OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. május 12.
» Hozzászólások (0)

Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései

24. A nyomás csak nő, nő, egyre nő

2015. április 30.

Hétfőn reggel 8-ra bevonszolom magam, mert A. anyuval megbeszéltük, hogy érkezik. Persze, mondanom sem kell, nem jön. Sebaj, fél kettőkor kezdenék, majd keresek valami hasznos elfoglaltságot.

Van egy csomó dolgom, mindenféle pályázatokkal kapcsolatos teendő. Beszámolók, elszámolások, új pályázatok. Nem unatkozom. Ha már bent vagyok, megrendelem a nyolcadikosok tarisznyáját is. Kéne dekoráció is a tornaterembe, Z. bácsi már kitalálta, de kéne valami nem gagyi sablont találni. Z. bácsi maximalizmusának nem egyszerű megfelelni, de én szeretem a kihívásokat! :) Találok is olyat, ami az elképzelésének megfelel. Hajtogatással készül, és hatalmas méretben is kivitelezhető. Rendben, már csak meg kell csinálni! Haha!

N. továbbra is iskola mellé jár, ez nem túl jó hír. Z. tartja magát, nem örjöng, nem üt agyon senkit, de láthatóan egyre nehezebben viseli a „békét”. E-nak lejárt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménye, nagyija már beadta, de amíg nem kapja meg az újat, addig haza kell mennie tanítás után. Ez gáz, mert a leányka nem a tudása miatt tud velünk jönni, hanem a szakvélemény alapján segítünk rá a nem létező teljesítményére. De mióta „hazajárós”, azóta nagyon nagy lett az arca. Ráadásul „végre” nőtt egy pasija is, így aztán azt hiszi, hogy megszűnt a tanulói jogviszonyából adódó összes kötelezettsége, nincs más dolga, mint élni a nagyok életét. Telefon a nagyinak, kapja el a kis drágát, mert baj lészen. Nagyi infarktus közeli állapotban. Jaj, csak meg ne bukjon! Ööööö... tán tenni kéne ezért valamit, nem? És nem a nagyinak.

Szerda délelőtt gyanútlanul megyek be. Még messze a munkaidő kezdete, de érkezik J. Sír, zokog, megszólalni se nagyon tud. Aztán könnyek között könyörög, engedjük haza, nem akar itt aludni, mert M. és Z. csúnyán megverte. Az óraközi szünetben. Próbálom nyugtatni, de hajthatatlan. Leültetjük, megsimogatjuk a buksiját, kérjük, várjunk még egy kicsit. Addig lehívjuk M-t és Z-t. M. elismeri, hogy megverte, Z. persze tagad. Elfogadhatatlan hangnemben és hangerővel kérdi J-t: „Ugye, én nem bántottalak?” Egy újjal sem nyúltam hozzád? J. retteg Z-től – mint ahogyan szinte mindenki – buzgón bólogat: nem Z. bántotta, csak M. Na, én ettől megyek a falnak! Évek óta tűrjük, hogy Z. terrorizálja a többieket, mert mindenki fél tőle. Én már rég kapun kívül tudnám, de persze én vagyok a gonosz, a szemét, az aljadék. Pedig világosan megmondtam: ha választani kell a csoport és Z. között, én bizony a csoportot fogom választani. Ráadásul Z-től nem csak a hetedik, hanem az egész iskola tart. E-le-gem van!!! Hiába szólok, a családgondozó és a gyámhatóság még véletlenül sem beszél egy nyelven. Mi csak óvatosan, maszatolva tehetünk jelzést, nehogy a rendőrségre kelljen járni, esetleg a mi jelzésünk alapján emeljék ki a családból, pedig Z. szerintem a családjában komolyan veszélyeztetett. M. nem szokott ilyen dúvad lenni, de tény, hogy október óta egy tapodtat sem tesz az apa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság meghosszabbításáért, a „nevelőanya” pedig hetente nyugtat bennünket, hogy már egy hónapja beadott mindent. Még a hiánypótlást is. Hiába a szóbeli behívás, az írásbeli kérés, még tévedésből sem járnak az iskola felé. M. eredményei romlanak, de ez csak bennünket izgat. Hol itt laknak, hol ott, bejelentve nincsenek, a kerületi gyermekjóléti szolgálat hatáskör és illetékesség hiányában nem tudja alapellátásban sem gondozni a gyereket. Most végre rendeződni látszana a dolog, apa mindent megígért, még annak az ellenkezőjét is, csak éppen elérhetetlen. Ilyenkor esetleg a „nevelőanya” mozdul, de ő se tud mást mint ordít, kikér magának, majd megsértődve elrohan. Míg próbáljuk kideríteni, hogy mi is történt valójában, az egyik pedassszisztens kinyomja magából: ő szedte szét a kölyköket, és bizony a saját szemével látta, hogy nem csak M, de bizony Z. is ütött. Kérdezem tőle, nem érzi-e, hogy tán szólnia kéne az iskolavezetésnek. Nem, nem érzi úgy. Mert mindig akkor történik valami, amikor ő ott van, és biztos azt gondolja az igazgató úr, hogy ő teljesen alkalmatlan a feladata ellátására. Az agyam eldobom! Emelt hangon ismertetem a jogait, jelzem, ilyen esetben nem mérlegelhet. Megemlítem neki, hogy véleményem szerint nem attól lesz alkalmatlan, ha ilyenkor jelez, hanem abban a pillanatban, amikor úgy dönt: nem szól. Hatásos lehetett a mondandóm, mert megy és tájékoztatja az iskolavezetést a dologról. Ez a két érintett kisdedet nem izgatja. M. a vállát rángatja, Z. pedig különböző ajánlatokat tesz a szabadidőnk hasznos eltöltésével kapcsolatban. Kivel, hol, mit is kéne csinálnunk. Igh. tudtával és beleegyezésével hívom a szülőket. Z. anyuja kétségbe van esve, mert Z. az utóbbi időben otthon is normálisan viselkedett. És nem érti. Én értem, mert a feszültség csak gyűlt a gyerekben, hiszen azt szokta meg, hogy mindent erőből intézzen. És néhány hétig visszafogta magát. A kérdés csak az volt, hogy meddig bírja. Mivel ők is állandó költözésben vannak, elengedem haza, hátha a fizikai leterheléstől megnyugszik. Csütörtökre is elkérte az anyu, tehát lesz ideje higgadni.

M. apja szokás szerint „illegalitásban”, T. „nevelőanyut” hívom. Ő most nem ér rá, majd talán a jövő héten bejön. Mondom neki, téved. Jegyzőkönyv, rendőrség. Ez hat. Egy óra múlva ott van. Ordít, azzal vádol minket, hogy rászálltunk M-re. És J. beszólt, fiúknál természetes, hogy verekednek. Nem érti, pedig próbálom higgadtan, lassan mondani, egyszerű mondatokban megfogalmazni: nem ez a megoldás! Továbbá nem verekedtek, csak M. verte J-t. Ha M. verekedni akar, csinálunk ringet, kapnak bírót. És megfelelő méretű ellenfelet. Mert M. és Z. is alacsony, de J. még alacsonyabb, nincsenek egy súlycsoportban. Nem mellesleg nálunk már ötödik óta kitört a világbéke, nem verekszünk, mert az nem old meg semmit. Nem érti, mert nem akarja érteni. De jól megsértődik és elrohan. Következmény? Nincs egyetlen beírása sem, adjunk neki intőt mi. Tehát, mindegy milyen súlyú a disznóság, be kell tartani a fokozatokat. Az agyamat már rég eldobtam, így marad a négyfordulatos leszúrt Rittberger. Remélem, hogy erre a hétre vége, mert nem tudok már új kunsztokat bemutatni. :)

Délután már csak a szokásos rutin. Földrajz. Ázsia országai, fővárosai. Z. bácsi határozott kívánságára mehetnek a tanszoba alatt is felelni. Mert holnapra úgyis elfelejtik. Hát, ja! Mondjuk E. néninek, nem viszik le a térképet, mert az kell a tanuláshoz nekünk is. Válasz: jó, akkor most fejből(!!!), holnap elmutogatás a térképen. Jáááááááááájjjjjj!!!! Nem elég, hogy tök fölösleges dolog megtanulásával töltjük a drága időt, még kétszer is kell felelni ugyanabból???? Neeeeeeeeeeeeeemmmmmmm!!!!! Inkább vigyék a térképet! Persze nem végeznek hatig, de sebaj! E. néni nagy lelkesen feleltet. Este 7-ig! Éljen a kötelező lehetőség!!!!! Hurrááááááá!!!!!

A tanszoba vége előtt 5 perccel nyílik az ajtó. Igazgató bácsi kukucskál be. Integet, hogy nem akar semmit, csak benézett. Aha. Ellenőrzés. Mert mégsem lehet a Kóson tanulni. Soha. Egyáltalán. Mert csak.

Munkaközösség-vezető jő, s lihegve szól: holnap 4-kor munkaközösségi értekezlet. De jó! Pénteki délutánt dolgozunk, fél négykor haza lehetne mennünk, de ez van!

Este emilke érkezik, újra lehet pályázni a mogyoródi futam pénteki szabadedzésére. Tavaly voltunk, imádták! Akkor mindenféle nyilatkozatok kinyomtatása, kiosztása, hogy hétfőre aláírva nálam legyen, mert az új rendszer szerint nem személyesen kell átadni, hanem gyerekenként, egyenként szkennelni. Na mindegy, a nyár közepén – ha nyerünk – láthatom a kisdedeket. És ez legalább tök jó!

Csütörtökön fél kettőig tanítás, kettőre megebédelünk. És utasítás szerint kettőtől fél 4-ig tanszoba. Senkit nem zavar, hogy szó szerint egyetlen perc szusszanás sincs, mert ííííííííígy döntöttek. Mi, szabálykövető beosztott pedagógusokhoz illő módon tanszobázunk. Jön a háromnapos, ünnepnek csúfolt agyrém, majd akkor pihenünk. Haha!

Pontban négykor igazgató úr megnyitja a megbeszélést. Elmondja, hogy ritkán teszi, de most ellenőrizte a tanulószoba idejének betartását. És a hetediken kívül sehol sem tapasztalt megfelelő tanszobai tevékenységet. Mert volt csoport, ahol beszélgettek, jöttek-mentek, volt, ahol takarítottak, sőt az egyik brigád a számtech teremben múlatta az időt. Pedig a tanszoba ideje kőbe vagyon vésve. Kolléganő mondja, engedélyt kért E. igh-tól a számtechben való tartózkodáshoz a második tanszoba idejére. De E.néni az igazgató úrnak mást mondott: őt kész tények elé állította a kolléganő. Mi vaaaaaaaaan????? Mi az, hogy kész tények? Nem mondhatott nemet? Ki tiltotta meg? Igazgató bácsi ismételten nyomatékosította, hogy mi van a házirendben, leszünk szívesek ahhoz tartani magunkat. Van más lehetőségünk?

Hat hét van hátra a tanévből. A feladatok: három iskolán kívüli program, ebből egy a szívem csücske: Margitsziget, ép és fogyatékkal élő gyerekek közös élőcsocsó rekordkísérlete, valamint a nagyon fontos és hasznos kapcsolódó tevékenységek. A másság megismerésének és elfogadásának megkönnyítése érdekében.

Diákdáridóra valami vállalható produkció. Kitalálás, megvalósítás. Két napos kirándulás Ópusztaszerre. Jutalom. Tőlünk csak ketten nem mennek. Osztálykirándulás, egy nap. És a legfontosabb projekt, csak éppen fogalmam sincs, hogy mikor lesz erre idő: a nyolcadikosok búcsúztatása. Ugye még mindenki emlékszik? Kettőtől négyig lenne erre idő minden nap, ha... Ha kedden nem háromig tartana a kötelező elfoglaltság. Ha hétfőn és szerdán délutánonként nem engedném le őket felelni föciből. Tetszik tudni, a lehetőség. Ha nem engedem el őket röplabdára, focira, sehova. Haha. :(

Komolyan mondom, én csak azon csodálkozom, hogy még mindig hajlandók a kis tündérkéim az együttműködésre.

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek