Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései
38. Már vágjuk a centit 
2015. október 9.
Hétfőn hív M. anyu. Laborlelet kézben, gyerekorvos szerint lehet, hogy tényleg laktóz érzékenység, de katasztrofálisan alacsony a vas. Amúgy meg annyira kövér a gyerek, hogy először endokrinológia, aztán majd jöhet a gasztro. A vashiányra sem ad semmit. Diétázzon a kölyök, ennyi. És főleg ne mi adjunk neki tanácsokat arra vonatkozóan, hogy milyen vizsgálatok kellenek. Hm.
Kedden a Hungexpón pályaválasztási kiállítás. Kint vagyunk délelőtt. Szabadon engedjük őket, nézelődjenek, kérdezzenek, tapasztaljanak. Én, ellentétben velük, módszeresen végig járom, minden anyagot begyűjtök, hogy kéznél legyenek az infók. Tapasztalás az, hogy az általuk ismertnek vélt szakmák sem arról szólnak, hogy kevés munka, nulla erőfeszítés, de dől a lé. A többiről nem is beszélve!
Van olyan érettségit adó középiskola, ahol cinkosan rám mosolyog a tanerő: mindegy, hogy milyen a kölyök, csak küldjük. Küldjem? Jó lesz az októberi statisztikában, aminek alapján kapják a normatívát? És aztán? Felteszem, kihajítják. Most akkor mi a cél? Olyan intézményt keresni, ahol a kis drága megfelel, amit el tud végezni, amit eredményesen be tud fejezni, vagy olyat, ahová felveszik, de a boldog végkifejlet erősen kétséges. Ettől függetlenül azért egy ilyen program nagyon hasznos. Van néhány hiányzónk, pont azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne egy ilyen programra. K, az új leánykánk pl. a nagyit őrzi, de egész héten nem jön, mert kiderül, hogy beteg is. Azért mert nincs bent, fontos a kapcsolattartás. Fészen megy a lélekápolás: gyógyulj, vigyázz a hangodra, várunk. Remélem, ha jövő héten érkezik, nem kell mindent újra kezdeni.
A matek felkészítőre érünk vissza. Hazafelé M. hányingerre panaszkodik. Majd hány is. Állítólag.
Az erősebb csoport fáradt, de jól nyomják. A gyengébbik totálkáros. Annyi új információ zúdult rájuk, hogy beállt a „kék halál”. Fatal error. ☺ Nem rosszak, csak használhatatlanok. Az állóképességük a nullához konvergál. M. a matek után magára ölti kis tarisznyáját és indul tovább. Külsős matekra. K. biosz-kémia gyúrása sem marad el. Szerdára felkészültnek kell lennie, és vannak fehér foltok. Az első tanszobán leckét csinálunk, a másodikon próbálunk. Jó lesz ez, csak kár, hogy tök fölösleges. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ezt a hatéveseknek is végig kell ülniük. Semmit nem jelent számukra, hiszen olyan távoli az egész! És szerintem azt sem érti egy gyerek sem, hogy egy elbukott dolgon mit kell ünnepelni. Na, mindegy! Imádom a kihívásokat!
Közben megbeszélem a védő nénivel, hogy szerdán jön a gyerekorvos, segítséget kérünk tőle M. ügyében. Persze (fél 2 helyett) már kilencre legyek bent, hogy beszélni tudjunk. Jó, jó, megyek.
Szerdán a doktor bácsival, a védőnővel és az ápolónővel megbeszélést tartunk. Jelzik, hogy M. éjjel négyszer hányt. Persze nem ébresztette az éjszakást, mert minek is? ☹ Felmerül a gyanú, hogy ez a kollégiumi „Kész átverés show” egyik eleme lehet, mert a kisded egyáltalán nem úgy fest, mint aki olyan nagyon rosszul érezné magát. Kicsit sem „zöld”, pedig egy ilyen éjszaka után… Viszont baromi jó kedve van. Hogy elvegyük a kedvét a szórakozástól, ukázba adjuk: ha hányna, ha hasmenése lenne, egy felnőttnek be kell mutatnia a produktumot (akár éjszaka is), amit naplózni is fogunk.
Doktor bácsi a feje búbjától a lába ujjáig megvizsgálja, majd útjára bocsájtja. Szerinte a kövérsége (165 cm körüli magas, 83 kg) a legkisebb probléma, villámgyors székletminta-vételt kér. Addig diétázzon, de a hányást, hasmenést szerinte valami más okozhatja. Az eredmény függvényében látjuk majd a továbblépés lehetőségét. Anya kéri, hogy próbálják kórházba küldeni egy teljes kivizsgálásra, mert kezd elege lenni. Másnapra a beutaló a kezünkbe. Anya hajnali négykor ért haza a munkából, így nagyon örül, amikor 8-kor hívom: most azonnal vigye a gyereket a Heim Pálba. Anya 10-re érkezik szakadó esőben. Negyed egykor meg újra a suliban, gyerekestől. Mert nincs életveszély, mit képzel az orvos? Majd február 10-én menjenek, akkorra lesz hely! Hát, persze! Hiszen legfőbb érték az ember! Annál nagyobb értéke pedig nyilván csak a gyerekeknek van. És az egészséghez való jog amúgy is alaptörvényes (haha) jog. Ja, bocs! Ez Magyarország!
Ha már úgyis bent vagyok és ráérek, megegyezünk a kollégákkal, hogy elnézőek lesznek az írásbeli leckék elmaradásának tekintetében. Már csak két hetet kell toleránsnak lenni! ☺
E. nénitől nem kérek ilyet. Minek? Az a legfőbb gondja, hogy még mindig egy csomóan nem rakták ki Európa térképét a számítógépen. Mert miért nem gyakorolnak szabadidőben? (Milyen szabadidőben???) Azon az egy gépen, ami a könyvtárban van. És amin nincs net, nehogy valami turpisságot kövessenek el a könyvtárba tévedők. Mert a számtech terem, mint tudjuk, nem használható. Az állítólagos kupleráj okán. Igaz, a másik igh ígéretet tett arra, hogy meggyőzi a főnököt, hogy ez baromság. De még nem tudtak erről beszélni, mert mindig van valami más. Viszont, ha Zs. megígér valamit, azt be is tartja. Ez vigasztal és némi reményt is jelent.
Tanítás után próba, aztán tanszobán föci és kémia, matek, mert pénteken ez utóbbi kettőből dolgozat típusú feladatlap érkezése várható. Valószínűsége magas, nagyon magas. 100%.
Ezekben a „szabadidőben” zajló próbákban az a jó, hogy még véletlenül sincs bent mindenki. Hárman hiányoznak már eleve, és hol ez, hol az nincs bent előkészítő vagy egyéb „hivatalos” elfoglaltság miatt. Kedden M. matek előkészítőn, szerdán K. biológia-kémián. A csütörtök üdítő kivétel, mert a dalos pacsirtáink és mi már együtt próbálunk. Pénteken pedig van, aki hazamehet ebéd után. Tehát egy hiányzó minden nap van, de minden nap más.
Csütörtökön egy gyors próba, mert a dolgozatok réme ott figyel. Intenzív készülés, reményt keltő odaadás. Még csak október eleje van, de már most annyira fáradtak, hogy rossz nézni őket. Még nem roppantak össze, de ez bármikor megtörténhet. Aggódom értük. És remélem, hogy valahogy túlélik ezt a most következő két hetet is, aztán tudnak egy kicsit pihenni a szünetben. Amit tehetek, tehetünk értük, azt megteszem, megtesszük. De vajon ez elég?
Zs. igh beszélt a főnökkel. Hétfőtől újra birtokba vehetjük a számtech termet. A kulcsot a portástól kaphatjuk meg, felírja, hogy melyik csapat, mettől meddig volt bent. Ettől vajon megszűnik a kupi? Ha több csoport is bemegy egy-egy nap (más-más időpontban), akkor majd tudni fogják, hogy ki volt az, aki a rendetlenséget hagyta maga után? Na, mindegy! Lényeg, hogy egy újabb, pici győzelem. Hogy miért hétfőtől? Csak.
A kaja továbbra sem különösebben jó, de legalább még mindig kevés. ☹
Csütörtökön az uzsonna egy kisebb müzli szelet. Ebédre hal volt. Aki szereti, az még úgysem tudott jóllakni, hogy megehette azokét, akik a hal szagát sem bírják. És akkor ugye, vannak, akik nem ettek! Kopog a szemük az éhségtől! Mit tehetnék? Átmegyek a Lilába, veszek két kiló szeletelt kenyeret és fejenként a két szelet kenyérhez 2-2 szelet párizsit. Ez a leggyorsabb „szendvics”, ami létezik, mert csak kezet kell mosniuk, rárakják a felvágottat a kenyérre és már esznek is. Szarozni nincs idő, pénteken nehéz napjuk lesz.
Megírták a dogákat. A kémia egész jól sikerült! Persze R. már megint kipuskázott mindent, de így is csak egy kettesre futotta. K. szokás szerint figyelmetlen, szétszórt, de az ötöst semmi nem veszélyezteti. Csak a felvételit! Mert ott ez kevés! A barátnőm jól látja a dolgokat. Szerinte, ha K. nem az „agya mellett járna”, azaz ha nem lenne olyan szétszórt és felületes, akár hibátlant is írhatna. De ahhoz az kellene, hogy minden héten egyszer írjon „élesben”, mert akkor lenne esély, hogy az egyik tényleg igazán jó lesz. ☺ A matek eredménye még nem ismert. Egy darabig nem is lesz. P. bácsi nem egy kapkodó idegbeteg!
Délután tanszoba helyett próba, próba, próba. Majd haza, hogy pihenhessenek kicsit. Persze van, akinek még várnia kell erre, mert a magyar előkészítőre még elmennek.
Jó hír: M. nem hányt szerda hajnal óta, hasmenése sem volt. Lehet, hogy elég a naplózással való fenyegetettség? Ettől még van baja, de vége a show-nak.
Minden nehézség ellenére még mindig grimaszolás, megjegyzések nélkül gőzerővel csinálják a kis drágák azt, amit, és úgy, ahogy kell. Le a kalappal a kis tündérkék előtt! Büszke vagyok rájuk. Szokás szerint.
DZS
--
- MI - 1. (Egy ofő naplójából) • 1. Bemutatkozás
- MI - 2. (Egy ofő naplójából) • 2. Gyerek vagyok, ments ki innen!
- MI – 3. (Egy ofő naplójából) • 3. Témazárót akarunk! Témazárót akarunk!
- MI – 4. (Egy ofő naplójából) • 4. Jönnek a szorgos hétköznapok?
- MI – 5. (Egy ofő naplójából) • 5. Télapó itt van...
- MI – 6. (Egy ofő naplójából) • 6. Kis karácsony, nagy karácsony...1.0
- MI – 7. (Egy ofő naplójából) • 7. Kis karácsony, nagy karácsony...2.0
- MI 8. (Egy ofő naplójából) • 8. BÚÉK!!!
- MI 9. (Egy ofő naplójából) • "Ember küzdj és bízva bízzál!"
- MI 10. (Egy ofő naplójából) • "Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül"
- MI 11. (Egy ofő naplójából) • "Ha én egyszer kinyitom a számat..."
- MI 12. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Itt a farsang áll a bál..."
- MI 13. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Itt a farsang áll a bál..." 2.0
- MI 14. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 14. "Ha én ezt a klubban elmesélem!"
- MI 15. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 15. Álom, álom, édes álom...!
- MI 16. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 15. Álom, álom, édes álom...!
- MI 17. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi butaság"
- MI 18. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Nyugaton (és nálunk is) a helyzet változatlan
- MI 19. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Ha egyszer egy üzlet beindul...
- MI 20. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Kalotaszeg, Kalotaszeg, aztán még egy kicsi Kalotaszeg
- MI 21. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Közös lónak...
- MI 22. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, nem tűröm el!"
- MI 23. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • És akkor a hetedik a mennybe megy
- MI 24. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • A nyomás csak nő, nő, egyre nő
- MI 25. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Érted haragszom, nem ellened!" (József Attila: Szabad?)
- MI 26. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Tiszteld a "másságot" is! És a pszihomókusoktól ments meg Uram minket!
- MI 27. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Ópusztaszer, mert megérdemlik
- Mi 28. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Az utolsókat rúgjuk. Még nem egymásba.
- MI 29. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • "Fáj a fejem, nem tudom, hogy mit akarok, hülye vagyok egészen"
- MI 30. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • Vakációóóóóóóóó!!!
- MI 31 (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 31. Nyár volt, nyár...
- MI 32 (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 32. Nyolcadik…
- Mi 33. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 33. Nyolcadik… Első hét
- Mi 34. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 34. Erősen indítunk!
- MI 35. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 35. A gerincem még nem tört el, de már recseg-ropog
- MI 36. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 36. Mert valakinek mindig muszáj beletenyerelnie…
- MI 37. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 37. Akkor tehát: útjára indul a gyönyör
- MI 38. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 38. Már vágjuk a centit
- MI 39. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 39. Már vágjuk a centit 2.0
- MI 40. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 40. „1956, te csillag”
- MI 41. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 41. Túléltük a szünetet…
- MI 42. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 42. Saul fia
- MI 43. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 43. Az iskolaválasztás kínjai
- MI 44. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 44. Mintha ciánoztak volna...
- MI 45. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 45. Mintha egy háborús övezetben élnénk
- MI 46. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 46. Az édes semmittevésre még várni kell
- MI 47. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 47. Ha ezt a hetet túléljük...
- MI 48. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 48. Egész héten karácsony
- Mi 49. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 49. Boldog(?) új év
- Mi 50. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 50. Központi felvételi érkezik szombatra, a gyerekek idegeire, kérjük, vigyázzanak!
- Mi 51. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 51. Már mindenki készen van, pedig most jön a java!
- Mi 52. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 52. Innen szép nyerni!
- Mi 53. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 53. Az őrület határán
- Mi 54. (Egy osztályfőnök feljegyzései) • 54. Márciusi kockárdások
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
 ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
 ofoe Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli
--
László Krisztina Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina
--
Eleonóra Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.
--
Németh Zoé Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?
--
ofoe Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)
--
Emese Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese
--
ofoe Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése