OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. december 15.
» Hozzászólások (0)

Jelentés az ifjúságról 2014-2015

Oktatásügy

December 1-én került nyilvánosságra ifjúság aktuális helyzetéről készült jelentés Miből lehetne a cserebogár? címmel (szerkesztő Nagy Ádám). Az egész kötet letölthető és szabadon terjeszthető. Honlapunkon az oktatásüggyel foglalkozó részletet adjuk közre. A teljes kötet letölthető és szabadon terjeszthető erről a linkről.

A társadalmi szolidaritás vonatkozásában az ifjúsági korosztályok aránylag kis hangsúlyt kapnak. Számos mutató, így például az SZJA 1%-ok megoszlásának vizsgálata, illetve sajtóelemzések, alapján megállapítható, hogy az ifjúságügy alacsony prioritású téma, például a nyugdíjasok, a kisgyermekek és a kóbor állatok jóval előrébb sorolódnak. Ebbe a trendbe illeszkedik, hogy az elmúlt években nem kaptak valós társadalmi támogatást az ifjúság életét jelentősen és negatívan befolyásoló döntésekkel szembeni tiltakozások, az oktatási rendszer átalakítása a szakma tiltakozása ellenére az európai trendekkel és elvárásokkal ellentétesen gyakorlatilag mindenfajta társadalmi ellenkezés nélkül zajlott le, a gyermekszegénység drasztikus emelkedése sem váltott ki társadalmi ellenállást, de a fiatalok tömeges külföldre vándorlása sem mozgatta meg a társadalmat.

***

Az európai ifjúságpolitika és oktatáspolitika metszetében legfontosabb témákként a korai iskolaelhagyás megelőzése, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés és a középfokúnál magasabb végzettség megszerzése állnak. Mindhárom terület szorosan összefügg az oktatás átalakításával annak érdekében, hogy alkalmasabbá váljon a XXI. század igényeinek kiszolgálására.

Ezen a területen a hazai oktatási rendszer szabályozási keretei rendelkezésre álltak egészen a jelenlegi „köznevelési törvény” életbe lépéséig. A szakmai konszenzus szerint a XXI. századi iskolák alapvető attribútuma a teljes körű autonómia mind az iskolavezetés, mind a tanterv testre szabása tekintetében. A 2012 óta hatályos szabályozás a központosítással és a tantervek uniformizálásával az oktatásügyet az ellentétes irányba fordította. A magyar oktatási rendszer nagy lehetőséget hagyott ki, feltételezhetően megfelelő szakmai segítség hiányában, illetve a pedagógusi szemléletváltás elmaradása miatt, hogy valóban autonóm módon működő, korszerű rendszerré váljon. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy a központosítás még a kapkodás, az állandó változások és a finanszírozás jelentős csökkenése miatti működési gondok ellenére is gyakorlatilag ellenállás nélkül megvalósult. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a centralizáció állatorvosi lova. Miközben folynak a központból elvégzett kinevezések (amely során nem különösebben érdekes a helyi közösségek, tanárok, szülők véleménye), a tankönyvek (és a diákok) uniformizálása, aközben a KLIK sokhónapos, egyre növekvő adósságot görget maga előtt kifizetetlen számlákról, csúszó bérekről, közüzemi és adótartozásokról szólnak a hírek.1

Az iskolai autonómia megszűntetése az ifjúságpolitika egésze szempontjából kedvezőtlenné tette az aktív állampolgárrá válás kereteit is, hiszen a központosítással gyakorlatilag megszűntek a gyakorlat útján való demokrácia-tanulás keretei az iskola védett közegében. Az egyetemi autonómia felszámolása is mutat hasonló problematikus elemeket. Az egységesített tanterv tananyag központúsága és a kulcskompetenciák fejlesztésének háttérbe szorítása még az elvárások szintjén is hátrányosan befolyásolja az élethosszig tartó tanulás esélyeit is. Magyarország távol van a 2020-ra tervezett 15%-is aránytól, a formális felnőttoktatásban való részvételben a leghátsó, 5% alatti csoportban vagyunk.

Ezen a ponton fontos megemlíteni az ifjúságügy egésze és az oktatás szempontjából egyaránt fontos megközelítési különbségeket. Az Európai Unióban, de a világ más részein is meghaladottá vált az egyenlő esélyek, az „equal opportunities” megközelítés, hiszen felismerték, az egyének hátterüktől függően ezekkel különböző mértékben tudnak élni ezekkel. A ma érvényes megközelítés, a kiegyenlítő esélyeket, az „equitable opportunities”-t támogatja, hasonlóan az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye pozitív diszkriminációs megközelítéséhez. Az új magyar oktatáspolitika, egyébként a szociálpolitikához is hasonló módon az egyenlő esélyek megközelítést támogatja, amelyről évtizedes tapasztalatok alapján tudjuk, a különbséget elmélyülését, a hátrányos helyzetűek még hátrányosabb helyzetűvé válását okozza. Az Európai Bizottság hivatalos, a magyar oktatáspolitika jelenlegi helyzetéről, működéséről szóló jelentése szerint épp az ellenkezőjét lenne szükséges megvalósítani, mint amit a magyar oktatáspolitika célul tűzött ki, ugyanis jelen folyamatok szerint az esélyek kiegyenlítésével szemben épp a szegények járnak a legrosszabbul, az egyébként is szelektív és merev magyar iskolarendszer a változásokkal még inkább ellehetetleníti a társadalmi mobilitást.2

Méginkább riasztóak a magyar iskolai szegregációs törekvések, amelyeket már – a közösségi elvek sérelmére hivatkozva – az Európai Bizottság is vizsgálni kezdett. A köznevelési törvény módosítása ugyanis lehetővé tette, hogy a kormány rendeletben szabályozhatja, hogy mely esetekben lehet eltekinteni az elkülönítés törvénybe foglalt tilalmától.

A korai iskolaelhagyás megelőzése területén hazánk 2010 előtt már jelentős sikereket ért el elsősorban a második esély programokkal, valamint az első, ingyenesen megszerezhető szakképesítés megszerzési korhatárának emelésével. A jelenlegi kormány első intézkedései között volt az iskolaköteles kor 18 évről 16 évre való leszállítása és a szakképesítés megszerzési korhatás csökkentése, amely az ifjúságügyre mért talán legsúlyosabb teher. Ennek hatására Magyarország azon országok dicstelen csoportjába került, másik 3 kelet-európai ország társaságában, ahol a korai iskolaelhagyás aránya 10% felett van és növekszik.

Visszavonásra került az a szabály, amely szerint a tanórák ötödét nem szakórai rendszerben kellett megtartani. Így újra lecsökkentek a kooperatív, projekt- és élményalapú tanulási helyzetek (pl. erdei iskolák szerepe az iskolában), holott az ifjúságszakma régóta használ ilyen módszereket Magyarországon, s hagyományosan kompenzálja is ezzel az iskola által keltett hiányokat. Az iskolaügy pozitív intézkedésének tarthatnánk a közösségi szolgálat bevezetését, amennyiben az nem a kötelezettség erejével, hanem a motiváltság szándékával történt volna. Az ifjúsági munkának kihívás, hogy szakmai tudásával képes lenne a szolgálatban rejlő pedagógiai potenciálok kibontakoztatását segíteni, de forráshiánya miatt nem nagyon tudott bekapcsolódni.

Salamon Eszter

A szöveg forrása: Miből lehetne a cserebogár? Jelentés az ifjúságügyről 2014-2015. Szerzők: Gruber Andrea, Györfi Gyula, Hámori Zoltán, Kaszás András, Monostori Ádám, Monostori Éva, Nagy Ádám, Nyári Kitti, Schmidt Richárd, Rózsa Mónika, Salamon Eszter, Tóbiás László. Szerkesztő: Nagy Ádám. A teljes kötet letölthető innen.

1Nol (2015): „A májusi fizetésem még sehol, a júniusi talán még a nyáron megérkezik”, http://nol.hu/belfold/12-milliard-forinttal-tartozik-a-klik-1549109

2European Comission (2015): Commission Staff Working Document, Country Report Hungary 2015
Including an In-Depth Review on the prevention http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/cr2015_hungary_en.pdf

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek