MI – Egy osztályfőnök feljegyzései
22.„Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, nem tűröm el!”1
2015. április 17.
Nagyon vártam már a hétfői találkozást. Z. bácsi és G. néni beszámolójának ismeretében még jobban érdekelt, hogyan élték meg ők ezt az egész dolgot.
Megbeszéltük, hogy a napsütésre való tekintettel ebéd után kimegyünk a Kósra. Persze a tanszoba idejére beérünk, mert jön a pizza és az élménybeszámoló.
Mivel mindenki, akinek a véleményére adok, csak dicsérni tudta a kisdedeket, úgy gondoltam, akkor most olyan ajándékot kapnak, amire nagyon vágynak. Mindegyiküknek rendeltem egy-egy pizzát. Neeeeem, nem pizzaszeletet, egy egész, 26 cm-est, dobozban, ahogy imádják. Persze ehhez megfelelő üdítő is dukál, szóval: cola, sprite, 100%-os gyümilevek ipari mennyiségben.
Négy órakor már mindenki a kiskonyhában várta az uzsit. Jött is a futár a forró cuccal, így mindenki megnyugodhatott. 30 perc alatt mindent eltüntettek, már romok sem voltak, szóval jöhetett a várva várt élménybeszámoló.
Pizza!!!
Amit mindannyian nehezményeztek: hogyan viselkedtek velük az élet napos oldalán élők. Mert a felnőttek soha rá nem szóltak volna a sajátjaikra, de ha ők esetleg kicsit hangosabbak voltak vagy kiesett valami ocsmányság a szájukon.... Na bezzeg! Pedig a másik brigád volt az, akik állandóan ordítottak, akik szemeteltek, akik semmit sem vettek komolyan! És amiben nem volt különbség, az a mocskos szájuk. Mi tudjuk, hogy a gyerekeink így beszélnek, próbálkozunk jobb belátásra bírni őket, de a szociokulturális hátrányok azért ott figyelnek. Vagy mégsem? A többiek is így beszéltek, de ez nem zavarta a kísérőiket. Nyilván meg sem hallották!
Zavarta őket az örökös rohanás. Mi nem vagyunk ehhez szokva. És az is, hogy nem adtak időt a szendvicsek elkészítésére. Ők 5 perc alatt vagyonokért vásároltak ezt-azt, ha a mieink akartak ennivalót venni, akkor sietni kellett. Így aztán állandóan éhesek voltak, mert hiába a házigazdák terülj, terülj asztalkám reggelijei és vacsorái, ők napi ötszöri (inkább hatszori) étkezésre vannak szocializálva.
Szóvá tették a mély megvetést, a lenézést, amiért a mi kis drágáink nem szórták két kézzel a pénzt. A másik brigád – ha hozott magával WC papírt – az is márkás volt, az tuti! Akkora volt az arcuk, hogy egy olyan kapun se fértek be vele, amin egy nyergesvontató simán átfért keresztbe is. O. mondta, hogy többször ökölbe szorult a keze. És akkor kinyomott magából egy olyat, hogy még mindig ezen röhögök. Azt mondta: amikor meguntam, hogy állandóan a méregdrága szaraikkal dicsekszenek, akkor azt mondtam nekik, hogy ti tele vagytok pénzzel, mi meg 2H-val és 3H-val. Ezt nem hiszem el! Egy 15 éves kislány ilyet tudott reagálni a sok felfuvalkodott, „munkában megfáradt” kortársnak. Hogy ez mekkora!!!!!!!!
Aztán persze kiderült, hogy tök jó volt minden más. Tele vannak élményekkel, mosolygósak, jókedvűek voltak. Látszott, hogy feltöltődtek. És persze szuper volt, csak kevés. Még egy hetet ráhúztak volna. Éééééééédesek!!!!!!!
Igen, hozták azért a formájukat néhányan, de nálunk ez bőven belefér! R. a havasrekettyei vízesésről azt mesélte még pénteken az érkezéskor, miközben repült felém, hogy: hógolyóztak, (mert ott bokáig érő havat találtak) és ő beleesett a niharai vízesésnél abba a vízbe, ami ott folyik. E. pedig nem Kolozsváron, hanem Kaposváron volt. Végül is, legalább a földrészt eltalálta, ellentétben R-val. De én ezért is imádom őket! Csak nem nagyon bírom abbahagyni a röhögést. De ezeken a bakikon is mindig együtt röhögünk.
Még a hétvégén találtam egy felhívást, hogy a Műegyetem „Gyerekegyetem” címmel csinál egy 5 napos programot. 9-14 éveseknek mutatják meg az egyetemi élet gyönyöreit. Előadás, szeminárium, gyakorlat, labor. Öööööö.... M. és K. ki nem maradhat ebből, milyen kár, hogy túlkorosak! De ez engem nem akadályozott meg abban, hogy írjak egy levélkét, hátha... Már kedd reggel van és semmi reakció! No, akkor keressünk valami telefonos elérhetőséget. Persze találtam. Tárcsáztam. És egy elöl-hátul doktor egyetemi oktatót leltem, aki meghallgatott, megértett és támogatott! Azt ígérte, hogy az ismertetett indokok alapján, segíteni próbál. Igaz, már rég betelt a létszám, de két gyerek nem oszt, nem szoroz. Mert ő örül, hogy ennyire odafigyelek rájuk, a kölykök meg megérdemlik. És lesz egy megbeszélésük délután, ahol közösen eldöntik, mi légyen a babákkal. És eldöntötték! Este írt, hogy részese lehet a két kis drágám ennek a kalandnak. Yeeeeeeeeeessssssssssss!!!!! Akkor megállapíthatom, hogy ma is érdemes volt felkelni. Végre egy kedd, ami sem nem Belgium, sem nem N. ☺
Készül a kürtöskalács
Azért lassan visszarázódunk a szorgos hétköznapokba. Szerdán biosz témazáró, szóval intenzív munka várható a tanszobán. Nyugi van, mert N. minden nap útnak indul felénk, de nem sikerül betalálnia. Nevelője szerint nagyon szét van esve. Szerintem is. De ettől még járhat iskolába! Különös tekintettel arra, hogy nálunk a szétesés gyakori probléma. Ha senki nem jönne, mert nyűgös, bezárhatnánk a bazárt. Mivel szegény gyerek nagyon szomorú és sikerült a múlt héten 5, ezen a héten eddig 19 igazolatlan órát begyűjtenie, csütörtök-pénteken elengedték az anyjához. Az állami gondoskodásban élőknek nem kell semmilyen következménnyel számolni. Nem veszik el a családit, nem vesztenek semmit. Viszont megtanulják, hogy bármit megtehetnek, úgysem történik semmi. És azt is megmondta a gyám, hogy a gyerek attól is frusztrált, hogy a többiek nem foglalkoznak vele. (Értsd: már nem ő a központi, meghatározó személy a csoportban, éljük az életünket úgy, hogy nem fakadunk sírva N. hiányától.) És ez a mi felelősségünk. A felnőtteké. Mert rajtunk múlik, mit és hogyan kommunikálunk a többiek felé. Hát, ja! Én pl. azt szoktam kommunikálni, hogy bármekkora is a szoáré, embernek kell maradni. Minden körülmények között. Semmi sem indokolhatja, hogy kivetkőzzünk emberi mivoltunkból. Nyilván azt kéne mondanom, ha bajban vagy, rúgj bele mindenkibe! Bárkibe. Minél gyakrabban és lehetőleg minél nagyobbat. Na, erre még várni kell!
Délután mondja A, hogy levették a hálójuk ajtaját, mert „javítják”. Persze öt perc alatt rájön, hogy átverték. Konkrétan: hazudtak neki. Beszélek a kollégával. Elismeri. Mert többször előfordult, hogy bezárták az ajtót belülről. És amikor elvették a kulcsot, akkor eltorlaszolták az ajtót. Én tudom, hogy ez a cselekedet nagyon helytelen, azt is tudom, hogy veszélyeket hordoz. Csak azt nem értem, ha már levették az ajtót (nekem ez nem tetszik, de tegyük fel, nem volt más megoldás), miért nem mondták meg az igazat? Miért kell hazudni? És miért ilyen ostoba módon, hisz pillanatokon belül kiderül az igazság (nem javítás). Milyen alapon várjuk el az őszinteséget, ha mi magunk sem vagyunk azok? Én állandóan kapok, mert kíméletlenül őszintén megmondom a tutit. Nem biztos, hogy igazam van, de azt hallják, amit gondolok. Szégyellem magam (vagy mégsem?), mert már megint azt az elvetemült kölyköt védem. De méltánytalanság érte, hazudtak neki. És nem érdekel, hogy milyen ocsmány hangnemben küldte el a kollégát melegebb éghajlatra. Az egy másik történet! Arról is fogunk beszélni. A gyerekkel. Voltam, vagyok és leszek is még vén k...a, büdös k...a (az elsőt az asszony nevemnek, az utóbbit a lánykori nevemnek tekintem) én is. Oda teszem, ahová való. Az osztályban a tanári asztal fölött lebeg egy egyfogú, seprűnyélen ülő, bibircsókos, vén banya. Van egy másik is, ugyanolyan kinézetű, de sokkal nagyobb. Mert sokat nőttem egy nyár alatt. ☺ Minden ilyen anyázós kisdednek bemutatom őket (magamat). És jelzem, hogy ismerem a véleményüket, a hiányérzet elkerülésének érdekében a tanteremben 0-24-ben állok incselkedésükre. Csak tessék, csak tessék! Ettől megnyugszanak, a többség felröhög. És utána anyázásmentes nyugi van. Ettől nem fognak kevésbé utálni, de nem kell hallgatnom a kedves szavakat, se nekem, se másnak. Ennyi!
Mert focizni Magyarlónán is jó!
Csütörtökön napsütés, meleg, minden, ami ahhoz szükséges, hogy végre kimeneküljünk az épületből. Most sokat voltunk bent, mert rengeteg tennivalónk volt. És de sokat fogunk még bent izzadni, mert a ballagtatás mutatvány még vár ránk.
Ebéd után pánikszerű gyorsasággal hagyjuk el a sulit. Fizika könyv a hónuk alatt, mert azért tudjuk, mi a kötelesség! És persze foci szerkó, focilabda a fiúknál. Fél óra alatt mindenki megküzd a kötelezővel. Óránként lejelentkezés, takarmányozás, mert a foci nehéz fizikai meló, kell az energia! Háromnegyed hatra visszaérkezés. Valamiféle teremrendezés, aztán az esti pihi. A fiúk focival pihenik ki a délután fáradalmait, mert hisz oly régen fociztak!
A-val rövid megbeszélés, hogyan nem kéne beszélni senkivel. És a remény, amiről tudjuk, hogy az hal meg utoljára.
Pénteken beírás az ügyeleti naplóban. A. narancshéjat dobált a szemetes irányába. És az eredmények ismeretében nem a kosárválogatott leendő üdvöskéje. Ezért új sporttal próbálkozik. Mozgó célpontra „lövöldöz” a narancs héjával. Ebben sem túl sikeres. És nem akarja a romokat eltakarítani. Viszont „tiszteletlenül beszél a felnőttekkel”. Jáááááájjjjj!!!!!
És akkor jő pszichomókus és észt oszt: igazán beszélhetnék már a leánkával, mert sok a panasz. És ez gáz! Hát ez óriási! Napi 6 órát nyomok le vele (is). Nekem semmi bajom vele. Mást se csinálok, mint győzködöm arról, hogy számoljon 10-ig, 100-ig, ezerig, bármeddig. Csak ne szóljon vissza. És mossa ki a száját. A kedvemért. De a kollégák iszonyú mennyiségű energiát feccöltek abba, hogy így elmérgesedjen a helyzet. Oldjam meg! Én. Amit ők himi-humiztak el. És a lélek kurkász? Már vagy kétszer volt nála a kislány. Szeptember óta. Beszélgettek vagy húsz percet, aztán csak azért nem fészbukoltak, mert A. nem fészbuklakó. Inkább behívtak még két barátnőt, aztán együtt szidták a tanárokat (gondolom). Persze minden tiltakozásom ellenére, tesi óra helyett. Mert úgyse hajlandó átöltözni. Hát...így nem is fog! De nekünk legalább van főállású cicológusunk! Kéri valaki? Tőlem viheti!
Hidegfront jő, széllel, esővel. A kisdedek és persze a felnőttek is totálkárosak. Nem a hetedik, az egész iskola. Mintha egy elmegyógyintézetbe érkeznék. Hűűűűűű!!!! Mi lesz ma itt? A hetedikben mi lenne? Semmi. Szerintem én egyedül sokkal hülyébb vagyok ma mint a komplett csapat. Ettől lehiggadok. Pedig tényleg diliház van. Mindenki ideges, ingerült, türelmetlen, ordít. De nálunk nyugi van. A többiekhez képest mindenképpen. Kicsit hangosabbak mint máskor, izegnek-mozognak, de hát gyerekek!
Azért mert péntek van, nem felejtjük el, hogy alapvető kötelességünk a tanulás. Ezért új ülésrendet alakítottunk ki. Hátha (még) jobb lesz. Mert minden gond és probléma ellenére mi vagyunk a legjobb csapat! És ezt meg akarjuk őrizni. Meg is fogjuk!
DZS
1Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (Orr monológ), ford.: Ábrányi Emil
--
- MI - 1. (Egy ofő naplójából) • 1. Bemutatkozás
- MI - 2. (Egy ofő naplójából) • 2. Gyerek vagyok, ments ki innen!
- MI – 3. (Egy ofő naplójából) • 3. Témazárót akarunk! Témazárót akarunk!
- MI – 4. (Egy ofő naplójából) • 4. Jönnek a szorgos hétköznapok?
- MI – 5. (Egy ofő naplójából) • 5. Télapó itt van...
- MI – 6. (Egy ofő naplójából) • 6. Kis karácsony, nagy karácsony...1.0
- MI – 7. (Egy ofő naplójából) • 7. Kis karácsony, nagy karácsony...2.0
- MI 8. (Egy ofő naplójából) • 8. BÚÉK!!!
- MI 9. (Egy ofő naplójából) • "Ember küzdj és bízva bízzál!"
- MI 10. (Egy ofő naplójából) • "Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül"
- MI 11. (Egy ofő naplójából) • "Ha én egyszer kinyitom a számat..."
- MI 12. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Itt a farsang áll a bál..."
- MI 13. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Itt a farsang áll a bál..." 2.0
- MI 14. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 14. "Ha én ezt a klubban elmesélem!"
- MI 15. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 15. Álom, álom, édes álom...!
- MI 16. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 15. Álom, álom, édes álom...!
- MI 17. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi butaság"
- MI 18. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Nyugaton (és nálunk is) a helyzet változatlan
- MI 19. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Ha egyszer egy üzlet beindul...
- MI 20. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Kalotaszeg, Kalotaszeg, aztán még egy kicsi Kalotaszeg
- MI 21. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Közös lónak...
- MI 22. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, nem tűröm el!"
- MI 23. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • És akkor a hetedik a mennybe megy
- MI 24. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • A nyomás csak nő, nő, egyre nő
- MI 25. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Érted haragszom, nem ellened!" (József Attila: Szabad?)
- MI 26. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Tiszteld a "másságot" is! És a pszihomókusoktól ments meg Uram minket!
- MI 27. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Ópusztaszer, mert megérdemlik
- Mi 28. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Az utolsókat rúgjuk. Még nem egymásba.
- MI 29. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Fáj a fejem, nem tudom, hogy mit akarok, hülye vagyok egészen"
- MI 30. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Vakációóóóóóóóó!!!
- MI 31 (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 31. Nyár volt, nyár...
- MI 32 (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 32. Nyolcadik…
- Mi 33. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 33. Nyolcadik… Első hét
- Mi 34. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 34. Erősen indítunk!
- MI 35. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 35. A gerincem még nem tört el, de már recseg-ropog
- MI 36. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 36. Mert valakinek mindig muszáj beletenyerelnie…
- MI 37. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 37. Akkor tehát: útjára indul a gyönyör
- MI 38. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 38. Már vágjuk a centit
- MI 39. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 39. Már vágjuk a centit 2.0
- MI 40. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 40. „1956, te csillag”
- MI 41. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 41. Túléltük a szünetet…
- MI 42. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 42. Saul fia
- MI 43. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 43. Az iskolaválasztás kínjai
- MI 44. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 44. Mintha ciánoztak volna...
- MI 45. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 45. Mintha egy háborús övezetben élnénk
- MI 46. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 46. Az édes semmittevésre még várni kell
- MI 47. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 47. Ha ezt a hetet túléljük...
- MI 48. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 48. Egész héten karácsony
- Mi 49. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 49. Boldog(?) új év
- Mi 50. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 50. Központi felvételi érkezik szombatra, a gyerekek idegeire, kérjük, vigyázzanak!
- Mi 51. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 51. Már mindenki készen van, pedig most jön a java!
- Mi 52. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 52. Innen szép nyerni!
- Mi 53. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 53. Az őrület határán
- Mi 54. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 54. Márciusi kockárdások
-- » Kommentálom
|



Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
 Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
 OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
 Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
 OFOE Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot
((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).
--
 Tóth Zoltán Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán
--
 ofoe Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)
--
 ofoe Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)
--
 Mohácsi Katalin Tisztelt OFOE!
Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin
--
 Sasváriné Rita Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné
--


 Kommentek

|
|