OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. május 12.
» Hozzászólások (0)

Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései

24. A nyomás csak nő, nő, egyre nő

2015. április 30.

Hétfőn reggel 8-ra bevonszolom magam, mert A. anyuval megbeszéltük, hogy érkezik. Persze, mondanom sem kell, nem jön. Sebaj, fél kettőkor kezdenék, majd keresek valami hasznos elfoglaltságot.

Van egy csomó dolgom, mindenféle pályázatokkal kapcsolatos teendő. Beszámolók, elszámolások, új pályázatok. Nem unatkozom. Ha már bent vagyok, megrendelem a nyolcadikosok tarisznyáját is. Kéne dekoráció is a tornaterembe, Z. bácsi már kitalálta, de kéne valami nem gagyi sablont találni. Z. bácsi maximalizmusának nem egyszerű megfelelni, de én szeretem a kihívásokat! :) Találok is olyat, ami az elképzelésének megfelel. Hajtogatással készül, és hatalmas méretben is kivitelezhető. Rendben, már csak meg kell csinálni! Haha!

N. továbbra is iskola mellé jár, ez nem túl jó hír. Z. tartja magát, nem örjöng, nem üt agyon senkit, de láthatóan egyre nehezebben viseli a „békét”. E-nak lejárt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménye, nagyija már beadta, de amíg nem kapja meg az újat, addig haza kell mennie tanítás után. Ez gáz, mert a leányka nem a tudása miatt tud velünk jönni, hanem a szakvélemény alapján segítünk rá a nem létező teljesítményére. De mióta „hazajárós”, azóta nagyon nagy lett az arca. Ráadásul „végre” nőtt egy pasija is, így aztán azt hiszi, hogy megszűnt a tanulói jogviszonyából adódó összes kötelezettsége, nincs más dolga, mint élni a nagyok életét. Telefon a nagyinak, kapja el a kis drágát, mert baj lészen. Nagyi infarktus közeli állapotban. Jaj, csak meg ne bukjon! Ööööö... tán tenni kéne ezért valamit, nem? És nem a nagyinak.

Szerda délelőtt gyanútlanul megyek be. Még messze a munkaidő kezdete, de érkezik J. Sír, zokog, megszólalni se nagyon tud. Aztán könnyek között könyörög, engedjük haza, nem akar itt aludni, mert M. és Z. csúnyán megverte. Az óraközi szünetben. Próbálom nyugtatni, de hajthatatlan. Leültetjük, megsimogatjuk a buksiját, kérjük, várjunk még egy kicsit. Addig lehívjuk M-t és Z-t. M. elismeri, hogy megverte, Z. persze tagad. Elfogadhatatlan hangnemben és hangerővel kérdi J-t: „Ugye, én nem bántottalak?” Egy újjal sem nyúltam hozzád? J. retteg Z-től – mint ahogyan szinte mindenki – buzgón bólogat: nem Z. bántotta, csak M. Na, én ettől megyek a falnak! Évek óta tűrjük, hogy Z. terrorizálja a többieket, mert mindenki fél tőle. Én már rég kapun kívül tudnám, de persze én vagyok a gonosz, a szemét, az aljadék. Pedig világosan megmondtam: ha választani kell a csoport és Z. között, én bizony a csoportot fogom választani. Ráadásul Z-től nem csak a hetedik, hanem az egész iskola tart. E-le-gem van!!! Hiába szólok, a családgondozó és a gyámhatóság még véletlenül sem beszél egy nyelven. Mi csak óvatosan, maszatolva tehetünk jelzést, nehogy a rendőrségre kelljen járni, esetleg a mi jelzésünk alapján emeljék ki a családból, pedig Z. szerintem a családjában komolyan veszélyeztetett. M. nem szokott ilyen dúvad lenni, de tény, hogy október óta egy tapodtat sem tesz az apa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság meghosszabbításáért, a „nevelőanya” pedig hetente nyugtat bennünket, hogy már egy hónapja beadott mindent. Még a hiánypótlást is. Hiába a szóbeli behívás, az írásbeli kérés, még tévedésből sem járnak az iskola felé. M. eredményei romlanak, de ez csak bennünket izgat. Hol itt laknak, hol ott, bejelentve nincsenek, a kerületi gyermekjóléti szolgálat hatáskör és illetékesség hiányában nem tudja alapellátásban sem gondozni a gyereket. Most végre rendeződni látszana a dolog, apa mindent megígért, még annak az ellenkezőjét is, csak éppen elérhetetlen. Ilyenkor esetleg a „nevelőanya” mozdul, de ő se tud mást mint ordít, kikér magának, majd megsértődve elrohan. Míg próbáljuk kideríteni, hogy mi is történt valójában, az egyik pedassszisztens kinyomja magából: ő szedte szét a kölyköket, és bizony a saját szemével látta, hogy nem csak M, de bizony Z. is ütött. Kérdezem tőle, nem érzi-e, hogy tán szólnia kéne az iskolavezetésnek. Nem, nem érzi úgy. Mert mindig akkor történik valami, amikor ő ott van, és biztos azt gondolja az igazgató úr, hogy ő teljesen alkalmatlan a feladata ellátására. Az agyam eldobom! Emelt hangon ismertetem a jogait, jelzem, ilyen esetben nem mérlegelhet. Megemlítem neki, hogy véleményem szerint nem attól lesz alkalmatlan, ha ilyenkor jelez, hanem abban a pillanatban, amikor úgy dönt: nem szól. Hatásos lehetett a mondandóm, mert megy és tájékoztatja az iskolavezetést a dologról. Ez a két érintett kisdedet nem izgatja. M. a vállát rángatja, Z. pedig különböző ajánlatokat tesz a szabadidőnk hasznos eltöltésével kapcsolatban. Kivel, hol, mit is kéne csinálnunk. Igh. tudtával és beleegyezésével hívom a szülőket. Z. anyuja kétségbe van esve, mert Z. az utóbbi időben otthon is normálisan viselkedett. És nem érti. Én értem, mert a feszültség csak gyűlt a gyerekben, hiszen azt szokta meg, hogy mindent erőből intézzen. És néhány hétig visszafogta magát. A kérdés csak az volt, hogy meddig bírja. Mivel ők is állandó költözésben vannak, elengedem haza, hátha a fizikai leterheléstől megnyugszik. Csütörtökre is elkérte az anyu, tehát lesz ideje higgadni.

M. apja szokás szerint „illegalitásban”, T. „nevelőanyut” hívom. Ő most nem ér rá, majd talán a jövő héten bejön. Mondom neki, téved. Jegyzőkönyv, rendőrség. Ez hat. Egy óra múlva ott van. Ordít, azzal vádol minket, hogy rászálltunk M-re. És J. beszólt, fiúknál természetes, hogy verekednek. Nem érti, pedig próbálom higgadtan, lassan mondani, egyszerű mondatokban megfogalmazni: nem ez a megoldás! Továbbá nem verekedtek, csak M. verte J-t. Ha M. verekedni akar, csinálunk ringet, kapnak bírót. És megfelelő méretű ellenfelet. Mert M. és Z. is alacsony, de J. még alacsonyabb, nincsenek egy súlycsoportban. Nem mellesleg nálunk már ötödik óta kitört a világbéke, nem verekszünk, mert az nem old meg semmit. Nem érti, mert nem akarja érteni. De jól megsértődik és elrohan. Következmény? Nincs egyetlen beírása sem, adjunk neki intőt mi. Tehát, mindegy milyen súlyú a disznóság, be kell tartani a fokozatokat. Az agyamat már rég eldobtam, így marad a négyfordulatos leszúrt Rittberger. Remélem, hogy erre a hétre vége, mert nem tudok már új kunsztokat bemutatni. :)

Délután már csak a szokásos rutin. Földrajz. Ázsia országai, fővárosai. Z. bácsi határozott kívánságára mehetnek a tanszoba alatt is felelni. Mert holnapra úgyis elfelejtik. Hát, ja! Mondjuk E. néninek, nem viszik le a térképet, mert az kell a tanuláshoz nekünk is. Válasz: jó, akkor most fejből(!!!), holnap elmutogatás a térképen. Jáááááááááájjjjjj!!!! Nem elég, hogy tök fölösleges dolog megtanulásával töltjük a drága időt, még kétszer is kell felelni ugyanabból???? Neeeeeeeeeeeeeemmmmmmm!!!!! Inkább vigyék a térképet! Persze nem végeznek hatig, de sebaj! E. néni nagy lelkesen feleltet. Este 7-ig! Éljen a kötelező lehetőség!!!!! Hurrááááááá!!!!!

A tanszoba vége előtt 5 perccel nyílik az ajtó. Igazgató bácsi kukucskál be. Integet, hogy nem akar semmit, csak benézett. Aha. Ellenőrzés. Mert mégsem lehet a Kóson tanulni. Soha. Egyáltalán. Mert csak.

Munkaközösség-vezető jő, s lihegve szól: holnap 4-kor munkaközösségi értekezlet. De jó! Pénteki délutánt dolgozunk, fél négykor haza lehetne mennünk, de ez van!

Este emilke érkezik, újra lehet pályázni a mogyoródi futam pénteki szabadedzésére. Tavaly voltunk, imádták! Akkor mindenféle nyilatkozatok kinyomtatása, kiosztása, hogy hétfőre aláírva nálam legyen, mert az új rendszer szerint nem személyesen kell átadni, hanem gyerekenként, egyenként szkennelni. Na mindegy, a nyár közepén – ha nyerünk – láthatom a kisdedeket. És ez legalább tök jó!

Csütörtökön fél kettőig tanítás, kettőre megebédelünk. És utasítás szerint kettőtől fél 4-ig tanszoba. Senkit nem zavar, hogy szó szerint egyetlen perc szusszanás sincs, mert ííííííííígy döntöttek. Mi, szabálykövető beosztott pedagógusokhoz illő módon tanszobázunk. Jön a háromnapos, ünnepnek csúfolt agyrém, majd akkor pihenünk. Haha!

Pontban négykor igazgató úr megnyitja a megbeszélést. Elmondja, hogy ritkán teszi, de most ellenőrizte a tanulószoba idejének betartását. És a hetediken kívül sehol sem tapasztalt megfelelő tanszobai tevékenységet. Mert volt csoport, ahol beszélgettek, jöttek-mentek, volt, ahol takarítottak, sőt az egyik brigád a számtech teremben múlatta az időt. Pedig a tanszoba ideje kőbe vagyon vésve. Kolléganő mondja, engedélyt kért E. igh-tól a számtechben való tartózkodáshoz a második tanszoba idejére. De E.néni az igazgató úrnak mást mondott: őt kész tények elé állította a kolléganő. Mi vaaaaaaaaan????? Mi az, hogy kész tények? Nem mondhatott nemet? Ki tiltotta meg? Igazgató bácsi ismételten nyomatékosította, hogy mi van a házirendben, leszünk szívesek ahhoz tartani magunkat. Van más lehetőségünk?

Hat hét van hátra a tanévből. A feladatok: három iskolán kívüli program, ebből egy a szívem csücske: Margitsziget, ép és fogyatékkal élő gyerekek közös élőcsocsó rekordkísérlete, valamint a nagyon fontos és hasznos kapcsolódó tevékenységek. A másság megismerésének és elfogadásának megkönnyítése érdekében.

Diákdáridóra valami vállalható produkció. Kitalálás, megvalósítás. Két napos kirándulás Ópusztaszerre. Jutalom. Tőlünk csak ketten nem mennek. Osztálykirándulás, egy nap. És a legfontosabb projekt, csak éppen fogalmam sincs, hogy mikor lesz erre idő: a nyolcadikosok búcsúztatása. Ugye még mindenki emlékszik? Kettőtől négyig lenne erre idő minden nap, ha... Ha kedden nem háromig tartana a kötelező elfoglaltság. Ha hétfőn és szerdán délutánonként nem engedném le őket felelni föciből. Tetszik tudni, a lehetőség. Ha nem engedem el őket röplabdára, focira, sehova. Haha. :(

Komolyan mondom, én csak azon csodálkozom, hogy még mindig hajlandók a kis tündérkéim az együttműködésre.

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.18.
Itt a törvény, amivel a rezsim magához láncolja a gyerekeket
A közoktatási törvény tervezett módosítása meggátolja a szülőket abban, hogy kimenekíthessék gyermeküket a rossz oktatási rendszerből, zöld utat ad arra, hogy a szakmailag nem megfelel...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.06.18.
Akkor is elkezdhetnek tanítani a pedagógusok, ha a nyelvvizsga miatt csúszik a diplomaszerzés
A pályakezdő tanárokat is segíti a köznevelésről szóló törvény módosítása, mert akkor is elkezdhetnek tanítani, ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diplomájuk kiadása - mondta az...
(Forrás: eduline)
--
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek