Konfliktusok a testnevelő tanárok munkájában1
Ajánló Dr. Németh Zsolt könyvéhez 
„A könyvet azoknak a kollégáknak és sportszakos hallgatóknak ajánlom, akik a testnevelés és a sport területén szeretnének a konfliktuskezelés elméleti és gyakorlati hátterével részletesebben megismerkedni. Hasznos lehet a könyv azoknak a fiatal pályakezdő testnevelő tanároknak és edzőknek is, akik kevés elméleti háttérrel és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a konfliktusok kezelésével kapcsolatban. Továbbá a könyv azoknak is segítséget nyújthat, akik szeretnének a konfliktusok kutatásának módszereivel mélyrehatóbban megismerkedni.” – olvasható Németh Zsolt könyvének bevezetőjében. A könyv lektoraként úgy vélem, hogy a kötetet haszonnal forgathatja valamennyi pedagógus, tehát a célközönség nem korlátozódik a testnevelő tanárokra és edzőkre. Nem is szólva arról, hogy a szülők is találhatnak benne tanulságos gondolatokat.
A szerző témája aktualitását első sorban gyakorlati tapasztalatokkal indokolja. A testnevelés órák és a versenyek interperszonális kapcsolataiban ugyanis igen nagy a valószínűsége annak, hogy az ellentétek a felszínre kerülnek, és érzelmi indulatot váltanak ki a diákokból, tanárokból és természetesen a szülőkből is. Annak érdekében, hogy a pedagógusok megelőzzék, illetve professzionálisan kezeljék ezeket a gyakran érzelmekkel telített helyzeteket, feltétlenül szükségük van alapvető pedagógiai, pszichológiai, sőt szociológiai ismeretekre is.
A téma időszerűségét erősíti, hogy a most induló tanévtől már minden iskolában és minden tanuló számára biztosítani kell a mindennapos testnevelést, feltételezhetően megnő a testnevelő tanár gyerekekkel töltött ideje (több lesz a kontaktóra), s ennek következtében az iskolai konfliktusok számának növekedése is valószínűsíthető.
A könyvben arról is olvashatunk, hogy milyen, a tanítási órán előfordulóktól sok szempontból különböző ütközések keletkezhetnek diákolimpiai versenyeken és mérkőzéseken. Ezekben az esetekben nem csupán a diákok és tanár közötti konfliktusokkal kell számolni, hanem a testnevelők közötti rivalizálás kiváltotta erős feszültséggel is, hiszen mindenki győzni szeretne, ez pedig hatalmas érzelmi terhet jelent, és gyakran heves indulatokat vált ki. Ezekre fel kell készülni, kezelésük technikáit el kell sajátítani, hogy az elkerülhetetlenül bekövetkező ütközések ne feszítsék szét a kereteket. A versengés egy bizonyos határig ösztönző lehet, de a teljesítménykényszer nyomására (és ez ugyancsak jelen van a versenyhelyzetekben) destruktív jelenséggé válhat. Ilyenkor különösen nagy szükség van a pedagógiai és pszichológiai tudatosságra annak érdekében, hogy mederben lehessen tartani a folyamatokat.
Németh Zsolt könyvét két mozzanat teszi rendkívül hitelessé. A szerzőnek ugyanis egyrészt lehetősége volt játékosként, testnevelő tanárként, edzőként és szülőként is több évtizedes gazdag és sokrétű személyes tapasztalatokra szert tennie. Másrészt számos saját kutatást is végzett a témában különböző helyszíneken, igen változatos módszerekkel és figyelemre méltó eredményekkel. A kötetben mind a gyakorlati tapasztalatokról, mind a kutatások módszereiről és eredményeiről részletesen olvashatunk.
Ezt a sok tekintetben hiánypótló munkát (hiszen ebben a témakörben nagyon kevés tudományos igényű, ugyanakkor a gyakorlat számára is jól hasznosítható mű jelent meg) nem csupán a testnevelő tanároknak ajánlom figyelmébe, hanem valamennyi tizenévesekkel foglalkozó pedagógusnak is.
A teljes kötet pdf formátumban letölthető innen.
Szekszárdi Júlia
1A konfliktuspedagógia elméleti és gyakorlati háttere a testnevelő tanárok munkájában. Pécsi Tudományegyetem, 2015
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot
((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).
--
Tóth Zoltán Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán
--
ofoe Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)
--
ofoe Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)
--
Mohácsi Katalin Tisztelt OFOE!
Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin
--
Sasváriné Rita Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné
--
ofoe Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.
--
Márta Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm
--
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése