OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. április 12.
» Hozzászólások (2)

„Az a szörnyű, hogy eljutottunk a diktatúrák utolsó mozgatórugóihoz. Magunkhoz.”

A kormány minősítési rendszerének köszönhetően talán soha nem volt a pedagógustársadalom olyannyira megosztott, mint most. Van, aki személyes, egzisztenciális okokból, más elvi, morális megfontolásokból döntött úgy, hogy részese lesz-e a rendszernek, feltölti-e a portfólióját, elkezdi-e minősíteni a saját kollégáit vagy sem.

Az egyik oktatási facebook csoportban színpadra kívánkozó, valódi dráma bontakozott ki a pedagógusok vitája során, érintve a minősítési rendszer szinte valamennyi problémáját, rávilágítva a megosztottság okaira.

Ezúton közöljük a szerkesztett, ám a lényegét tekintve változatlanul hagyott beszélgetést, úgy, ahogy azt az élet a színpadra írta.

Hedvig: Hogy nem ő írta a portfóliót? Az könnyen megesik. Láttam én már olyan intézményvezetőt, aki nem maga írta a portfólióját, hanem egy kolléganővel íratta meg...

Éva: A tanulói füzeteket, a naplót és egyéb dokumentumokat a tanfelügyelők fogják nézni. A minősítők az órához kapcsolódó tematikus tervet, óravázlatot és csoportprofilt kérnek. A védéshez a PPT-n kívül az előzetesen elküldött kérdésekre szóban kérnek választ. Nem kell semmi a tanulóktól! Vagy a fotókhoz kérnek szülői beleegyező nyilatkozatot? Fotó elvileg már nem lehet a portfólióban, de sokan mégis töltöttek fel a diákokról fotókat.

Gabi: Kedves Éva! Tudsz arról valamit, hogy miért ragaszkodnak a ppt-hez még olyan esetekben is, ahol a kolléga még az életben nem használhatott ilyet eszköz híján? Ugyanis ezzel hivatalosan elismerik, kinyilvánítják, hogy az egésznek halovány köze sincs a valósághoz! Íróasztalnak avagy gyerekeknek dolgozunk?

Éva: Mostanában mindenütt azt tapasztalom, csak az számít, hogy a papíron mi van! Az orvos több napot ír kórházi tartózkodásra a valóságnál, a beteg semmit sem javul, de papíron "gyógyult állapotban távozott", a szerelő nem talál hibát a gépen, de a papírra ráírja, hogy „javítva” és még sorolhatnám. Egyre jobban távolodnak az elvárások a valóságtól - minden területen!

Gabi: A különbség csupán annyi, hogy az orvos a kórháznak akar több pénzt, amikor 4 nap helyett 5-öt ír a papírra, de nem ez a központi elvárás, felülről, sőt, ha kiderülne, megbüntetnék, mert ez csalás. A pedagógusoknál pedig ez a csalás lett törvénybe építve, és felülről jön az elvárás, miközben fent is tudják, hogy azért nincs eszköz, mert fent nem adnak rá pénzt.

Judit: Éva, amit ír írsz, azt elmondod szakértői fórumokon is? Vagy az úgy van, hogy tudjátok, hogy sz...r a rendszer, de ha már belementetek, kapjátok a mesterfizetést, akkor csináljátok? Hogyan néztek bele így a tükörbe? Vagy ezek a mondataid csak a ***nak szólnak, mert tudod, hogy itt icipicit kritikusabb a tömeg?

És az volt még szép és visszataszító baleset, ahogy a mesternek jelentkezők óráit diákok vették fel és csináltak belőle feltölthető anyagot a szabadidejükben. Többször fordult fel a gyomrom azokban a napokban...

Éva: Judit, Gondolod, hogy ezekről a kérdésekről nem beszélünk szakértői fórumokon? Nem kell elmondanom, elmondja más. Mindenki érzi, látja a problémákat és sok vita folyik arról, hogyan lehet emberségesen megoldani. A különbség annyi, hogy a szakértői csoportban az adott keretek között keresnek megoldást, ebben a csoportban a kereteket nem fogadjátok el. Többen panaszkodtatok, hogy ez a rendszer árkot ás a tanárok közé. Én azt látom, hogy csak az ásót fektették közénk, de az árkot azok ássák, akik ismeretlenül a másik tábor ellen szítanak. Sok szakértőt ismerek. Legtöbben kiváló szakemberek, akik netes fórumokon önzetlenül nyújtanak szakmai segítséget ingyen, a szabadidejükben. Igen, bevállalták a szakértői munkát. Ettől ők rossz emberek, rossz tanárok lettek?! Ti ástok árkot a két tábor közé, amikor „takonygerincűnek”, „kápónak” ...stb. nevezitek saját kollégáitokat. Nem lenne jobb, ha ez a két tábor inkább összefogna? Ha gyűlölködéstől mentes párbeszédet folytatna? Ha megpróbálnánk megérteni egymás gondolatait, indítékait?

Judit: De, jobb lenne, ha a két tábor összefogna, mondjuk például nem kellene ezt a megalázó procedúrát elszenvedni senkinek, mert lett volna annyi gerinc (kemény, csontból) a pedagógustársadalomban, hogy ebbe nem megy bele. Hogy kikéri magának.

A *** úgy indult, hogy tagjai tiltakoznak az ellen az embertelen oktatási (bocs, köznevelési) rendszer ellen, amit ez a kormány csinált. Én csak azt nem értem most már, hogy lehet úgy tiltakozni, hogy része vagy a rendszernek. Sőt, nem része, hanem tevékeny résztvevője.

Tényleg van az a pénz, amiért az embernek korpás a haja?

Amúgy én folyamatosan megpróbálom megérteni a másik indítékait, esküszöm, de a másik nem hajlandó nekem megmagyarázni, hogy ez az egész miért jó. Te magad írod, Éva, hogy mostanában csak az számít, ami a papíron van, hogy eltávolodnak az elvárások a valóságtól. Valószínűleg te magad is érzed, hogy 777 indikátor, a gyönyörű szakszavak ismerete, a portfólió csillivillire csinálása nem tesz valakit jó tanárrá, jobbá, mint a másik. De akkor miért? Mivel magyarázzátok ti, szakértők, hogy kell, ettől jobb lesz? Miért mentetek bele? Tényleg szeretném érteni, de nem megy.

Magdi: Én picit megengedőbb vagyok, ha úgy tetszik. Van ismerősöm, aki kvázi sírva kért bocsánatot, hogy végigcsinálta (az amúgy rettenetes procedúrát, vizsgákat stb.) és mester, „kápó” lett, de pár éve van a nyugdíjig, beteg férje stb. és ez 100 eFt-ot jelent havonta. Nem beszélve a nyugdíjáról majdan. Ő amúgy valóban szuper tanár, pedagógus, kolléga. Olyan, aki a belét dolgozza ki a gyerekekért, kollégáiért. És végtelenül tisztességes... Szóval azt gondolom, hogy ez a dolog nem fekete-fehér. És igen! Az lett volna a legjobb, ha EGYSÉGES tud lenni a szakma és EGYSÉGESEN int ennek az egésznek be... De lássuk be: voltak, vannak nyertesei a rendszernek. Akik valóban (bocsánat a szerencsétlen kifejezésért) valóban P1-be valók, nyertek... Ők valóban tisztességes béremelést kaptak és elégedetten lapítottak/lapítanak a tanáriban. De nagyon messzire mentünk eredeti posztomtól...

Éva: Judit! Én Ped. 1. vagyok. 4 diplomám van, az első háromnál örömmel tanultam, a negyediket, a szakvizsgát azért csináltam, mert az egyetemen arra biztattak bennünket, hogy a szakvizsgások automatikusan ped.2. fokozatba kerülnek. Nem így történt. Úgy döntöttem nem hagyom! Nagy levegőt vettem, megírtam a portfóliót, megcsináltam a tanfelügyelői és a minősítői tanfolyamot 100%-os eredménnyel. Minősítettek, erről tanúsítványt kaptam, 100%-os eredménnyel mesterpedagógus lettem. Ekkor kiderült, hogy a gyakorlati éveimet rosszul számolták ki, ezért nem jelentkezhettem volna a tanfolyamra, sőt a portfóliót is csak novemberben írhattam volna meg. Mivel pár hónappal előbb, áprilisban töltöttem fel, ezért semmisnek tekintik, hiába a 100%-os minősítés. Ha pár hónappal több gyakorlatom lenne, akkor akár végig bukdácsolhattam volna a tanfolyamot, elég lett volna méltányossági kérelmet írnom és újra vizsgáznom. A tudás hiánya megbocsátható, helyrehozható lett volna, a pár hónap hiánya nem. Teszem a dolgom, tanulok, dolgozom, ha elgáncsolnak, akkor felállok és keresek egy másik utat. Egyre dühödtebben! De van két egyetemista fiam, egyedülállóként gondoskodom róluk, és ha többet kell tanulnom vagy dolgoznom a jövőjük érdekében, akkor megteszem, mert nekik csak én vagyok! Én máshogy láttam és látom most is ezt a munkát, mint Ti. Egy okból nem bántam meg ezt a tortúrát: tényleg nagyszerű embereket ismertem meg a tanfolyamon!!! Ezért bánt, ha őket bántjátok ahelyett, hogy megismernétek, megértenétek őket. Ez nem más, mint saját félelmeitek, indulataitok kivetítése. Nem egymás ellen kellene fordulnunk!!!

V.É.: És befizették? Sokadjára? Kérdés nélkül? Hát akkor nem tudom, hogy miért siránkoznak, tessék szeretni, övék a rendszer, maguknak építik! (És nem kéne csodálkozni azon, hogy akik ELEVE nem értettek egyet vele és azóta sem alkudtak meg, nem nagyon értik és mérgesek ... hogy mindig vannak olyanok, akik hol ezért, hol azért, de beszállnak. Mások hátán is, mások kárára is. Nem kellett volna. Már az elején .... most nem lenne a rendszer sem.)

És mit tudtak volna csinálni, ha mindenki marad ped1, nem akad senki, aki önként és dalolva indul a másikat minősíteni hülyébbnél hülyébb „indikátorok” alapján? Semmi. A rendszer bebukik. De mindig vannak, akik úgy érzik, hogy akkor most eljött az ő idejük...

N.G.: Éva, nagyon sokan vagyunk olyanok, akik szintén nehéz helyzetben vagyunk. (Mármint anyagilag.) Aki minősítőnek áll, az mások életéről dönt. Esetleg olyanokéról, akik még nála is rosszabb anyagi körülmények között élnek, és számukra az „elkaszálás”; egyenlő lenne a lassú éhenhalással. Ezt hogy bírja a lelkiismerete annak, aki minősítőnek áll?

Éva: Miért? Engem az óralátogatások vonzottak, a tapasztalatcsere, új kapcsolatok kiépítése és persze a pénz. Soha nem gondoltam arra, hogy bárkit is elkaszálnék. Éppen ellenkezőleg!!! Az általam ismert szakértők sem így mennek órát látogatni!

N.G.: Éva, az teljesen irreleváns, hogy te mit gondoltál. Ha minősítő leszel, el fogsz kaszálni kollégákat. Ha akarod, ha nem. Erre készülj fel. A rendszert így találták ki. Sok az eszkimó és kevés a fóka. Ne legyenek illúzióid! Nem véletlenül mondjuk (sajnos egyre kevesebben), hogy egyetlen megoldás az lett volna, ha szolidaritásból senki nem tölt fel portfóliót, és nem áll be a rendszerbe. Óralátogatásra, tapasztalatcserére lehetett volna menni szaktanácsadóként is, sőt, egyszerű tanárként is, esetleg egy-egy EU-s projekt keretében. A több pénz pedig nyilván vonzó, ezt megértem, de azzal tisztában kell lenni, hogy az oktatásban elvonások voltak/vannak/lesznek. Vagyis ha valakinek több pénz jut, azt onnan veszik majd el, hogy másnak meg semmi. Még tisztességes végkielégítés sem. Ha ti, minősítők lepontozzátok. Márpedig le fogjátok pontozni, mert ezt kell majd tennetek. Ha nincs elég indikátora meg kompetenciája, meg istencsudája.

Éva: Nyáron kellett döntenem, hogy szakértő vagy szaktanácsadó szeretnék lenni. A főnököm szaktanácsadó lett, én a másikat választottam. Eddig én voltam, akitől elvontak. Most szerettem volna a„;csókos” oldalon állni, de - úgy látszik - ez nem az én utam, nem áll jól nekem ez a szerep.

Magdi: Szívem szakad meg amúgy kollégáimért, akiket most, a szünet után fognak egyből minősíteni. Falfehérek, kivannak idegileg... Persze nem egyformán, vérmérséklettől függően, de el van .... a szünetük. Meg egyáltalán!!!

J.H.: Én már azon a ponton nem szállnék be, amikor azt mondják: ha megcsinálod a szakvizsgát automatikusan ped2. leszel. Minden szakvizsgával rendelkező valóban jobb tanár-e azoknál, akiknek épp szakvizsgájuk nincs? Nem. Ha körülnézel a tantestületben, valóban a jobbak léptek-e előre? Nem. Tehát a rendszer nem igazságos. Ezt lehetett látni a legeslegelején is. A legtöbben, akik beszálltak, tudták, hogy nem érdemeik szerint kerülnek saját kollégáik felé. Számomra már itt megtörtént az „ősbűn”. De persze ez egyéni ízlés kérdése.

Éva: A szakvizsga felértékelődését én sem értem! Azzal viszont nem értek egyet, hogy "ősbűn" lenne olyan papír megszerzése, amivel jobban kereshetek. A csekkeket nem tudom a fene nagy önérzetemmel kifizetni! Saját pénzemen végeztem el, tanítás mellett. Nem helyettesített senki emiatt egyszer sem, a munkámat ugyanúgy elvégeztem. Tanultam, beadandó dolgozatokat írtam, vizsgáztam, szigorlatoztam, szakdolgozatot írtam, államvizsgáztam. Miért ne lehetett volna ezt értékelni?

N.G.: Éva, ezért mondjuk, hogy a rendszer rossz. Ha korábban a rossz oldalon álltál, azaz elvontak tőled, akkor az azt jelenti, hogy korábban is rossz volt. Mert milyen dolog már az, hogy valakit csak így visszavágjanak a rajtvonalra x év után? Sajnálatos módon most a többség a rossz döntésre rosszul reagált (vagy sehogy). Mindenki a vesztese ennek (vagy ha még nem az, előbb-utóbb az lesz. Így vagy úgy.)

Éva: Egyszer az életben szerettem volna a zsírosbödön mellé ülni!

N.G.: értem én, Éva, de sajnos a zsírosbödönhöz ülésnek ára van. Minden korban.

H.H.: Azt mesélte az egyik szaktanácsadó, hogy azt a jelentésükben le sem írhatják, hogy nincsen az iskolának technikai felszerelése. Pedig pont abban az iskolában volt óralátogatáson, ahol korábban én is tanítottam. Zöld, festett táblán(!) és krétán kívül nem találkozhatott mással, mert NINCS!!!

Judit: Éva, ugye, azt te is sejted, hogy ez nem a szakértőkön fog múlni, hanem azon, hogy éppen mennyi pénz van a magasabb fizetésekre. (És azért én abban sem vagyok biztos, olvasgatva itt-ott, ahol szakértők gyülekeznek és fórumoznak, hogy mindenki olyan végtelenül jóindulatú lenne.) Valamint, kérlek szépen, gondolkodj. Ha az lenne a cél, hogy SENKIT ne kaszáljanak el, akkor mi értelme ennek az egésznek? Nem az a cél, hogy kiszűrjék az alkalmatlan pedagógust? Akkor ez csak bohóckodással egybekötött szivatás, hogy tudjuk, hol a helyünk?

Gabi: Hopp: egyszerre írtuk ugyanazt, nem véletlen: csak kicsit kell leszállni a földre: nincs az a zsírosbödön ingyen, és nem azért van vizsga, hogy mi ott mind átmenjünk. Csak kicsit nézzük kívülről, a százezer forinttól (illetve annak reményétől) nem megszédülve!

Éva: Elvileg aszerint határozzák meg a keretszámokat, amennyi pénz van a magasabb bérekre. Ha nincs pénz, szűkítik a minősülők körét. Legalábbis én így gondolom. De majd meglátjuk.

N.G.: azt nem lehet, Éva, mert (legalábbis jelenleg) 2018-ig mindenkinek minősülnie kell. Senki nem maradhat ped. 1-ben.

Gabi: A mostani mesterfizetésekre sincs többletpénz. Az abból van, hogy majd elküldenek egyeseket. A minősülők közül persze a többség megkapja azt a pár fityinget a ped2-ért, a többieknek meg ennyi volt.

J.H.: A tanárok 99 %-a magasabb fizetést érdemelne. Nyilván van 1% munkakerülő, de azért ez nem általános. Szerintetek miből jut majd mindenkinek emelt fizetés, ha senkit sem tartanak alkalmatlannak? Szerintetek honnan termett az a pénz, amiből a minősítők többet vihetnek haza kevesebb letanított óráért? Ha eleinte nem is lesz elkaszálás, majd lesz akkor, amikor olyan sokan minősültek már át, hogy ezt nem lehet finanszírozni. Vagy legkésőbb, amikor a tanárok 10%-a elérte a mesterfokozatot. Amikor a mesterek bére fog azon múlni, hogy ne szülessenek újabb mesterfokozatok. Persze, lehet azt mondani: de addig is, legyek én az, aki legalább addig kap. Nem értem, hogy ha valaki körülnéz a saját tanárijában, a saját barátai közt, akkor hogyan dönthet úgy: magamat föléjük helyezve szeretnék többet kapni.

Judit: Éva, könyörgöm, te tényleg úgy gondolod, hogy ez rendben? Hogy 8 év tapasztalattal és egy akármilyen szakvizsgával lehet, 23 év tapasztalattal nem? De előbb-utóbb majd mindenkinek kell, és ha nincs pénz, akkor akik a végére maradnak, eleve kiszóródnak????

Esküszöm, szeretnék ped1 maradni, de nem tehetem. Miért? Nem akarok érettségi-elnökösködni, eddig sem akartam, nem akarok tankönyvet írni, nem akarok másokat ellenőrizni, egyszerűen csak tanítani akarok. Miért nem maradhatok ped1?

N.G.:Én is maradnék ped. 1, már csak azért is, mert méltánytalannak érzem és megalázónak, amit műveltek, hogy mindenkit visszaminősítettek.

Gabi: van 1 %, aki munkakerülő vagy alkalmatlan, de ők már mind mesterek, első körben jelentkeztek! (legalábbis akiket én láttam)

J.H.: Szerintem majd megkapjuk ajándékba ezt a lehetőséget. Boldogan fogják adni. Hiszen akkor legalább rajtunk spóroltak egy kicsit.

Éva: Szerintem nem a tömeges elbocsátás a cél. Inkább az állandó külső kontroll érzésének kialakítása. Az irányíthatóság kialakítása.

J.H.: És az jó cél? Ahhoz asszisztáljunk? OMG!

Judit: Irányíthatóság. Irányíthatóság. Irányíthatóság.– Ízlelgessük ezt a szót, kollégák, ízlelgessük!

Éva: Dehogy jó! Nem pozitívumként írtam!

J.H.: A külső kontroll érzésének kialakítása. Érzésének! Egy kicsit érezzük már, hogy a hatalom az hatalom. De ki fogja ezt a kontroll-érzést megvalósítani? Ki fogja a hatalmat képviselni ebben a játszmában? Az a durva, hogy a „hatalom”nak még csak bele se kell dugnia ebbe a mocskos katyvaszba a kisujját. Elvégezzük mi magunk...

Éva: Szerintem erről szól az egész.

J.H.: Éva, ha látod, hogy erről, akkor nem értem. Nem hiszem el, hogy te szeretnél lenni az a báb, akivel a hatalom eljátszatja a hatalom szerepét és az irányíthatóság érzését kelti ezáltal a többiekben. Ismeretlenül is úgy gondolom: lehetetlen, hogy te ezt szeretnéd.

Éva: Én inkább az lennék, aki odakacsint és azt mondja: játsszuk végig ezt a hülyeséget, utána otthon megkönnyebbülten bontsunk ki egy üveg sört/bort.

Gabi: Elhiszem, hogy ezt szeretnéd, de ez nem fog menni, több tíz oldalon kell adminisztrálni, a minősítőket is ellenőrzik, és nem lehet úgy működni, hogy senkit nem rúgsz ki. Akkor meg majd az jön, ha valakit megdorgálnak, mert 1 év alatt mind a 25 minősülő megfelelt, hogy, „jaj, annyit küzdöttem azért a mestercímért, nehogy most vegyék el”.

Judit: Tehát azért kapnád a lényegesen magasabb fizetést??? Azért üldögélnél a zsírosbödön mellett??? Éva, ez nem megy. Nem lehetsz ennyire naiv. Mi lesz az indikátorokkal, hm???

J.H.:Az a szörnyű, hogy eljutottunk a diktatúrák utolsó mozgatórugóihoz. Magunkhoz. Azokhoz, akik egy kis haszonért cserébe bármit végigcsinálnak összekacsintva. Látjuk, hogy agyrém, de amíg neked és nekem jó, addig nem olyan nagy baj. Én itt ezen a ponton kiszálltam.

Éva: Ez már úgyis csak elméleti kérdés. Hiányzott pár hónapom, teljesen feleslegesen írtam portfóliót, teszteket, hiába vizsgáztam, minősültem. Az eredmény nem számít, pár hónap miatt megsemmisült. Ha pár hónappal többet tanítottam volna, akkor mester lennék, így még ped.2-t sem érek. Vicces!

Gabi: Hát, ha másnak nem, ennek azért jelentenie kéne valamit. Tanultuk töriből, hogy ez úgy megy, hogy a kaszálókkal kaszáltatnak, de őket is elkaszálják, kit előbb, kit utóbb.

Éva: Már a mi vizsgánk is ilyen volt: először örültem, hogy egymást minősítjük, de tudatosították bennünk, hogy nem érdemes felülpontozni a vizsgatársat, mert akkor minősítőként mi magunk nem felelünk meg. Ezért érdemes szaktanácsadói segítséget kérni. Annyira nem lehet elszúrni a portfóliót, hogy ne sikerüljön a minősítés! A mostani portfóliókkal szerintem az a baj, hogy sokan azt hitték, úgysem olvassa el senki, vagy csak felületesen. Ezzel szemben betűről betűre elolvasnak mindent a szakértők. Nem hiszem el, hogy egy diplomás pedagógus ne tudná megírni úgy, hogy ne lehessen belekötni!

Judit: Éva, és ezek után újra belevágnál, ha holnap lehetőséget kapnál?

Éva: Nem tudom. Egyik pillanatban úgy gondolom, hogy csakazértis megcsinálom. Következő pillanatban pedig elhatározom, hogy semmit nem fogok lépni: nem írok semmit, nem jelentkezem minősítésre. Ha eljön a pillanat, hogy 4 diplomával, 100%-os mesterpedagógus tanúsítvánnyal kiteszik a szűröm, akkor .....nem tudom, mi lesz akkor! Fogalmam sincs, mit tegyek. Nemrég sürgősségire kerültem. A doki szerint a stressz miatt.

Judit: Én itt mentem el aludni, meg húsvétolni.

J.H.: Vigyázz magadra! Én azt javasolnám, ne akarj megfelelni egy rossz rendszernek. Tegyél róla, hogy ne épüljön tovább ez a rendszer. Akiben dolgozik a lelkiismeret, annak úgysem fog könnyen menni kollaborálni. Jó éjt! Pihenj, töltődj!

Szerkesztette: Lévai Julianna

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Józsa István | 2015. április 13.
Ebben a beszélgetésben tényleg sok minden benne van, lehetne írni róla néhány tanulmányt... A cím pedig nemcsak telitalálat, de bátor is, úgy értem, az egyedüli út a rendszer kritikájához és megváltoztatásához: ÉN miben vagyok felelős és ÉN MIBEN tudok változni.
Leiner Károly | 2015. április 13. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Soha semmire nem vittem, mert egyik rendszert sem voltam hajlandó szolgálni: most is elsőkként írtam alá a portfólió feltöltésének elutasításáról a nyilatkozatot. Semmilyen körülményt nem tudok elképzelni arra, hogy aláírjam, akkor sem, ha egzisztenciálisan az eddigi pályán töltött 30 évem után hátrébb tartok, mint 30 évvel ezelőtt. Beleragadok a diplomáimmal Ped.I-be, de nem érdekel. Már az sem érdekelt, hogy főiskolai diplomáim együtt sem érnek fel egy egyetemi diplomával... És az sem, ha pályára alkalmatlannak fognak találni. Bár, azért humoros lesz, mert jelenleg is pedagógus hallgatók tömegei mennek át a kezeim között minden évben... egy "alkalmatlan, felzárkóztatásra szoruló" kezei között :)
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek