OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. szeptember 13.
» Hozzászólások (0)

Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései

33. Nyolcadik… Első hét

2015. szeptember 4.

Na, végre! Már épp ideje volt! Szeptember 1. Kedd, 8:00 Újra együtt! Van egy óránk beszélgetni, aztán ünnepélyes tanévnyitó, majd a harmadik óra is a miénk. Gyors létszámellenőrzés. Hiányzik M. Anya mondta, a családban fertőző májgyulladás volt, nem beteg, nem fertőz, de még nem engedik zárt közössége. Majd a jövő héten. ☹ Nincs itt N. sem, de ő ebben az évben már egy másik iskola pedagógusainak idegeit kezeli. J. sehol, de számítunk rá, hogy egyszer majd érkezik, mert egy egész nyár kevés volt másik iskolát keresni. Nem mi tanácsoltuk el, ők nem akarják a gyereket a koleszban tudni. (Azért nem múltam el teljesen nyomtalanul. A körzeti iskola fogadta. Naháááát!!!) A. már valahol Békés megyében él, ő onnan tuti nem fog bejárni. Egy új kisded érkezett, ő egy kollégánk gyermeke. Van vele probléma bőven, anyuja szerint először üt, utána kérdez. Majd meglátjuk. Most éppen nem úgy néz ki, mint aki szentül eldöntötte, ő bizony bunyózni fog! A létszámunk kicsit magas, de a tavalyihoz képest kifejezetten kellemes.

Az első óra az örömködésé. Jó látni őket, édesek, aranyosak, pont olyanok, mint júniusban. Gyors élménybeszámoló a nyárról, aztán nyomás a Díszudvarra, mert kezdőőőőőőőőőőődik!!!

Ünnepély után már egy kellemetlenebb programunk van. Volt a nyár közepén egy csúnya konfliktus R. és O. között. Persze, a fészen. O. kitett egy fotót magáról. A képen egy bájos, édes kislány van, aki mosolyogva, nagyon figyel valamit/valakit. Jöttek a szokásos kommentek: édes, szép vagy, és a többi. R. úgy gondolta, unalmas ez így, kavicsot dob az állóvízbe. Ez annyira jól sikerült, hogy kavics helyett egy betontömb csapódott be. Egészen ordenáré, alpári stílusban „szólt be” O-nak. Na, kapott is hideget-meleget, a felháborodott, de viszonylag korrekten fogalmazó felnőttektől kezdve, a kevésbé választékosan fogalmazó barátoktól, ismerősöktől. Én magam is keményen, de viszonylag higgadtan utasítottam rendre R-t, de ez csak olaj volt a tűzre!

Ott sem hagyta abba, de úgy döntött, még, még, még, ennyi nem elég! Privátban tovább fröcsögött. Írt O-nak, O. anyunak, N-nak, T. bácsinak, aki gyermekfelügyelőként szervezi a nagyfiúk esti programjait, és persze nekem is. Gyaníthatóan Z. bácsi csak azért nem kapott, mert ő nem fészbuklakó. Ööööö… szóval a helyesírásán még van csiszolni való, de ocsmányságból, sőt bátran ki merem jelenteni, hogy aljasságból sem bukna meg. Azt akarnám hinni, hogy nincs ennél lejjebb. De illúzióim már rég nincsenek! Ezt megelőzően persze mindenkit tájékoztatott arról, hogy hiába vár rá két pótvizsga is, ő úgysem bukik meg, így aztán nem is tanul! És milyen igaza volt! Ezt már nem ragozom, dühöngtem emiatt eleget. Azt hittem elcsitulnak a balhé hullámai, de a gyerkőcök nem felejtenek. Ha nagyon őszinte akarok lenni, nem csodálom. R. akkora arccal érkezett, hogy nem fért be az ajtón, pedig Wekerlén hatalmas, széles ajtók vannak, nem olyan kicsik, mint a panellakásokban. Ha hajlandóak is lettek volna eltekinteni a beígért „szankcióktól”, R. gondoskodott arról, hogy ez meg ne történhessen.

Persze elmondta, hogy feltörték a profilját és a szokásos ócska mentegetőzésből bőven kaptunk, de mindannyian tudjuk, hogy ez nettó hazugság. Nem jut el az agyáig, hogy az akciója annyira ostobán célzott volt, hogy ember nincs a földön, aki ezt benyalja. A kis drágáim is közölték, hogy ezt a dumát még savanyúval sem eszik meg. Z. egy dúvad, ezt már tavaly kitárgyaltuk. De fél évvel ezelőtt megállapodtunk, hogy nem csak hogy nem öl meg senkit, lehetőleg egyáltalán nem üti meg. És Z. emlékszik! Forr benne a düh, de visszafogja magát. Ezt persze közli is. N. egy édes, hatalmas maci. Nem agresszív. De ha valaki a családját bántja, márpedig O. az unokatesója, O. anyu pedig a nagynénje, akkor azért lehet, hogy nekimegy annak. És ha megüti… Jaj, bele sem akarok gondolni! Z. bácsival azzal megy el a majdani hatodik óra (osztályfőnöki), hogy győzködjük a két fiút: nem ez a konfliktusok feloldásának módja, ráadásul nem tudnak jól kijönni abból, ha pépesre verik R. fejét. Úgy tűnik, békén hagyják, de jelzik: még egy rossz mondat és nincs kegyelem! Azért ez gáz! Este hívom a nagyit, mondom neki, nincsenek jó híreim, meséljen már, mi volt a nyáron? Mi lett volna? Apjával töltötte a szünidőt, aki nem a törvénytiszteletéről ismerszik meg. Élvezi a szabadságot, tanítja a gyereket. Hurrá! Jelzem, lehet mégis meg kéne keresni a körzeti iskolát, mert itt, 24 órában összezárva, ilyen előzmények után, nem tűnik egészségesnek. Nagyi tördeli a kezét, sopánkodik, de ez itt már kevés. Asszem. Majd meglátjuk, most nyugvóponton van a dolog.

Elég sűrűre sikerült rögtön az elején, de még nincs vége. Kutyafuttában tájékoztatjuk őket, hogy az egész hét egy komplett diliház lesz, mert jövő héten lesz egy kiállítás, aminek az előkészítése még sok feladatot ró ránk. Z. bácsira, G. nénire és rám. Szóval, készüljenek, mert Z. bácsit még nélkülözniük kell a héten, ami rossz hír, de cserébe én sem leszek minden nap teljes délutánokat velük. Ez kompenzálhatja a Z. bácsi hiánya miatt érzett szomorúságukat. ☺

Azért Freud bácsi nem véletlenül a kedvencünk! Első három óra ofő volt, a negyedik órát már órarend szerint tartják a kollégák. És mi a nyolcadik osztályosok első, „igazi” órája a tanév első napján? Naná, hogy földrajz! Yeesssss!!!! Csak azért, hogy ez az év is jól kezdődjön! ☺

E. néni jól ébredt, nem tart klasszikus tanórát, beszélgetnek. Azért ez jó hír! Lecke még nincs, Z. bácsi nyugodt munkavégzéséhez (szakmányban gyártja a saját találmányú képkereteket) azzal tudunk hozzájárulni, ha eltűnünk az épületből. Irány a Kós! Ezt persze azért annyira nem bánják!

Szerdán már a szokásos rend szerint éljük az életünket. M. még mindig nem érzi úgy, hogy balhéznia kéne, már úgy él velünk, mintha negyedik éve járna hozzánk. Anyukája boldog, mert a kölyök láthatóan jól érzi magát köztünk, így is nyilatkozik.

Szerencsére a nyolcadik kapcsán dögunalom a hét további része. Kell ez most nagyon, mert a kedd délután a képek válogatásával telik. Persze kiderül, hogy a bőség zavarával küzdünk. Mi kerüljön be, mit hagyjunk ki. Ez Z. bácsi dilemmája, de végül persze eldönti. Délelőttönként rohamtempóban készülnek a keretek, én futkosok, hogy minden kéznél legyen Z. bácsinak, hogy minden a megfelelő időben a megfelelő helyen legyen. Folyamatos egyeztetés a WKK-val, helyszín bejárás (na, ez erős túlzás, mert igen pici az egész, de nagyon szép és barátságos). Hány kép helyezhető el, hogyan, mivel töltsük meg a két tárlót, ki kiket hív meg, kik beszélnek, milyen sorrendben, hány gyerek szerepel, mennyien férünk el egyáltalán, lesz-e valamilyen vendéglátás, arra mit tervezünk, hangtechnika…? Tulajdonképpen ez egy szokásos „nagyrendezvény”. Ami szokatlan, hogy nem ez a főfoglalkozásom, ennek ellenére minden időben meglegyen. De ez most nem panasznap. Dicsekvés. Élvezem, csak baromira fárasztó. De annyira jóóóóóóóóóóó!!!! A WKK munkatársaival élmény együttműködni, szóval rendben lesz ez nagyon!

Csütörtök délelőtt a kiállítás rendezése, a képek felrakása. Majdnem kész. De csak majdnem. És a majdnem az a semmi kistestvére, szóval hagytunk magunknak és a WKK munkatársainak péntekre is feladatot.

Ebédnél ketten is felvetették a hírportálokat uraló témát, a menekültekkel kapcsolatos kérdéseket. Itt volt a nagy alkalom, hogy helyre tegyük ezt a dolgot. Hosszú monológ volt, döbbent csendet idézett elő. A szemükben nem csak a megértés csillogását, de a döbbenetet is láttam. Nem volt kérdésük, emésztgetik. Fogunk még erről beszélni. Felvetettem, hogy kimegyünk a Keletibe. Nem katasztrófa turistáskodni, segíteni. Sok időnk nem lesz, de egy órácskát megpróbálunk kiszorítani. Mert nem elég látni, hallani, meg kell élni! Várom, hogy jelezzék: igen, menjünk!

Péntek, utolsó simítások. Gondoljuk mi. De igazgató bácsi jön, szemlélődik, majd közli, hogy ez kevés. Még három kép, még néhány szakkörön készült tárgy a tárlókba, na ezek még kellenek. Hát, jó! Amíg Z. bácsi újabb keretek gyártásával bajlódik, addig én elmegyek, hogy nehogy már vendégkönyv nélkül maradjon a kiállítás. Alapítványunk finanszírozza a dolgot. Nem is baj, mert a kívánt célra szánt „könyv” álomszép, tényleg. De aranyárban mérik! Én ennek ellenére elégedetten nyögök, mert sikerül érvényt szerezni a mániámnak: amihez a nevemet adom, az legyen igényes! És ehhez a projekthez egy vendégkönyv is dukál. Így lesz teljes ez az egész program. Fél négyre minden a helyén. Nekem tecc! Másoknak is. Már „csak” a látogatókon múlik a siker.

Négykor már itthon vagyok, szól a telefon: ha tudunk menni hétfőn reggel, akkor szakember közreműködésével tudjuk lepróbálni a technikát. Persze, megyek, csak meg kell szereznem a zenét. Telefon a kolléganőnek, adja oda a pendrive-ot a portásnak, majd hétfőn reggel ott megtalálom. Pendrive-ot? Azt ő odaadta az egyik énekes pacsirtának. Egy volt tanítványnak, aki majd hétfőn fél kettőre érkezik. A kiállítás megnyitója háromkor kezdődik. Jaj, neeeeee!!!!! Telefon egy másik kollégának. Viszek a suliba egy eszközt, varázsolja rá a zenei alapot, mert az nekem hétfőn reggel kell. Kolléga vállalja. Vissza a suliba. Várakozás, siker! Fél hat és már újra itthon. Cucc lapitopiba bedug, indít, szól. Teljes siker!!!! Most már tényleg csak annyi dolgunk van, hogy lepróbáljuk a tetthelyen is a technikát, megterítsünk és kezdődhet a show! Már nyugodt vagyok, mert ami rajtam múlt, az minden rendben. Reméljük, hogy a szereplő gyerekek nem betegszenek meg, mert ez az egyetlen instabil pontja a projektnek. Végre összeeshetek! ☺

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdet...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett...
(Forrás: infostart)
--
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott...
(Forrás: index)
--
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt...
(Forrás: index)
--
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizotts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás terü...
(Forrás: KLubrádió)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek