OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. május 22.
» Hozzászólások (0)

Kik azok a screenagerek, és mi az a Screenager?

(Részletek Horkai Anita: Mi a közös nyelv? című tanulmányából)

A pedagógus valami olyan tudásnak az átadására vállalkozik, aminek stabilitása van, ami az örök értékek felé mutat, ami egy hagyománynak a közvetítése. (…) A tanulók pedig egy olyan világban élnek, ahol nem ez az orientációs pont, hanem az, hogy a többiek mit mondanak. Igazából az, hogy éppen mi a trend. És ez azért a pedagógus számára is egyfajta dilemma például olyan szempontból, hogy mennyire ereszkedjen bele a tanulók kultúrájába, abba a világba, amelyben a tanulók élnek. Mert egyfelől ez létszükséglet, különben nem érti meg őket, és nem tud hidat verni a tananyag és a tanulók kultúrája között, másfelől viszont, ha nagyon belefeledkezik, akkor ő maga is elveszti a pedagógusi identitását. Mert csak úgy lehet megismerni a tanulók kultúráját, ha valamennyire meg is szeretjük, és igazából átéljük, hogy az miért jó nekik – mondta Knausz Imre a 2013-as Digitális pedagógus konferenciáján szervezett kerekasztal beszélgetésen. (Műveltség és tudásépítés a digitális korban).

Mi a közös nyelv? – teszi fel a kérdést Horkai Anita1 a Taní-tani portálon megjelent tanulmányában. Rendkívül fontos kérdés, hiszen közös nyelv nélkül képtelenség hidat verni a tananyag és a tanulók kultúrája között. A generációk közötti kommunikáció minősége meghatározza a pedagógiai munka szintjét, eredményességét. Azzal a nem titkolt szándékkal közöljük itt az írás néhány részletét, hogy kedvet ébresszünk a teljes cikk elolvasásához, és felkeltsük az érdeklődést az ott ajánlott és ismertetett internet alapú oktatási keretrendszer, a Screenager iránt.

***

„A kilencvenes évek végén még csak szubkulturális sajátosságokkal rendelkeztek a screenagerek vagy más néven a digitális bevándorlók Magyarországon, ez a szubkultúra azonban egy-két generáció alatt mainstreammé nőtte ki magát, amikortól már digitális bennszülöttekről beszélhetünk2. A screenagerek a televízión, számítógépen, elektronikus zenén felnőtt generáció tagjai, akiknek természetes közeget jelentenek a technikai eszközök, világképükbe beépülve azok hatására formálódik gondolkodásmódjuk. A screenager szót három angol fogalomból gyúrta össze Douglas Rushkoff: a screen (képernyő), a teenager (tizenéves), és a screen-age (képernyőkor) kifejezésekből. A screenager szubkultúrát a techno, elektronikus zenei műfajok kedvelése jellemezte a kilencvenes évek végén, és az ezekhez kapcsolódó szórakozási formák előnyben részesítése (techno-partik), és a televízió, számítógép, internet aktív, mindennapos használata3. A screenager a technikai világnak a szülötte, benne él, sajátjának tekinti azt, nem tiltakozik, nem lázad ellene, együtt nőtt fel a technikai eszközökkel, információtechnológiákkal s a multitasking képességével alkalmazkodott hozzájuk. Más besorolás alapján ők az X-generáció tagjai, akiket az Y-, majd a Z-generáció követ; utóbbiak az iskolapadban ülnek, a screenagerek közül pedig többen remélhetőleg tanári szerepben is találkoznak velük. Az Y-, és Z-generáció tagjai számára fontos eleve jelenlévő kommunikációs és szocializációs közeg a közösségi média, amihez a screenagerek és a korábbi generációk viszonya is ambivalens. A közösségi média által alkalmazott funkciók és fogalmak azonban bekerültek a köznyelvbe, átalakították, illetve befolyásolták a technikai eszközök és az internet használatát is, mindemellett elterjedésük morális pánikot keltett a személyes kapcsolatok elsikkadására, elszemélytelenedésére hivatkozva.

Magyarországon elsősorban a hozzáférés, az eszközellátottság, a fogyasztói és a kommunikációs státusz egyenlőtlenségei jelentenek kockázatot tovább növelve a centrum és a periféria közötti távolságot, pánikra elsősorban ez adhat okot. (…)

Hogyan értelmezhető a digitális írás- és olvasástudás vagy a digitális analfabetizmus a digitális bennszülöttek korában? A digitális bennszülött nem programozó, de készségszinten használja az internetet, a technikai eszközöket, érti működésük logikáját, hiszen születése óta rendszeresen találkozik velük. Az infokommunikációs technológiák eszközszinten fontosak a számára, s nem tartalmi vonatkozásokban, ezért a legegyszerűbb eljárásokat s a céljainak leginkább megfelelő applikációkat választja. Sokszor hallani főként a felsőoktatásban oktatóktól, hogy az Y- és a Z-generáció tagjai tulajdonképpen digitális analfabéták, hiszen nem tudnak egy megfelelő tartalomjegyzéket összeállítani a szövegszerkesztőkben, vagy pl. a Word szövegformázási lehetőségeit nem tudják használni, alkalmazni. A digitális bennszülöttnek azonban nincs szüksége a Wordre vagy egyéb (legálisan) drágán beszerezhető programokra, a hétköznapjaiban nincs mire használja. Nem ezek segítségével játszik, nem ezek segítségével ír üzenetet, tart kapcsolatot másokkal, tájékozódik, hallgat zenét, néz filmet, állít elő saját tartalmakat stb., nem „számítógépet” használ elsősorban, hanem internetet.

Az a szocializációs környezet, amelyben meg kell állják a helyüket felnőttként is, nem a tananyagot hangsúlyozó tanárközpontú oktatást, hanem a kompetenciákat fejlesztő tanulóközpontú oktatást igényli. A passzív tanuló helyett egy aktív, felfedező, élményeket gyűjtő, s azokon keresztül megismerő diák képe lenne az ideális. A felsőoktatásban elterjedt „hallgató” kifejezés is jól tükrözi azt a módot, ahogyan az oktatási szférában a „felhasználókról” gondolkodnak, a kooperációra épülő projektmunka módszerének alkalmazása is ritka innováció. Az Y-, és a Z-generáció tagjai a közösségi oldalakon különböző csoportokhoz tartoznak („groups”), akikkel irányítottan tudnak tartalmakat, információkat, élményeket, kérdéseket megosztani („share”) szöveg, kép, hang, videó formájában. A mobilizálható online eszközök rendelkezésre állásával lehetőség van az önálló időbeosztás alkalmazására („timeline” és „time management”), mely a projektek sikeres megvalósításához elengedhetetlen. Értékelést, visszajelzést, véleményt nemcsak egy személytől kaphatnak, hanem a csoport bármely tagjától („comment”; „like”), a tapasztalati tanulás során pedig elengedhetetlen az önértékelés, önreflexió („self assessment, reflective diary”). Ha ezekhez hasonló funkciók megjelennek a tanítás/tanulás folyamatában, már közelebb kerülünk a közös nyelvhez.

Mára már több olyan lehetőséggel és eszközzel élhetnek a tanárok az oktatás minden szintjén, melyek meg is felelhetnek, de mindenképpen közelítenek a digitális bennszülöttek igényeihez. Ezek közül most a Screenager internet alapú oktatási keretrendszert emelnénk ki, amely felépítésével, működésével és funkcióival reflektál azon igényekre, illetve kulturális és társadalmi sajátosságokra, melyeket eddig összefoglaltunk.”

A keretrendszer bemutatásáról részletesen lehet olvasni Horkai Anita tanulmányában.

1 Horkai Anita kulturális antropológus, a Semmelweis Egyetem ETK Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa.

2Prensky, Mark: Digital Natives, Digital Immigrants, 2001.

3Horkai Anita: Screenagerek. A techno-kultúra megjelenési formái a mai Magyarországon. Budapest: MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, 1999.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.26.
Dr. Gyurkó Szilvia: Gyereket. Megütni. Nem. Szabad.
A gyerekkorban elszenvedett erőszak (legyen az fizikai-, érzelmi- vagy verbális bántalmazás) mindig nyomot hagy. Mindig. Mert megsérti a határokat, az alapbizalom szövetét és traumatizál. Akkor...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.06.25.
Iskolává válnak a tanulócsoportok, ha a kormány elfogadja a magántanulói státusz eltörlését?
A legvalószínűbb tehát, hogy a kormány e módosítással a tanulócsoportokba járó gyerekeket akarja visszaterelni a rendszerbe. Nekik ugyanis magántanulói státuszt kell felvenni, amihez szü...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.06.25.
Ónody-Molnár Dóra: Támadás az oktatási menekültek ellen
Vannak szülői csoportok, amelyek sajátos célja a gyerekeik kimenekítése az állami iskolarendszerből. Létezett 2010 előtt is e jelenség, de drámai felgyorsulása, az ilyen módon kilépő csal...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.06.25.
Szél Bernadett parlamenti felszólalása a köznevelési törvény módosításának vitáján (videó)
Nagyon fontos javaslatot tárgyal a parlament egy nyári péntek utolsó napirendnek eldugva. A köznevelési salátatörvénnyel a kormány nekiment a gyermekeknek, minden tiltakozásra szükség van...
(Forrás: Facebook)
--
2019.06.25.
Jól vizsgáztak a magyar tanárok
Egészen jól szerepelt hazánk az egyik legfrissebb oktatási tematikájú nemzetközi felmérésen. A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.25.
Online is be lehet majd iratkozni az iskolába
Az informatikai fejlesztés eredményeként a 2019/2020-as tanévben már elérhetővé válik az ügyfélkapun keresztüli beiratkozás és hitelesítés is, ezért az ügyintézéshez a szülőnek -...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymó...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja,...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek