OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. június 28.
» Hozzászólások (0)

Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért1

2. interjú

Kóbor Zoltán, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola vezetője2

Kóbor Zoltán végzettsége szerint magyar–történelem szakos tanár, 30 éves szakmai és 15 éves intézményvezetői gyakorlattal rendelkezik. Közreműködött több, az oktatást és a szakképzést fejlesztő projektben (HEFOP, TÁMOP, SZFP I-II.), külső szakértőként közreműködik az Oktatási Hivatalnál, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnél, részt vett a kétszintű érettségi rendszerének kialakításában, a térségi integrált szakképző központok megszervezésében. A Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskolák Szövetségének elnöke, több intézmény tanácsadó testületének tagja, közoktatási vezetőképzőt végző pedagógusok számára szakmai gyakorlatokat tart. 1985 óta tanít felnőttoktatásban, melyben a második esély lehetőségét látja a szakiskolát végzettek vagy a végzettség nélkül maradók számára. Jelenlegi munkahelyén 2008 óta igazgató. Munkatársaival egy tehetséggondozó és a tanulókat támogató, megtartó, a fenntarthatóság és a nemzetköziesítés szemléletét gyakorlattá formáló szakképző iskolát szeretne megteremteni. Vezetői és pedagógusi szemléletét a hitelesség, a kreativitás és a dolgozói, illetve tanulói motiváció megteremtése határozza meg.

Részletek az interjúból

Mit jelent az Ön számára a méltányosság, és mennyire kap hangsúlyt az intézményi stratégiában?

A méltányosság számomra egy hozzáállást, egy magatartásformát jelent, amikor tekintetbe vesszük azt, hogy a másiknak milyen adottságai vannak. Ha ezt iskolai keretekre kell lefordítanom, akkor a méltányosság alatt azt a célkitűzést értem, hogy mindenki jusson hozzá a számára szükséges vagy a számára lehetséges legjobb képzéshez: aki tehetséges valamiben, annak fejleszteni tudjuk a tehetségét, aki segítségre szorul, annak meg kell tudnunk adni a szükséges segítséget. A kettő néha ellentmondásban áll egymással, nincsenek vegytiszta megvalósítások, a nemzetközi projektek például, egyszerre segítik a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Vannak olyan tanulók, akik a tehetségük révén, de vannak olyanok is, akik azért vehetnek részt egy projektben, mert különben soha nem jutnának el külföldre, soha nem tapasztalnák meg azt, hogy milyen egy másik munkakultúra.

A stratégiánk részét képezi, hogy a szakképzésben nálunk gyakorlatilag nincsen felvételi. Bár egy-egy férőhelyre nagyjából tízszer annyian jelentkeznek, mint ahányan beférnek az iskolai keretbe, nem felvételi alapján, hanem időrendi jelentkezési sorrendben vesszük fel a tanulókat. Egyedül a 9. osztályba történő jelentkezés esetén differenciálnak a gyerekek között az általános iskolában szerzett jegyek. De tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy bárki számára adott a lehetőség, hogy hozzájusson ehhez a tudáshoz.

A méltányosság megjelenik abban is, hogy nem mi helyezzük el a gyerekeket gyakorlati képzőhelyekre, hanem a cégeket meghívjuk az iskolába, hogy a kereslet és kínálat itt találkozzon egymással. Mindenkinek van esélye meggyőznie a munkahelyet, hogy őt válassza. De ide tartozhat az is, hogy a nemzetközi projektjeinkben fenntartunk helyeket kifejezetten hátrányos helyzetű vagy akár tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára. Emellett az iskola mindennapi módszertanában is megtalálhatók például olyan projektek, mint a 110-es tanteremről elnevezett projekt. Ebben a klubszobaként berendezett teremben van kávéfőző, vízforraló, fotelek, szőnyegek, rengeteg eszköz és csoportmunkához alakított asztalok. Délelőtt projektóráknak ad helyet, délután pedig önkéntes tanulószobaként működik, ahova a diákok és a tanárok is teljesen önkéntes alapon járnak. A kollégák közül, aki vállalja, segít a diákoknak dolgozatra felkészülni, házi feladatot megcsinálni, vagy a tananyagot átismételni. Naponta átlagosan 4-5 kolléga és körülbelül 10-15 diák használja a tanulószobát. Szeretném, ha többen vennének ebben részt, de miután nagyon fontos része a programnak, hogy nem kötelező, csak ajánlani tudjuk a diákoknak. Sok ilyen apró, általában alulról szerveződő kezdeményezés létezik az iskolában, a 110-es projektnek is – ami fiatal, szinte pályakezdő kollégák ötlete volt – boldogan adtam teret.

Hogyan érvényesül a méltányosság az osztálytermi gyakorlatban és a diákok szintjén?

Ami az osztálytermi szintet illeti, jelen pillanatban ez a pedagógiai vezetési munkám egyik központi kérdése, ezzel küszködöm talán a legtöbbet. Nagyon nehéz elfogadtatni néhány pedagógus kollégával azt a módszertant, hogy nem a tanulót minősítjük, hanem a teljesítményét és a cselekedeteit. Gyakran találkozom azzal a szülői vagy tanulói panasszal, hogy megalázták a diákot az órán. Ilyenkor általában kiderül, hogy megalázás valójában nem történt, de a kolléga nem azt mondta a tanulónak, hogy „nem végezted el a feladatot”, hanem azt, hogy „képtelen vagy elvégezni”, és ebben a pillanatban már a tanulót minősítette, nem pedig a munkáját. Arra is figyelni kell, hogy ha mégis minősítenünk kell valakit, akkor lehetőleg azt ne az osztálytársai előtt tegyük meg. Nagyon régóta foglalkozunk ezzel a témával, hiszen ez a tanár-tanuló közötti kapcsolatrendszer egyik fontos kérdése. A tanárnak el kell fogadnia, hogy a gyerek ab ovo nem buta, és nem rosszindulatú. Legtöbbször csak unatkozik, vagy éppen nem eléggé motivált, esetleg nem érti, hogy miről van szó órán, de ha ezt felismerjük, abban a pillanatban már sokat javulhat a módszertani kultúránk.

A méltányosságnak van egy másik területe, amit igyekszünk szem előtt tartani. Sokan olyan egyedi problémákkal küzdenek, amelyek jelentősen hátráltatják őket a tanulásban. Egy nálunk tanuló kínai kislány például, alig beszélt magyarul, nem haladt a többiekkel. Amikor behívtam az édesapját, kiderült, hogy ő sem ért a nyelvünkön, így kerestünk egy tolmácsot, aki barátságból eljött és segített. Azóta már külön tanár foglalkozik a gyerekkel, mert az édesapa megértette a problémát. A gyerek még mindig nem tud elég jól magyarul, de látszik rajta az igyekezet, a szülő és a tanárok pedig már értik a helyzetet. Egy másik esetben, néhány évvel ezelőtt volt egy tanulónk – mint utólag megtudtam közel autisztikus állapotban –, akit néhány kolléga inkább eltanácsolt volna az iskolából. Hosszas szenvedések után jutottunk el oda, hogy vizsgálatokon vegyen részt, ahol a szakértő felismerte a problémát, így mi is tudtunk reagálni, és célzott fejlesztéssel el tudtuk juttatni a vizsgáig. Ehhez a tanárnak is meg kellett értenie, hogy milyen feladatokban tudják közösen megtalálni a fejlődési lehetőséget.

(…)

Mik lehetnek a nehézségek a méltányosság gyakorlásában, érvényesítésében?

Az egyik legnagyobb probléma, amivel nap mint nap találkozunk, hogy a tanulóink motiválatlanok. Nem elsősorban a szakmai végzettség megszerzésében, hanem abban, hogy ebbe nem tudnak, vagy nem akarnak energiát fektetni. Több olyan osztálytermi példát mondhatnék a tanításból, amikor egyértelműen kiderül, hogy a diákok nem tesznek erőfeszítéseket, mert azt várják, hogy készen kapják az információt. Ezen a gáton nagyon nehéz átjutni. Sokszor, amikor azt kérem a gyerektől, hogy fogalmazza meg a problémáját, akkor erre az a válasz jön, hogy „utálok iskolába járni”. A konkrét probléma nem derül ki, mert egyrészt eddig nem szokott hozzá, hogyan kell a gondolatait összerakni, másrészt maga a gyerek sem ismeri föl milyen gond áll a háttérben, mert nem is tesz erőfeszítést azért, hogy ezen elgondolkozzon. Amikor sorozatban találkozik ilyen helyzetekkel a pedagógus, akkor bizony a tanári kiégésről vagy fásultságról is beszélnünk kell. Vezetőként nem szabad hagyni, hogy egyes kollegák csak olyan osztályokkal dolgozzanak, ahol sokkal több türelem és elszántság kell, mint ahogy az sem jó, ha valaki csak a legjobb osztályokban tanít. Fontos, hogy velük egyeztetve, de forgatni kell a társaságot, mert a kollégák is rájönnek idővel, hogy ez az ő megújulásukat szolgálja. Abban a pillanatban pedig, amikor egy kollégában megjelenik a megújulás igénye, a méltányosság is nagyobb teret kap, mert odafigyelőbb lesz a munkájában, az osztályban.

Hogyha egy képzeletbeli, 10-fokú skálát látnánk magunk előtt, ahol a 10-es érték a leginkább elfogadó, méltányos iskolát jelöli, hová tenné a skálán az Önök iskoláját?

Nehéz kérdés. úgy vélem, hogy javuló tendenciát mutatunk, de ezen a téren nagyon messziről indultunk, és jelen pillanatban még a skála 6-os szintjét nemigen tudjuk megugrani. Sokáig az volt a jellemző gondolkodás, hogy ha valaki nem tud beilleszkedni hozzánk, akkor keressen magának másik intézményt. Ennek is „köszönhető”, hogy a 2006-os lemorzsolódási arányunk 36%-os volt. Ez a riasztó adat azt mutatja, hogy tíz gyerekből körülbelül minden harmadik elhagyta a képzés ideje alatt az iskolát. A jelenlegi mutató már csak 10%, amire nagyon büszke vagyok, mert ez is jelzi a kollegák előbb említett megújulási képességét, a szemléletbeli változást, a méltányosságra való törekvéseinket.

1Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért. Kiadja a Tempus Közalapítvány, szerk.: B. Tier Noémi, Budapest, 2015

2Az interjú teljes szövege a kötet 46-53. oldalán olvasható.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.08.
Hat ok, amiért a mikroiskolák újraírhatják a jövő oktatás|át
El lehet indítani 30 millióból is egy iskolát, vagy 3 milliárdot kell rá költeni? Újra lehet-e gondolni az oktatást egy innovatív módszerrel egy 20 fős csoportban, vagy 200 gyerek alatt ne...
(Forrás: Budapest School)
--
2019.12.07.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?
z iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutat...
(Forrás: eduline)
--
2019.12.07.
A köznevelési tárca valós érvek alapján dönt az iskolaérettségi vizsgálatról
Korábban Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.07.
Kütyüfüggő generációt nevelünk
A 2010 után született alfa generáció tagjai minden eddiginél korábban, már egyéves koruk körül használni kezdik az érintőképernyős digitális eszközöket, sőt a négyévesnél idősebbek...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.07.
Az ombudsman szerint nem feltétlen kellene még 6 évesen iskolába mennie a gyerekne
Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa....
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási ké...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek