Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései
35. A gerincem még nem tört el, de már recseg-ropog 
2015. szeptember 18.
Tudtam, hogy lesz még gondom R. ügyei miatt. Sokat nem kellett várnom. Hétfőn már reggel a főnöknél ülök. Az ajtó becsukódik. Ez nem sok jót sejtet. Mert R. nagyanyja bent volt. Mert R. nem írt a fészre. Mert nem is volt telefonja éppen akkor. Folytassam? Igazgató bácsi szerintem még nem látott fészbuk profilt. Lövése sincs. Magyarázom neki, hogy lehet azt hasznos dolgokra is használni, bár a mi gyerekeink nem hagyják magukat zavartatni a felnőttek intelmeitől. Legalábbis a zöme. Pl. R. Érvelnék, hogy a kollégáknak már csak azért is érdemes lenne beköltözni a fészre, mert a gyerekeink ott élnek, sok tanulságos dolog derül ki, ami segítheti a munkánkat, és megkímélheti a környezetünket egy csomó mindentől. És én miket mondok a gyereknek! Miket is? Az igazat, a színtiszta igazat. Pl. azt, hogy tőlem ne várjon semmi extrát. A kötelezőt megkapja, bónusz nincs. Nem értem, mi a baj ezzel? A kollégáim zöme szintén csak a kötelező minimumot adja, néha még azt sem. Hogy mondhatok olyat, hogy ha R. ballag, akkor én nem? Egyszerű ez! A ballagás egy sikeresen abszolvált időszak lezárása ünnepélyes formában. Vele mit kéne ünnepelnem? És a többieknek, akik megdolgoztak ezért az ünnepért? Ukázba kapom, hogy normalizáljam a viszonyomat a kölyökkel. Mondom, nem az én térfelemen pattog a labda. Én megtettem mindent. A kötelezettségeimen túl is. A gerincem augusztus vége óta másodszor roppan meg. Még nem tört el, de…
Be a csoporthoz. R. kaján vigyorral az arcán hallgatja a beszámolómat. A többieknek nem nagyon van kedve mosolyogni. Elmondom nekik, hogy az augusztusi események után átsuhant az agyamon, hogy otthagyok csapot-papot, mert ami történt, az az elveimmel ellenkezik. Elmondom azt is, hogy úgy döntöttem, a többiek miatt maradok. Még. Aztán az elmúlt évek legkegyetlenebb bejelentése érkezik. A mai nap ismét kiverte a biztosítékot. Ha még egy ilyen esemény részese leszek, azonnali hatállyal balra el. Magyarázom nekik, hogy nem csak magam miatt. Értük. Mert valakinek végre fel kell vállalnia, hogy mindennek van határa. Hát… megfagyott a levegő. De egész egyszerűen elegem lett. Besokalltam.
Este szülői. Persze három gyerek nem jött iskolába, így „indokolt”, hogy a kedves szülő sem érkezik. Egynek a nagyanyja hív. Ő nagyon beteg, nagyon vidéki, nagyon, nagyon, nagyon… Mondom neki, semmi baj, de nincs külön szülői. Három éve még egyszer sem volt se szülőin, se fogadóórán. A határidők rá is vonatkoznak. Mindig időben fogok szólni, de ha nem jön, nem könyörgünk.
A jelenlévőknek összefoglalom a legfontosabbakat. Őket legalább érdekli. Megegyezünk abban, hogy ők is komolyan veszik ezt a dolgot, sőt segítenek bennünket abban, hogy a kisdedek se tegyenek másként.
Aztán jön a fekete leves. Elmondom azt, amit a gyerekeknek már elmondtam. Jelzem, nem rajtam fog múlni. Amíg bírom, maradok. Amíg maradok, addig minden támogatást, segítséget megkapnak ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a kis drágákból.
K. anyja is eljött. Fogalma nincs, hogy van-e bármilyen papírja a gyereknek a nevtantól, hogy védelembe van-e véve. Láthatóan ingerült, menne már. A megbeszélés után a kislány bejön. Beesek az asztal alá, mert bármit mondok, anya először lehajtott fejjel hallgatja, majd lassan megemeli a fejét és olyan szikrázó gyűlölettel néz a saját gyerekére, hogy arra egyszerűen nincsenek szavak. És nehogy bárki azt gondolja, hogy szidom a gyereket. Nem! Csak kérdezem, hogy milyen szakvélemények vannak, hogy miért lökte be ide a kislányt, akinek pont nem 24 órás összezártságra lenne szüksége. És kérem, hogy ha már így alakult, segítsen minél zökkenő mentesebbé tenni a beilleszkedést.
Dühös vagyok és nagyon szomorú. Segítséget nem kapunk, nem is várhatunk senkitől. Elvárások vannak, eszközök nincsenek. És semmi nem számít, az sem, ha semmit nem csinálunk. Csak ne vitatkozzunk, ne legyen véleményünk. És főleg ne legyen ellentétes az aktuális diktátummal. A kapura lassan kitehetnénk egy táblát: Oldd meg! Ez a Te problémád, ez a Te felelősséged! És még csak hétfő van! ☹
Kedden jön egy emil, hogy ingyenes előkészítőre lehet menni. Ez óriási lehetőség, nyolc gyereket érinthet. Szülőket hívom, örülnek a lehetőségnek, persze, intézzem, köszönik.
Kezd összeállni a fix programok listája. Tuti beledöglünk, de nem baj. Március elejéig – jelen állás szerint, de ez még lehet rosszabb is – egy héten egyszer egy óránk van, amikor mindenki bent van, és nem a tanszobán csücsülünk.
Hétfőn, szerdán öten rajzolnak, festenek (persze nem csak a nyolcadik, de ez csak a hab a tortán), mert a március elején nyíló kiállításra a főnök még több alkotást akar. Kedden ének szakkör három gyereknek (muszáj, mert október 23-i műsor, mert a márciusi kiállítás megnyitója), két csoportban matek előkészítő (ez a barátnőm által tartott matek felkészítő), K-nak pluszban még biosz-kémia „gyúrás” is a suliban, szerdán biosz-kémia előkészítő a választott gimnáziumban. Kéthetente kedd este 6-9-ig fazekas szakkör, mert a főnök…
Csütörtökön fél 3-ig van tanítás, így pillanatnyilag egy teljes óránk van a „nagykimenő”-nek nevezett dologra.
Pénteken fél 4-kor mehetnek haza, így a fél 5-kor kezdődő külsős, ingyenes magyar előkészítő már nem nekem fáj. De a külsős matek időpontja még ismeretlen, szóval a lehetőségeink egyre szűkösebbek lesznek.
A tanszoba szent és sérthetetlen, de legyen műsor október 23-ra, és a februári farsangon is jó lenne, ha produkcióval lennénk jelen. Hát nem leszünk, az tuti!
Persze menjünk pályaválasztási programokra, látogassunk intézményeket és majd ne felejtsük el, hogy vannak kerületi versenyek is. Hiszen úgysem csinálunk semmit! Szerintem se!
Még megkapom, hogy nem olyan drámai a helyzet, mert minden nap csak néhány gyerek érdekelt, de talán sikerült megértetnem, hogy ettől nem teljes a létszám szinte soha.
Szerdán véletlenül derül ki, hogy mostantól a számítástechnika terembe nem mehetünk be. Ez az infótanár határozott kérése, „mert hatalmas kuplerájt hagyott valaki maga után”. Egy héten egy-egy órát vannak bent a felsősök az infó órán, valamint egyszer másfél óra a számtech szakkörön. A gépek egy része nem bírja, így internet nincs rajta, a többi is elavult, tetű lassú, de még ezt sem használhatjuk. Brávó! Ezt az infót persze elfelejtették velünk megosztani. Mit kell nekünk mindent tudni? Én a portástól tudom, mert nem adhatta oda a kulcsot. Igazgatói utasítás. Lassan jön a palatábla. Elég az!
Persze van azért jó hír is. A függönyünkhöz vittem 60 darab fakarikát, csak azért, hogy ne lehessen már semmire se hivatkozni. Így 381 nap várakozást követően elkészült a nagy mű. Egy egész küldöttség érkeztette: a gondnok, a két karbantartó, a varrodás lányok, az egyik portás, valamint a nyolcadik osztály jelenlétében került sor az ünnepélyes felrakásra. Már csak a felszentelése hiányzott, de mivel nem szóltak, nem tudtam a papot értesíteni. Röhej!
Csütörtökön van egy egész órányi szabadidőnk, így kint vagyunk a Kóson.
Pénteken szokásosan egy szusszanás, majd tanszoba.
Az új szerzeményünk, K. minden nap alulmúlja az előző napi teljesítményét. Úgy vonszolja magát az épületben, hogy forog a gyomrom. Persze vannak már hű alattvalói a lányok között is. Nem vigasztal, hogy nem nyolcadikosok. A fiúk sem bírnak magukkal, maradjunk annyiban, hogy folyik a nyáluk. (Nem igaz, de ez a legfinomabb megfogalmazás.) Persze az én drágáimnak is. A leánka még rá is játszik, úgyhogy égig ér a boldogság! ☹ Mit számít, ez is az én problémám. Az iskolavezetés nem tud, de nem is akar semmit tenni. A türelmem, a toleranciám, a megértésem véges.
A jövő héten még nem indulnak a külsős előkészítők, így szinte időmilliomosoknak érezhetjük magunkat. Ennek ellenére már se röplabdára, se focira, se egyéb kedvtelésre nem marad idő. Kíváncsi lennék, hány kolléga dolgozik ténylegesen ennyit egy héten.
Számoljunk csak: heti 30 tanítási óra+9,5 óra tanszoba+1 óra matek = 40,5 óra mindenkinek. A bónuszok: heti 4 óra rajz, kéthetente 3 óra fazekaskodás, heti 2 óra külső előkészítő (+ utazás), és K-nak még heti 2 óra külső előkészítő (+ utazás).
És akkor még egyetlen nyílt nap, egyetlen pályaválasztási program, egyetlen szabadon választott szabadidős tevékenység nem volt. Az egyéb kötelezettségeink sincsenek sehol, pedig mindenki vegye biztosra, kihajtják belőlünk. De már jóval túl vagyunk a Munka Törvénykönyvében (felnőtt munkavállalók számára teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetére) előírt heti 40 órán. És nálunk még a túlkorosok sem töltötték be a 16. évüket. Hogy is van ez? ☹
DZS
--
- MI - 1. (Egy ofő naplójából) • 1. Bemutatkozás
- MI - 2. (Egy ofő naplójából) • 2. Gyerek vagyok, ments ki innen!
- MI – 3. (Egy ofő naplójából) • 3. Témazárót akarunk! Témazárót akarunk!
- MI – 4. (Egy ofő naplójából) • 4. Jönnek a szorgos hétköznapok?
- MI – 5. (Egy ofő naplójából) • 5. Télapó itt van...
- MI – 6. (Egy ofő naplójából) • 6. Kis karácsony, nagy karácsony...1.0
- MI – 7. (Egy ofő naplójából) • 7. Kis karácsony, nagy karácsony...2.0
- MI 8. (Egy ofő naplójából) • 8. BÚÉK!!!
- MI 9. (Egy ofő naplójából) • "Ember küzdj és bízva bízzál!"
- MI 10. (Egy ofő naplójából) • "Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül"
- MI 11. (Egy ofő naplójából) • "Ha én egyszer kinyitom a számat..."
- MI 12. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Itt a farsang áll a bál..."
- MI 13. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Itt a farsang áll a bál..." 2.0
- MI 14. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 14. "Ha én ezt a klubban elmesélem!"
- MI 15. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 15. Álom, álom, édes álom...!
- MI 16. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 15. Álom, álom, édes álom...!
- MI 17. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi butaság"
- MI 18. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Nyugaton (és nálunk is) a helyzet változatlan
- MI 19. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Ha egyszer egy üzlet beindul...
- MI 20. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Kalotaszeg, Kalotaszeg, aztán még egy kicsi Kalotaszeg
- MI 21. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Közös lónak...
- MI 22. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, nem tűröm el!"
- MI 23. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • És akkor a hetedik a mennybe megy
- MI 24. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • A nyomás csak nő, nő, egyre nő
- MI 25. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Érted haragszom, nem ellened!" (József Attila: Szabad?)
- MI 26. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Tiszteld a "másságot" is! És a pszihomókusoktól ments meg Uram minket!
- MI 27. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Ópusztaszer, mert megérdemlik
- Mi 28. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Az utolsókat rúgjuk. Még nem egymásba.
- MI 29. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Fáj a fejem, nem tudom, hogy mit akarok, hülye vagyok egészen"
- MI 30. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Vakációóóóóóóóó!!!
- MI 31 (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 31. Nyár volt, nyár...
- MI 32 (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 32. Nyolcadik…
- Mi 33. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 33. Nyolcadik… Első hét
- Mi 34. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 34. Erősen indítunk!
- MI 35. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 35. A gerincem még nem tört el, de már recseg-ropog
- MI 36. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 36. Mert valakinek mindig muszáj beletenyerelnie…
- MI 37. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 37. Akkor tehát: útjára indul a gyönyör
- MI 38. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 38. Már vágjuk a centit
- MI 39. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 39. Már vágjuk a centit 2.0
- MI 40. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 40. „1956, te csillag”
- MI 41. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 41. Túléltük a szünetet…
- MI 42. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 42. Saul fia
- MI 43. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 43. Az iskolaválasztás kínjai
- MI 44. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 44. Mintha ciánoztak volna...
- MI 45. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 45. Mintha egy háborús övezetben élnénk
- MI 46. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 46. Az édes semmittevésre még várni kell
- MI 47. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 47. Ha ezt a hetet túléljük...
- MI 48. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 48. Egész héten karácsony
- Mi 49. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 49. Boldog(?) új év
- Mi 50. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 50. Központi felvételi érkezik szombatra, a gyerekek idegeire, kérjük, vigyázzanak!
- Mi 51. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 51. Már mindenki készen van, pedig most jön a java!
- Mi 52. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 52. Innen szép nyerni!
- Mi 53. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 53. Az őrület határán
- Mi 54. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 54. Márciusi kockárdások
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
 ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
 ofoe Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli
--
László Krisztina Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina
--
Eleonóra Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.
--
Németh Zoé Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?
--
ofoe Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)
--
Emese Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese
--
ofoe Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése