OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. július 18.
» Hozzászólások (0)

Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért1

3. interjú2

Radicsné Szerencsés Terézia a Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola intézményvezetője.

Őszinte sajnálattal értesültünk arról, hogy röviddel a kiadvány megjelenése után, 2015. május 14-én az Igazgató Asszony váratlan és tragikus hirtelenséggel elhunyt. Munkásságáról, a fogyatékossággal élő fiatalok integrációjával és a méltányos oktatással kapcsolatos gondolatairól fontos üzeneteket adott át a vele készült interjúban. Emlékét megőrizzük.

Radicsné Szerencsés Terézia alapdiplomája szerint oligofrén-szurdopedagógiai gyógypedagógiai tanár, de tudásvágyát tükrözi az évek során megszerzett bölcsész és nevelőtanári diploma, és számos tanúsítvány is. 32 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, 14 évig igazgatóhelyettesként dolgozott, 9 éve pedig vezető ugyanazon intézményben, ahol tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket képeznek, és az integráció segítése érdekében több éve utazó tanári gyógypedagógiai hálózatot működtetnek. Jelenleg utazó tanárként a hallássérült tanulók fejlesztésében vesz részt. Pedagógiai szemléletét a gyermekek minőségi nevelése és oktatása fémjelzi. Több európai pályázat írója és vezetője (PHARE, HEFOP, TÁMOP), mellyel a befogadást és elfogadást erősíti különböző szervezeti színtereken. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Országos Egyesületének elnöke, mellyel a szakmai munka összefogását valósítja meg hálózatos formában. Folyamatosan publikál, képzéseket tart, óraadóként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán tanít.

Részletek az interjúból

Milyen pozitívumokat emelne ki az intézményvezetés komplex feladatköréből? Mi az, ami az Ön számára jó benne?

Azt gondolom, már az is mutat valamit, hogy szinte minden nap boldogan, örömmel megyek be az iskolába. A kollegákkal való viszonyunk is egyfajta érzelmi többletet mutat. Úgy vélem, a mai oktatásban a kognitív funkciók erősítése mellett az érzelmi nevelés is nagyon fontos. Ha mi magunk olyanok vagyunk, akik ezt sugározni tudjuk, jól fogjuk magunkat érezni a bőrünkben.

A vezetésben a kihívások lehetősége vonz, meglátni a változó világban azt a kis elemet, amire építeni lehet egy közösséget. Korábban csak kis közösségekben gondolkodtam: osztályban, később munkaközösségekben. Az intézményi szintű közösségépítés csak később jött, és most már a különböző benyomások hatására egyre jobban érzékelem azt is, mennyire számít, hogy más szervezetekkel is tudjunk együttműködni. Nyilvánvalóan meghatározó az iskola belső élete, de nekem vezetőként az is nagyon fontos, hogy a különböző külső hatásokat hogyan fogadjuk, milyen válaszokat tudunk adni rájuk, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni mindenből.

Mennyiben tud pedagógiai vezető is lenni?

Hosszú éveken keresztül tanítottam, részt vettem a projektoktatásban is, vagyis vezetőként is mindig aktív tagja voltam egy-egy projektteamnek. Nagyon élveztem ezeket a feladatokat, amik azért is voltak meghatározók, mert így jobban észre lehetett venni, hogy hol vannak azok a pontok, ahol be kell avatkozni a folyamatokba. Az intézményi összevonások után a megnövekedett szervezési feladatok miatt el kellett, hogy szakadjak a tanítástól. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejöttével most már tisztább profilú intézmények alakultak ki, tehát feladatként a Kiskőrösi EGYMI vezetése maradt. Érdekes módon, pedagógiailag megint egy újabb területet sikerült megtalálnom, ugyanis egyre jobban látszik, hogy az integráció következtében nagy az igény olyan szakemberekre, akik a kisebb településeken, falvakban segíteni tudnak azoknak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek, akiknek valamilyen más módszerre, eszközre, terápiára, tanulásszervezési eljárásra van szükségük.

Az egyik szakom a szurdopedagógia, vagyis hallássérültekkel foglalkozom, és mivel a járásból jött az igény ennek a feladatnak az ellátására, így most utazó pedagógusként3 kijárok kis iskolákba. Azt kell, hogy mondjam, hogy ez a legpihentetőbb része a munkámnak, és a legnagyobb örömforrás is egyben, nem csak az utazás, hanem a más típusú feladat okán is. Pedagógiailag kihívásként élem meg, hogy hallássérült fiatalokkal mit tud elérni az ember, de kihívás azért is, mert közben látom, hogy országosan mennyire nincs lefedve ez a terület. Hiányoznak a szakemberek ott, ahol nagy szükség lenne rájuk. Nincsenek meg azok a protokollok, eljárásrendek, amelyek segítenék a munkájukat, és nincsenek olyan módszertani anyagok, amelyek ezt támogatnák, így ennek a hiánynak a pótlására azóta módszertani füzetet is alkottunk Kiskőrösön. Nagyszerű élmény volt az elmúlt évben, hogy egy hallássérült, gimnazista fiatalembert taníthattam, és egyben egy komplex személyiséget fejleszthettem az önértékelés, énkép, jövőkép megerősítésével, a pályaorientáció támogatásával. Óriási eredményeket értünk el, és nagyon büszke vagyok, hogy ebben nekem is szerepem volt.

Már 15 éve is szerettem volna, de csak most, ebben a tanévben sikerült elérnem, hogy elinduljon Kiskőrösön a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola. Ezt az eredményt a pályám egyik csúcspontjának tartom: egy olyan szakiskolai egység jött így létre, amely a szülők részéről merült fel igényként.

(…)

Beszélhetünk-e olyan intézményi stratégiáról, illetve szakmai programról, amely meghatározza az iskola működését?

(…)

A mi stratégiaalkotásunkban meghatározó volt, amikor 2000-ben az egész intézményben komoly problémát okozott, hogy nem tudtunk mit kezdeni a hátrányos helyzetű, főként cigány gyerekekkel. Nagyon sok tanulónak komoly gond volt a magatartásával, a szülőkkel nem tudtunk úgy kommunikálni, ahogy szerettünk volna, és nagyon nagyarányú volt a lemorzsolódás. Fájdalmas volt, de úgy éreztük, le kell ülnünk erről beszélni, megnézni, hogy mi történik és miért. Akkor azt gondoltuk, hogy mi kiváló szakemberek vagyunk. Azt is megfogalmaztuk, hogy nem velünk van baj, hanem a gyerekekkel és a szülőkkel. Ám egy idő után felismertük, attól, hogy ezt csak mondogatjuk, nem fog történni semmi változás, így viszont előbb-utóbb mindenki el fog menekülni az intézményből. Ez senkinek nem lesz jó, márpedig mi azt akartuk, hogy jobb legyen. Ha viszont jobbat akarunk, akkor valami gyökeresen mást kell megvalósítanunk.

Ekkor találtuk meg a Lépésről lépésre programot4, ami nagy segítség volt ezeknek a problémáknak a leküzdésében, hiszen a program a demokratikus nevelésre, a tiszteletre, a tevékenységközpontú pedagógiára épül, és a projekteken keresztül külön kiemeli a szülőkkel való kapcsolattartás fontosságát. Innen épült be a napi gyakorlatunkba például a rituálék használata: amikor a gyerekek bejönnek reggel, egy beszélgető-körben rákérdezünk az előző délután, este történtekre – érte-e valami öröm, volt-e valami nehézség –, ugyanis ekkor kapunk képet arról, hogy a gyerek milyen állapotban van. Tervezhetek én bármit, ha közben kiderül, hogy a gyerek édesapja épp kórházba került, aznap másképp kell kezelnem a fiatalt. A nap zárásaként a reflexiós körben meg kell fogalmazniuk, hogy mi volt jó abban a napban. Miért fontos ez? Ha a gyerek úgy megy haza, hogy minden nap csak ezt az egy örömforrást tudatosítottuk benne, már hozzájárultunk a személyisége fejlesztéséhez. A programot felmenő rendszerben óvodától kezdve alkalmazzuk, ahol egyéni átvezetési programot dolgoztunk ki az átmenet megkönnyítésére. A gyerek úgy kerül át az egyik rendszerből a másik rendszerbe, hogy közben nincs törés, és mindezt azzal támogatjuk, hogy az óvónők és az iskolai elsős osztályfőnökök beszélgetnek, egymásnál foglalkozást látogatnak, közösen megnézik a gyerek portfólióját. Az első osztályban ugyanúgy beszélgető-körrel folytatódik az oktatás, tevékenységközpontúan tanulnak a fiatalok, és a gyerekek munkáival díszítjük az osztálytermeket és az egész intézményt. A Lépésről lépésre program egy része a felső tagozaton is folytatódik tovább, de most már számos eleme a szakiskolában is megjelenik, mint például a kabalanapló, amelynek hétvégi gazdájáról a gyerekek közösen döntenek. A napló lényege, hogy együtt írjon vagy rajzoljon bele a család arról, hogy mi történt velük, a hétfői nap pedig azzal kezdődik, hogy erről beszélgetünk. Ez egyrészt azért fontos, hogy kibeszéljék magukból a velük történt eseményeket, másrészt, hogy megtanulják, hogyan számoljanak be arról, ami foglalkoztatja őket, harmadrészt, hogy újra átéljék és a társaiknak is átadják azt az érzelmi töltetet, amit a hétvégi történések kiváltottak belőlük.

A program meghatározó az iskola szakmai programjában, mindennapi életében. Minden évfolyamon megjelenik, a felső tagozatnál a projektek még dominánsabban, egy-egy projektzárón számos szülő és rokon is részt vesz. A szülők sokszor főznek, sütnek az intézményben, behozzák az alapanyagot, összeadják, amijük van. Ma Kiskőrösön éppen családi nap volt, a pedagógusok, szülők, gyermekek díszeket készítettek közösen. Azt gondolom, hogy azok a meghatározó események, amikor ez a hármas egység együtt tud tevékenykedni, és ezt nagymértékben segíti a program. Számos ilyen rendezvényünk van az év folyamán, említhetném a szelidi táborunkat is, ahová a szülőkkel közösen megyünk. Olyan történetek fűződnek hozzájuk, amelyek az önfegyelemről, a kitartásról és az együttműködésről szólnak, tehát ezeken az alkalmakon keresztül is rengeteg készséget tudunk fejleszteni.

1Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért. Kiadja a Tempus Közalapítvány, szerk.: B. Tier Noémi, Budapest, 2015

2Az interjú teljes szövege a kötet 53-63. oldalán olvasható.

3Az utazó tanári hálózat tagjai a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében és oktatásában részt vevő gyógypedagógusok, terapeuták, akik felkeresik a befogadó intézményben tanuló SNI-s gyermekeket. Az utazó gyógypedagógusok feladata a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésén túl az adott iskolában dolgozó pedagógusok és szülők segítése, támogatása is. További információ itt.

4A Lépésről lépésre (eredeti nevén: Step by Step) gyermekközpontú pedagógiai programot az 1990-es években az Open Society Institute irányításával amerikai szakemberek dolgozták ki. Magyarországon a Soros Alapítvány támogatásával – 1994-ben az óvodai, majd az 1996/97-es tanévben az iskolai program – került bevezetésre. A Lépésről lépésre program küldetése egy új pedagógiai szellemiség elterjesztése, amelynek középpontjában a gyermek áll; annak az elvnek az érvényesítése, hogy „Minden ember egyszeri és megismételhetetlen egyéniség”. A programot választó tanítók és tanárok célja, hogy úgy erősítsék a gyerekeket, tanulási kedvüket, az osztályközösséget, hogy minden egyes gyerekben megkeresik az értéket. További információ itt.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek