Ki kapja az Év tanára díjat? 
A Hebe Kft. már közel tíz éve szervez országos levelezőversenyeket. Ebben a tanévben 9000 diák versenyzett különböző tantárgyakból egyfordulós csapatversenyeinken valamint öt és háromfordulós tantárgyi versenyeinken. Úgy döntöttünk, megkérdezzük ezt a sok ezer gyereket, szerintük milyen a jó tanár.
Az Év tanára díjat ebben az évben alapítottuk. Célunk az volt, hogy kifejezzük tiszteletünket és nagyra becsülésünket azon tanárok iránt, akik áldozatos munkával foglalkoznak a gyerekekkel tanulmányi versenyeinken. Az Év tanára megtisztelő címet a diákok ajánlásai alapján ítéltük oda tantárgyanként egy-egy tanárnak, valamint a fődíjat, egy wellness utazást sorsolás alapján egy tanárnak. A díjakat ünnepélyes keretek között adtuk át Gödöllőn. Dr. Gémesi György, Gödöllő Város Polgármestere nyitotta meg a rendezvényt, a tanárok plakettet, ajándékot kaptak. Az eseményt egy rövid ebéd és városnézés zárta.
Összesen háromszáz diák adta le szavazatát. A diákoknak 4-5 mondatban meg kellett indokolni, miért nevezik az adott tanárt, majd konkrét példákat is fel kellett sorolniuk. A 300 diák által felsorolt tulajdonságokat összegyűjtöttük, és készítettünk egy rövid statisztikát. Nagyon érdekes, hogy a gyerekek által legfontosabbnak tartott és leggyakrabban említett tulajdonság nem mutattak nagy szórást.
A következő rangsor alakult ki a jó tanárt jellemző ismérvekből:
- a legtöbbször említett tulajdonság a segítőkészség, támogatás: „lehet rá számítani minden helyzetben”,
- „élmény” nyújtása: izgalmas, érdekes órák, megszeretteti, megeleveníti a tananyagot, tánc, bábozás, játékok,
- modern és rendhagyó eszközöket is használ az oktatásban: interaktív tábla, csoportmunka, projektek, szerepjáték, kreatív játékok, filmnézés, PPT prezentáció, egyedi szemléltetés, CD hallgatás nyelvórákon,
- a személyiség kisugárzása: szeret minket, szívvel-lélekkel, szeretettel tanít, bíztat bennünket, második anyánk, mindent megtesz értünk, megérti a gondjainkat, meglátja a legjobbat bennünk, együtt örül velünk, mindenkiben a legjobbat keresi, lelkesít, nem kiabál, nyugodt,
- van humora, jókedvű,
- differenciáltan fejleszt: a gyengékkel gyakorol, a tehetségeket fejleszti/ igyekszik mindenkiből a legtöbbet kihozni/versenyekre készít fel,
- szigorú, de igazságos,
- sok időt szán a gyerekekre: órán kívül, szabadidejében is foglalkozik a gyerekekkel, múzeumlátogatás, színházlátogatás, közös filmnézés, kirándulás,
- személyes problémákkal is meg lehet keresni,
- felkészült és türelmes,
- jól magyaráz.
Óriási élmény volt számunkra ezeket az ajánlásokat olvasni. Megható és rendkívül lelkesítő volt, hogy ennyi kiváló ember tanítja a felnövő nemzedéket.
Most következzék néhány idézet a gyerekek indoklásaiból:
Az egész életünkre hatással lévő személy.
Határozott, szigorú, de nagyon igazságos. Szinte a második anyánk.
Örökké mosolygó szeme megnyugtatja a gyerekeket.
Szolid, szorgalmas és nyílt jellemével az életre nevel bennünket.
A mi iskolánk egy informatikai iskola, és fontosnak tartjuk, hogy van egy olyan tanárunk, aki a számítógép elől is képes elragadni a figyelmünket az irodalom felé. Példaképünk.
Hitt bennem, bíztatott, visszaadta az önbizalmamat.
Andrea néni az életre nevel minket! Azt kéri tőlünk számon, aminek a későbbiekben is hasznát vesszük.
Úgy gondolkodik, mint Galilei: „A gyerek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem egy fáklya, amit lángra kell lobbantani.”
Miközben 3 kisgyerek várja otthon, fontos neki a mi sorsunk is. Osztálybulit szervez, moziba, kiállításra visz.
Amikor hozzá kerültem, nagyon rossz tanuló voltam – diszlexia miatt – de ő olyan sokat foglalkozott velem, hogy ma már versenyeken is részt veszek.
Ági néniben megvan a gyerekek iránti szeretet, többször kiállt mellettünk. A tudását is nagy szeretettel adja át. Ha gondunk van, vele mindent meg lehet beszélni.
Érdekli mások érzései, segít a bajban. Tudását változatosan adja át. Kreatív feladatokat ad.
Szereti a gyerekeket. Igazságos minden esetben. Sokat megtesz az osztályért. Elmegyünk kirándulni. Jó fej, vicces, mégis rendet tud tartani.
Tehetséggondozó. Következetes. Órák színesek. Szigorú, de nagyon vicces. Új trükköket ad a nyelvtanuláshoz. Mindig meghallgatja az ötleteinket. Érdekli, mi van velünk iskolán kívül.
Órákon csapatmunkát is végzünk. Óráin interaktív táblázni és filmet nézni is szoktunk. Nagyon jó hangulatban telik az óra. Érdekes feladatokat hoz az órára. A rosszalkodót kordában tartja.
Hatodik éve szerkeszti diákjaival az ország egyetlen angol nyelvű iskolaújságját, amelybe még a rajzokat is mi készítjük számítógéppel.
Amikor ételekről tanulunk, mindig főzünk.
Sajátos tanítási módszereivel le tudja egyszerűsíteni a tananyagot. Nagyban megkönnyíti ezzel a tanulást, és hatékonyabb is.
Lajos bácsi elvárja tőlünk, hogy ne legyünk lusták.
„Kati néni szigorú, de igazságos tanár. Céltudatos: nemcsak azt akarja, hogy jól beszéljük a nyelvet, hanem, hogy meg is szeressük azt.
Ő egy igazán becsületes és tisztalelkű ember, a diákversenyeken hagyja kibontakozni a gyerekeket. Vicces és minden szomorú diákot megvigasztal bármi áron. Ő a mi Hédi nénink, akit szerencsére nehezen felejt el az ember.
Missziónknak tekintjük, hogy ennek a felmérésnek az eredményeit nyilvánosságra hozzuk. El fogjuk küldeni elemzésünket a tankerületek vezetőinek és a különböző szakmai internetes portáloknak.
Zárszóként Vekerdy Tamást idézem:
„A tanároknak is azt tanácsolom, legyenek hitelesek: A jó tanár élvezi a tanítást, szóba áll a gyerekekkel, ha kell vitatkozik velük, és nem zavarja őket sem a kisgyerek, sem a kamasz. A tárgyi tudás is fontos, de nem az a lényeg.”
Kraulis Mónika
-- » Kommentálom
Hozzászólások
Nagyon jó ez az összeállítás. tényleg fontosak ezek az ismérvek! A tanárok nevét is lehet tudni? |
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése