OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. június 28.
» Hozzászólások (0)

Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért1

2. interjú

Kóbor Zoltán, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola vezetője2

Kóbor Zoltán végzettsége szerint magyar–történelem szakos tanár, 30 éves szakmai és 15 éves intézményvezetői gyakorlattal rendelkezik. Közreműködött több, az oktatást és a szakképzést fejlesztő projektben (HEFOP, TÁMOP, SZFP I-II.), külső szakértőként közreműködik az Oktatási Hivatalnál, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnél, részt vett a kétszintű érettségi rendszerének kialakításában, a térségi integrált szakképző központok megszervezésében. A Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskolák Szövetségének elnöke, több intézmény tanácsadó testületének tagja, közoktatási vezetőképzőt végző pedagógusok számára szakmai gyakorlatokat tart. 1985 óta tanít felnőttoktatásban, melyben a második esély lehetőségét látja a szakiskolát végzettek vagy a végzettség nélkül maradók számára. Jelenlegi munkahelyén 2008 óta igazgató. Munkatársaival egy tehetséggondozó és a tanulókat támogató, megtartó, a fenntarthatóság és a nemzetköziesítés szemléletét gyakorlattá formáló szakképző iskolát szeretne megteremteni. Vezetői és pedagógusi szemléletét a hitelesség, a kreativitás és a dolgozói, illetve tanulói motiváció megteremtése határozza meg.

Részletek az interjúból

Mit jelent az Ön számára a méltányosság, és mennyire kap hangsúlyt az intézményi stratégiában?

A méltányosság számomra egy hozzáállást, egy magatartásformát jelent, amikor tekintetbe vesszük azt, hogy a másiknak milyen adottságai vannak. Ha ezt iskolai keretekre kell lefordítanom, akkor a méltányosság alatt azt a célkitűzést értem, hogy mindenki jusson hozzá a számára szükséges vagy a számára lehetséges legjobb képzéshez: aki tehetséges valamiben, annak fejleszteni tudjuk a tehetségét, aki segítségre szorul, annak meg kell tudnunk adni a szükséges segítséget. A kettő néha ellentmondásban áll egymással, nincsenek vegytiszta megvalósítások, a nemzetközi projektek például, egyszerre segítik a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Vannak olyan tanulók, akik a tehetségük révén, de vannak olyanok is, akik azért vehetnek részt egy projektben, mert különben soha nem jutnának el külföldre, soha nem tapasztalnák meg azt, hogy milyen egy másik munkakultúra.

A stratégiánk részét képezi, hogy a szakképzésben nálunk gyakorlatilag nincsen felvételi. Bár egy-egy férőhelyre nagyjából tízszer annyian jelentkeznek, mint ahányan beférnek az iskolai keretbe, nem felvételi alapján, hanem időrendi jelentkezési sorrendben vesszük fel a tanulókat. Egyedül a 9. osztályba történő jelentkezés esetén differenciálnak a gyerekek között az általános iskolában szerzett jegyek. De tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy bárki számára adott a lehetőség, hogy hozzájusson ehhez a tudáshoz.

A méltányosság megjelenik abban is, hogy nem mi helyezzük el a gyerekeket gyakorlati képzőhelyekre, hanem a cégeket meghívjuk az iskolába, hogy a kereslet és kínálat itt találkozzon egymással. Mindenkinek van esélye meggyőznie a munkahelyet, hogy őt válassza. De ide tartozhat az is, hogy a nemzetközi projektjeinkben fenntartunk helyeket kifejezetten hátrányos helyzetű vagy akár tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára. Emellett az iskola mindennapi módszertanában is megtalálhatók például olyan projektek, mint a 110-es tanteremről elnevezett projekt. Ebben a klubszobaként berendezett teremben van kávéfőző, vízforraló, fotelek, szőnyegek, rengeteg eszköz és csoportmunkához alakított asztalok. Délelőtt projektóráknak ad helyet, délután pedig önkéntes tanulószobaként működik, ahova a diákok és a tanárok is teljesen önkéntes alapon járnak. A kollégák közül, aki vállalja, segít a diákoknak dolgozatra felkészülni, házi feladatot megcsinálni, vagy a tananyagot átismételni. Naponta átlagosan 4-5 kolléga és körülbelül 10-15 diák használja a tanulószobát. Szeretném, ha többen vennének ebben részt, de miután nagyon fontos része a programnak, hogy nem kötelező, csak ajánlani tudjuk a diákoknak. Sok ilyen apró, általában alulról szerveződő kezdeményezés létezik az iskolában, a 110-es projektnek is – ami fiatal, szinte pályakezdő kollégák ötlete volt – boldogan adtam teret.

Hogyan érvényesül a méltányosság az osztálytermi gyakorlatban és a diákok szintjén?

Ami az osztálytermi szintet illeti, jelen pillanatban ez a pedagógiai vezetési munkám egyik központi kérdése, ezzel küszködöm talán a legtöbbet. Nagyon nehéz elfogadtatni néhány pedagógus kollégával azt a módszertant, hogy nem a tanulót minősítjük, hanem a teljesítményét és a cselekedeteit. Gyakran találkozom azzal a szülői vagy tanulói panasszal, hogy megalázták a diákot az órán. Ilyenkor általában kiderül, hogy megalázás valójában nem történt, de a kolléga nem azt mondta a tanulónak, hogy „nem végezted el a feladatot”, hanem azt, hogy „képtelen vagy elvégezni”, és ebben a pillanatban már a tanulót minősítette, nem pedig a munkáját. Arra is figyelni kell, hogy ha mégis minősítenünk kell valakit, akkor lehetőleg azt ne az osztálytársai előtt tegyük meg. Nagyon régóta foglalkozunk ezzel a témával, hiszen ez a tanár-tanuló közötti kapcsolatrendszer egyik fontos kérdése. A tanárnak el kell fogadnia, hogy a gyerek ab ovo nem buta, és nem rosszindulatú. Legtöbbször csak unatkozik, vagy éppen nem eléggé motivált, esetleg nem érti, hogy miről van szó órán, de ha ezt felismerjük, abban a pillanatban már sokat javulhat a módszertani kultúránk.

A méltányosságnak van egy másik területe, amit igyekszünk szem előtt tartani. Sokan olyan egyedi problémákkal küzdenek, amelyek jelentősen hátráltatják őket a tanulásban. Egy nálunk tanuló kínai kislány például, alig beszélt magyarul, nem haladt a többiekkel. Amikor behívtam az édesapját, kiderült, hogy ő sem ért a nyelvünkön, így kerestünk egy tolmácsot, aki barátságból eljött és segített. Azóta már külön tanár foglalkozik a gyerekkel, mert az édesapa megértette a problémát. A gyerek még mindig nem tud elég jól magyarul, de látszik rajta az igyekezet, a szülő és a tanárok pedig már értik a helyzetet. Egy másik esetben, néhány évvel ezelőtt volt egy tanulónk – mint utólag megtudtam közel autisztikus állapotban –, akit néhány kolléga inkább eltanácsolt volna az iskolából. Hosszas szenvedések után jutottunk el oda, hogy vizsgálatokon vegyen részt, ahol a szakértő felismerte a problémát, így mi is tudtunk reagálni, és célzott fejlesztéssel el tudtuk juttatni a vizsgáig. Ehhez a tanárnak is meg kellett értenie, hogy milyen feladatokban tudják közösen megtalálni a fejlődési lehetőséget.

(…)

Mik lehetnek a nehézségek a méltányosság gyakorlásában, érvényesítésében?

Az egyik legnagyobb probléma, amivel nap mint nap találkozunk, hogy a tanulóink motiválatlanok. Nem elsősorban a szakmai végzettség megszerzésében, hanem abban, hogy ebbe nem tudnak, vagy nem akarnak energiát fektetni. Több olyan osztálytermi példát mondhatnék a tanításból, amikor egyértelműen kiderül, hogy a diákok nem tesznek erőfeszítéseket, mert azt várják, hogy készen kapják az információt. Ezen a gáton nagyon nehéz átjutni. Sokszor, amikor azt kérem a gyerektől, hogy fogalmazza meg a problémáját, akkor erre az a válasz jön, hogy „utálok iskolába járni”. A konkrét probléma nem derül ki, mert egyrészt eddig nem szokott hozzá, hogyan kell a gondolatait összerakni, másrészt maga a gyerek sem ismeri föl milyen gond áll a háttérben, mert nem is tesz erőfeszítést azért, hogy ezen elgondolkozzon. Amikor sorozatban találkozik ilyen helyzetekkel a pedagógus, akkor bizony a tanári kiégésről vagy fásultságról is beszélnünk kell. Vezetőként nem szabad hagyni, hogy egyes kollegák csak olyan osztályokkal dolgozzanak, ahol sokkal több türelem és elszántság kell, mint ahogy az sem jó, ha valaki csak a legjobb osztályokban tanít. Fontos, hogy velük egyeztetve, de forgatni kell a társaságot, mert a kollégák is rájönnek idővel, hogy ez az ő megújulásukat szolgálja. Abban a pillanatban pedig, amikor egy kollégában megjelenik a megújulás igénye, a méltányosság is nagyobb teret kap, mert odafigyelőbb lesz a munkájában, az osztályban.

Hogyha egy képzeletbeli, 10-fokú skálát látnánk magunk előtt, ahol a 10-es érték a leginkább elfogadó, méltányos iskolát jelöli, hová tenné a skálán az Önök iskoláját?

Nehéz kérdés. úgy vélem, hogy javuló tendenciát mutatunk, de ezen a téren nagyon messziről indultunk, és jelen pillanatban még a skála 6-os szintjét nemigen tudjuk megugrani. Sokáig az volt a jellemző gondolkodás, hogy ha valaki nem tud beilleszkedni hozzánk, akkor keressen magának másik intézményt. Ennek is „köszönhető”, hogy a 2006-os lemorzsolódási arányunk 36%-os volt. Ez a riasztó adat azt mutatja, hogy tíz gyerekből körülbelül minden harmadik elhagyta a képzés ideje alatt az iskolát. A jelenlegi mutató már csak 10%, amire nagyon büszke vagyok, mert ez is jelzi a kollegák előbb említett megújulási képességét, a szemléletbeli változást, a méltányosságra való törekvéseinket.

1Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért. Kiadja a Tempus Közalapítvány, szerk.: B. Tier Noémi, Budapest, 2015

2Az interjú teljes szövege a kötet 46-53. oldalán olvasható.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek