Ez történt a Digitális nemzedék konferencián
A tanár mint felhasználóbarát felület 
Hogyan lehet az olvasást megszerettetni a Z generációval, hogyan tudjuk a klasszikus írott kultúrát átadni nekik? Magyartanárként napi szinten teszem fel magamnak a kérdést. Amivel találkozom, az egy ördögi kör, egy önmagába visszatérő, önmagát erősítő folyamat: a Z generáció nem olvas, ezért a szókincse szűk, tehát a szövegértése gyenge. Emiatt nem szeret olvasni, még a könnyen befogadható szövegek is csak rövid ideig kötik le, tehát nem vagy alig olvas – így a szókincse nem bővül, a szövegértése gyenge… s megint elölről. Mivel a diák az iskolában nehéz és/vagy terjedelmes szövegekkel találkozik, alapélménye a frusztráció, és elfordul az iskolától. Teheti, hiszen van egy másik világ, aminek mobiltelefonja és internetkapcsolata révén úgyis folyamatosan jelenlévő tagja, s ez a világ ráadásul csupa olyasmit kínál, ami számára nem frusztráló, sőt vonzó: rövid szövegeket, képeket s az énképének pozitív megerősítését, helyenként már-már nárcisztikus visszaigazolását.
 Gergelyi Katalin a Digitális nemzedék konferencián
A diákokat beszippantó virtuális világ, ami miatt a tanuló csak fizikailag van jelen az órán, azért is vonzó, mert a befogadása könnyű. A digitális kultúra fogyasztását felhasználóbarát felületek biztosítják: itt minden könnyen elérhető. Ez a világ azt sugallja: az iskola felesleges, hiszen itt mindent sokkal könnyebben és gyorsabban megkapsz. Tanári próbálkozásaimban igyekszem felvenni a versenyt ezzel a felhasználóbarát világgal, és azzal kísérletezem, hogy néhány ponton áttörjem a nem olvasás és a szövegértési problémák ördögi körét, illetve „felhasználóbarátabb” környezetet teremtsek az iskola falain belül. Ilyen kísérletek a Facebook vagy a Google Dokumentumok használata, a játékosítás különböző formái projektekben vagy önállóan.
A Facebook bevonása a munkába azt eredményezheti, hogy a diákok által gondosan és folyamatosan alakított imidzsben helyet kap egy-két olyan gondolat, ami az iskolai tanulmányokból származik. Ha a diák megosztja egy tanulási célokra létrehozott oldalon önálló alkotását vagy véleményét, ezzel az alakítgatott énképének részévé teszi intellektuális teljesítményét, amit esetleg amúgy nem szokott megtenni. Ilyesmi derült ki legalábbis számomra a Facebookon létrehozott Felvilágosodás oldal használatakor, illetve ezt tudtam meg az utána kapott visszajelzésekből.
A Google Dokumentumok használata személyességet, szoros tanár-diák kapcsolatot és pozitív tanulói attitűdöt teremthet – azon túlmenően, hogy egy hosszú időn át közösen szerkesztett megosztott dokumentum már önmagában is nagyon hatékonyan fejleszti az íráskészséget.
A jatékosítás pedig az az eszköz, pontosabban eszközöknek azon tárháza, ami a leginkább képes a diákokat bevonni az iskolai munkába – főleg az olyan diákokat, akik amúgy nagy mértékben elutasítják azt. Egy projekt, aminek a produktuma egy társasjáték; online tesztek, melyeket eleve beépített „jutalom” játékok szakítanak meg – ezek olyan eszközök, amiktől a diáknak nagy eséllyel kedve lesz a tananyaggal is foglalkozni. Ha a játékosítás nemcsak a projekt produktumát, a különböző órai feadatokat érinti, hanem az értékelésben is helyet kap, akkor a játék nagy mértékben, közvetlenül növeli a hatékonyságot, a folyamatos (nem csak fizikai) jelenlétet, az érdeklődést és a tanulói aktivitást.
Tanári munkámban az utóbbi időkben ezekkel az eszközökkel kísérleteztem, s úgy vélem, érdemes ezen a módon folytatni a tanításról való gondolkodást. A diákok visszajelzései pozitívak, számukra ez a fajta munka talán már nem frusztráló, hanem inkább motiváló. Tapasztalom, hogy világaink azért bizonyos pontokon összeérhetnek: a kultúraközvetítés újfajta módjai ígérnek még sikereket.
-- Linkek
-- » Kommentálom
Hozzászólások
Gergelyi Katalin | 2015. április 4. Kedves Kolléga!
Nem egészen értem a "jelentkeztem Önöknél"-t, de a többire hadd válaszoljak röviden: valóban nem egyszerű az innovatív tanári magatartás, de szerintem jóval többen tanulják, képviselik ma már, mint gondolná. Magam is váltottam munkahelyet, de nem emiatt, és az elmúlt 7 évben nem rekesztődtem ki "az okos pedagógusok társadalmából". Talán nem reménytelen annyira a dolog. Köszönöm a szerencsekívánatokat, Önnek is a lehető legjobbakat kívánok tisztelettel. Kedves Tanárnő!
Évekkel ezelőtt jelentkeztem Önöknél a témába vágó lehetőség felvázolásával. Nem érdekelt senkit. Több, mint 10 évvel ezelőtt egy szakközépiskolában megvalósítottam azt, hogy együtt dolgozzunk ki egy témát a diákokkal. Hamarosan kirúgtak onnan. 15 évvel ezelőtt egy pályázati megbeszélésen derült ki, előbb, vagy utóbb minden innovációra képes alkotót elbocsájtott a szakma. Az alap probléma az, hogy a pedagógus született információ átadó. Nem viseli el az "okoskodókat", legyen az kolléga, szülő, vagy diák. "Ez van, ezt kell megtanulni, ezt kell szeretni és kész". Az a néhány ember, aki ettől az elvtől különbözik, ki is rekesztődik az okos pedagógusok társadalmából. Ez egyértelmű, sok évtizedes tapasztalatomon alapuló vélemény. Ezért aztán az ABC vége utáni legújabb nemzedék le fogja seperni az életéből biblia szerű igehirdetésen alapuló képzést, a pedagógusok pedig szaladhatnak a diákok Facebook típusú utólérése irányába, de mindig le fognak maradni. Sok sikert |
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
Gyimesi Krisztina Kedves OFOE!
Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).
Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta
--
Láng Róbert T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm
--
Szodrai Csilla Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla
--
OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése