OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. április 25.
» Hozzászólások (0)

MI – Egy osztályfőnök feljegyzései

22.„Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, nem tűröm el!”1

2015. április 17.

Nagyon vártam már a hétfői találkozást. Z. bácsi és G. néni beszámolójának ismeretében még jobban érdekelt, hogyan élték meg ők ezt az egész dolgot.

Megbeszéltük, hogy a napsütésre való tekintettel ebéd után kimegyünk a Kósra. Persze a tanszoba idejére beérünk, mert jön a pizza és az élménybeszámoló.

Mivel mindenki, akinek a véleményére adok, csak dicsérni tudta a kisdedeket, úgy gondoltam, akkor most olyan ajándékot kapnak, amire nagyon vágynak. Mindegyiküknek rendeltem egy-egy pizzát. Neeeeem, nem pizzaszeletet, egy egész, 26 cm-est, dobozban, ahogy imádják. Persze ehhez megfelelő üdítő is dukál, szóval: cola, sprite, 100%-os gyümilevek ipari mennyiségben.

Négy órakor már mindenki a kiskonyhában várta az uzsit. Jött is a futár a forró cuccal, így mindenki megnyugodhatott. 30 perc alatt mindent eltüntettek, már romok sem voltak, szóval jöhetett a várva várt élménybeszámoló.


Pizza!!!

Amit mindannyian nehezményeztek: hogyan viselkedtek velük az élet napos oldalán élők. Mert a felnőttek soha rá nem szóltak volna a sajátjaikra, de ha ők esetleg kicsit hangosabbak voltak vagy kiesett valami ocsmányság a szájukon.... Na bezzeg! Pedig a másik brigád volt az, akik állandóan ordítottak, akik szemeteltek, akik semmit sem vettek komolyan! És amiben nem volt különbség, az a mocskos szájuk. Mi tudjuk, hogy a gyerekeink így beszélnek, próbálkozunk jobb belátásra bírni őket, de a szociokulturális hátrányok azért ott figyelnek. Vagy mégsem? A többiek is így beszéltek, de ez nem zavarta a kísérőiket. Nyilván meg sem hallották!

Zavarta őket az örökös rohanás. Mi nem vagyunk ehhez szokva. És az is, hogy nem adtak időt a szendvicsek elkészítésére. Ők 5 perc alatt vagyonokért vásároltak ezt-azt, ha a mieink akartak ennivalót venni, akkor sietni kellett. Így aztán állandóan éhesek voltak, mert hiába a házigazdák terülj, terülj asztalkám reggelijei és vacsorái, ők napi ötszöri (inkább hatszori) étkezésre vannak szocializálva.

Szóvá tették a mély megvetést, a lenézést, amiért a mi kis drágáink nem szórták két kézzel a pénzt. A másik brigád – ha hozott magával WC papírt – az is márkás volt, az tuti! Akkora volt az arcuk, hogy egy olyan kapun se fértek be vele, amin egy nyergesvontató simán átfért keresztbe is. O. mondta, hogy többször ökölbe szorult a keze. És akkor kinyomott magából egy olyat, hogy még mindig ezen röhögök. Azt mondta: amikor meguntam, hogy állandóan a méregdrága szaraikkal dicsekszenek, akkor azt mondtam nekik, hogy ti tele vagytok pénzzel, mi meg 2H-val és 3H-val. Ezt nem hiszem el! Egy 15 éves kislány ilyet tudott reagálni a sok felfuvalkodott, „munkában megfáradt” kortársnak. Hogy ez mekkora!!!!!!!!

Aztán persze kiderült, hogy tök jó volt minden más. Tele vannak élményekkel, mosolygósak, jókedvűek voltak. Látszott, hogy feltöltődtek. És persze szuper volt, csak kevés. Még egy hetet ráhúztak volna. Éééééééédesek!!!!!!!

Igen, hozták azért a formájukat néhányan, de nálunk ez bőven belefér! R. a havasrekettyei vízesésről azt mesélte még pénteken az érkezéskor, miközben repült felém, hogy: hógolyóztak, (mert ott bokáig érő havat találtak) és ő beleesett a niharai vízesésnél abba a vízbe, ami ott folyik. E. pedig nem Kolozsváron, hanem Kaposváron volt. Végül is, legalább a földrészt eltalálta, ellentétben R-val. De én ezért is imádom őket! Csak nem nagyon bírom abbahagyni a röhögést. De ezeken a bakikon is mindig együtt röhögünk.

Még a hétvégén találtam egy felhívást, hogy a Műegyetem „Gyerekegyetem” címmel csinál egy 5 napos programot. 9-14 éveseknek mutatják meg az egyetemi élet gyönyöreit. Előadás, szeminárium, gyakorlat, labor. Öööööö.... M. és K. ki nem maradhat ebből, milyen kár, hogy túlkorosak! De ez engem nem akadályozott meg abban, hogy írjak egy levélkét, hátha... Már kedd reggel van és semmi reakció! No, akkor keressünk valami telefonos elérhetőséget. Persze találtam. Tárcsáztam. És egy elöl-hátul doktor egyetemi oktatót leltem, aki meghallgatott, megértett és támogatott! Azt ígérte, hogy az ismertetett indokok alapján, segíteni próbál. Igaz, már rég betelt a létszám, de két gyerek nem oszt, nem szoroz. Mert ő örül, hogy ennyire odafigyelek rájuk, a kölykök meg megérdemlik. És lesz egy megbeszélésük délután, ahol közösen eldöntik, mi légyen a babákkal. És eldöntötték! Este írt, hogy részese lehet a két kis drágám ennek a kalandnak. Yeeeeeeeeeessssssssssss!!!!! Akkor megállapíthatom, hogy ma is érdemes volt felkelni. Végre egy kedd, ami sem nem Belgium, sem nem N. ☺


Készül a kürtöskalács

Azért lassan visszarázódunk a szorgos hétköznapokba. Szerdán biosz témazáró, szóval intenzív munka várható a tanszobán. Nyugi van, mert N. minden nap útnak indul felénk, de nem sikerül betalálnia. Nevelője szerint nagyon szét van esve. Szerintem is. De ettől még járhat iskolába! Különös tekintettel arra, hogy nálunk a szétesés gyakori probléma. Ha senki nem jönne, mert nyűgös, bezárhatnánk a bazárt. Mivel szegény gyerek nagyon szomorú és sikerült a múlt héten 5, ezen a héten eddig 19 igazolatlan órát begyűjtenie, csütörtök-pénteken elengedték az anyjához. Az állami gondoskodásban élőknek nem kell semmilyen következménnyel számolni. Nem veszik el a családit, nem vesztenek semmit. Viszont megtanulják, hogy bármit megtehetnek, úgysem történik semmi. És azt is megmondta a gyám, hogy a gyerek attól is frusztrált, hogy a többiek nem foglalkoznak vele. (Értsd: már nem ő a központi, meghatározó személy a csoportban, éljük az életünket úgy, hogy nem fakadunk sírva N. hiányától.) És ez a mi felelősségünk. A felnőtteké. Mert rajtunk múlik, mit és hogyan kommunikálunk a többiek felé. Hát, ja! Én pl. azt szoktam kommunikálni, hogy bármekkora is a szoáré, embernek kell maradni. Minden körülmények között. Semmi sem indokolhatja, hogy kivetkőzzünk emberi mivoltunkból. Nyilván azt kéne mondanom, ha bajban vagy, rúgj bele mindenkibe! Bárkibe. Minél gyakrabban és lehetőleg minél nagyobbat. Na, erre még várni kell!

Délután mondja A, hogy levették a hálójuk ajtaját, mert „javítják”. Persze öt perc alatt rájön, hogy átverték. Konkrétan: hazudtak neki. Beszélek a kollégával. Elismeri. Mert többször előfordult, hogy bezárták az ajtót belülről. És amikor elvették a kulcsot, akkor eltorlaszolták az ajtót. Én tudom, hogy ez a cselekedet nagyon helytelen, azt is tudom, hogy veszélyeket hordoz. Csak azt nem értem, ha már levették az ajtót (nekem ez nem tetszik, de tegyük fel, nem volt más megoldás), miért nem mondták meg az igazat? Miért kell hazudni? És miért ilyen ostoba módon, hisz pillanatokon belül kiderül az igazság (nem javítás). Milyen alapon várjuk el az őszinteséget, ha mi magunk sem vagyunk azok? Én állandóan kapok, mert kíméletlenül őszintén megmondom a tutit. Nem biztos, hogy igazam van, de azt hallják, amit gondolok. Szégyellem magam (vagy mégsem?), mert már megint azt az elvetemült kölyköt védem. De méltánytalanság érte, hazudtak neki. És nem érdekel, hogy milyen ocsmány hangnemben küldte el a kollégát melegebb éghajlatra. Az egy másik történet! Arról is fogunk beszélni. A gyerekkel. Voltam, vagyok és leszek is még vén k...a, büdös k...a (az elsőt az asszony nevemnek, az utóbbit a lánykori nevemnek tekintem) én is. Oda teszem, ahová való. Az osztályban a tanári asztal fölött lebeg egy egyfogú, seprűnyélen ülő, bibircsókos, vén banya. Van egy másik is, ugyanolyan kinézetű, de sokkal nagyobb. Mert sokat nőttem egy nyár alatt. ☺ Minden ilyen anyázós kisdednek bemutatom őket (magamat). És jelzem, hogy ismerem a véleményüket, a hiányérzet elkerülésének érdekében a tanteremben 0-24-ben állok incselkedésükre. Csak tessék, csak tessék! Ettől megnyugszanak, a többség felröhög. És utána anyázásmentes nyugi van. Ettől nem fognak kevésbé utálni, de nem kell hallgatnom a kedves szavakat, se nekem, se másnak. Ennyi!


Mert focizni Magyarlónán is jó!

Csütörtökön napsütés, meleg, minden, ami ahhoz szükséges, hogy végre kimeneküljünk az épületből. Most sokat voltunk bent, mert rengeteg tennivalónk volt. És de sokat fogunk még bent izzadni, mert a ballagtatás mutatvány még vár ránk.

Ebéd után pánikszerű gyorsasággal hagyjuk el a sulit. Fizika könyv a hónuk alatt, mert azért tudjuk, mi a kötelesség! És persze foci szerkó, focilabda a fiúknál. Fél óra alatt mindenki megküzd a kötelezővel. Óránként lejelentkezés, takarmányozás, mert a foci nehéz fizikai meló, kell az energia! Háromnegyed hatra visszaérkezés. Valamiféle teremrendezés, aztán az esti pihi. A fiúk focival pihenik ki a délután fáradalmait, mert hisz oly régen fociztak!

A-val rövid megbeszélés, hogyan nem kéne beszélni senkivel. És a remény, amiről tudjuk, hogy az hal meg utoljára.

Pénteken beírás az ügyeleti naplóban. A. narancshéjat dobált a szemetes irányába. És az eredmények ismeretében nem a kosárválogatott leendő üdvöskéje. Ezért új sporttal próbálkozik. Mozgó célpontra „lövöldöz” a narancs héjával. Ebben sem túl sikeres. És nem akarja a romokat eltakarítani. Viszont „tiszteletlenül beszél a felnőttekkel”. Jáááááájjjjj!!!!!

És akkor jő pszichomókus és észt oszt: igazán beszélhetnék már a leánkával, mert sok a panasz. És ez gáz! Hát ez óriási! Napi 6 órát nyomok le vele (is). Nekem semmi bajom vele. Mást se csinálok, mint győzködöm arról, hogy számoljon 10-ig, 100-ig, ezerig, bármeddig. Csak ne szóljon vissza. És mossa ki a száját. A kedvemért. De a kollégák iszonyú mennyiségű energiát feccöltek abba, hogy így elmérgesedjen a helyzet. Oldjam meg! Én. Amit ők himi-humiztak el. És a lélek kurkász? Már vagy kétszer volt nála a kislány. Szeptember óta. Beszélgettek vagy húsz percet, aztán csak azért nem fészbukoltak, mert A. nem fészbuklakó. Inkább behívtak még két barátnőt, aztán együtt szidták a tanárokat (gondolom). Persze minden tiltakozásom ellenére, tesi óra helyett. Mert úgyse hajlandó átöltözni. Hát...így nem is fog! De nekünk legalább van főállású cicológusunk! Kéri valaki? Tőlem viheti!

Hidegfront jő, széllel, esővel. A kisdedek és persze a felnőttek is totálkárosak. Nem a hetedik, az egész iskola. Mintha egy elmegyógyintézetbe érkeznék. Hűűűűűű!!!! Mi lesz ma itt? A hetedikben mi lenne? Semmi. Szerintem én egyedül sokkal hülyébb vagyok ma mint a komplett csapat. Ettől lehiggadok. Pedig tényleg diliház van. Mindenki ideges, ingerült, türelmetlen, ordít. De nálunk nyugi van. A többiekhez képest mindenképpen. Kicsit hangosabbak mint máskor, izegnek-mozognak, de hát gyerekek!

Azért mert péntek van, nem felejtjük el, hogy alapvető kötelességünk a tanulás. Ezért új ülésrendet alakítottunk ki. Hátha (még) jobb lesz. Mert minden gond és probléma ellenére mi vagyunk a legjobb csapat! És ezt meg akarjuk őrizni. Meg is fogjuk!

DZS

1Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (Orr monológ), ford.: Ábrányi Emil

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdet...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett...
(Forrás: infostart)
--
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott...
(Forrás: index)
--
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt...
(Forrás: index)
--
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizotts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás terü...
(Forrás: KLubrádió)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek