OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. május 31.
» Hozzászólások (4)

A kompetenciamérésről – kicsit másképpen1

Be kell vallanom, szívügyem a kompetenciamérés. Nagyon kevés ország mondhatja el magáról, hogy van egy ilyen kincsesbányája, amivel a tanulók fejlődését megbízhatóan tudja követni. Ezért is ütött szíven, amikor egy szülőtől azt hallottam, hogy a gyermeke nagyon szorong a teszt miatt, mert a tanárok azt mondták, hogy osztályzatot kapnak rá...

A kegyelemdöfést az adta meg, amikor kiderült, hogy már nincs A vagy B teszt, minden tanuló ugyanazt tölti ki, és az ötperces szünetben meg is beszélik a feladatokat, utána javítanak rajta. Sőt, van, ahol a nagyon nehéz feladatoknál a pedagógus oda is adja a megoldó kulcsot a tanulóknak.

Amikor egy újságíró is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy vajon igaz-e, hogy a rosszul tanulókat ilyenkor inkább arra kérik, be se jöjjenek az iskolába, tollat ragadtam. Azt hiszem, itt az ideje kicsit elgondolkodni azon, vajon mire jó és mire nem a kompetenciamérés. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan)

A kompetenciamérés a PISA mintájára kompetenciákat mér, és nem a konkrét iskolai tananyag tudását kívánja tesztelni. 2001-ben indult a mérés, akkor kifejezetten azzal a céllal, hogy a pedagógusokat segítse abban, hogy a tanulóik egyéni fejlesztését még szakszerűbben tudják végezni. Sajnos ezt a célt a mai napig nem igazán sikerült elérni, miután ehhez az iskolákban és környezetükben professzionális szakmai támogatást kellene nyújtani.

A magyar iskola az egyik leglaposabb munkahelyi szervezet, igazgatón, helyettesen, tanáron és pedelluson kívül alig van ott valaki. A fejlett országokban kutatási és osztálytermi asszisztens, segítő szakemberek (pszichológus, szociális munkás, stb.) és gazdasági, technikai személyzet is segíti a tanárok munkáját.

Másrészt éppen most sikerült beolvasztani az állami bürokráciába a pedagógiai segítő szolgáltatásokat, a valaha volt pedagógiai intézetek maradékán még működő szakmai szolgáltatókat.

A kompetenciamérés fejlesztő-támogató funkciója mellett a kétezres években egyre inkább felerősödtek azok a hangok, amelyek elsősorban elszámoltatás céljára szerették volna használni. Ebben is volt logika, hiszen a közoktatás nagyüzem és az eredményességén nagyon sok múlik, például az, hogy mennyire leszünk versenyképesek a globális piacon. Ennek az elszámoltatási célú indíttatásnak is köszönhető az, hogy ma már teljes körű a felmérés a 6., 8. és 10. évfolyamon, ráadásul a tanulók teljesítménye időben követhető, így már korrekten látható, mennyit fejlődnek magukhoz képest. Az iskolajelentések nyilvánosságra hozatalával pedig végre transzparenssé vált egy közpénzből finanszírozott rendszer működése. (Sajnos a kórházak esetében ezt mind a mai napig nem mondhatjuk el!)

Üröm az örömben, hogy az egyre nagyobb transzparencia és érdeklődés miatt egyre inkább ezáltal ítéli meg a szülő – és a helyi iskolától egyre távolabb kerülő oktatásirányítás – az iskolákat, és ez megemelte a tesztek tétjét. Érthető módon az iskolák ezért

ahelyett, hogy arra használnák ezeket az eredményeket, hogy saját munkájukat elemezzék (a kompetenciamérés ugyanis, mint ahogy a PISA is, az iskolákról és pedagógusokról szól, nem a gyerekekről), és ennek fényében hajtsanak végre fejlesztéseket, módszertani vagy intézményi újításokat,inkább a felmérés „marketing” elemeire koncentrálnak.

Ez áll a mögött, amikor a rosszul tanulókat nem hívják be aznap, vagy amikor segítenek a tanulóknak a kitöltésben, vagy amikor osztályzattal presszionálják a tanulót azért, hogy minél jobban teljesítsen.

Már megint, mint sokszor, az eszköz vált céllá.

Gondoljunk bele, miért jó egy iskolának, hogy ahelyett, hogy tényszerű információt kapna a munkájáról, amire tudna építkezni, inkább maga is hamisítja azt? Erre a kérdésre a válaszadást az olvasóra bízzuk.

Hála istennek, a fent felsorolt jelenségek ma még nem általánosak, de érdemes felhívni a figyelmet rájuk, hogy még időben vissza tudjuk terelni helyes irányba a folyamatokat. A PISA adatok elemzése sok tanulsággal szolgál.

Az egyik ilyen az, hogy azok az országok, akik aprópénzre váltották a PISA üzenetét és tesztekre kezdtek tanítani és tesztekkel próbálták a pedagógusok munkáját értékelni, ott szinte törvényszerűen romlottak az eredmények.

A rövidre zárás logikája nem vezet sehova. Szerencsére Magyarország ezt a zsákutcát eddig elkerülte, hiszen a kompetenciamérés – teljesen jogosan – nem vált a pedagógusi munka direkt és akár anyagi konzekvenciát hordozó értékelésének eszközévé. Ugyanakkor szintén a PISA tanulsága, hogy ahol sok tényszerű visszacsatolás van, és azt professzionálisan fel tudják használni a továbblépéshez, azok az országok hosszú távon nagyobb eredményeket tudnak felmutatni. Tehát a mérésekre nagyon nagy szükség van, de nem azért, hogy ez alapján rangsoroljuk az iskolákat és megítéljük az egyes pedagógus munkáját.

A következőkben megnézzük, mire jó és mire nem a kompetenciamérés és ehhez képest hogyan használjuk ki a lehetőségeket.

Amire nem jó, mégis csináljuk

Osztályzatot adni rá. A kompetenciamérés nem a tananyag tudását teszteli, hanem a pedagógusnak ad visszajelzést, hogy jó irányba haladnak-e a tanulási és tanítási folyamatok. Az osztályzattal egyrészt éppen ezért magát értékelheti leginkább, nem a tanulót. Viszont a tanuló stresszelése egyrészt nem célja a mérésnek, másrészt nem is célravezető a jobb eredmény eléréséhez.

Tesztekre tanítani. Több felmérés is bizonyítja, hogy az iskolákban a leggyakoribb használata a kompetenciamérés eredményeinek, magának a teszteknek az osztályterembe való bevitele és gyakoroltatása. Most is hallani lehetett, hogy több helyen a kompetenciamérés előtt már több héten át a teszteket töltik ki a gyerekek. A kompetenciamérés viszont nem felmérő, éppen ezért magát csapja be az iskola, ha erre drillezi a diákot. Mechanikusan talán veszik az akadályt, de a lényeg, hogy a tanuló valóban kompetens tanulóvá és később jól boldoguló felnőtté váljon, elveszni látszik.

A szülőknek visszajelzést adni a gyerekről. 2009-től a szülő is megismerheti gyermekének kompetenciateszt eredményeit. Ez az intézkedés egy, a szülőnek szánt gesztus volt az akkori oktatáspolitika részéről. Habár a cél nemes volt, de a gyakorlati jelentősége, az eredményeknek az elemzés bonyolultsága miatt jó néhány hónappal későbbi megszületése miatt viszonylag csekély. A szülőt nem érdekli annyira gyermekének több hónappal korábbi teljesítménye, viszont a gesztusnak lett egy nem szándékolt következménye. A tanulók így most már a szülők miatt is stresszelnek, így a kompetenciamérés napja több szempontból is igen megterhelő számukra.

Amire nem jó és nem is csináljuk

Az egyes pedagógust értékelni vele. Miután a kompetenciamérés csak bizonyos területeken mér, ezért leginkább a matematika és természettudományi területeken tanítókat tudná mérni, de még ez sem állja meg a helyét, hiszen a tanulók kompetenciáinak fejlesztésében ott van az egész iskola munkája, sőt a szülőké és kortársaké is. A szövegértés terén pedig még nyilvánvalóbb, hogy az ott elért fejlődés nagyon sok tényezőnek tudható be. Ráadásul ott, ahol a pedagógusokat ilyen tanulói teljesítményteszteken át próbálják értékelni és bérezni – mint teszik némely helyen az Egyesült Államokban – ott a csalások aránya drasztikusan megnő.

Iskolarangsorokat csinálni. A kompetenciamérésen elért eredmények alapján nem lehet egyértelműen besorolni az iskolákat, ugyanis figyelembe kell venni az ún. konfidencia intervallumot is, ami azt jelenti, hogy csak akkor állítható egy iskoláról, hogy gyengébb, vagy jobb a teljesítménye a másik iskolánál, ha a teljesítménye ezen intervallumon kívül esik lefele, vagy felfele értelemszerűen. Ráadásul az iskolarangsoroknak van egy nagyon nagy kockázata, mégpedig az, hogy a már amúgy is erősen szelektív iskolarendszert még szelektívebbé teszi. Az ún. hozzáadott érték jóval többet árul el az iskoláról, de ez annyira újszerű fogalom, hogy még több időt és elemzést igényel az elterjesztése.

Amire jó és csináljuk

Az adatokat elemezni és országos jelentéseket írni belőlük. Az Oktatási Hivatal minden évben megjelenteti a kompetenciamérés eredményein alapuló országos jelentését. A legfrissebb, 2014-es kompetenciamérés jelentése itt található.

Kutatásokat végezni, az oktatási rendszer működését elemezni. Ebben nagy segítséget jelent, hogy nagyon részletes, a családi háttérre és az iskola jellegzetességeire vonatkozó háttérinformációkat is tartalmaz a kompetenciamérés kutatási adatfile-ja. Szerencsére egyre több tanulmány készül a kompetenciamérés alapján, amelyek olyan izgalmas kérdésekre próbálnak választ adni, hogy mi a titka az eredményes iskoláknak, vannak-e különleges reziliens iskolák (http://oktpolcafe.hu/papp-z-attila-roma-tanulok-az-altalanos-iskolaban-630/, mit mondhatunk a pedagógusok osztályzási gyakorlatáról és annak hatásáról a tanulók eredményeire és továbbtanulási aspirációira.

Amire jó, de kevéssé csináljuk

Elemezni az iskolai munkát. Ezt az iskoláknak kellene elvégezniük, de erre nincs idejük, kapacitásuk – és gyakran szakértelmük sem. A megoldókulcsokkal ők is ki tudják javítani a tanulóik tesztjeit, de miután az országos jelentés csak – értelemszerűen – jóval később tud elkészülni és a vonatkozó iskolai és telephelyi jelentéseket is csak jóval később kapják meg, így a tesztet kitöltő tanulókra vonatkozóan már kevésbé tudnak időben fejlesztéseket végezni. Az iskoláról magáról és az adott kompetenciaterületekről viszont sok információt kap az iskola – még egy év távlatában is, így a jelentéseket időben vizsgálva tudja a saját munkáját iskolai szinten elemezni. Ezt meg is teszik néhol elsősorban a szaktárgyi munkaközösségek, de még mindig nem elegen.

Fejlesztéseket megalapozni, bizonyos módszereket tesztelni. Kiváló kiegészítő eszközt kínál a kompetenciamérés arra, hogy bizonyos fejlesztések esetén azok hatását, kontrollcsoport bevonásával tesztelni lehessen. Sajnos mind a mai napig nem magától értetődő, hogy az oktatásra vonatkozó fejlesztések, legyen egy módszer vagy éppen egy új kísérleti tankönyv bevezetése megalapozott kutatásokon kellene, hogy alapuljanak. Ehhez az oktatáskutatók közt jóval több, a kompetenciamérést is értelmezni tudó szakember kellene, valamint az oktatási fejlesztések esetében interdiszciplináris teamek működtetése.

A kompetenciamérésből jóval többet is kihozhatnánk, de ehhez többleterőforrás kell, pénz, idő, szakember és motiváltság. Jó hír, hogy állítólag már elkészült a kompetenciamérés részletes technikai jelentése, mely által a kutatók és az érdeklődők még többet megtudhatnak arról, hogy mit takarnak az eredmények és hogyan lehet őket felhasználni. Folynak pilot felmérések is annak érdekében, hogy a kompetenciamérést új, de olyan fontos területekre is kiterjesszék, mint a szociális készségek. Ennek különösen azért lenne nagy jelentősége, mert itt aztán végképp nem lehet tesztekkel tanítani, ehhez már a valóban modern, csoport és projektmódszerek kreatív osztálytermi használatára lesz szükség.

Lannert Judit

1A tanulmány megjelent a Kölöknet portálon

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

DAnna | 2016. január 4.
Amiért én roppant dühös vagyok, az a mód, ahogyan megkülönböztetik a kompetenciamérést az egyéb felmérőktől. A tanár leadja a tananyagot, aztán tart egy összefoglaló órát, és ha esik, ha fúj, megíratja a témazárót, aztán mindenkinek olyan lesz, amilyen. A gyerek, jegye ... Sőt, sajnos az is gyakorlattá vált egyes tanároknál, hogy a hosszú (mondjuk 10 nap) betegségből visszatérő gyerekkel az első napon, amit az iskolában tölt, megíratják a témazárót, amit a betegsége alatt írtak meg, akkor is, ha mondjuk hiányzott az anyag egyes részeiről és az összefoglalásról. Elvárják, hogy a gyerek otthon, szórványos információk alapján, betegen tartsa a tempót az osztállyal, és nem számít, ha emiatt romlik a jegye.
Mi a helyzet a kompetenciaméréssel? A kompetenciamérésen rész vevő osztályoknak előkészítő foglalkozásokat tartanak, fél évig hetente folyamatosan, amire kötelező bejárnia mindenkinek. Ez fontosabb, mint a gyerek felkészülése, vagy éppen jegye.
Péter | 2015. augusztus 14.
Mindaddig, amíg nevesítve hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérés eredményeit, az iskolák közötti különbségeket, addig sokan éreznek késztetést a "kegyes csalásra", különösen azzal a tapasztalati érvelésel, hogy "mások is így csinálják". Nem beszélve azokról az anomáliákról, amik a mérés folyamatában is léteznek: kik lehetnek jelen az adott tanteremeben, milyen segítséget adhatnak vagy nem adhatnak a gyerekeknek, stb.

És jó szokás szerint mindenki szemet húny fölötte.
szt | 2015. június 5.
Sztem akkor osztályozza a tanár munkáját, ha a gyerek is komolyan veszi, de jellemzően nem így van, ezért nem ad reális képet a tanári munkáról. van olyan iskola ahol a gyengébb tanulókat "felmentik" a kompetenciamérés alól, nehogy rontsák az átlagot. Mindenki döntse el, hogy helyes-e "nyomás alatt" tartani a gyereket az osztályzással....

C.J. | 2015. május 31.
A mi iskoláinkban is komoly tétje van a kompetencia teszteknek, főleg 10.-ben. Több középiskola is osztályzatot ad rá (piros jegyet...hogy duplán számítson), van olyan iskola is, ahol az év végi jegy 2/3-át adja. Ezt nem tartom korrektnek, mert a BTMN/SNI-s tanulók nem kapják meg a szakvéleménybe foglalt kedvezményeiket (pl. többletidő, számológép). Próbáltuk hivatalosan kérni, de nem jártunk sikerrel. Kértük azt is, hogy ha nincs kedvezmény, akkor osztályzat se legyen. Nem könnyű.
Több kompetencia tesztet író osztály már szeptemberben be van fenyítve, hogy teljesíteniük kell. A teszt előtti 2 hét pedig másról sem szól, csak az előző évek tesztjeinek gyakorlásáról. Az is előfordul, hogy a gyengébb tanulók valóban igazoltan vannak távol, vagy egy gyengébb képességű diákot egy jobb képességű magántanuló vált ki. Azt pedig többen is elmondták, hogy a teszt mindkét részénél, a feladatok végéhez közeledve a fáradtság miatt már csak találomra jelölgetnek.
Ami elgondolkodtató számomra, hogy vannak olyan diákok is szép számmal, akik jobban teljesítenek a kompetencia matematika feladatok megoldása során, mint az iskolai számonkéréseknél.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási ké...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.05.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.04.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit...
(Forrás: index)
--
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutat...
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
--
2019.12.04.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.02.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek