SOHA TÖBBÉ DOGA!
Játék és fejlesztés – kettő az egyben!
Így kezdődött
„Soha többé dogát, csak ilyen feladatokat” – hangzott a diákok felkiáltása. A Soha többé doga! egy olyan fejlesztő munkafüzeteket tartalmazó kiadványcsalád, amely az általános iskola felső tagozatosainak nyújt segítséget. Egy új módszer, amely a tanulásban akadályozottak számára mentőmellényként szolgálhat. A kiadványt bárki használhatja gyakorlás céljából, de megálmodói első sorban azért hozták létre, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek segítséget kapjanak. A másik célcsoport a fejlesztést végző pedagógusok, hiszen a felsős korosztály számára igen kevés olyan kiadvány található, amely közvetlenül segít a fejlesztés megvalósításában. A használók köre már jelenleg is igen széles.
A kiinduló kérdés az volt, hogy hogyan lehetne a diákok figyelmét lekötni, fejlesztést véghezvinni, és a tananyagot is megtanítani egyszerre. Ekkor pattant ki Szelekovszky Noémi fejéből az ötlet, hogy a fejlesztést a tananyaggal kapcsoljuk össze, ne pedig olyan szöveggel, amely érdekes ugyan a diák számára, de rabolja a játékra szánható időt. Azzal hogy a fejlesztés alatt ismerkedik a tananyaggal: hallja, olvassa, az már nem lesz ismeretlen számára a tanulás során. Az ötlet megvalósítása során csatlakoztak Noémihez Zsótér Zsuzsanna és Rideg András, szintén gyakorló pedagógusok, és ma már hármasban fejlesztik tovább az alapötletet.
Munkafüzetek
A segédanyagok a NAT-ra épülnek, így nincs szerepe annak, hogy melyik tankönyvcsaládot is használja a nebuló. A feladatok a vizuális és auditív percepció szabályainak megfelelően épülnek fel: differenciálás, rész-egész, alak-háttér, memória, fonológiai kódolás stb.
Az eddig megjelent kiadványok (Történelem 5, Természetismeret 6., Kémia 7.,Kémia 8., Földrajz-biológia 7. és Földrajz-biológia 8.) mellé hamarosan érkezik a Fizika 7-8. és a szerzők történelemből illetve magyarból is tervezik a folytatást. A tananyagrészek rövidített, összefoglalt szövegei után a fejlesztő feladatok játékos formában segítik a munkát, illetve az egységeket pedig tanulás-módszertani útmutatás zárja.
Tanulást segítő táblajátékok 
A játékos formára nagy hangsúlyt fektettek a segédanyag készítői, és ennek megfelelően olyan tanulást segítő társasjátékokat hoztak létre, amelyekkel a szó szoros értelmében játék a tanulás. A természetes anyagokból készült eszközöket használva észre sem veszi a gyermek, hogy miközben szórakozik, egyúttal tanul is. A játékok – mivel társasjátékokról beszélünk a konfliktuskezeléssel és az együttműködéssel kapcsolatos kompetenciákat is erősítik. A munkafüzetekhez hasonlóan ezek a játékok (Mengyelejev paripái, Tornádó a térképen, Mesélő kockák, Vegyületek támadása) is csak a első hírnökei a bővülő családnak.
Mivel nyitunk a digitális világ felé is, reméljük, hogy nemsokára elektronikus eszközökön is találkozhatunk a számunkra oly kedves felkiáltással: Soha többé doga!
Szeretnénk, ha az általunk készített segédanyagok minél több helyre eljutnának, és minél több diáktól lehetne hallani a fenti felkiáltást.
Elérhetőségek
Az érdeklődő tantestületek, munkacsoportok számára szívesen bemutatjuk munkánk eredményét.
Részletesebb tájékoztatást ide kattintva lehet találni.
E-mail: sohatobbedoga@gmail.com
A munkacsoport tagjainak bemutatkozása 
Szelekovszky Noémi vagyok, 1992-ben kezdtem a pályámat. Négy gyermekem van. 2011-ben lehetőségem nyílt az ELTE fejlesztőpedagógus képzésében részt venni, és hamar rájöttem, hogy jó helyen vagyok. A képzés alatt a Jó Isten is segített, hiszen az iskolánkban felső tagozatos gyerekek fejlesztését kaptam meg. Így a tanultakat „még melegében” volt alkalmam kipróbálni. Menetközben derült ki számomra, hogy míg az ovisoknak, alsó tagozatosoknak rengeteg fejlesztő feladatlap, munkafüzet stb. létezik a piacon, addig a felső tagozatos gyerekeknek alig vagy nincs is. Pedig szükség van rá, hiszen a tanulási zavarok nem múlnak el varázsütésre negyedik osztály után. Fontos továbbfejleszteni és segíteni a gyerekeket. Fontos továbbra is a többcsatornás fejlesztés. A fejlesztésre hozzám kerülő gyerekeknek a tananyag pótlása is feladatuk volt. A kollégák ugyanis a fejlesztő órákra elengedték a gyerekeket, de kérték, hogy az órai anyagot is pótoljuk. Ez nagyon nehéz 45 perc alatt, ennyi minden nem fér bele egy órába. Mit kellene kitalálnom? Ezt a feladatot meg kell oldani, de hogyan? Majd jött egy „isteni szikra”, készítsem el a tananyag rövidített, érthető változatát, és ehhez készítsem el a vizuális és auditív percepciót fejlesztő feladatokat. Elkészítettem az első feladatlapokat. A gyerekeknél nagyon nagy sikert arattam velük, kérték, hogy a következő órán is ilyet csináljunk. Így kezdődött, majd szerencsémre egy nagyszerű kolléga állt mellém, aki támogatta az ötletemet, majd segítőm lett. A közös munkánkat később még egy kolléga kezdte támogatni és segíteni. Reméljük, hogy minél több gyereknek tudunk segíteni, sikerélményt nyújtani és a tanulást meg szerettetni.
Rideg András vagyok. Középiskolai éveim után több szakmát is tanultam, de a tanításról álmodtam mindvégig. Amíg a Szegedi Tudományegyetemen végeztem tanulmányaimat, lehetőségem nyílt ösztöndíjasként halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok mentorálására. Ekkor láttam bele mit lehet elérni a lemaradó gyermekeknél egy egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés/foglalkozás alkalmával. Később részt vettem a Hódmezővásárhelyi Hóvirág Tanoda kialakításában és működésében, ahol szintén hasonló képességű középiskolásokkal foglalkoztam. Az egyetem elvégzése után egy Montessori alapokon nyugvó kis osztálylétszámú iskolában kezdtem tanítani, ahova tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő fiatalok jártak. Ma már egy községi iskola felső tagozatos diákjait tanítom, ahol az évek során szerzett tapasztalatokat kamatoztatom. Itt is azzal szembesültem, hogy a differenciálás feladata milyen nehéz és sokszor szinte megvalósíthatatlan. Nagyon megkönnyíti a munkát egy jól elkészített feladatlap, amely során a diák észrevétlenül tanulja a tananyagot, miközben jól szórakozik és sikerélménye van. Szerencsére megismerkedtem szerzőtársaimmal, akikkel élmény a munkafüzettel való munka, és bátran meríthetek erőt belőlük.
Zsótér Zsuzsanna vagyok. 1987-ben végeztem a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán tanító szakon, s azóta Erdőkertesen dolgozom. 3 gyermek édesanyja vagyok. Alsó tagozatos gyerekekkel foglalkozom, de az utóbbi időben betekintést nyertem a felső tagozatos gyermekek lemaradásaiba. Valóban 4. osztályig a fejlesztés megoldott, mind a pedagógusok, mind a piacon fellelhető munkafüzetek formájában. A felsős fejlesztő pedagógusok pedig magukra vannak utalva. Ezért nagyon örültem a lehetőségnek, hogy a munkafüzetek elkészítésében szerepet vállalhattok.
 -- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése