OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. június 24.
» Hozzászólások (1)

53. esélyegyenlőségi napló

„(Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl”1

Biztosan sokan felismerik Arany János: A fülemile című versének sorait. Ez jutott eszembe, látva, megtapasztalva a törvényi ellentmondásokat, melyek lassan feloldhatatlan feszültségeket teremtenek a szegregációhoz kapcsolódva.

Vagyis feloldhatókat, de lassan már csak a versidézetben megfogalmazott módon.

Mert nem lehet mindkét oldalra kacsintva megoldást nyújtani. Már nem lehet.

A demokrácia egyik nagy vívmánya a szabad iskolaválasztás egyúttal a demokráciát aláásó kirekesztő, szegregált oktatási formák kialakulását, majd elterjedését vonta maga után. A társadalmi csoportok közötti szakadék mélyítésének mára az oktatás lett az egyik leghatékonyabb eszköze.

Mindenhol feszülnek az ellentmondások. Az egyházakon belül is, mert nem lehet úgy gyakorolni a vallást, hogy miközben a Biblia tanításának megfelelően a szegények segítéséről beszélnek, az iskoláikat nem nyitják meg előttük.

Az egyház oktatási integrációhoz való viszonya úgy tűnik, kétféle: vagy szegregált iskolákat hoznak létre, külön a cigányoknak, vagy szegregáló hatásúakat, vagyis „fehér”egyházi iskolákat, melyek mellett a település állami intézménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kizárólagos iskolájává válik.

Próbálják persze becsomagolni ezt a szegregált iskolák esetében a roma szülők vallásos elköteleződésébe, ami miatt ők ragaszkodnak az egyházi iskolához. A szegregáló iskoláiknál pedig azt kommunikálják kifelé, hogy mehetne cigány is a „fehér” egyházi iskolába, nincs onnan ő sem kizárva, de közben a helyi közbeszédben minden lelepleződik, a valódi szándék nyilvánvalóvá válik: ezek az iskolák cigánymentesek.

Bárhova megyek az országban, mindenhol panaszkodnak az állami iskolák pedagógusai: ahol van állami és egyházi iskola is, ott az egyháziak ledobják a nyakukból az integráció nehéz terhét, a szülők pedig a jobb iskola mellett döntenek, ami nyilván az egyházi a válogatott gyerekeivel, és a több állami forrást használó oktatásával. És valljuk be, ezeken a településeken az állami iskola a rosszabb, hiszen a központosított oktatás nem tud megbirkózni az integráció problémájával. Pláne, hogy évről évre több HHH, BTM, SNI gyerek kerül hozzájuk. Mert az csak oda kerülhet. Az államiba. Hallottam olyat is, hogy az egyházi iskola kivette az alapító okiratából az integrálható SNI-sek oktatását, hogy ne kelljen felvennie azokat a gyerekeket. Ők menjenek az államiba. A körzetibe. Ahol kötelező foglalkozni velük.

A folyamat pedig már önmagát gerjeszti. Minél szegregáltabb az állami iskola, és minél probléma-mentesebb gyerekekkel dolgozik az egyházi, annál erősebb a szülői igény az utóbbi iránt. Persze nem a cigány szülők részéről, akiknek az érdekérvényesítési képessége minimális.

Nos, hát ebben a helyzetben esélyteremtő oktatásról, roma stratégiáról beszélni – egyhén szólva – ellentmondásos.

És nem megy már tovább semmi. Az EMMI lépései, pl. hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak antiszegregációs terv elkészítését, meg antiszegregációs referens alkalmazását teszi kötelezővé, ilyen körülmények között értelmezhetetlen, fölösleges látszat-intézkedésnek tűnik.

Most különösen tapasztalom ezt az ellentmondást az egyik közeli kisvárosban, ahol a KLIK nem engedélyezte a szegregált kislétszámú első „C” osztály indítását az állami iskolában. (Ami egyébként sokfele az országban máig bevett gyakorlat.) A település reakciója erre az egyházi iskola alapítása lett, hiszen – ha a szülők akarják – ezt a törvény lehetővé teszi, És akarják, hogyne akarnák. A szándék nyilvánvaló, hiába hangzik el más a kifelé irányuló kommunikációban, a településen belül mindenki tudja és hallja a valós célt. Nehéz persze nyíltan meghatározni, hogy mitől lesz az egyházi iskola jobb, mint az állami anélkül, hogy ne szólnák el magukat: ott nem lesz olyan gyerek, aki hátráltatja a többit.

Ezek után azt kérdezem: minek a KLIK-nek antiszegregációs terv, mikor eszköztelen a települések egyházi iskoláinak szegregáló hatásával szemben? Amit a törvények lehetővé tesznek, azt meg fogják lépni, terv ide, vagy oda.

Azt hiszem, ennek az ellentmondásnak a feloldása nem tűr halasztást. A veszély óriási, mert a szegregált iskola hatása, az onnan kikerülő, „maguk között” szocializálódott gyerekek, akik ott maradnak a településen, a közmunkán, mert másra esélytelenek, olyan jövőképet rajzolnak elénk, amibe jobb bele sem gondolni.

Megoldást kellene keresni végre! Nem lehet két, ellentétes álláspontot képviselnie az állami rendszernek. Nem lehet tovább húzni az időt! Lassan az utolsó utáni pillanat is elmúlik.

L. Ritók Nóra

1Arany János: A fülemile

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Heindl Péter | 2015. június 24.
A megoldás egyébként nem lenne olyan bonyolult és még a szabad iskolaválasztás elve is érvényesülhetne: 1.)Minden olyan iskolára, amely az államtól pénzt kap (állami, önkormányzati, egyházi, alapítványi) érvényesnek kellene lennie az adott településen, (falvak esetében nagyobb iskolakörzetben)érvényes kötelező halmozottan hátrányos helyzetű (hhh-s) - és nem hhh-s tanulóaránynak. Az iskola csak úgy vehet fel szabadon diákot, hogy ezeket az arányokat betartja. 2.)Vissza kell állítani a "hhh-s tanuló" 2013 előtti fogalmi kritáriumait, mely kritériumok kizárólag a vagyoni helyzettől és a szülők iskolai végzettségétől tették függővé a hhh-s státust és nem adtak mindenféle kibúvót a szegregálni akaró iskoláknak úgy, mint a 2013 szeptembere óta élő szabályozás. (Plusz az állami gondoskodás alatt álló gyerekek voltak még korábban is hhh-sok, de hát ez érthető és indokolt.) 3.)Ingyenes iskolabusszal kell biztosítani a gyermekek utaztatását az arányok betartása érdekében. 4.)Az integrált oktatás feltételeit képzésekkel, az iskolának megfelelő integrációs támogatással ugyanakkor az előírt szakmai követelmények szigorú bevasalásával kell biztosítani. Szigorúan szankcionálni kell a feltételek elszabotálása miatti "rideg integrációt". 5.)Természetesen szükség van olyan, mindenhol elérhető ellátási hálózatra is, amely az integráltan nem oktatható gyermekek iskolai oktatását képes biztosítani.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek