OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. április 2.
» Hozzászólások (1)

Iskolák a határon

A határon innen, nem a határon túl. Nem mintha ott minden zöldebb lenne, vagy kolbászból lenne az iskola kerítése. Ott is lelövik néha egymást, és persze, hogy ott is megverik egymást a vécében, ott is gond a drog, meg a társadalmi egyenlőtlenség. Ott is küzdenek a diszlexiával és a figyelemzavarok ezer formájával. Ott is vannak ostoba törvények. Nem idealizálom a finn oktatást sem. De azért mégiscsak más itthon, mint a vasfüggöny túloldalán. Tudom, hogy ma már nincs vasfüggöny. De két oldala még mindig van. Innen nézve is van nyugati oldala, és onnan nézve is van keleti oldala.

Etekintetben az első kulturális sokk 1990-ben ért, amikor a SOTE külföldi hallgatókból álló csoportját és a magyar hallgatókat egymás mellett láttam ugyanazon vizsgára várva. Azóta tudom, hogy mennyire más itthon a közoktatás, mint másutt. Véletlenül sem a tantárgyi tudásról beszélek. Hanem minden másról.

Persze lehet utálni, hogy nálunk szorongásra nevelnek, de szerintem ez hungarikum. Mint a liba tömése. Ami persze európai szemmel nem túl egészséges, és nem is különösen állatbarát, dehát nem is azért csináljuk. Ottlik iskoláján kint van a tábla, hogy ő ide járt iskolába. Felfoghatatlan. Mintha büszkén hirdetné egy intézmény, hogy ők rendelték el Szerb Antal deportálását. Én nem lennék büszke. De valahogy ez az ország mégiscsak büszke. Sírva vigad a magyar. Valahogy elégedettek vagyunk legbelül ezzel az egésszel ami van. Büszkék vagyunk a libatömésre, mert hungarikum, a szúrós akácokra, mert hungarikum, és a szorongásra és ezer egyéb bajra nevelő közoktatásunkra, az öngyilkossági rátánkra, és az elfogyasztott töményszeszre is.

Én nem látom annyira vészesnek az elmúlt pár év iskolareformjait. Félreértés ne essék, egyetlen pozitív jelző sem jut eszembe, amivel méltatni lehetne. Esetleg a „komikus”. Bár az lehet, hogy ilyen kontextusban nem is pozitív a közvélekedés szerint.

Azért nem látom annyira vészesnek, mert már rég mindegy. Nem tudom, hogy valójában történelmi távlatokból nézve az egészet tényleg érdemben rosszabb lett-e a helyzet. A közoktatás halott és már nem csak foltok vannak rajta és merev, hanem dögszaga is van.

Idáig csak csöndben tűrtük, hogy túl ritkán van cigány az elitiskolák padjaiban, és alapvetően fehérekkel töltik ezeket a helyeket, most már törvénybe is iktatták, hogy ezt lehessen. Legkevésbé sem csökkentve a súlyát ennek a történésnek, legkevésbé sem elhessegetve a történelmi felelősségét mindenkinek, aki nem dobálja meg paradicsommal a megfelelő politikust (illetve a nem megfelelő politikust), mindenképp lássunk tisztán a tekintetben, hogy a közoktatásra ez még nincs napi szinten hatással. Enélkül is szegregáló, és rossz a közoktatásunk.

Persze hajmeredve hallgatjuk az újabbnál újabb ostoba, végiggondolatlan szabályokat. Amiben a legszomorúbb, hogy nem is feltétlenül rossz szándékkal történnek. És biztos, hogy egyik másik problémát ténylegesen meg is oldják. De a közoktatás nem most lett rossz.

Pár éve nem foglalkozom az oktatásüggyel. Megvan a magam baja. Gyerekeket nevelek, pénzt keresek hozzá. Épp elég feladat. Most iskolát kell választani. Nem gondoltam volna, hogy ebben az országban talál engem ez az év. Nem is igazán gondoltam bele, hogy itthon fognak iskolába járni a picinyeim. Az ovival még valahogy kihúztuk, találtunk egy hozzánk hasonlóakból verbuválódott magánovit. De az iskolakeresés gyomorpróbáló.

Aki nem lép egyszerre... (Szűcs Édua grafikája)

Járom sorra az iskolákat. Hallgatom az anyukákat, apukákat beszélgetni. Nézem a gyerekeket, a „minta” órákat, és a „játékos” „foglalkozásokat”. Küzdök nagyon, hogy saját savanyú pedagógusaim keserű utóízét lenyeljem már végre, hogy ne a múltam darabjait öklendjem fel egy-egy lélektelenre meszelt iskola sarkában. Hát nehezen megy. Kurvanehezen.

Nem tudok már nyelni. Halmozom a nyílt napokat, az igazgatói tájékoztatókat. Fetrengek a szakértelem hiányában, a hozzá nem értésben, a tényleges figyelem hiányában. A hibás rutinná silányított csodákban, az önámításban, és vállalhatatlan kompromisszumokban, a beteg közoktatásban. Valahogy úgy, ahogy egyesek nem tudják balesetekről, vérző tetemekről, gnóm emberekről levenni a szemüket. Csak állok bambán, és irigylem azokat, akiknek térkép e táj. Keresem az utolsó biztos pontot amikor még a világ máshogy működött. De nem találom.

Csengenek vissza a mondatok, amiket az igazgatók, elsős tanító nénik mondanak. A legtöbb bemutatkozót végig sem tudtam ülni. Elönt a keserű düh. A szomorúság.

Virágoznak a fák, tavasz van, éled a természet, és elkeseredetten gondolok a közoktatásra, amire annyi évet szántam az életemből. Persze majd az én gyerekemnek megoldjuk valahogy, találtunk egy iskolát a város határában. Ha nem veszik fel, majd alapítunk megint egy iskolát. De ha arra gondolok, hogy a többiek meg azokba az iskolákba fognak járni, amiket megnéztem, akkor nem lesz jó itthon élni. Szomszéd anyuka is kinézett a gyereknek egy iskolát. Ha nem veszik fel, ő inkább visszamegy Londonba. Hát ez van.

Termeljük újra azokat az iskolákat, amik termelik újra azokat a gyerekeket, akik majd tanárjelöltek, oktatás-politikusok és szülők lesznek, és majd termelik újra ezeket az iskolákat, hozzá azokat a szabályzókat, amik ezt még fixebben tartják.

Sokáig hittem abban, hogy majd a világlátott diákok, a más kultúrákba is élt pedagógusok, amikor itthon tanítani fognak, akkor majd hoznak valami olyat, amire szükségünk van. Ma már látom, hogy ez tévedés. A legtöbb nem jön haza.

Sokáig hittem, hogy egy-egy feltűnően értelmes szakértő majd valahogy segít ezen az egészen. Azt látom, hogy a kispadon ülnek, vagy a lelátón. Legkevésbé sem leplezve undoromat a jelenlegi rezsimmel szemben, mindenképp szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem az elmúlt pár évben volt csak így.

Azt hiszem abba kéne hagyni az oktatás megváltoztathatóságába vetett hitet. Az oktatás nem egy önálló egzisztenciával rendelkező szervezeti egysége a társadalom intézményrendszerének, hanem egy lenyomata csupán. Minden reform, ami ennek átalakítására irányul, annyira reális és annyira életszerű, mint saját árnyékunkat felsöpörni egy lapátra.

A közoktatással ez az ország igazából elégedett. A kisebbséghez tartozik mindenki, aki nem. Ez van.

Hanczár Gergely

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Leiner Károly | 2015. április 2. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Nem irigyellek Gergő! Ha ma lennének a gyerekeim iskola előtt, akkor egyik se járna iskolába, tanítanám őket itthon: harmad-negyed idő alatt messzebbre érnének,mint a többiek és szárnyaik is megmaradnának. Persze nekem pedagógusként könnyű...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
--
2019.06.13.
Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője
Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás címmel a minap a hvg.hu-n megjelent cikkemre rengeteg komment érkezett. Általában elolvasom ugyan a cikkeimre érkező vélemé...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek