OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. november 24.
» Hozzászólások (0)

Nagy a baj a pedagógusprofilok központi nyilvántartásával!

A pedagógusok önértékelési kötelezettségéről szóló új szabályozás és az információs önrendelkezés

A közoktatás minőségbiztosításának idén ősztől új rendje érvényesül: a pedagógusokat és az intézményvezetőket olyan rendszeres egyéni és csoportos önértékelésre kötelezik, aminek eredményeit az Oktatási Hivatal központi adatbázisában tárolják majd. Az új szabályok lényegében az ország valamennyi pedagógusának rendszeresen frissülő profilját tartalmazó központi adatbázist hoznak létre, amelynek céljairól és az adatkezelés korlátairól az erről szóló jogszabályok alig mondanak valamit. A homályban hagyott szabályozás alapján törvénysértő módon zajló rendszeres központi ellenőrzés és maga az adatbázis a pedagógusok alkotmányos jogainak sérelmét okozza.

I.

Az ellenőrzés rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. Eszerint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységének értékelését az intézményi önértékelésre is alapozza. Ennek hivatalosan deklarált célja az intézmény szakmai fejlődésének támogatása. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére. Az önértékelés keretében, aminek részleteiről miniszteri kézikönyv szól, az iskolákban olyan pedagógus csoportok jönnek létre, amelyek az érintett pedagógusoktól, kollégáiktól, valamint a szülőktől és diákoktól gyűjtenek a kézikönyv vizsgálati tematikája alapján információkat.

Az értékelés maga és annak adattartalma nem marad az intézmény kezelésében, eredményeit az intézmény rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Ez az informatikai rendszer az önértékelés eredményét elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető, továbbá az Oktatási Hivatal, valamint az ellenőrzést, minősítést végző külső szakértők, szaktanácsadók számára.

Az ellenőrzés és az annak következtében keletkezett személyes adatok átadása az Oktatási Hivatalnak az ellenőrzés alá vont pedagógusok, intézményvezetők és az ellenőrzött oktatási intézmény számára kötelező. Az így létrejött, döntően személyes adatokat tartalmazó adatbázis kezelője a 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján az Oktatási Hivatal.

Az intézményi önértékelés alapján, amely lényegében kiterjedt kötelező személyesadat-gyűjtés, az Oktatási Hivatal olyan országos adatbázissal rendelkezik majd, amelyben gyakorlatilag az összes pedagógus így létrejövő szakmai profilja megtalálható lesz.

II.

Minden embert megillető alapvető jog az információs önrendelkezés szabadsága. Ez a pedagógusok személyes és szakmai autonómiájának is fontos alkotmányos biztosítéka. A hatályos Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti: „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” Az információs önrendelkezési jog tartalmát, a személyes adatokhoz fűződő jog érvényesülésének garanciáit az Alaptörvény alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) szabályozza.

III.

Az intézményi önértékelés szabályozása egészében és részleteiben is sérti az alkotmányosság általános elveit, valamint a hatályos magyar alaptörvényi és törvényi szabályokat is.

A szabályozást azért nehéz bírálni, mert szinte semmilyen elemében nem felel meg az alkotmányosság követelményének. Az alkotmányosság legelső, formális követelményét sem teljesíti, mivel ezek nem törvénnyel, hanem kötelező jelleggel rendeleti úton meghatározott adatkezelések. A pedagógusok alapjogait – az önértékelés keretében megvalósuló kötelező személyesadat-gyűjtéssel – nem törvényben, hanem miniszteri rendeletben és egy – jogi státusz nélküli – kézikönyvben korlátozzák. Ez azonban az Alaptörvény alapján is csak törvényben lenne egyáltalán lehetséges. Az Infotörvény pedig kifejezetten kimondja, hogy adatkezelést csak törvény – és szűk körben önkormányzati rendelet – rendelhet el. Ezt tetézi az ugyancsak hiányzó szubsztantív (tartalmi) követelmények megsértése.

Az önértékelés keretében előírt kötelező adatkezelések szinte kizárólag személyes adatokat tartalmaznak. Az adatok között lehetnek továbbá ún. különleges (pl. egészségügyi) adatok, amelyek pedig a törvény fokozott védelme alatt állnak.

A rendelet nem szól az Oktatási Hivatal, mint adatkezelő, adatkezelési jogai terjedelméről, illetve annak korlátairól. Az sem világosan meghatározott, hogy az Oktatási Hivatalban, esetleg azon kívül, kik milyen hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek majd. De a szabályozás még annak sem adja indokát, hogy egyáltalán milyen alkotmányos célt szolgál az intézményi adatok központi adatbázisba rendezése. Alkotmányos cél nélkül egyébként sem fogadható el kötelezően elrendelt adatkezelés. Alkotmányos indokok hiányában csupán egy állami monstrum látható, amely szinte minden tanárról szinte minden, még a pontosságnak és tényszerűségnek sem megfelelő adatot nyilvántart. Az így kialakuló személyiségmodell természete alapján is hamis, mert nem csupán az esetleges személyi és intézményi konfliktusok torzító elemét, de a diákok és szülők véleményében az adott pedagógus munkájának színvonalára nem közvetlenül vonatkoztatható tényezők hatását sem képes figyelembe venni.

Az adatkezelésnek hiányoznak nemcsak a törvényi céljai, de, ettől nem függetlenül, a célhozkötöttségi és az adattovábbítás elemi garanciái is. Ebből következően nem érvényesül az Infotörvénybe foglalt adatminimalizálás elve sem: „Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.” Ezáltal nincs mit az alkotmányos mércéhez mérni, hiszen az adatkezelés célját sem ismerjük.

Az adatbiztonság (az adatok védelmének) speciális követelményeit a szabályozás egyáltalán nem tartalmazza.

A hatályos Infotörvény címében is az „információs önrendelkezés”-re utal. Az információs önrendelkezés jogát az Alkotmánybíróság személyi szám határozata [15/1991. (IV. 13.) AB határozat] vezette be. Ennek alapja egyébként a német alkotmánybíróságnak a határozat által is egyetértően idézett 1983. december 15-i határozata, amely a népszámlálásról szóló törvény rendelkezéseinek megsemmisítésével vezette be az európai jogi kultúrába az információs önrendelkezési jog fogalmát. A kalsruhei bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nincs szabad választás az individuum számára áttekinthető információs helyzet nélkül. Aki bizonytalan abban, hogy kik mit tartanak róla nyilván, törekedni fog arra, hogy ne saját késztetéseit kövesse, hanem olyan viselkedést tanúsítson, amit átlagosnak vél, semmiképp ne tűnjön ki. Ugyanezt állapította meg az átláthatatlan helyzetet eredményező giganyilvántartásokkal kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróság is.

A pedagógusi önértékelés rendeleti és kézkönyvi szabályai által létrehozott adatkezelési rezsim kifejezetten áttekinthetetlenné teszi individuális és közösségi szinten is a pedagógustársadalom számára az információs helyzetet. Személyes adataik kikerülnek ellenőrzésük alól, ezzel csoportjaik és tagjaik is kiszolgáltatottá válnak A rendszer konformitásra kényszeríti őket, és a legalapvetőbb jogelvi szinten is alkotmányellenes.

A pedagógusokról vezetett nyilvántartási rendszer tehát a formai és a tartalmi alkotmányosság követelményét is megsérti.

Érdemes megjegyezni, hogy a rendszer esetleges átalakítása az önkéntesség elvére ugyancsak jogos alkotmányos ellenvetéseket váltana ki, mert az „informált” (tudatos) beleegyezés követelményének ez a rendszer ebben a formájában nem feleltethető meg.

IV.

Az érintettet, azaz bármely pedagógust, az Infotörvény alapján megilleti a bírósági jogorvoslat.

„Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni.” A kár fogalmába, természetesen, nem csak a tényleges materiális károk tartozna bele. A helyes jogértelmezés szerint az Oktatási Hivatal mellett az oktatási intézmények, amelyek az Oktatási Hivatal adatállományába törvénysértő módon adatokat töltenek fel, ugyancsak önálló adatkezelők. A jogsérelmet szenvedett pedagógusokat az Oktatási Hivatallal szemben és az adataikat összegyűjtő és továbbító intézmények ellen is megilletheti a bírói jogvédelem. A törvényes feltételek teljesülése esetén alkotmányjogi panasznak és nemzetközi jogorvoslatnak is helye lehet. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, ha eljön ennek az ideje, a jogsérelmet szenvedetteknek kész segítséget nyújtani.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek