OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. november 27.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

OFOE Filmklub

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Őszinte örömmel jelezzük, hogy a Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunkon ismét lehetőségünk van egy sikeres magyar filmet vetíteni. Reisz Gábor diplomafilmjéből hazai és nemzetközi siker lett. A főszereplő az y generáció tagja, aki éppen „végtelen gyermekkorát” élni, és rendkívül nehezen válik felnőtté. A filmet követő beszélgetésre elfogadta a meghívásunkat a főszereplő, Áron édesanyját alakító Takács Katalin.

Időpont: 2015. december 1.
Helyszín: Helyszín a Kino Café,
Jegyár: 700 Ft.

Részletek a filmről készült írásokból

„…életszagú, nullpénzből forgatott hangulatmozi…”

„Nahát, ez tényleg rólunk szól” - hallatszott a visszatérő kulcsmondat a nézőtéren a vetítés alatt és után, jelezve, hogy a vázolt kör- és kórkép pontos. Bár a kijelentés önmagában semmitmondó, hiszen a valódi műalkotás többek között épp arról ismerhető meg, hogy a befogadó a saját léthelyzetét is megpillanthatja benne, Reisz érezhetően elkapott valamit, amire a hazai nézők ki vannak éhezve. A helyszínek és hangulatok, az ismerős figurák és szófordulatok felismerésének öröme fontos hatáselem, mely az érintettség, a beavatottság érzéseivel ajándékozza meg a célközönséget. (Huber Zoltán: Sodrásban, Kultúra és Kritika)

Reisz hőse (ahogy a generációja) a helyét keresi a világban, Budapesten, a családi asztal mellett, a baráti társaságban, a munka világában. Az, hogy Áron a film narrátora; hogy a képeken megjelennek az SMS-ei, a netes bejegyzései; helyenként bevillannak az általános iskolai élményei, vagy a „fantáziaképei” (számos példányban követi őt például az exe, jelezvén, hogy nem tudja kiverni a lányt fejéből), csak még közelebb hozzák a személyét a nézőhöz. Bár első látásra ő az a figura, akin könnyedén átlépnénk egy bulin, mert össze-vissza beszél, és láthatóan kínban van a megfelelési vágytól, épp e tulajdonságai miatt válik egyre szerethetőbbé. Különösen azoknak a „sikeres” célorientált szereplőknek a fényében, akik a kamerának beszélnek, és olyan lózungokkal jönnek, mintha a Szomszédok záró jelenetét látnánk a XXI. században. (Hungler Tímea: Magyar paradicsom. Revizor)

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan abban, miért nem csinált valaki hamarabb egy VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant. Ha nem is pont ezt és nem is pont így, de valami hasonlóan életszagú, nullpénzből forgatott hangulatmozit, amely rólunk szól, és a máról, hogy milyen Magyarországon élni a 2010-es években. Milyen a 4–6-os tömegnyomorában zötykölődni, az éjszakai buliéletben kocsmatúrázni, facebookozó HR-essel állásinterjúzni, munkanélküli fiatalként kallódni, kosztpénzért mosogatni vagy portáskodni, a nagy műként elgondolt könyvet halasztgatni, és elvágyódni, hol messzire, hol csak a felnőtt-, hol meg a gyerekkorba. (Soós Tamás: A fiú, aki ott sem volt, Kortárs online)

„…kortárs jelenségek címkefelhőjéből áll össze…”

A film (…) többrétegű humorral megtámogatott panelekből, kortárs jelenségek címkefelhőjéből áll össze, a tüntetésektől a Facebook jelzésértékű felmutatásáig. Maga a város, az ország részletgazdag díszletként magasodik Áron fölé, aki egyszer Forrest Gumpként ignorálja a külvilágot, másszor Woody Allen neurotikus csapongásával túlgondolja az adott körülményt. A direktor változatos stílusok, elbeszélési technikák variációival hangsúlyozza főhőse – és rajta keresztül egy egész nemzedék – fókusz nélküli, széttartó jellemét. A családi ebéd hibátlanul illene Fellini Amarcordjába, a házi videó és a 35 mm-es szegmensek pedig a Dogma-filmeket idézik. A francia újhullám szertelenségét és karakterközpontúságát a cseh – főleg a formani – kisrealizmus groteszk csoportkomikumával ütközteti a mozi, s ülteti át mindezt a magyar rögvalóság keserédes hétköznapjaira. A bizonyos formákban még mindig velünk élő szocializmust, valamint a siker-, kvázi termelésorientáltságot az individuumon keresztülszűrve látjuk. Reisz mindezt zseniális fricskával demonstrálja, amikor a Szomszédok a reklámesztétika semmitmondásán nyugvó híres záróképsorait húzza rá a mellékszereplőket bemutató expozícióra. A munkaalapú társadalom röhejes mesterkéltsége kontrasztban áll az egyén belső, magányos világával. (Berényi Csaba: Jövünk-megyünk, kallódunk, KULTer.hu)

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan hiánypótló magyar film. Noha Reisz Gábor alkotása vígjáték, az első direkt és reális filmünk a XXI. századi Budapestről, a kallódó fiatalokról, a fel nem növés problematikájáról, a szülőktől való elszakadni nem tudásról, a felelősségvállalás lehetetlenségéről. Arról a fővárosi értelmiségi generációról, amelyik baromi nagy abszurdnak éli meg a polgárrá érés ellentmondásos korszakát. (Csákvári Géza: Elbaltázott életek, Népszabadság)

Reisz gerillamódszerekkel, állítólag mindössze 7 millió forintból és főleg amatőr szereplőkkel készítette filmjét, amatőrizmusról azonban szó sincs, legfeljebb spontaneitással, de nem szabad a kettőt összekeverni. Az is jól mutatja, milyen pontos elképzelésekkel és biztos ösztönökkel rendelkezik, hogy a filmben játszó „hivatásos” színészekből mit hoz ki. Kezdő rendezők az ilyesmin szoktak elvérezni, mert a nagy öregekkel nem tudnak mit kezdeni, de Reisz keze alatt a szülőket alakító Takács Katalin és Kovács Zsolt például brillírozik. (Te buta Budapest) „…állva tapsol a közönség…”

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan szokatlanul sok nézőt vonzott be a CineFest versenyprogramjában helyt kapott magyarországi premierjére. Nagy várakozások ide vagy oda, a csalódás elmaradt: a már rövidfilmjei alkalmával is látványos tehetséget mutató Reisz Gábor diplomamunkája a valaha készült egyik legjobb magyar dramedy (ha nem A legjobb). (Csiger Ádám: Diploma után. Filmtett)

Engem már ezzel a BKV-ellenőrökről szóló mondattal megvett Reisz Gábor filmje, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan. Nemcsak azért, mert ezen a főszereplő Áronhoz hasonlóan már én is nem egyszer elgondolkoztam, hanem mert már ebből látszott, hogy ennek a filmnek végre sikerült az, ami annyi másiknak nem: bemutatni, hogy hogy élünk mi Budapesten. Pontosabban azt, hogy milyen ma itt harmincasnak lenni. Élni, családot alapítani havi 120 ezer nettóból, két diplomával reménytelenül munkát keresni, folyton búcsúzni az emigráló barátoktól, minden héten berúgni a bulinegyedben, hajnalban tolni a gyrost, egyre jobb idő alatt futni a Szigetkört. És mindezt a VAN úgy teszi, hogy nem válik nyomasztó szociodrámává, hanem végig vicces és könnyed marad. (Mdor: Harmincasok, ez nektek kötelező, Index)

Elérte a bűvös 50.000-es össznézőszámot a különben számos hendikeppel, minimális költségvetéssel és nagy sztárok és jelentős médiakampány nélkül a mozikba került, hosszú című magyar film! (…)Az alkotók közleményben köszönték meg a film sikerét a lelkes nézőknek, akik közül sokan többször is jegyet váltottak a filmre, illetve örömüket fejezték ki, hogy még most, három és fél hónappal a premier után is vannak teltházas vetítések a kisebb mozikban, amelyek végén előfordul, hogy állva tapsol a közönség. (Vizer Balázs: Itt az 50.000! port.hu)

A rangos Torinói Nemzetközi Filmfesztivál versenyszekciójában indult Reisz Gábor itthon is rendkívül népszerű diplomafilmje, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, nem jött haza üres kézzel. A film november 27-i, teltházas, rendkívül jó hangulatban telt díszbemutatóján részt vesz a rendező, Reisz Gábor, a film vágója, Tálas Zsófia, valamint producere, Berkes Júlia. Az eredmény nem is maradt el, a film megkapta a zsűri 7000 eurós különdíját (Special Jury Award – Fondazione Sandretto Re Rebaudengo), a közönségdíjat, a közönségszavazás Achille Valdata nevű díját, és a diákzsűri Holden-dját. (Torinoban is díjakat nyert a Van valami…)

Válogatás a filmhez fűzött kommentekből

Nagyon zavart, hogy egy ilyen élhetetlen 29 évessel ennyien azonosulnak. Hogy ez a korszak filmje. Bár ezt is a 444 írta, és ha így gondolják elég szomorú. Adatrögzítőnek nem megy el, a HR-estől megfutamodik, de aztán a mosogatás jó lesz? Félmeztelen nőt ott hagyni az ágyban... nem találtam szavakat. Ja, nekem még a bkv-ellenőrnő is túlzás, egyrészt a BKV-nál max. a villamosvezetők között vannak jó nők, az ellenőrök között még véletlenül sem. Pláne nem külföldre mennek nyaralni. Viszont e hibáktól függetlenül nagyokat nevettem a filmen. A már említett földrajztanáros mellett szégyen vagy nem, de azon nevettem a legjobban, amikor hazafelé menve ült a villamoson, és a csöves proli mellette felállva elkiáltotta magát káromkodva, hogy induljunk már. A fürdőszoba-ragaszkodása is furcsa volt. Én nagyon sok bölcsészt ismerek, egyik sem ilyen. Bár drága volt a mozijegy, örülök, hogy megnéztem, lehet majd még egyszer meg fogom.

Nálunk a kis moziban a pótszékek mellett még a földön is ültek, nagyon jó volt látni, hogy ennyi embert érdekelt egy kis költségvetésű magyar film, és nekem úgy tűnt, minden poén ütött, nagyon jó hangulatú volt az előadás. Mondjon akárki akármit, de én ennél emberibb és szerethetőbb kis filmet már nagyon rég láttam, pedig rohadt sok filmet nézek. Mondom ezt úgy, hogy a pesti bölcsészifjúság romkocsma-járó világa elég távol áll tőlem, de mégis bele tudtam élni magam a főszereplő élethelyzetébe. Én csak jó szívvel ajánlani tudom, nem is értem, mit finnyáskodnak itt annyian, ettől ezerszer rosszabb hazai filmek vannak tömegével, örüljünk, hogy végre van egy üdítő kivétel, ami ráadásul nem került egy vagyonba. Remélem lesz még szerencsém a rendezőtől további filmet is látni. És végre egy végefőcím, ahol nem csak semmitmondó neveket látunk...

Már többen adtak tanácsot: én el merném vinni a tiniket, csak engedjék is be őket, ez talán nem lesz gond. Nem is értem, mitől 16-karikás a film. Külsőségeiben ennél sokkal "különb" dolgok is átmennek 12-es karikával. Inkább az egyébként sok humorral, szeretettel, szerethetőséggel fűszerezett lúzeres, jövőtlen, szétesett hangulat és főhős "árthat a gyerekeknek" (így idézőjelben!), de majd jókat fognak röhögni a poénokon, ha meg esetleg ez-az nem jön át nekik, azt meg lehet beszélni ofő órán :) engem is érdekelne, kinek mi jött le a filmből a kamaszkörben, de semmi extra (nincs semmi "halálhörgés, siralom" se poéngyilkosság) Nekem, korban és port-fórumban is öreg motorosnak pl az is lejött h milyen jó is, ha valaki ilyen jól meg- és túléli a saját élhetetlenségét, még az elől is menekül, ami-aki-akinek bejön (Lisszabon és az ottani lány), sőt onnan, az elől menekül csak igazán. Meg ilyesmit hallunk mostanában és magyarázatképpen és gyakran az oktatás-átalakítás témában: kevesebb bölcsészt (nem kell ennyi és ilyen), több mérnököt! Csak hát, tudjuk, nem minden emberfia agya áll rá pl a műszaki tudományokra...középiskolás fokon se, feljebb pláne nem.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek