OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. december 15.
» Hozzászólások (0)

Jelentés az ifjúságról 2014-2015

Oktatásügy

December 1-én került nyilvánosságra ifjúság aktuális helyzetéről készült jelentés Miből lehetne a cserebogár? címmel (szerkesztő Nagy Ádám). Az egész kötet letölthető és szabadon terjeszthető. Honlapunkon az oktatásüggyel foglalkozó részletet adjuk közre. A teljes kötet letölthető és szabadon terjeszthető erről a linkről.

A társadalmi szolidaritás vonatkozásában az ifjúsági korosztályok aránylag kis hangsúlyt kapnak. Számos mutató, így például az SZJA 1%-ok megoszlásának vizsgálata, illetve sajtóelemzések, alapján megállapítható, hogy az ifjúságügy alacsony prioritású téma, például a nyugdíjasok, a kisgyermekek és a kóbor állatok jóval előrébb sorolódnak. Ebbe a trendbe illeszkedik, hogy az elmúlt években nem kaptak valós társadalmi támogatást az ifjúság életét jelentősen és negatívan befolyásoló döntésekkel szembeni tiltakozások, az oktatási rendszer átalakítása a szakma tiltakozása ellenére az európai trendekkel és elvárásokkal ellentétesen gyakorlatilag mindenfajta társadalmi ellenkezés nélkül zajlott le, a gyermekszegénység drasztikus emelkedése sem váltott ki társadalmi ellenállást, de a fiatalok tömeges külföldre vándorlása sem mozgatta meg a társadalmat.

***

Az európai ifjúságpolitika és oktatáspolitika metszetében legfontosabb témákként a korai iskolaelhagyás megelőzése, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés és a középfokúnál magasabb végzettség megszerzése állnak. Mindhárom terület szorosan összefügg az oktatás átalakításával annak érdekében, hogy alkalmasabbá váljon a XXI. század igényeinek kiszolgálására.

Ezen a területen a hazai oktatási rendszer szabályozási keretei rendelkezésre álltak egészen a jelenlegi „köznevelési törvény” életbe lépéséig. A szakmai konszenzus szerint a XXI. századi iskolák alapvető attribútuma a teljes körű autonómia mind az iskolavezetés, mind a tanterv testre szabása tekintetében. A 2012 óta hatályos szabályozás a központosítással és a tantervek uniformizálásával az oktatásügyet az ellentétes irányba fordította. A magyar oktatási rendszer nagy lehetőséget hagyott ki, feltételezhetően megfelelő szakmai segítség hiányában, illetve a pedagógusi szemléletváltás elmaradása miatt, hogy valóban autonóm módon működő, korszerű rendszerré váljon. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy a központosítás még a kapkodás, az állandó változások és a finanszírozás jelentős csökkenése miatti működési gondok ellenére is gyakorlatilag ellenállás nélkül megvalósult. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a centralizáció állatorvosi lova. Miközben folynak a központból elvégzett kinevezések (amely során nem különösebben érdekes a helyi közösségek, tanárok, szülők véleménye), a tankönyvek (és a diákok) uniformizálása, aközben a KLIK sokhónapos, egyre növekvő adósságot görget maga előtt kifizetetlen számlákról, csúszó bérekről, közüzemi és adótartozásokról szólnak a hírek.1

Az iskolai autonómia megszűntetése az ifjúságpolitika egésze szempontjából kedvezőtlenné tette az aktív állampolgárrá válás kereteit is, hiszen a központosítással gyakorlatilag megszűntek a gyakorlat útján való demokrácia-tanulás keretei az iskola védett közegében. Az egyetemi autonómia felszámolása is mutat hasonló problematikus elemeket. Az egységesített tanterv tananyag központúsága és a kulcskompetenciák fejlesztésének háttérbe szorítása még az elvárások szintjén is hátrányosan befolyásolja az élethosszig tartó tanulás esélyeit is. Magyarország távol van a 2020-ra tervezett 15%-is aránytól, a formális felnőttoktatásban való részvételben a leghátsó, 5% alatti csoportban vagyunk.

Ezen a ponton fontos megemlíteni az ifjúságügy egésze és az oktatás szempontjából egyaránt fontos megközelítési különbségeket. Az Európai Unióban, de a világ más részein is meghaladottá vált az egyenlő esélyek, az „equal opportunities” megközelítés, hiszen felismerték, az egyének hátterüktől függően ezekkel különböző mértékben tudnak élni ezekkel. A ma érvényes megközelítés, a kiegyenlítő esélyeket, az „equitable opportunities”-t támogatja, hasonlóan az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye pozitív diszkriminációs megközelítéséhez. Az új magyar oktatáspolitika, egyébként a szociálpolitikához is hasonló módon az egyenlő esélyek megközelítést támogatja, amelyről évtizedes tapasztalatok alapján tudjuk, a különbséget elmélyülését, a hátrányos helyzetűek még hátrányosabb helyzetűvé válását okozza. Az Európai Bizottság hivatalos, a magyar oktatáspolitika jelenlegi helyzetéről, működéséről szóló jelentése szerint épp az ellenkezőjét lenne szükséges megvalósítani, mint amit a magyar oktatáspolitika célul tűzött ki, ugyanis jelen folyamatok szerint az esélyek kiegyenlítésével szemben épp a szegények járnak a legrosszabbul, az egyébként is szelektív és merev magyar iskolarendszer a változásokkal még inkább ellehetetleníti a társadalmi mobilitást.2

Méginkább riasztóak a magyar iskolai szegregációs törekvések, amelyeket már – a közösségi elvek sérelmére hivatkozva – az Európai Bizottság is vizsgálni kezdett. A köznevelési törvény módosítása ugyanis lehetővé tette, hogy a kormány rendeletben szabályozhatja, hogy mely esetekben lehet eltekinteni az elkülönítés törvénybe foglalt tilalmától.

A korai iskolaelhagyás megelőzése területén hazánk 2010 előtt már jelentős sikereket ért el elsősorban a második esély programokkal, valamint az első, ingyenesen megszerezhető szakképesítés megszerzési korhatárának emelésével. A jelenlegi kormány első intézkedései között volt az iskolaköteles kor 18 évről 16 évre való leszállítása és a szakképesítés megszerzési korhatás csökkentése, amely az ifjúságügyre mért talán legsúlyosabb teher. Ennek hatására Magyarország azon országok dicstelen csoportjába került, másik 3 kelet-európai ország társaságában, ahol a korai iskolaelhagyás aránya 10% felett van és növekszik.

Visszavonásra került az a szabály, amely szerint a tanórák ötödét nem szakórai rendszerben kellett megtartani. Így újra lecsökkentek a kooperatív, projekt- és élményalapú tanulási helyzetek (pl. erdei iskolák szerepe az iskolában), holott az ifjúságszakma régóta használ ilyen módszereket Magyarországon, s hagyományosan kompenzálja is ezzel az iskola által keltett hiányokat. Az iskolaügy pozitív intézkedésének tarthatnánk a közösségi szolgálat bevezetését, amennyiben az nem a kötelezettség erejével, hanem a motiváltság szándékával történt volna. Az ifjúsági munkának kihívás, hogy szakmai tudásával képes lenne a szolgálatban rejlő pedagógiai potenciálok kibontakoztatását segíteni, de forráshiánya miatt nem nagyon tudott bekapcsolódni.

Salamon Eszter

A szöveg forrása: Miből lehetne a cserebogár? Jelentés az ifjúságügyről 2014-2015. Szerzők: Gruber Andrea, Györfi Gyula, Hámori Zoltán, Kaszás András, Monostori Ádám, Monostori Éva, Nagy Ádám, Nyári Kitti, Schmidt Richárd, Rózsa Mónika, Salamon Eszter, Tóbiás László. Szerkesztő: Nagy Ádám. A teljes kötet letölthető innen.

1Nol (2015): „A májusi fizetésem még sehol, a júniusi talán még a nyáron megérkezik”, http://nol.hu/belfold/12-milliard-forinttal-tartozik-a-klik-1549109

2European Comission (2015): Commission Staff Working Document, Country Report Hungary 2015
Including an In-Depth Review on the prevention http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/cr2015_hungary_en.pdf

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek