OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. december 13.
» Hozzászólások (1)

Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései

46. Az édes semmittevésre még várni kell

2015. december 4.

Hétfő. E. van, K. nincs. Viszont van R. És jól van, nagyon jól! Láthatóan, érezhetően megkönnyebbült, mosolyog. És igen, még mindig azt gondolja, hogy jól döntött. Az otthonban kedvesek, nem szekálják, odafigyelnek rá. Milyen kevés is elég egy ilyen kislánynak!

Vajon ma milyen „halálos kór” miatt kell majd E-nek orvoshoz menni? Mert hogy lesz valami, abban biztos vagyok. Este fogadó óra is lesz, időben jeleztem a szülőknek a fészen, de valami azt súgja, hogy nem kell az egymást taposó tömegtől tartanom. Ezen kívül egy föci témazáró is vár ma a kis drágákra, mert a múlt héten sikerült elugrani előle. Az eredeti tervek szerint fogászat után, a hatodik órában írták volna, de az utóbbi néhány hétben nagyon kiegyensúlyozott a viszony E. néni és a csoport között, tehát megalkudtunk az új időpontról. Csak remélni merem, hogy ez a tanfelügyeleti látogatást követően is így marad. Így marad?

Délben jelzik nekem, hogy E. komoly húgyúti problémával küzd, menne haza, de izibe! Hozzám irányítják, ha én beszéltem a nagyival, ha én is úgy látom, hogy a probléma nem tűr halasztást, akkor mehet. Öt perc alatt van labor beutaló, megszervezve, hogy reggel meglegyen a megfelelő minta is, így szegény E. nem megy sehova. Az élet már megint a legkegyetlenebb arcát mutatja neki. Jajjaj!!!!

Tehát kettőre megebédelünk, röplabdázni nem mehetnek, mert a fogadó óra miatt 3-5-ig van tanszoba, de az elsőn föci doga. A másodikon megkezdjük a felkészülést a csütörtökön esedékes nyelvtan számonkérésre. Igyekeznünk kell, mert pénteken a kémia kerül sorra. Derekasan küzdenek a tündérkék, remélem, eredményesen is.

A szülők közül egy jelezte, hogy hétfő este dolgozik, de szerdán szívesen jönne, egy másik most jött ki a kórházból, ő csak maradjon nyugton, pihenjen, gyógyuljon, mert most ez a legfontosabb. L. nagyija menetrendszerűen érkezik, tördeli a kezeit, panaszkodik a fiára. Mert milyen rossz hatással van az ő kisunokájára. Mióta a friss levegőt élvezi, R. egyre elviselhetetlenebb. Nincs ez másként az iskolában sem, sajnos. Mondom, intézzük már a HÍD programot, hamarosan kapunk választ, addig meg legyünk türelemmel.

A többi szülő nem jelez, nem menti ki magát, nem is jön. Minek is? Ott vagyunk mi éjjel-nappal, oldjuk meg! Borzasztó, hogy ez a természetes számukra. Ha rákérdezek, merre jártak, akkor a következő válaszok érkeznek: dolgoztam, beteg vagyok, ügyet intéztem, stb. De volt olyan is, hogy kértem az egyiküket, jöjjön, mert volna miről beszélni, mire azt mondta: - „Jaj, ne haragudjon, Zs. néni! Egész nap dolgoztam, most vacsorát főzök! - Jó, és mikor tudunk beszélni? – Hát azt nem tudom, majd a jövő héten valamikor. ” Ha véletlenül valamire most pénzt kérnék, akkor persze a zöme hirtelen munkanélkülivé válna, mert azt mondaná, hogy nem dolgozik, egy vasa sincs. Tehát, inkább a dolgozatokra készültünk volna, de azt nem lehetett. Vártuk az érdeklődő szülőket, pedig pontosan tudtuk, hogy esélytelen a dolog. Már ami a szülői érdeklődést illeti.

Kedden a szokásos matek felkészítő. B. szerint már néha gondolkodni is hajlandók. Ez nagy eredmény, reméljük ezen az úton haladnak a továbbiakban is. Megérkezett az engedély, R. mehet a HÍD programba. Hívom a nagyit, újra elmondom neki nagyon részletesen, hogy mire számíthat, mit kell tudni. Újat nem hall tőlem, hiszen már többször megbeszéltük ezt a dolgot, de hogy minden tiszta legyen, nem árt az ismétlés. Megbeszéljük, szerdán viszi a gyereket beiratkozni. Kiadjuk a bizonyítványt, a távozásit, a napló aktuális oldalának fénymásolatát. Elengedem a tanszobáról is. Úgyse csinálna semmit a többiek zavarásán túl, hadd menjen! A tanszoba a dolgozatokra való felkészülés jegyében zajlana, de M. bezavar. Minden előzmény nélkül megtámadja az egyik hetedikes kislányt. Nekilöki a falnak, az egyik kezével befogja a száját, a másikkal a női test anatómiáját próbálja tanulmányozni. Felnőtt van a folyosón, nem is egy, de M-nek elég annyi, hogy épp nincs a látóterükben. M. elviharzik (négykor mehetett haza minden nap, a Főnök engedélyével nem kellett bent aludnia). A sokkos kislány marad. A tanszoba elejének annyi, erről muszáj beszélni, ez megengedhetetlen! Úgy egyezünk meg az ügyeletes igh-val, hogy nem hívjuk fel anyukát, majd másnap igazgató bácsi, aki rögtön be is hívja. És még csak kedd van!

Ma kell mennie L-éknak az új suliba. 9-kor már bent a kölyök. Apa vitte, nem tetszett neki a dolog, kész, vége, marad. Nagyi péntekre ígéri magát, megy a Főnökhöz. Hívom a családgondozót, mondom, segítség kéne, mert apa átvette a hatalmat, mindenben ő dönt, nagyi végrehajt. Ha egyet ért, ha nem, akkor is. Családgondozó nem hajlandó érteni a kérésemet. Ilyen párbeszédek zajlanak köztünk:

„Szeretném a segítségét kérni, mert úgy látom, rossz irányba mennek a dolgok. Mérhetően azóta, hogy apa újra képbe került.”

„Mi a probléma?”

„Sokat romlott L. magaviselete, hozzáállása, segíteni kéne a nagyinak is. Ez nekünk is jól jönne.”

„De konkrétan mi a baj? Van információjuk arról, hogy például együtt járnak lopni?” (Itt azért dobtam egy négyfordulatost. ☹ )

„Nem, ezeket a dolgokat valószínűleg nem velem egyeztetnék. És csak akkor van probléma, ha kiderül, hogy lopni járnak?”

„Nem, de mi a konkrét probléma?”

Na, ezzel még elszórakoztattuk egymást egy darabig, mert nem volt képes megérteni, hogy a szolgálatot keresem, hogy szolgáltasson, segítsen, mert a hatóság utasít és szankcionál. Hiába minden. Még próbálkozom azzal, hogy van ügye a gyereknek, az is azért, mert apuka átvette az irányítást. Nem kéne tovább feszíteni a húrt. L. nagyon befolyásolható, és mindig a könnyebb ellenállás irányába megy. Apa mindent elnéz neki, a nagyi meg „beledöglik” ebbe az egészbe. Idős is, fáradt is, elege is van. Inkább enged. Apának. A békességért, a relatív nyugalomért. És akkor még egy gyöngyszem:

„Tudom, hogy van egy ügye? Vagy van más is?”

„Miért? Egy nem elég?”

„Arról tudok. És a gyerek nem bűnös.”

„Van eredmény? Rendőrség tájékoztatta Önöket bármiről is?”

„Nem. A gyerek mondta.”

„Ja, az mindjárt más. És ez is elkerülhető lett volna, ha apuka nem akar mindenkinél okosabb, jobban tájékozott lenni. Szerintem kell a segítség.”

„Ha nincs semmi konkrét mondanivalója, akkor én most leteszem a telefont.”

Ezzel párhuzamosan érkezik a Főnökhöz M. anyuja. Ketten is bent vannak vele, hogy a nyelvi nehézséget segítsenek áthidalni. (Nagyon rosszul beszél magyarul. Él és visszaél azzal, hogy a magyar nem az anyanyelve. Csak úgy, mint a fia is. Ezt általában toleráljuk, de amiről most szó esik, az nem játék!)

Anya sírva jön ki, pedig boldog lehet, hogy megúszta annyival, kitiltották a fiút a koleszból, minden nap ebéd után haza kell mennie. Köszönhetően a kislány anyukájának, aki nem tett feljelentést.

Tanszoba jön, lóhalálában készülés, mert holnap a Mikulás érkezését jelezték, egy órányi tanszobára lesz idő. De délelőtt még nyelvtan doga.

K. megérkezett. Két napra. Azonnal felbolydul az egész iskola. Mindenkihez van néhány keresetlen szava. Persze, bántó. Velem továbbra is megfelelő hangnemben, hangerővel beszél, de mindenki mást az őrületbe kerget.

Nyelvtan kész, egész jóra sikeredett. Kivéve K-t, mert ő még a nevét sem akarja felírni a dolgozatra, valamint L-t, akinek sikerül egy majdnem nullás dolgozatot írni. Nem ez az első, nem is az utolsó. Nem csak nyelvtanból. Nem baj, nyilván átengedjük. Mint ahogy augusztusban is. (A fanyalgók kedvéért: tudom, hogy ezt a szabadságjogot még nem vették el a kollégáktól. Azt engednek át, akit akarnak. És ehhez még tudnia sem kell a gyereknek, mert elég, ha a kolléga a „legjobb tudása és lelkiismerete” szerint hoz döntést. De továbbra is fenntartom, már a Pedagógusok Etikai Kódexe című rémálom elfogadása előtt is léteztek írott és íratlan etikai normák.)

Főnököt tájékoztatom a családgondozóval folytatott beszélgetésről. Sejtem, hogy lesz folytatás.

Fél háromig vannak óráink, háromra megebédelünk, négyig vadul tanulunk. Szusszanásnyi szünet, rendrakás, teremrendezés. Már meg is érkezett a testvérosztály (4.). Télapó dalok, ajándékok átadása. Idén sütike volt az ajándék, ennek elpusztítása kb. három percet vett igénybe. És akkor a kicsikék nagy kedvence, az újságpapír-tánc. (Párok az újságpapíron táncolnak. Aki lelép, kiesett. Zene leállásakor papír félbehajtása után folytatódik a dolog. Az a pár nyer, aki egyedüliként marad talpon. Vagy inkább fél lábon, és/de lábujjhegyen. Mert a végére már nagyon kicsike felület marad.) Ezt bármeddig hajlandóak lennének folytatni, de érkezik a Mikulás három krampusz kíséretében. Mire mindenki megkapja a csomagját, már fél 6 van. Kicsiknek vacsizni kéne menni, de ígértünk nekik még egy fordulót a játékból. Ha megígértük, akkor természetesen meg is csináljuk. Nagy a viháncolás, kacagás. Most van két nyolcadikos fiúból álló pár is. El lehet képzelni, amint egyik a másik nyakában ülve imbolyog, miközben a szegény súlyhordó fél lábujjhegyen billeg egy zsebkendőnyi papírfecnin. ☺ Édesek, mint mindig. Háromnegyedkor muszáj lefújni a bulit, mert a vacsi sokat nem csúszhat. Ők elmennek enni, mi megkezdjük a romok eltakarítását. Hatra végzünk.

Pénteken L. nagyiék akkor mennek el, amikor én érkezem. A Főnök persze azonnal behív. Nem túl jó jel, hogy az ajtó becsukódik, és a tárgyaló asztalhoz kell ülni.

És akkor, amire nagyjából számítottam is. L. marad. Nagyinak fogalma sem volt arról, mi az az iskola, ahová aláírta az átvételi kérelmet. Hogy nem mondtam el, nem tájékoztattam. Vagy ha mégis, nem megfelelően. És mi bajom van, ha apa ment? Az a cél, hogy visszagondozzák a gyereket a szülőnek, nem? És a Gyerekjóléti Szolgálattól is telefonáltak. És, és, és… Mondom, hogy a nagyinak többször is, részletesen elmondtam mindent. Hogy a nagyi mit mondott apának, és mit nem, arról fogalmam sincs. A családgondozót pedig még egy dolog érdekelte: betű szerint betartjuk-e, ami a szakvéleményben van. Ez kb. annyi, hogy semmit ne várjunk el a gyerektől, mert jobb úgysem lesz. Igaz, az is benne van, hogy tevékenyen kell részt vennie a tanítási órákon. Az meg nincs benne, hogy bátran zavarja a többieket. De ez nálunk úgy látszik, mit se számít. Ebben elvileg egyet is értünk. De csak elvileg, mert a gyakorlat egészen mást mutatott eddig. És valószínűleg ez sem változik. Annyit azért még meghallgathatok, hogy az én történeteim nem egyeznek a másik két szereplő által elmondottakkal, de az én, valamint a kollégáim tapasztalatai alapján nálunk ez napi rutin. Rosszul gondolom. Mert szemrehányásként hangzik, hogy nem egyeznek a történetek, tehát minden bizonnyal én vagyok az, aki nem mond igazat. Nem mondja, csak utal rá. Erre mit mondjak? Jobb híján annyit, hogy a családgondozóval folytatott beszélgetés idején a tanáriban voltam. Nem egyedül. Érdeklődjön a kollégáknál. De végül úgy döntök, ebből én biztosan nem jöhetek ki jól. Mert ha harcolok a csoportért, az gyakran generál konfliktust. Szülővel, gyerekkel, kollégával. És a konfliktusokat jobb elkerülni, abból baj nem lehet. Ezt sem mondja. Én gondolom.

Azt hiszem, végleg feladtam. Nincs értelme ennek az örökös szélmalomharcnak. Ezt a brigádot már hozzászoktattam ahhoz, hogy bárkinek, bármikor nekimegyek, ha úgy vélem, sérelem érte őket. Ezt az évet még végigküzdöm. Jövőre Hawaii. Az új csoport azt csinál, amit akar, úgy csinálok, mintha próbálnék valamit tenni, hogy ne kergessenek mindenkit az őrületbe. Majd próbálom magam fényezni, mindent konfliktust elkerülni. Lesz, ami lesz! Ettől majd megnyugszanak a kedélyek, elkönyvelik a gyerekeket elvetemülteknek, ilyennek, olyannak. Én meg majd széttárom a kezem. Ez van, mit tehetnék? És miért nem leszek meglepve, ha az se lesz jó?

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

tr | 2015. december 13.
VAN értelme a szélmalomharcnak! Különben mitől lettek volt ilyenek a gyerekek (a többsége)? És ahol még nem látszik a hatás, majd később ott is fog. Ezek a dolgok nem múlnak el nyomtalanul a gyerekeknél. És szerintem a felnőtteknél sem, még ha nem is látszik rajtuk.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek