OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. május 31.
» Hozzászólások (4)

A kompetenciamérésről – kicsit másképpen1

Be kell vallanom, szívügyem a kompetenciamérés. Nagyon kevés ország mondhatja el magáról, hogy van egy ilyen kincsesbányája, amivel a tanulók fejlődését megbízhatóan tudja követni. Ezért is ütött szíven, amikor egy szülőtől azt hallottam, hogy a gyermeke nagyon szorong a teszt miatt, mert a tanárok azt mondták, hogy osztályzatot kapnak rá...

A kegyelemdöfést az adta meg, amikor kiderült, hogy már nincs A vagy B teszt, minden tanuló ugyanazt tölti ki, és az ötperces szünetben meg is beszélik a feladatokat, utána javítanak rajta. Sőt, van, ahol a nagyon nehéz feladatoknál a pedagógus oda is adja a megoldó kulcsot a tanulóknak.

Amikor egy újságíró is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy vajon igaz-e, hogy a rosszul tanulókat ilyenkor inkább arra kérik, be se jöjjenek az iskolába, tollat ragadtam. Azt hiszem, itt az ideje kicsit elgondolkodni azon, vajon mire jó és mire nem a kompetenciamérés. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan)

A kompetenciamérés a PISA mintájára kompetenciákat mér, és nem a konkrét iskolai tananyag tudását kívánja tesztelni. 2001-ben indult a mérés, akkor kifejezetten azzal a céllal, hogy a pedagógusokat segítse abban, hogy a tanulóik egyéni fejlesztését még szakszerűbben tudják végezni. Sajnos ezt a célt a mai napig nem igazán sikerült elérni, miután ehhez az iskolákban és környezetükben professzionális szakmai támogatást kellene nyújtani.

A magyar iskola az egyik leglaposabb munkahelyi szervezet, igazgatón, helyettesen, tanáron és pedelluson kívül alig van ott valaki. A fejlett országokban kutatási és osztálytermi asszisztens, segítő szakemberek (pszichológus, szociális munkás, stb.) és gazdasági, technikai személyzet is segíti a tanárok munkáját.

Másrészt éppen most sikerült beolvasztani az állami bürokráciába a pedagógiai segítő szolgáltatásokat, a valaha volt pedagógiai intézetek maradékán még működő szakmai szolgáltatókat.

A kompetenciamérés fejlesztő-támogató funkciója mellett a kétezres években egyre inkább felerősödtek azok a hangok, amelyek elsősorban elszámoltatás céljára szerették volna használni. Ebben is volt logika, hiszen a közoktatás nagyüzem és az eredményességén nagyon sok múlik, például az, hogy mennyire leszünk versenyképesek a globális piacon. Ennek az elszámoltatási célú indíttatásnak is köszönhető az, hogy ma már teljes körű a felmérés a 6., 8. és 10. évfolyamon, ráadásul a tanulók teljesítménye időben követhető, így már korrekten látható, mennyit fejlődnek magukhoz képest. Az iskolajelentések nyilvánosságra hozatalával pedig végre transzparenssé vált egy közpénzből finanszírozott rendszer működése. (Sajnos a kórházak esetében ezt mind a mai napig nem mondhatjuk el!)

Üröm az örömben, hogy az egyre nagyobb transzparencia és érdeklődés miatt egyre inkább ezáltal ítéli meg a szülő – és a helyi iskolától egyre távolabb kerülő oktatásirányítás – az iskolákat, és ez megemelte a tesztek tétjét. Érthető módon az iskolák ezért

ahelyett, hogy arra használnák ezeket az eredményeket, hogy saját munkájukat elemezzék (a kompetenciamérés ugyanis, mint ahogy a PISA is, az iskolákról és pedagógusokról szól, nem a gyerekekről), és ennek fényében hajtsanak végre fejlesztéseket, módszertani vagy intézményi újításokat,inkább a felmérés „marketing” elemeire koncentrálnak.

Ez áll a mögött, amikor a rosszul tanulókat nem hívják be aznap, vagy amikor segítenek a tanulóknak a kitöltésben, vagy amikor osztályzattal presszionálják a tanulót azért, hogy minél jobban teljesítsen.

Már megint, mint sokszor, az eszköz vált céllá.

Gondoljunk bele, miért jó egy iskolának, hogy ahelyett, hogy tényszerű információt kapna a munkájáról, amire tudna építkezni, inkább maga is hamisítja azt? Erre a kérdésre a válaszadást az olvasóra bízzuk.

Hála istennek, a fent felsorolt jelenségek ma még nem általánosak, de érdemes felhívni a figyelmet rájuk, hogy még időben vissza tudjuk terelni helyes irányba a folyamatokat. A PISA adatok elemzése sok tanulsággal szolgál.

Az egyik ilyen az, hogy azok az országok, akik aprópénzre váltották a PISA üzenetét és tesztekre kezdtek tanítani és tesztekkel próbálták a pedagógusok munkáját értékelni, ott szinte törvényszerűen romlottak az eredmények.

A rövidre zárás logikája nem vezet sehova. Szerencsére Magyarország ezt a zsákutcát eddig elkerülte, hiszen a kompetenciamérés – teljesen jogosan – nem vált a pedagógusi munka direkt és akár anyagi konzekvenciát hordozó értékelésének eszközévé. Ugyanakkor szintén a PISA tanulsága, hogy ahol sok tényszerű visszacsatolás van, és azt professzionálisan fel tudják használni a továbblépéshez, azok az országok hosszú távon nagyobb eredményeket tudnak felmutatni. Tehát a mérésekre nagyon nagy szükség van, de nem azért, hogy ez alapján rangsoroljuk az iskolákat és megítéljük az egyes pedagógus munkáját.

A következőkben megnézzük, mire jó és mire nem a kompetenciamérés és ehhez képest hogyan használjuk ki a lehetőségeket.

Amire nem jó, mégis csináljuk

Osztályzatot adni rá. A kompetenciamérés nem a tananyag tudását teszteli, hanem a pedagógusnak ad visszajelzést, hogy jó irányba haladnak-e a tanulási és tanítási folyamatok. Az osztályzattal egyrészt éppen ezért magát értékelheti leginkább, nem a tanulót. Viszont a tanuló stresszelése egyrészt nem célja a mérésnek, másrészt nem is célravezető a jobb eredmény eléréséhez.

Tesztekre tanítani. Több felmérés is bizonyítja, hogy az iskolákban a leggyakoribb használata a kompetenciamérés eredményeinek, magának a teszteknek az osztályterembe való bevitele és gyakoroltatása. Most is hallani lehetett, hogy több helyen a kompetenciamérés előtt már több héten át a teszteket töltik ki a gyerekek. A kompetenciamérés viszont nem felmérő, éppen ezért magát csapja be az iskola, ha erre drillezi a diákot. Mechanikusan talán veszik az akadályt, de a lényeg, hogy a tanuló valóban kompetens tanulóvá és később jól boldoguló felnőtté váljon, elveszni látszik.

A szülőknek visszajelzést adni a gyerekről. 2009-től a szülő is megismerheti gyermekének kompetenciateszt eredményeit. Ez az intézkedés egy, a szülőnek szánt gesztus volt az akkori oktatáspolitika részéről. Habár a cél nemes volt, de a gyakorlati jelentősége, az eredményeknek az elemzés bonyolultsága miatt jó néhány hónappal későbbi megszületése miatt viszonylag csekély. A szülőt nem érdekli annyira gyermekének több hónappal korábbi teljesítménye, viszont a gesztusnak lett egy nem szándékolt következménye. A tanulók így most már a szülők miatt is stresszelnek, így a kompetenciamérés napja több szempontból is igen megterhelő számukra.

Amire nem jó és nem is csináljuk

Az egyes pedagógust értékelni vele. Miután a kompetenciamérés csak bizonyos területeken mér, ezért leginkább a matematika és természettudományi területeken tanítókat tudná mérni, de még ez sem állja meg a helyét, hiszen a tanulók kompetenciáinak fejlesztésében ott van az egész iskola munkája, sőt a szülőké és kortársaké is. A szövegértés terén pedig még nyilvánvalóbb, hogy az ott elért fejlődés nagyon sok tényezőnek tudható be. Ráadásul ott, ahol a pedagógusokat ilyen tanulói teljesítményteszteken át próbálják értékelni és bérezni – mint teszik némely helyen az Egyesült Államokban – ott a csalások aránya drasztikusan megnő.

Iskolarangsorokat csinálni. A kompetenciamérésen elért eredmények alapján nem lehet egyértelműen besorolni az iskolákat, ugyanis figyelembe kell venni az ún. konfidencia intervallumot is, ami azt jelenti, hogy csak akkor állítható egy iskoláról, hogy gyengébb, vagy jobb a teljesítménye a másik iskolánál, ha a teljesítménye ezen intervallumon kívül esik lefele, vagy felfele értelemszerűen. Ráadásul az iskolarangsoroknak van egy nagyon nagy kockázata, mégpedig az, hogy a már amúgy is erősen szelektív iskolarendszert még szelektívebbé teszi. Az ún. hozzáadott érték jóval többet árul el az iskoláról, de ez annyira újszerű fogalom, hogy még több időt és elemzést igényel az elterjesztése.

Amire jó és csináljuk

Az adatokat elemezni és országos jelentéseket írni belőlük. Az Oktatási Hivatal minden évben megjelenteti a kompetenciamérés eredményein alapuló országos jelentését. A legfrissebb, 2014-es kompetenciamérés jelentése itt található.

Kutatásokat végezni, az oktatási rendszer működését elemezni. Ebben nagy segítséget jelent, hogy nagyon részletes, a családi háttérre és az iskola jellegzetességeire vonatkozó háttérinformációkat is tartalmaz a kompetenciamérés kutatási adatfile-ja. Szerencsére egyre több tanulmány készül a kompetenciamérés alapján, amelyek olyan izgalmas kérdésekre próbálnak választ adni, hogy mi a titka az eredményes iskoláknak, vannak-e különleges reziliens iskolák (http://oktpolcafe.hu/papp-z-attila-roma-tanulok-az-altalanos-iskolaban-630/, mit mondhatunk a pedagógusok osztályzási gyakorlatáról és annak hatásáról a tanulók eredményeire és továbbtanulási aspirációira.

Amire jó, de kevéssé csináljuk

Elemezni az iskolai munkát. Ezt az iskoláknak kellene elvégezniük, de erre nincs idejük, kapacitásuk – és gyakran szakértelmük sem. A megoldókulcsokkal ők is ki tudják javítani a tanulóik tesztjeit, de miután az országos jelentés csak – értelemszerűen – jóval később tud elkészülni és a vonatkozó iskolai és telephelyi jelentéseket is csak jóval később kapják meg, így a tesztet kitöltő tanulókra vonatkozóan már kevésbé tudnak időben fejlesztéseket végezni. Az iskoláról magáról és az adott kompetenciaterületekről viszont sok információt kap az iskola – még egy év távlatában is, így a jelentéseket időben vizsgálva tudja a saját munkáját iskolai szinten elemezni. Ezt meg is teszik néhol elsősorban a szaktárgyi munkaközösségek, de még mindig nem elegen.

Fejlesztéseket megalapozni, bizonyos módszereket tesztelni. Kiváló kiegészítő eszközt kínál a kompetenciamérés arra, hogy bizonyos fejlesztések esetén azok hatását, kontrollcsoport bevonásával tesztelni lehessen. Sajnos mind a mai napig nem magától értetődő, hogy az oktatásra vonatkozó fejlesztések, legyen egy módszer vagy éppen egy új kísérleti tankönyv bevezetése megalapozott kutatásokon kellene, hogy alapuljanak. Ehhez az oktatáskutatók közt jóval több, a kompetenciamérést is értelmezni tudó szakember kellene, valamint az oktatási fejlesztések esetében interdiszciplináris teamek működtetése.

A kompetenciamérésből jóval többet is kihozhatnánk, de ehhez többleterőforrás kell, pénz, idő, szakember és motiváltság. Jó hír, hogy állítólag már elkészült a kompetenciamérés részletes technikai jelentése, mely által a kutatók és az érdeklődők még többet megtudhatnak arról, hogy mit takarnak az eredmények és hogyan lehet őket felhasználni. Folynak pilot felmérések is annak érdekében, hogy a kompetenciamérést új, de olyan fontos területekre is kiterjesszék, mint a szociális készségek. Ennek különösen azért lenne nagy jelentősége, mert itt aztán végképp nem lehet tesztekkel tanítani, ehhez már a valóban modern, csoport és projektmódszerek kreatív osztálytermi használatára lesz szükség.

Lannert Judit

1A tanulmány megjelent a Kölöknet portálon

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

DAnna | 2016. január 4.
Amiért én roppant dühös vagyok, az a mód, ahogyan megkülönböztetik a kompetenciamérést az egyéb felmérőktől. A tanár leadja a tananyagot, aztán tart egy összefoglaló órát, és ha esik, ha fúj, megíratja a témazárót, aztán mindenkinek olyan lesz, amilyen. A gyerek, jegye ... Sőt, sajnos az is gyakorlattá vált egyes tanároknál, hogy a hosszú (mondjuk 10 nap) betegségből visszatérő gyerekkel az első napon, amit az iskolában tölt, megíratják a témazárót, amit a betegsége alatt írtak meg, akkor is, ha mondjuk hiányzott az anyag egyes részeiről és az összefoglalásról. Elvárják, hogy a gyerek otthon, szórványos információk alapján, betegen tartsa a tempót az osztállyal, és nem számít, ha emiatt romlik a jegye.
Mi a helyzet a kompetenciaméréssel? A kompetenciamérésen rész vevő osztályoknak előkészítő foglalkozásokat tartanak, fél évig hetente folyamatosan, amire kötelező bejárnia mindenkinek. Ez fontosabb, mint a gyerek felkészülése, vagy éppen jegye.
Péter | 2015. augusztus 14.
Mindaddig, amíg nevesítve hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérés eredményeit, az iskolák közötti különbségeket, addig sokan éreznek késztetést a "kegyes csalásra", különösen azzal a tapasztalati érvelésel, hogy "mások is így csinálják". Nem beszélve azokról az anomáliákról, amik a mérés folyamatában is léteznek: kik lehetnek jelen az adott tanteremeben, milyen segítséget adhatnak vagy nem adhatnak a gyerekeknek, stb.

És jó szokás szerint mindenki szemet húny fölötte.
szt | 2015. június 5.
Sztem akkor osztályozza a tanár munkáját, ha a gyerek is komolyan veszi, de jellemzően nem így van, ezért nem ad reális képet a tanári munkáról. van olyan iskola ahol a gyengébb tanulókat "felmentik" a kompetenciamérés alól, nehogy rontsák az átlagot. Mindenki döntse el, hogy helyes-e "nyomás alatt" tartani a gyereket az osztályzással....

C.J. | 2015. május 31.
A mi iskoláinkban is komoly tétje van a kompetencia teszteknek, főleg 10.-ben. Több középiskola is osztályzatot ad rá (piros jegyet...hogy duplán számítson), van olyan iskola is, ahol az év végi jegy 2/3-át adja. Ezt nem tartom korrektnek, mert a BTMN/SNI-s tanulók nem kapják meg a szakvéleménybe foglalt kedvezményeiket (pl. többletidő, számológép). Próbáltuk hivatalosan kérni, de nem jártunk sikerrel. Kértük azt is, hogy ha nincs kedvezmény, akkor osztályzat se legyen. Nem könnyű.
Több kompetencia tesztet író osztály már szeptemberben be van fenyítve, hogy teljesíteniük kell. A teszt előtti 2 hét pedig másról sem szól, csak az előző évek tesztjeinek gyakorlásáról. Az is előfordul, hogy a gyengébb tanulók valóban igazoltan vannak távol, vagy egy gyengébb képességű diákot egy jobb képességű magántanuló vált ki. Azt pedig többen is elmondták, hogy a teszt mindkét részénél, a feladatok végéhez közeledve a fáradtság miatt már csak találomra jelölgetnek.
Ami elgondolkodtató számomra, hogy vannak olyan diákok is szép számmal, akik jobban teljesítenek a kompetencia matematika feladatok megoldása során, mint az iskolai számonkéréseknél.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek