OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. október 4.
» Hozzászólások (0)

Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései

36. Mert valakinek mindig muszáj beletenyerelnie…

2015 szeptember 25.

Hétfő. Nincs K. Győzelem! Van viszont R. nagyi. Hozza rendőrségi jegyzőkönyvet. Feljelentés ismeretlen tettes ellen. A feljelentő a gyerek nevében apuci. Aki nem törvényes képviselője a kölyöknek. Van abban minden, pl. hogy én azért kenem a gyerekre a dolgot, mert ki akarom rúgatni. Hát, ja. Mert ez ilyen egyszerű! Aztán van ott mindenféle más is, amiből egyértelműen kiderül, hogy apának lövése sincs arról, mi a különbség egy email-cím és egy fészbuk profil között. De a papa igen jól ismeri a jogszabályokat. Azokat mindenképp, ami neki jó. Kéri, hogy kutassák fel az elkövetőt, példásan büntessék meg, valamint kapjanak kártérítést. Az agyam eldobom!

Szolgálnánk, ha nem félnénk ránk vigyázó hatóság jeles képviselőjét nem zavarja, hogy nem a törvényes képviselő tesz feljelentést, pedig ott van a jegyzőkönyvben, hogy a nagyi a gyám. A jegyzőkönyvben apa sértettként(???) tesz feljelentést a fia nevében. Nem hívatja be a 14. életévét betöltött sértettet, tehát meg sem hallgatja. Viszont egy sajtcetlire ráfirkálja, hogy kéri a teljes anyagot nyomtatásban, valamint a kislány telefonszámát. Öööööö… hogy is van ez? Az egyik sértettet meg sem hallgatja, a másiknak meg rögtön az elérhetősége kell? Üzentem, hogy ha akar valamit, hívja a sértett gyerek gondviselőjét. Most akkor várunk.

Kedden érkezik K. Valami baj lehet, mert nem panaszkodnak a kollégák. ☺ A két tanszoba között rendszeresen eszünk. Zacsis levest, mert azt szeretik. K. úgy gondolja, ő is enne. Én nem gondolom úgy. A szünet erre nem elég, tehát a második tanszoba alatt mindenki némán lapátol, ilyenkor úgy oldjuk meg, hogy mi beszélünk, ők figyelnek. K-nak ez nem szokott sikerülni még leves nélkül sem, tehát az ő tányérkája az én asztalomon várja sorsa beteljesedését. Persze méltatlankodik, de ez alkotmányos joga. Matek lecke. Első feladat. Magyarázom, megoldom. A pótuzsin eddigre mindenki túl van, előkerülnek a cuccok, már nem csak figyelnek, de dolgoznak is. És akkor egyszer csak K. megemeli a fejét, lesz füzete, írószerszáma és figyelni kezd. Sőt! Kérdez. A témába vágót. Megkapja a választ, mintha értené is. Na, akkor a következő feladatot ő oldja meg. És sikerül! Hát persze, hiszen nem hülye, csak eddig nem érdekelte. A második tanszobát becsülettel teljesíti. Jelzőcsengetéskor odaadom a levesét. Nem érti. Mondom neki, az övé, de a szabályaink rá is érvényesek. Most pl. sikerült betartani, ha szívesen megenné, tegyen úgy! Még mindig nem érti, de láthatóan örül, befejezi az evést.

Szerda. Nem panaszkodik még mindig senki, pedig egy hete nálam a telefonja, ami nélkül állítólag nem tud létezni. Sima nap. K. együttműködik, együtt mozog a csoporttal. A tanszobán aktív, figyel, dolgozik.

Csütörtökön már azt kéri, ülhessen előrébb, mert N. széles háta takarja a kilátást. A. néni jelzi, hogy az óráin (biosz, kémia) figyelt, dolgozott. Este sincs panasz.

Pénteken a matekos szól, hogy K-t valószínűleg megcsípte a hülye kígyó, mert érdeklődéssel figyelt. ☺

Hűűűűűűűűűűűűűű, az anyját! Ez már valami! Heti értékelésen nyilvános dicséret, elégedett nyögés. Telefon visszaszolgáltatása. Próbálom magyarázni neki, ha így marad: Hawai, dizsi, napszemüveg, haverok, buli, fanta. Rajta múlik, mi nyitottak vagyunk. És nagyon örülünk. Majd meglátjuk, de nekem ez tecc. Nagyon.

Persze mindig kell valaki, aki beletenyerel a lecsóba. K. az, a gyermekotthonban élő fiúgyermek.

Szerdán a tanszoba kellős közepén felordít, hogy GA fent van a fészbukon. Ő lenne az, aki miatt már a rendőrségen járt apuci. És ugye, hogy mégsem R. az, mert ő itt ül velünk most is. Nincs idő magyarázni, hogy a galádság közös akció lehet valamelyik nagy tesójával és/vagy apucival, ez pedig egy igen gyenge kísérlet annak bizonyítására, hogy R-nek ehhez semmi köze. Tudjuk, nem emlékszik a jelszavára sem. R-nek nem is kell, elég, ha a környezetében emlékeznek. ☹

A tanszoba alatti telefonozás tiltott, a fészbukolás no pláne. Nem szoktam körbejárni, hogy mindenképp megdőljenek, de ha valaki ennyire Nem normális, az viselje a következményeket. Elkérem a telefonját, persze nem adja. Helyette minősíthetetlen stílusban közli, hogy ismeri a jogait. Leküldöm az irodába. E. néni E-t nyúzza föciből. (Mióta ellenőrzés várható, van egyéni foglalkozás, korrepetálás. Hm.) Közben persze szól a telefon, ügyintézés hosszú perceken át. E. ül és nem csinál semmit, K. vár. Majd ahelyett, hogy E. néni egy mondattal megerősítené: a fészbukolás nem a tanszoba kötelező eleme, elkezdi ápolni a lelkét. A minősíthetetlen megszólalás nem játszik. Azt tűrnünk kell. Elborult az agyam. Mondtam K-nak menjen haza, E. nénit meg megkértem, foglalkozzon inkább E-val, mert azért ül itt.

Csütörtökön Z. bácsi átadja a telefont, mondván: K. önként adta le. Gyanús a nagy változás, de ezer más dolog van. Telefon becsücsül a páncélba.

Este mit látok? K. a fészen éli az életét. Tehát a telót leadta, a SIM kártyát kivette. Barátságtalan lépés, oda a bizalom.

Pénteken bátortalan érdeklődés SIM kártya ügyileg. Kaján vigyorral elismeri. Mondom, ok, akkor nincs is szüksége az eszközre, nem adom vissza, csak felnőttnek. Elkezd őrjöngeni, akkorát rúg a tanári asztalba, hogy azt csodálom, nem tört ripityára. Közben sír, mint egy óvodás. Lerohan az irodába, ahol Zs. igh. próbálja magyarázni neki, hogy több „butaságot” is csinált. Csak tetézte a bajt. Őrjöng, a páncélszekrényt püföli, közben ordít, hogy feljelent, hogy lerúgja a fejem, megöl, stb. Mondom neki higgadtan, hogy tegyen úgy, ha az élete további néhány hónapját, évét Aszódon képzeli el, akkor hajrá!

Z. bácsi, akinek akkora a szíve, hogy az egész világ belefér, kétségbe van esve. Mert szétesőben a csoport, mert utálnak bent lenni, mert minden nap van valami. Nehéz, mert Z. bácsi egy nagyon érzékeny, finom lelkű valaki, aki összeomlik ezektől a konfliktusoktól. Szerintem meg bele kell állni, meg kell oldani, mert ha a szőnyeg alá söpörjük, ha elugrunk előle, ha nem veszünk tudomást róla, akkor egyszerre fog majd kiborulni a bili. És belefulladunk, mert annyi lesz, hogy eláraszt bennünket. Mondom neki, minden évben van ilyen, nem is egy. Ezeket kezelni kell. Kevés a csak a szépre emlékezem, mert még napi feladataink vannak. Majd 2 év múlva, addig pedig az a fő csapás iránya, hogy megoldjuk a problémákat. Közösen a csoporttal. Az életre kéne tanítanunk, nevelnünk, mert ez az örökös simi nem vezet sehová. Kiengedjük a gyerekeket, aztán sopánkodunk, hogy az „Élet” megrugdossa őket. Hát persze, ha mindig, mindent mi, felnőttek oldunk meg, és mindig, mindent elmaszatolunk. Szomorúan veszem tudomásul, hogy egyedül maradok, ha azt mondom: a gyereket nem elég szeretni. Okosan kell. És legfőképp nem kéne sajnálni. Mert attól még nem oldódnak meg az ügyeik, de elodázódik a lehetséges megoldás.

Azt is valószínűnek tartom, hogy mindannyian feszültek vagyunk, nehéz elviselni ekkora nyomást, ezért gyakrabban alakulnak majd ki konfliktushelyzetek. De muszáj. Mert mi, felnőttek kiléphetünk(?), de a gyerekeknek esélye sincs.

Azért van még jó dolog is. És ez lök tovább a napi kudarcok ellenére is.

B. bácsi felolvasta Erdős Virág: ”„Ezt is elviszem magammal...” című versét. Feladat: ennek alapján próbáld megfogalmazni, neked mi a fontos, te mit vinnél, ha elhagynád az országot.

Szokás szerint írtak mindenféle jókat, de ketten versbe szedték. B. bácsi elégedett lehetett, mert begépelte. ☺ Én beestem az asztal alá a gyönyörűségtől. Erős felindultságomban elküldtem a két művet EV-nak is.

Itt a válasz:

”Kedves Zs,

ezek tényleg nagyon helyes versek!!! ☺

Gratulálok a gyerekekhez is és a jófej kollégához is!

Nagyon köszönöm, hogy elküldted, nekem is nagy örömet okoztál vele!

Drukkolok, hogy még sok-sok kortárs szöveg jusson el a gyerekeidhez, hátha egyszer majd közülük kerülnek ki azok a bizonyos „kortársak”...

A legszebbeket kívánom Neked szeretettel, v”

Hédervári Kornél: ezt is elhiszi
(Erdős Virág versének átirata)

vinném a csethaverokat
vinném a Nike táskám
az jön velem mindehová
Elvinném Zét, elvinném a rajzokat
a régi barátokra emlékeztető
vigyorgó arcokat
Elviszem Zsuzsát, elviszem Mátyást
a ház melletti mély gödörásást
vinném magammal a pályát
hol sok gyerek lába törött
a labdák elrepültek a kapu fölött
vinném a táblát
ahol oly sokat tanultam
amikor a tanár arra jött
a telót a a padba dugtam
vinném a cuccaimat
azt se tudom hová
„Free Wifit raknék a világon mindenhová”
vinném az országot
na azt azért mégse
ezt az egészet
az Orbán is elhitte

Mező Sándor: ezt elviszem, ezt itt hagyom
(Erdős Virág versének átirata)

elvinném én magammal magamat
vinném Magyarországról a Lánchidat
de vinném magammal a híd alatt nyomorgó hajléktalant
és vinném a Dunából az összes aranyhalat
vinném az összes pudlit
aki nagyot harap
elviszem én a kivit és az almát
de amit itt hagyok az a plüss bálnám
s viszem a kedvenc mátkám
és a drága árak árát
viszem a múltat
viszem az udvaron álló kutat
elviszem mellé a bokazoknim
meg a mindig haragos pónim
viszem magammal a madarakat
de itt hagyom a haragosaimat
és viszem magammal a barátaimat

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
--
2019.06.13.
Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője
Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás címmel a minap a hvg.hu-n megjelent cikkemre rengeteg komment érkezett. Általában elolvasom ugyan a cikkeimre érkező vélemé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Ónody-Molnár Dóra: Vége a magántanulói státusznak, több ezer tanuló kerül bizonytalan helyzetbe
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány eltűnődne azon, hogy a 2011-ben elindított oktatási átalakítások rossz irányba mozdították az oktatási rendszert, inkább megszünteti ezt az állami iskol...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.06.11.
Tanárok jelentkezését várják, akik beülnének egy ingyenes képzésre a netes átverésekről
A tudatos médiahasználat iskolai keretek közötti fejlesztésére hozott létre közös képzési csomagot a Televele Médiapedagógiai Egyesület és az álhírek, átverések terjedésével több...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.11.
Az új, felpörgött generáció felőrli a tanárokat?
Gyakran halljuk, hogy a tanári pálya választásának, illetve a pályán maradásnak motivációja bizonyos fajta elhivatottság, hogy a tanárjelölt vagy a tanár szereti a gyerekeket szeretne adni...
(Forrás: HAON)
--
2019.06.11.
Ónody-Molnár Dóra: Ahol a gyerek az első
Aztán meglett az újabb kétharmad, és nem jönnek sem a migránsok, sem a magyar gyerekek. Az előbbiek a kormánytól függetlenül maradnak távol, az utóbbiak viszont a kormány minden igyekezete...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek