferencián muzsikált és táncolt ma csapatunk, ahol egykori egyetemi szaktársam, majd kollégám, a fanyűvő tanoncokat rím- és dallamfaragásra is motiváló Sulyok Blanka is előadott (a zenekarban pedig énekelt és hegedült). Saját dalt, illetve roma és magyar folkot játszottunk jazzes-swinges ízekkel.” (Nádudvari Péter)

1Sulyok Blanka a Hidak – Kultúraközvetítés a magyartanításban című szekcióban mutatkozott be.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2015. április 1.
Itt a konferencián való szereplés videója:
https://www.youtube.com/watch?v=mwpmR_MQH_o&feature=youtu.be, Sulyok Blanka: http://bit.ly/1GKDCRa
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek